عن الملكية الفكرية التدريب في مجال الملكية الفكرية إذكاء الاحترام للملكية الفكرية التوعية بالملكية الفكرية الملكية الفكرية لفائدة… الملكية الفكرية و… الملكية الفكرية في… معلومات البراءات والتكنولوجيا معلومات العلامات التجارية معلومات التصاميم الصناعية معلومات المؤشرات الجغرافية معلومات الأصناف النباتية (الأوبوف) القوانين والمعاهدات والأحكام القضائية المتعلقة بالملكية الفكرية مراجع الملكية الفكرية تقارير الملكية الفكرية حماية البراءات حماية العلامات التجارية حماية التصاميم الصناعية حماية المؤشرات الجغرافية حماية الأصناف النباتية (الأوبوف) تسوية المنازعات المتعلقة بالملكية الفكرية حلول الأعمال التجارية لمكاتب الملكية الفكرية دفع ثمن خدمات الملكية الفكرية هيئات صنع القرار والتفاوض التعاون التنموي دعم الابتكار الشراكات بين القطاعين العام والخاص أدوات وخدمات الذكاء الاصطناعي المنظمة العمل مع الويبو المساءلة البراءات العلامات التجارية التصاميم الصناعية المؤشرات الجغرافية حق المؤلف الأسرار التجارية أكاديمية الويبو الندوات وحلقات العمل إنفاذ الملكية الفكرية WIPO ALERT إذكاء الوعي اليوم العالمي للملكية الفكرية مجلة الويبو دراسات حالة وقصص ناجحة في مجال الملكية الفكرية أخبار الملكية الفكرية جوائز الويبو الأعمال الجامعات الشعوب الأصلية الأجهزة القضائية الموارد الوراثية والمعارف التقليدية وأشكال التعبير الثقافي التقليدي الاقتصاد التمويل الأصول غير الملموسة المساواة بين الجنسين الصحة العالمية تغير المناخ سياسة المنافسة أهداف التنمية المستدامة التكنولوجيات الحدودية التطبيقات المحمولة الرياضة السياحة ركن البراءات تحليلات البراءات التصنيف الدولي للبراءات أَردي – البحث لأغراض الابتكار أَردي – البحث لأغراض الابتكار قاعدة البيانات العالمية للعلامات مرصد مدريد قاعدة بيانات المادة 6(ثالثاً) تصنيف نيس تصنيف فيينا قاعدة البيانات العالمية للتصاميم نشرة التصاميم الدولية قاعدة بيانات Hague Express تصنيف لوكارنو قاعدة بيانات Lisbon Express قاعدة البيانات العالمية للعلامات الخاصة بالمؤشرات الجغرافية قاعدة بيانات الأصناف النباتية (PLUTO) قاعدة بيانات الأجناس والأنواع (GENIE) المعاهدات التي تديرها الويبو ويبو لكس - القوانين والمعاهدات والأحكام القضائية المتعلقة بالملكية الفكرية معايير الويبو إحصاءات الملكية الفكرية ويبو بورل (المصطلحات) منشورات الويبو البيانات القطرية الخاصة بالملكية الفكرية مركز الويبو للمعارف الاتجاهات التكنولوجية للويبو مؤشر الابتكار العالمي التقرير العالمي للملكية الفكرية معاهدة التعاون بشأن البراءات – نظام البراءات الدولي ePCT بودابست – نظام الإيداع الدولي للكائنات الدقيقة مدريد – النظام الدولي للعلامات التجارية eMadrid الحماية بموجب المادة 6(ثالثاً) (الشعارات الشرفية، الأعلام، شعارات الدول) لاهاي – النظام الدولي للتصاميم eHague لشبونة – النظام الدولي لتسميات المنشأ والمؤشرات الجغرافية eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange الوساطة التحكيم قرارات الخبراء المنازعات المتعلقة بأسماء الحقول نظام النفاذ المركزي إلى نتائج البحث والفحص (CASE) خدمة النفاذ الرقمي (DAS) WIPO Pay الحساب الجاري لدى الويبو جمعيات الويبو اللجان الدائمة الجدول الزمني للاجتماعات WIPO Webcast وثائق الويبو الرسمية أجندة التنمية المساعدة التقنية مؤسسات التدريب في مجال الملكية الفكرية الدعم المتعلق بكوفيد-19 الاستراتيجيات الوطنية للملكية الفكرية المساعدة في مجالي السياسة والتشريع محور التعاون مراكز دعم التكنولوجيا والابتكار نقل التكنولوجيا برنامج مساعدة المخترعين WIPO GREEN WIPO's PAT-INFORMED اتحاد الكتب الميسّرة اتحاد الويبو للمبدعين WIPO Translate أداة تحويل الكلام إلى نص مساعد التصنيف الدول الأعضاء المراقبون المدير العام الأنشطة بحسب كل وحدة المكاتب الخارجية المناصب الشاغرة المشتريات النتائج والميزانية التقارير المالية الرقابة
Arabic English Spanish French Russian Chinese
القوانين المعاهدات الأحكام التصفح بحسب الاختصاص القضائي

Government Decree No. 270-2002 (XII. 20) on the Structure and Operation of the Board of Experts on Industrial Property، هنغاريا

عودة للخلف
أحدث إصدار في ويبو لِكس
التفاصيل التفاصيل سنة الإصدار 2002 تواريخ نص صادر : 20 ديسمبر 2002 نوع النص اللوائح التنفيذية الموضوع هيئة تنظيمية للملكية الفكرية

المواد المتاحة

النصوص الرئيسية النصوص ذات الصلة
النصوص الرئيسية النصوص الرئيسية بالهنغارية 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről        
 Government Decree No. 270-2002 (XII. 20) on the Structure and Operation of the Board of Experts on Industrial Property

1

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és

működéséről

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai

1. §

(1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 16. §-ának

(2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-

ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy

hatósági megkeresés vagy megbízás alapján.

(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy

a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a

formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők

oltalma;

b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó,

társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető

védelem;

c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik

(know-how) tekintetében megillető védelem, valamint

d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a

tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a

tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben

biztosított védelem alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben

meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.

2. §

(1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A

kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot,

amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.

(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel

kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

(4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges -

az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi

tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

2

3. §

(1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter az MSZH elnökének

javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves

időtartamra szól.

(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke

bízza meg az MSZH köztisztviselői közül.

4. §

(1) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén

az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai - az elnökségben végzett

munkájukkal összefüggésben - nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet,

amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is

képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség

szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.

(4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértői Testület

elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

5. §

(1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott

ügyrend szerint működik.

(2) A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz

szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Szakértői

Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével

egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügy-

miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány

nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.

(4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró

tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az

MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere "Iparjogvédelmi Szakértői

Testület" körirattal.

3

6. §

(1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a

továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az

ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az

eljáró tanács elnökét.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van,

amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő

közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel

szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A

Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői

vélemény kialakításában.

7. §

(1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat

- a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja

vissza.

(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha

az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E

rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő

közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal

megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4) A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg

kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét,

amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény

megküldése után kell megfizetni.

(5) A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az

eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését

követően a Szakértői Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6) A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

8. §

(1) A Szakértői Testület a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői

véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és

nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső

bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

4

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül,

amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői

véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a

megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4) Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát

illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől,

elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az

eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett

bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő

Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §

(1)A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint

igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)-(5) bekezdései alapján befolyt

díjból az MSZH fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját, mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell

meghatározni.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és

megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői

Testülethez.

(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül - a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint

- ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban

hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e

rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően

alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait

(3) a)

b)

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Találmányi Szakértői Testületről

szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.

Melléklet a 270/2002. (XII.20.) Korm. rendelethez

1. A szakértői vélemény alapdíja:

háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;

öttagú tanács esetén 285 000 Ft.

5

2. A további ülések pótdíja:

háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;

öttagú tanács esetén 160 000 Ft.

Dr. Kiss Elemér s.k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

* Megjelent a Magyar Közlöny 2002/159. számában. 2002 december 20-án


لا توجد بيانات متاحة.

ويبو لِكس رقم HU096