1984. évi 29. törvényerejő rendelet
az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetésérıl
(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése, a Szellemi Tulajdon
Világszervezete fıigazgatójának Genfben, az 1984. évi március hó 7. napján megtörtént. A
Megállapodás a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a londoni szöveg, a stockholmi kiegészítı
szöveg és a genfi jegyzıkönyv tekintetében az 1984. évi április hó 7én, a hágai szöveg tekintetében
pedig a genfi jegyzıkönyv egyidejő hatályvesztése mellett az 1984. évi augusztus hó 1. napján lép
hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére
vonatkozó, az 1925. évi november hó 6. napján Hágában létrejött Hágai Megállapodást, amelyet az
1934. év június hó 2. napján Londonban és az 1960. év november hó 28. napján Hágában
felülvizsgáltak, és az 1967. év július hó 14. napján a stockholmi kiegészítı szöveggel láttak el, e
törvényerejő rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı:
A külügyminisztertıl
Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, az 1925. év november hó 6. napján
Hágában létrejött Hágai Megállapodás, amelyet az 1934. év június hó 2. napján Londonban és az
1960. év november hó 23. napján Hágában felülvizsgáltak és az 1967. év július hó 14. napján a
stockholmi kiegészítı szöveggel láttak el, részes államainak listája az 1984. augusztus 1jei állapot
szerint:
Állam Részessé válás Londoni Hágai Stockholmi
idıpontja felülvizsgált szöveg felülvizsgált szöveg kiegészítı szöveg
Belgium 1979. április 1. 1984. augusztus 1. 1979. május 28.
Egyiptom 1952. július 1. 1952. július 1.
Német
Demokratikus 1928. június 1. 1939. június 13.
Köztársaság
Franciaország 1930. október 20. 1939. június 25. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember
27.
Német Szövetségi 1928. június 1. 1939. június 13. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember
Köztársaság 27.
Vatikán 1960. szeptember 1960. szeptember
29. 29.
Liechtenstein 1933. július 14. 1951. január 28. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember
27.
Indonézia 1950. december 24. 1950. december 24.
Luxemburg 1979. április 1. 1984. augusztus 1. 1979. május 28.
Monaco 1956. április 29. 1956. április 29. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember
27.
Marokkó 1930. október 20. 1941. január 21.
Hollandia 1979. április 1. 1984. augusztus 1. 1979. május 28.
Spanyolország 1928. június 1. 1956. március 2. 1984. augusztus 1.
Suriname 1975. november 25. 1975. november 25. 1984. augusztus 1. 1977. február 23.
Svájc 1928. június 1. 1939. november 24. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember
27.
Tunézia 1930. október 20. 1942. október 4. 1984. augusztus 1.
Magyarország 1984. április 7. 1984. április 7. 1984. augusztus 1. 1984. április 7.
Szenegál 1984. június 30. 1984. június 30. 1984. augusztus 1. 1984. június 30.
Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó
1925. évi Hágai Megállapodás 1934. június 2i londoni szövege
1. Cikk
A szerzıdı országok állampolgárai, valamint azok a személyek, akik a külön Unió területén eleget
tettek az Alapegyezmény 3. Cikkében foglalt feltételeknek, az összes többi szerzıdı országban
oltalmat biztosíthatnak ipari mintáik számára, a Ipari Tulajdon berni Nemzetközi Irodájánál történı
nemzetközi letétbe helyezés útján.
2. Cikk
(1) A nemzetközi letét a mintákat vagy annak az ipari terméknek a formájában, amelyre szánták,
vagy a minta rajzának, fényképének, vagy bármely más grafikai ábrázolásának a formájában
tartalmazza.
(2) A benyújtott tárgyakhoz két példányban, francia nyelven mellékelni kell egy, a Szabályzatban
meghatározott adatokat feltüntetı és a nemzetközi letétbe helyezésre irányuló bejelentést.
3. Cikk
(1) A Nemzetközi Iroda, amint a nemzetközi letétbe helyezésre irányuló bejelentést kézhez kapja,
bejegyzi azt egy külön lajstromba és a bejegyzés közlését tartalmazó idıszaki hivatalos lapnak az
egyes hivatalok részére a kívánt példányszámban és díjmentesen való megküldésével a bejegyzést
közzéteszi.
(2) A letéteket a Nemzetközi Iroda irattárában kell megırizni.
4. Cikk
(1) Az alkotás tulajdonosának az ellenkezı bizonyításáig az a személy tekintendı, aki az ipari mintát
nemzetközi letétbe helyezte.
(2) A nemzetközi letétbe helyezésnek csakis bejelentést igazoló jellege van. Mint letétbe helyezés,
az ebben a Megállapodásban foglalt külön rendelkezések fenntartásával ugyanolyan érvénnyel bír a
szerzıdı országokban, mintha a mintákat közvetlenül ott, a nemzetközi letétbe helyezés idıpontjában
helyezték volna letétbe.
(3) Az elızı cikkben említett közzétételt minden szerzıdı országban teljes mértékben kielégítınek
kell tekinteni és a belsı jogszabályok által a jogok gyakorlásához elıírt alakiságokon túl a letétbe
helyezıtıl semmilyen további közzététel nem követelhetı meg.
(4) Az Alapegyezmény 4. Cikke által megállapított elsıbbségi jogot a nemzetközi letétbe helyezett
minden mintára biztosítani kell, az ugyanebben a cikkben elıírt valamely alakiság teljesítésének a
megkövetelése nélkül.
5. Cikk
A szerzıdı országok megállapodnak abban, hogy a nemzetközi letétbe helyezett mintákra nézve nem
követelnek meg semmilyen kötelezı jelölést. Nem vonják meg az oltalmat a mintáktól sem a
hasznosító elmaradása, sem az oltalmazotthoz hasonló tárgyak bevezetése miatt.
6. Cikk
(1) A nemzetközi letétbe helyezés egyetlen vagy több, a bejelentésben megjelölendı számú mintából
állhat.
(2) A letétbe helyezés nyitott vagy pecséttel lezárt borítékban eszközölhetı. A pecséttel lezárt
borítékban történı letétbe helyezés módjaként különösen a perforált ellenırzı számmal (Soleau
rendszer) ellátott kettıs borítékokat, vagy az azonosítás biztosítására alkalmas bármely más rendszert
el kell fogadni.
(3) A letétbe helyezhetı borítékok vagy csomagok legnagyobb méretét a Szabályzat határozza meg.
7. Cikk
A nemzetközi oltalom idıtartama tizenöt év a berni Nemzetközi Irodánál letétbe helyezés idıpontjától
számítva; ez az idıtartam két idıszakra: egy öt és egy tízéves idıszakra oszlik.
8. Cikk
Az oltalom elsı idıszakában mind a nyitott, mind pedig a pecséttel lezárt borítékban eszközölt letétbe
helyezéseket el kell fogadni; a második idıszak folyamán a letétbe helyezések csak nyitott borítékban
fogadhatók el.
9. Cikk
Az elsı idıszak folyamán a pecséttel lezárt borítékokat a letétbe helyezı vagy egy illetékes bíróság
kérésére fel lehet nyitni; az elsı idıszak lejártával azokat, meghosszabbítási kérelem esetén, a
második idıszakra való áttérés céljából fel kell nyitni.
10. Cikk
Az elsı idıszak ötödik évének elsı hat hónapja folyamán a Nemzetközi Iroda a lejáratról nem
hivatalos értesítést küld a minta letétbe helyezıjének.
11. Cikk
(1) Ha a letétbe helyezı az oltalom meghosszabbítását kívánja elérni a második idıszakra való
áttérés révén, az elsı idıszak lejárta elıtt meghosszabbítási kérelmet kell benyújtani a Nemzetközi
Irodához.
(2) A Nemzetközi Iroda a borítékot ha az pecséttel lezárt felbontja, a meghosszabbításról hivatalos
lapjában közleményt tesz közzé s valamennyi hivatalt e lap kívánt példányszámban való
megküldésével értesíti a meghosszabbításról.
12. Cikk
Azokat a mintákat, amelyek letétbe helyezését nem hosszabbították meg, továbbá azokat, amelyek
tekintetében az oltalom megszőnt, tulajdonosaik kérésére és költségére vissza kell szolgáltatni. Ilyen
kérés hiányában a mintákat két év elteltével meg kell semmisíteni.
13. Cikk
(1) A letétbe helyezık a Nemzetközi Irodához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhatnak akár
teljesen, akár részlegesen a letétbe helyezésükrıl; az Iroda a nyilatkozatokat a 3. Cikkben említett
módon teszi közzé.
(2) A lemondás maga után vonja a letétnek a letétbe helyezı költségére történı visszaszolgáltatását.
14. Cikk
Ha a bíróság vagy más illetékes hatóság elrendeli egy titkos minta részére való átadását, a
Nemzetközi Iroda szabályszerő megkeresésre felnyitja a letétbe helyezett csomagot, kiveszi a kért
mintát és megküldi azt a megkeresı hatóságnak. Ugyanígy kell az átadást foganatosítani le nem zárt
mintára vonatkozó kérelem esetén. Az így átadott mintát a lehetı legrövidebb idın belül vissza kell
szolgáltatni és az esettıl függıen, a pecséttel lezárt vagy e nélküli csomagba vagy borítékba vissza
kell helyezni. E mőveletek után a Szabályzatban megállapított díjakat lehet felszámítani.
15. Cikk
16. Cikk
A díjakból származó tiszta bevételt az a Megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek
levonása után a Nemzetközi Iroda osztja szét a szerzıdı országok között a Szabályzat 8. Cikkében
elıírtak szerint.
17. Cikk
(1) A Nemzetközi Iroda a nyilvántartásába a minták tulajdonjogát érintı minden olyan változást
bejegyez, amelyrıl az érintet felek értesítik; e változásokat hivatalos lapjában közzéteszi és minden
hivatalt e lapjának a kívánt példányszámban való megküldésével értesít azokról.
(2) E mőveletek után a Szabályzatban megállapított díjakat lehet felszámolni.
(3) A nemzetközi letétbe helyezés jogosultja átruházhatja tulajdonjogát a többes letétbe helyezésben
foglalt minták csak egy része, avagy csak egy vagy több szerzıdı ország tekintetében; ilyen esetben
azonban, ha a letétbe helyezés pecséttel lezárt borítékban történt, a Nemzetközi Irodának a letétet az
átruházás nyilvántartásba vételét megelızıen fel kell bontani.
18. Cikk
(1) A Nemzetközi Iroda kérelemre és a Szabályzatban megállapított díj ellenében bárkinek kivonatot
állít ki a valamely meghatározott mintával kapcsolatban a nyilvántartásába bejegyzett adatokról.
(2) Az említett kivonathoz, ha a minta erre alkalmas, csatolható a mintának a Nemzetközi Irodához
eljuttatott egy példánya vagy másolata, s az Iroda hitelesen tanúsítja, hogy az megfelel a le nem zárt
borítékban letétbe helyezett tárgynak. Ha az Iroda nem rendelkezik ilyen példányokkal vagy
másolatokkal, az érintett kérésére és költségére elkészítteti azokat.
19. Cikk
A Nemzetközi Iroda pecséttel le nem zárt letétbe helyezéseket tartalmazó irattára a nyilvánosság
számára hozzáférhetı. A Szabályzatban megállapított díjak megfizetése ellenében, egy tisztviselı
jelenlétében az irattárat bárki megtekintheti, illetıleg az Irodától a nyilvántartás tartalmára vonatkozó
írásos tájékoztatást kaphat.
20. Cikk
A Megállapodás alkalmazásának részleteit a Szabályzat állapítja meg, amelynek rendelkezései a
szerzıdı országok hivatalainak közös megegyezésével bármikor módosíthatók.
21. Cikk
E Megállapodás rendelkezései csupán az oltalom mértékének alsó határát rögzítik és nem
akadályozzák olyan, szélesebb körő rendelkezések alkalmazásának az igénylését, amelyeket
valamely szerzıdı ország belsı jogszabályai írhatnak elı; nem érintik továbbá a mővészeti és
iparmővészeti alkotások oltalmára vonatkozó, 1928ban felülvizsgált Berni Egyezmény
rendelkezéseinek a további alkalmazását sem.
22. Cikk
(1) Az Unió azon tagországai, amelyek részesei e Megállapodásnak, kérésükre és az
Alapegyezmény 16. és 16bis Cikkében elıírt módon csatlakozhatnak hozzá.
(2) A csatlakozásról szóló értesítés önmagában biztosítja, hogy a csatlakozás idıpontjában
nemzetközi letétbe helyezés tárgyát képezı minták a csatlakozó ország területén az elızı
rendelkezésekben foglalt kedvezményekben részesüljenek.
(3) A csatlakozás alkalmával mindazonáltal bármely ország kijelentheti, hogy e szöveg alkalmazását
a csatlakozása hatálybalépését követıen letétbe helyezett mintákra korlátozza.
(4) A Megállapodás felmondása esetében az Alapegyezmény 17bis Cikkét kell alkalmazni. A
felmondás hatálybalépése idıpontjáig letétbe helyezett nemzetközi minták a nemzetközi oltalom
idıtartama alatt a felmondó országban csakúgy, mint a külön Unió többi országában továbbra is
ugyanazt az oltalmat élvezik, mintha e mintákat közvetlenül ezen országokban helyezték volna
letétbe.
23. Cikk
(1) A Megállapodást meg kell erısíteni, és a megerısítéseket legkésıbb 1938. július 1jéig
Londonban kell letétbe helyezni.
(2) A Megállapodás az azt megerısítı országok között az elıbbi idıpontot követı egy hónap
elteltével lép hatályba, ugyanolyan érvénnyel és idıtartamra, mint az Alapegyezmény.
(3) Ez a szöveg az azt megerısítı országok közötti kapcsolatokban az 1925. évi Hágai
Megállapodás helyébe lép. Ez utóbbi azonban továbbra is hatályban marad az olyan országokkal való
kapcsolataikban, amelyek ezt a szöveget nem erısítették meg.
Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó
1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28i hágai szövege
1. Cikk
(1) A Szerzıdı Államok az ipari nemzetközi letétbe helyezése céljából külön Uniót alkotnak.
(2) E Megállapodás részesévé csak az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió részes
államai válhatnak.
2. Cikk
E Megállapodás értelmében:
az "1925. évi Megállapodás" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, 1925.
november 6i Hágai Megállapodás;
az "1934. évi Megállapodás" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, 1934. június
2án Londonban felülvizsgált 1925. november 6i Hágai Megállapodás,
a "Megállapodás" vagy "e Megállapodás" az e szöveggel létrehozott, az ipari minták nemzetközi
letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás;
a "Szabályzat" az e Megállapodás végrehajtására irányuló szabályzat;
a "Nemzetközi Iroda" az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió Irodája;
a "nemzetközi letétbe helyezés" a Nemzetközi Irodánál történı letétbe helyezés;
a "nemzetközi letétbe helyezés" a valamely Szerzıdı Állam nemzeti hivatalánál történı letétbe
helyezés;
a "többes letétbe helyezés" a több mintát magában foglaló letétbe helyezés;
a "nemzetközi letétbe helyezés származási állama" az a Szerzıdı Állam, amelyben a letétbe
helyezınek tényleges és mőködı ipari vagy kereskedelmi létesítménye van, vagy ha a letétbe
helyezınek ilyen létesítményei több Szerzıdı Államban vannak az a Szerzıdı Állam, amelyben a
lakóhelye van; ha lakóhelye nem valamely Szerzıdı Államban van, az a Szerzıdı Állam, amelynek
állampolgára;
az "újdonságvizsgálatot végzı állam" az az állam, amelynek belsı jogszabályai olyan rendszert írnak
elı, amely szerint nemzeti hivatala valamennyi letétbe helyezett minta újdonságának elızetes
kutatását és vizsgálatát hivatalból elvégzi.
3. Cikk
A Nemzetközi Irodánál mintákat a Szerzıdı Államok állampolgárai és azok a személyek helyezhetnek
letétbe, akik, bár nem állampolgárai valamely Szerzıdı Államnak, lakóhellyel vagy tényleges és
mőködı ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkeznek valamely Szerzıdı Állam területén.
4. Cikk
(1) A Nemzetközi Irodánál a nemzetközi letétbe helyezés megtehetı
1. közvetlenül, vagy
2. valamely Szerzıdı Állam nemzeti hivatala útján, amennyiben azt a Szerzıdı Állam jogszabályai
megengedik.
(2) Bármely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai megkövetelhetik, hogy azokat a nemzetközi letétbe
helyezéseket, amelyek származási országának ez az állam tekintendı, a saját nemzeti hivatala útján
tegyék meg. Ezen elıírás figyelmen kívül hagyása nem érinti a nemzetközi letétbe helyezés hatályát a
többi Szerzıdı Államban.
5. Cikk
(1) A nemzetközi letétbe helyezés bejelentésébıl, a minta egy vagy több fényképébıl vagy bármilyen
más grafikai ábrázolásából, valamint a Szabályzat által elıírt díjak befizetésébıl áll.
(2) A bejelentés az alábbiakat tartalmazza:
1. azoknak a Szerzıdı Államoknak a jegyzékét, amelyek vonatkozásában a bejelentı kéri, hogy a
nemzetközi letétbe helyezés hatályos legyen;
2. azon terméknek vagy termékeknek a megjelölését, amelyen vagy amelyeken a mintát alkalmazni
kívánják;
3. ha a bejelentı a 9. Cikkben említett elsıbbséget kívánja igényelni, az elsıbbségi jog elnyerésének
alapjául szolgáló letétbe helyezés idıpontját, államát és számát;
4. egyéb, a Szabályzat által elıírt adatokat.
(3) a) A bejelentés ezenkívül tartalmazhatja:
1. a minta jellemzı jegyeinek a rövid leírását;
2. a minta tényleges alkotója nevét megjelölı nyilatkozatot;
3. a közzétételnek a 6. Cikk (4) bekezdése szerinti elhalasztására irányuló kérelmet.
b) A bejelentéshez mellékelni kell azon terméknek vagy termékeknek a példányait vagy modelljeit is,
amelyen vagy amelyeken a mintát alkalmazzák.
(4) A többes letétbe helyezés több, olyan mintát foglalhat magában, amelyeket a 21. Cikk (2)
bekezdésének 4. pontjában említett Nemzetközi Mintaosztályozás ugyanazon osztályában szereplı
termékeken kívánnak alkalmazni.
6. Cikk
(1) A Nemzetközi Iroda vezeti a nemzetközi mintalajstromot és abba bejegyzi a nemzetközi letétbe
helyezéseket.
(2) A nemzetközi letétbe helyezés idıpontja az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda kézhez vette a kellı
formájú bejelentést, a bejelentéssel együttesen fizetendı díjakat és a minta fényképét vagy
fényképeit, illetıleg más grafikai ábrázolásait, vagy ha az Iroda ezeket nem egyidejőleg kapta meg, az
a nap, amelyen ezen alakiságok közül az utolsót teljesítették. A lajstromozás ugyanezt a keltezést
viseli.
(3) a) A Nemzetközi Iroda minden egyes nemzetközi letétbe helyezés esetén idıszaki lapban teszi
közzé;
1. a letétbe helyezett fényképek vagy más grafikai ábrázolások feketefehér, vagy a letétbe helyezı
kérésére színes reprodukcióit;
2. a nemzetközi letétbe helyezés idıpontját;
3. a Szabályzat által elıírt adatokat.
b) A Nemzetközi Iroda az idıszaki lapot a nemzeti hivatalok részére a lehetı legrövidebb idın belül
megküldi.
(4) a) A (3) bekezdés a) pontjában említett közzétételt a bejelentı kérelmére, az általa kért
idıtartamra el kell halasztani. Ez az idıtartam nem haladhat meg tizenkét hónapot a nemzetközi
letétbe helyezés idıpontjától számítva. Elsıbbségi igény esetén azonban az idıtartam kezdı
idıpontja az elsıbbségi idıpont lesz.
b) Az a) pontban említett idıtartam alatt a bejelentı bármikor kérheti az azonnali közzétételt vagy
visszavonhatja letétbe helyezését. A letétbe helyezés visszavonása korlátozható csak egy vagy csak
néhány Szerzıdı Államra, illetıleg többes letétbe helyezés esetén a letétbe foglalt mintáknak csak
egy részére.
c) Ha a bejelentı az a) pontban említett idıtartam lejárta elıtt esedékes díjakat megfelelı idıben
nem fizeti meg, a Nemzetközi Iroda törli a letétbe helyezést és nem végzi el a (3) bekezdés a)
pontjában említett közzétételt.
d) Az a) pontban említett idıtartam lejártáig a Nemzetközi Iroda bizalmasan kezeli azokat a letétbe
helyezéseket, amelyek közzétételének elhalasztását kérték és a nyilvánosság nem férhet hozzá az
ilyen letétbe helyezésekkel kapcsolatos semmilyen irathoz vagy termékhez. Ha a bejelentı az említett
idıtartam lejárta elıtt visszavonta letétbe helyezését, ezt a rendelkezést idıbeli korlátozás nélkül kell
alkalmazni.
(5) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a lajstrom, valamint a Nemzetközi Irodánál letétbe
helyezett minden irat és termék a nyilvánosság rendelkezésére áll megtekintésre.
7. Cikk
(1) a) A Nemzetközi Irodánál lajstromozott letétbe helyezés ugyanolyan érvénnyel bír a bejelentı
bejelentésében megjelölt minden egyes Szerzıdı Államban, mintha a bejelentı eleget tett volna a
belsı jogszabályok által az oltalom megadásához megkívánt valamennyi alaki követelménynek, és
mintha az adott állam hivatala minden, e célból elıírt igazgatási intézkedést megtett volna.
b) A 11. Cikk rendelkezésinek fenntartásával, azoknak a mintáknak az oltalmát, amelyeknek a
letétbe helyezését a Nemzetközi Irodánál lajstromozták, minden Szerzıdı Államban a belsı
jogszabályok azon rendelkezései szabályozzák, amelyeket az adott államban olyan mintákra kell
alkalmazni, amelyekre nemzeti letétbe helyezés alapján oltalmat igényelnek, és amelyek tekintetében
minden alaki követelménynek eleget tettek és igazgatási intézkedést megtettek.
(2) A nemzetközi letétbe helyezésnek nincs hatálya a származási államban, ha ennek jogszabályai
így rendelkeznek.
8. Cikk
(1) A 7. Cikk rendelkezései ellenére az olyan Szerzıdı Állam nemzeti hivatala, amelynek belsı
jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a nemzeti igazgatási, hivatalból lefolytatott vizsgálat vagy
harmadik fél felszólamlása alapján elutasíthatja az oltalmat, elutasítás esetén hat hónapon belül
értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát arról, hogy a minta nem felel meg a belsı jogszabályai által a 7.
Cikk (1) bekezdésében említett alakiságokon és igazgatási intézkedéseken felül elıírt
követelményeknek. Ha ilyen elutasítást hathónapos idıtartamon belül nem közölnek, a nemzetközi
letétbe helyezés az adott államban a letétbe helyezés idıpontjában hatályba lép. Újdonságvizsgálatot
folytató Szerzıdı Államban azonban, amennyiben az nem küldött a hat hónapos idıtartamon belül az
elutasításról értesítést, a nemzetközi letétbe helyezés elsıbbségét megırizve az említett
hathónapos idıtartam lejártával lép hatályba, hacsak ezen állam belsı jogszabályai nem írnak elı
korábbi idıpontot a nemzeti hivatalánál végzett letétbe helyezések tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben említett hathónapos idıtartamot attól az idıponttól kell számítani, amikor a
nemzeti hivatal kézhez vette az idıszaki lap azon számát, amelyben a nemzetközi letétbe helyezés
lajstromozását közzétették. A nemzeti hivatal kérésre bárkivel közli ezt az idıpontot.
(3) A bejelentı ugyanazokkal a jogorvoslati lehetıségekkel rendelkezik a nemzeti hivatalnak az (1)
bekezdésben említett elutasításával szemben, mintha mintáját ennél a hivatalnál helyezte volna
letétbe; mindenesetre elutasítás esetén az újbóli vizsgálat vagy fellebbezés iránti folyamodást
lehetıvé kell tenni. Az elutasításról szóló értesítésben fel kell tüntetni:
1. azokat az okokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a minta nem felel meg a belsı
jogszabályok követelményeinek;
2. a (2) bekezdésben említett idıpontot;
3. az újbóli vizsgálat iránti kérelem vagy a fellebbezés benyújtására megadott határidıt;
4. azt a hatóságot, amelyhez az ilyen kérelmet vagy fellebbezést címezni kell.
(4) a) Az olyan Szerzıdı Állam nemzeti hivatala, amelynek belsı jogszabályai az (1) bekezdésben
foglaltaknak megfelelı jellegő rendelkezéseket tartalmaznak és amelyek nyilatkozatot követelnek meg
arról, hogy ki a minta tényleges alkotója, avagy amelyek szerint az adott minta leírását meg kell adni,
elıírhatja, hogy a bejelentınek a hivatal felhívására és a felhívás kibocsátásától számított nem
kevesebb, mint hatvan napos határidıvel a Nemzetközi Irodánál benyújtott bejelentés nyelvén be kell
nyújtani:
1. egy nyilatkozatot arról, hogy ki a minta tényleges alkotója;
2. egy, a minta lényeges jellemzı vonásait kiemelı rövid leírást, amint azt a fényképek vagy más
grafikai ábrázolások szemléltetik.
b) A nemzeti hivatal az említett nyilatkozatok vagy leírások benyújtásával kapcsolatban, vagy
azoknak a nemzeti hivatal általi esetleges közzététele címén semmilyen díjat nem számolhat fel.
(5) a) Minden olyan Szerzıdı Állam, amelynek belsı jogszabályai az (1) bekezdésben foglaltaknak
megfelelı jellegő rendelkezéseket tartalmaznak, errıl tájékoztatni köteles a Nemzetközi Irodát.
b) Ha egy Szerzıdı Államnak, a jogszabályai értelmében, a minták oltalmára több, olyan rendszere
van, amelyek egyike újdonságvizsgálatot ír elı, e Megállapodásnak az újdonságvizsgálatot végzı
államokkal kapcsolatos rendelkezései csak erre a rendszerre alkalmazhatók.
9. Cikk
Ha valamely mintát az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió egy tagállamában történt elsı
letétbe helyezését követı hat hónapon belül helyezik nemzetközi letétbe, és ha a nemzetközi letétbe
helyezés tekintetében elsıbbséget igényelnek, az elsıbbségi idıpont az elsı letétbe helyezés
idıpontja lesz.
10. Cikk
(1) A nemzetközi letétbe helyezés öt évenként, minden öt éves idıtartam utolsó éve folyamán a
Szabályzatban meghatározott megújítási díjak befizetése útján megújítható.
(2) A Szabályzatban rögzített pótdíj megfizetése ellenében a nemzetközi letétbe helyezés
megújítására hathónapos türelmi idıt kell biztosítani.
(3) A megújítási díjak befizetésekor fel kell tüntetni a nemzetközi letétbe helyezés számát és, ha a
megújítás nem minden olyan Szerzıdı Államra vonatkozik, amelyek vonatkozásában a letétbe
helyezés megszőnése közeledik, azokat a Szerzıdı Államokat, amelyek tekintetében a megújítást el
kell végezni.
(4) Többes letétbe helyezés esetén a megújítás a mintáknak csak egy részére is korlátozható.
(5) A megújításokat a Nemzetközi Iroda lajstromozza és teszi közzé.
11. Cikk
(1) a) Egy Szerzıdı Állam által valamely, nemzetközi letétbe helyezett mintára biztosított oltalom
idıtartama nem lehet kevesebb, mint:
1. a nemzetközi letétbe helyezés idıpontjától számított tíz év, ha a letétbe helyezést megújították;
2. a nemzetközi letétbe helyezés idıpontjától számított öt év, ha megújítás nem történt.
b) Ha azonban egy, újdonságvizsgálatot végzı Szerzıdı Állam belsı jogszabályai rendelkezéseinek
értelmében az oltalmi idıszak késıbb kezdıdik meg, mint a nemzetközi letétbe helyezés idıpontja, az
a) pontban meghatározott legrövidebb idıtartamokat attól az idıponttól kell számítani, amelyben az
oltalom ebben az államban megkezdıdik. Az a tény, hogy a nemzetközi letétbe helyezést nem, vagy
csak egyszer újították meg, semmiféleképpen sem érinti az oltalom így meghatározott legrövidebb
idıtartamait.
(2) Ha egy Szerzıdı Állam belsı jogszabályai a nemzeti letétbe helyezett minták tekintetében olyan
oltalmat írnak elı, amelynek idıtartama megújítással vagy anélkül több mint tíz év, az ilyen államban
ugyanilyen idıtartamú oltalmat kell, a nemzetközi letétbe helyezés és megújítása alapján, nyújtani a
nemzetközi letétbe helyezett minták számára is.
(3) Bármely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai útján az (1) bekezdésben meghatározott
idıtartamokra korlátozhatja a nemzetközi letétbe helyezett minták oltalmának idıtartamát.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fenntartásával az oltalom a Szerzıdı Államokban a
nemzetközi letétbe helyezés lejártának az idıpontjában szőnik meg, hacsak valamely állam belsı
jogszabályai úgy nem rendelkeznek, hogy az oltalom a nemzetközi letétbe helyezés lejártának
idıpontja után is folytatódik.
12. Cikk
(1) A Nemzetközi Iroda lajstromozza és közzéteszi az érvényes nemzetközi letétbe helyezett minták
tulajdonjogát érintı változásokat. A tulajdonjog átruházása egyetlen vagy csak néhány Szerzıdı
Állam vonatkozásában tett nemzetközi letétbe helyezésbıl származó jogokra, illetıleg többes letétbe
helyezés esetén az abban foglalt mintáknak csak egy részére is korlátozható.
(2) Az (1) bekezdésben említett lajstromozás ugyanolyan érvényő, mintha azt a Szerzıdı Államok
nemzeti hivatalaiban hajtották volna végre.
13. Cikk
(1) A nemzetközi letétbe helyezés jogosultja a Nemzetközi Irodához címzett nyilatkozattal lemondhat
jogairól valamennyi Szerzıdı Állam vagy azoknak csak egy része vonatkozásában, illetıleg többes
letétbe helyezés esetén az abban foglalt mintáknak csak egy része tekintetében is.
(2) E nyilatkozatot a Nemzetközi Iroda nyilvántartásba veszi és közzéteszi.
14. Cikk
(1) Az oltalomhoz való jog elismerésének feltételeként egyetlen Szerzıdı Állam sem követelheti
meg, hogy az a termék, amelyre a mintát alkalmazták, a mintára vonatkozó valamilyen jelzést vagy
utalást viseljen.
(2) Ha egy Szerzıdı Állam belsı jogszabályai az ilyen utalást valamilyen egyéb okból írják elı, az
államnak e követelményt kielégítettnek kell tekintenie, amennyiben a minta jogosultjának
hozzájárulásával a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott valamennyi termék vagy a termékekre
rögzített címke a nemzetközi mintajelzést viseli.
(3) A nemzetközi mintajelzés (nagy D bető egy körben), kiegészítve a következıkkel:
1. a nemzetközi letétbe helyezés éve és a letétbe helyezı neve vagy annak szokásos rövidítése, vagy
2. a nemzetközi letétbe helyezés száma.
(4) A nemzetközi mintajelzésnek a termékeken vagy címkéken való puszta feltüntetése semmilyen
módon sem értelmezhetı olyképpen, hogy az lemondást jelentene a szerzıi vagy bármely más jog
alapján igényelhetı oltalomról, ha e jelzés hiányában ilyen oltalom elnyerhetı.
15. Cikk
(1) A Szabályzat által elıírt díjak a következık:
1. a Nemzetközi Irodát megilletı díjak;
2. a bejelentı által megjelölt Szerzıdı Államokat megilletı díjak, nevezetesen:
a) a minden egyes Szerzıdı Államot megilletı díj;
b) a minden egyes Szerzıdı Államot megilletı díj, amely újdonságvizsgálatot végez s amely e
vizsgálatért díj fizetését követeli meg.
(2) Egy Szerzıdı Államnak ugyanazon letétbe helyezéséért az (1) bekezdés 2. a) pontja alapján
fizetendı díjat az (1) bekezdés 2. b) pontjában említett díj összegébıl le kell vonni, ha ez utóbbi díj az
államot megilleti.
16. Cikk
(1) A 15. Cikk (1) bekezdés 2. pontjában említett, a Szerzıdı Államokat megilletı díjakat a
Nemzetközi Iroda szedi be és fizeti ki évente a bejelentı által megjelölt Szerzıdı Államoknak.
(2) a) Bármely Szerzıdı Állam bejelentheti a Nemzetközi Irodának, hogy lemond a 15. Cikk (1)
bekezdés 2. a) pontjában említett pótdíjakra vonatkozó követelésérıl olyan nemzetközi letétbe
helyezések tekintetében, amelyek származási állama hasonló lemondást eszközölt.
b) Bármely Szerzıdı Állam hasonló lemondást eszközölhet azon nemzetközi letétbe helyezések
tekintetében, amelyek származási államának minısül.
17. Cikk
A Megállapodás alkalmazásának a részleteit a Szabályzat rögzíti, így különösen:
1. azt, hogy mely nyelveken és hány példányban kell a letétbe helyezésre irányuló bejelentést
megfogalmazni, továbbá, hogy a bejelentésben milyen adatokat kell feltüntetni:
2. a Nemzetközi Irodát és a Szerzıdı Államokat megilletı díjak összegét, megfizetésének idıpontját
és módját, ideértve az újdonságvizsgálatot végzı államokat megilletı díjakra kiszabott korlátozásokat
is;
3. a letétbe helyezett minták fényképei vagy egyéb grafikai ábrázolásai példányszámát, méretét és
egyéb jellemzıit;
4. a minta jellemzı vonásaira vonatkozó leírás terjedelmét;
5. azon kereteket és feltételeket, amelyeken belül és amelyek mellett annak a terméknek a példányai
vagy modelljei, amelyekre a mintát alkalmazzák, a kérelemhez csatolhatók;
6. a többes letétbe helyezésbe foglalható minták számát, illetıleg a többes letétbe helyezést
szabályozó egyéb rendelkezéseket;
7. a 6. Cikk (3) bekezdése a) pontjában említett idıszaki lap kiadásával és elosztásával kapcsolatos
valamennyi kérdést, beleértve e lap példányainak azt a számát, amelyet a nemzeti hivataloknak
térítésmentesen kell megküldeni, illetıleg amely részükre csökkentett áron árusítható;
8. azt az eljárást, amelyet a Szerzıdı Államoknak a 8. Cikk (1) bekezdése szerinti elutasításra
vonatkozó döntésükrıl szóló értesítés tekintetében követniük kell, illetıleg azt, amelynek megfelelıen
a Nemzetközi Iroda az ilyen döntést közli és közzéteszi;
9. azokat a feltételeket, amelyek mellett a Nemzetközi Iroda a minták tulajdonjogát érintı, a 12. Cikk
(1) bekezdésében említett változásokat, valamint a 13. Cikkben említett lemondásokat nyilvántartásba
veszi és közzéteszi;
10. azt, hogy mi történjék azokkal a letétbe helyezésekkel kapcsolatos iratokkal és termékekkel,
amelyek megújítási lehetısége megszőnt.
18. Cikk
A Megállapodás rendelkezései nem akadályozzák a valamely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai által
biztosított szélesebb körő oltalom igénylését és semmilyen módon nem érintik a mővészeti és
iparmővészeti alkotásoknak a nemzetközi szerzıi jogi szerzıdésekben és egyezményekben biztosított
oltalmat.
1922. Cikk
23. Cikk
(1) A Megállapodás 1961. december 31ig írható alá.
(2) A Megállapodást meg kell erısíteni és a megerısítı okiratokat Hollandia Kormányánál kell letétbe
helyezni.
24. Cikk
(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió azon tagállamai, amelyek e Megállapodást
nem írtak alá, csatlakozhatnak ahhoz.
(2) A csatlakozásról diplomáciai úton kell értesíteni a Svájci Államszövetség Kormányát, illetıleg
annak közvetítésével valamennyi Szerzıdı Állam Kormányát.
25. Cikk
(1) Minden Szerzıdı Állam kötelezi magát arra, hogy biztosítja az ipari minták oltalmát és hogy
alkotmányával összhangban megteszi a Megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
(2) Minden Szerzıdı Államnak, megerısítı vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésekor belsı
jogszabályai tekintetében olyan helyzetben kell lennie, hogy érvényt szerezhessen e Megállapodás
rendelkezéseinek.
26. Cikk
(1) Ez a Megállapodás annak az értesítésnek a keltétıl számított egy hónap elteltével lép hatályba,
amelyben a Svájci Államszövetség Kormánya arról tájékoztatja a Szerzıdı Államokat, hogy tíz olyan
megerısítı vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése megtörtént, amelyek közül legalább négy olyan
államé, amely a Megállapodás kelte szerinti idıpontban sem az 1925. évi Megállapodásnak, sem
pedig az 1934. évi Megállapodásnak nem részese.
(2) A további megerısítı vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésérıl a Svájci Államszövetség
Kormánya értesíti a Szerzıdı Államokat. A megerısítések és csatlakozások ezen értesítés kelte
szerinti naptól számított egy hónap elteltével lépnek hatályba, kivéve ha csatlakozás esetén a
csatlakozási okiratban ennél késıbbi idıpontot jelölnek meg.
27. Cikk
Bármely Szerzıdı Állam bármikor értesítheti a Svájci Államszövetség Kormányát arról, hogy a
Megállapodás azon területek egészére vagy egy részére is alkalmazandó, amelynek nemzetközi
kapcsolataiért az adott állam felelıs. A Svájci Államszövetség Kormánya errıl tájékoztatja a Szerzıdı
Államokat, és a Megállapodást a Svájci Államszövetség Kormánya által a Szerzıdı Államoknak az
ilyen értesítésrıl küldött tájékoztatása keltét követı egy hónap elteltével az értesítésben megjelölt
területre is alkalmazni kell, ha csak az értesítésben ennél késıbbi idıpontot nem jelöltek meg.
28. Cikk
(1) A Svájci Államszövetség Kormányához intézett értesítéssel bármely Szerzıdı Állam
felmondhatja a Megállapodást saját nevében és a 27. Cikk szerinti értesítésben megjelölt területek
egésze vagy egy része tekintetében. A felmondás egy évvel azt követıen lép érvénybe, hogy azt a
Svájci Államszövetség Kormánya kézhez vette.
(2) A felmondás egyetlen Szerzıdı Államot sem mentesít az e Megállapodás szerinti kötelezettségei
alól azon minták tekintetében, amelyeket a Nemzetközi Irodánál a felmondás érvénybelépésének
idıpontját megelızıen helyeztek letétbe.
29. Cikk
(1) A Megállapodást idıszakonként felül kell vizsgálni a minták nemzetközi letétbe helyezésébıl
eredı oltalom tökéletesítésére irányuló módosítások bevezetése céljából.
(2) A felülvizsgálati értekezleteket a Nemzetközi Mintabizottság vagy a Szerzıdı Államok legalább
felének kérésére hívják össze.
30. Cikk
(1) Két vagy több Szerzıdı Állam bármikor értesítheti a Svájci Államszövetség Kormányát arról,
hogy az értesítésben megjelölt feltételekkel
1. nemzeti hivatalaikat egy közös hivatal helyettesíti;
2. a Megállapodás 217. Cikkének alkalmazása szempontjából egyetlen államnak tekintendık.
(2) Ez az értesítés csak az azt a napot követı hat hónap elteltével lép érvénybe, amelyen a Svájci
Államszövetség Kormánya az errıl szóló közlést a többi Szerzıdı Államnak megküldte.
31. Cikk
(1) Kizárólag ez a Megállapodás alkalmazandó olyan államok kölcsönös kapcsolataiban, amelyek
egyaránt részesei ennek a Megállapodásnak és az 1925. évi vagy az 1934. évi Megállapodásnak.
Ezeknek az államoknak mindazonáltal, az esettıl függıen, kölcsönös kapcsolataikban az 1925. évi
Megállapodást vagy az 1934. évi Megállapodást kell alkalmazniok azokra a mintákra, amelyeket azon
idıpontot megelızıen helyeztek a Nemzetközi Irodánál letétbe, amelyben a Megállapodásnak a
kölcsönös kapcsolataikban való alkalmazására vonatkozó kötelezettségük létrejött.
(2) a) Bármely állam, amely részese ennek a Megállapodásnak és az 1925. évi Megállapodásnak
is, az 1925. évi Megállapodást alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban,
amelyek csak az 1925. évi Megállapodásnak részesei, hacsak az említett állam az 1925. évi
Megállapodást fel nem mondta.
b) Bármely állam, amely részese ennek a Megállapodásnak és az 1934. évi Megállapodásnak is, az
1934. évi Megállapodást alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek
csak az 1934. évi Megállapodásnak részesei, hacsak az említett állam az 1934. évi Megállapodást fel
nem mondta.
(3) A csak ebben a Megállapodásban részes államoknak semmilyen kötelezettségük nincs azokkal
az államokkal szemben, amelyek anélkül, hogy ebben a Megállapodásban részesek lennének, az
1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak a részesei.
32. Cikk
(1) A Megállapodásnak valamely olyan állam által történı aláírása és megerısítése, illetıleg az
ahhoz való csatlakozása, amely az ennek a Megállapodásnak a kelte szerinti idıpontban részese az
1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak, úgy tekintendık, mint amely
magában foglalja az e Megállapodáshoz mellékelt Jegyzıkönyv aláírását és megerısítését, illetıleg
az ahhoz való csatlakozást is, hacsak az illetı állam kifejezetten ellentétes értelmő nyilatkozatot nem
tesz az aláírás vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezése idıpontjában.
(2) Bármely olyan szerzıdı állam, amely az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot megtette, vagy
bármely más olyan szerzıdı állam, amely az 1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi
Megállapodásnak nem részese, az e Megállapodáshoz mellékelt Jegyzıkönyvet aláírhatja, vagy
csatlakozhat ahhoz. Az ilyen állam az aláíráskor vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor
kijelentheti, hogy nem tekinti magára nézve kötelezınek a Jegyzıkönyv (2) bekezdése a) pontjában,
vagy (2) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezéseket; ebben az esetben a Jegyzıkönyvben részes
többi állam nem köteles az adott állammal való kapcsolataiban a kijelentésében említett
rendelkezéseket alkalmazni. A 2328. Cikk rendelkezéseit értelemszerően alkalmazni kell.
33. Cikk
Ezt a szöveget egy példányban írják alá és Hollandia Kormányának levéltárában helyezik letétbe. Ez
utóbbi egy hitelesített másolatot küld a Megállapodást aláírt vagy ahhoz csatlakozott minden állam
Kormányának.
JEGYZİKÖNYV
Az ebben a Jegyzıkönyvben részes államok az alábbiakban állapodtak meg:
(1) A Jegyzıkönyv rendelkezéseit a nemzetközi letétbe helyezett azon mintákra kell alkalmazni,
amelyek származási államának az e Jegyzıkönyvben részes valamely állam tekintendı.
(2) A fenti (1) bekezdésben említett minták tekintetében:
a) az e Jegyzıkönyvben részes államok által az (1) bekezdésben említett mintáknak nyújtott oltalom
nem lehet kevesebb, mint tizenöt év, az esettıl függıen, a 11. Cikk (1) bekezdése a) pontjában vagy
(1) bekezdése b) pontjában meghatározott idıponttól számítva;
b) az e Jegyzıkönyvben részes államok, a nemzetközi letétbe helyezésbıl eredı jogoknak a
területükön való gyakorlásához vagy bármilyen egyéb okból semmiképpen sem követelik megjelzés
feltüntetését azokon a termékeken vagy a rajtuk rögzített címkéken, amelyekre a mintát alkalmazzák.
Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó
Hágai Megállapodás 1967. július 14i Stockholmi Kiegészítı Szövege
1. Cikk
(Meghatározások)
E kiegészítı szöveg értelmében:
az "1934. évi szöveg" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás
Londonban, 1934. június 2án aláírt szövege;
az "1960. évi szöveg" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás
Hágában, 1960. november 28án aláírt szövege;
az "1961. évi kiegészítı szöveg" a Monacóban, 1961. november 18án aláírt, az 1934. évi szöveget
kiegészítı szöveg;
a "Szervezet" a Szellemi Tulajdon Világszervezete;
a "Nemzetközi Iroda" a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
a "Fıigazgató" a Szervezet Fıigazgatója;
a "Külön Unió" az 1925. november 6ai Hágai Megállapodással létrehozott és az 1934. évi és 1960.
évi szöveggel, továbbá az 1961. évi kiegészítı szöveggel és ezzel a kiegészítı szöveggel fenntartott,
az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Unió.
2. Cikk
(Közgyőlés)
(1) a) A Külön Uniónak az ezt a kiegészítı szöveget megerısített vagy ahhoz csatlakozott
országból álló Közgyőlése van.
b) Minden ország Kormányát egyegy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek,
tanácsadók és szakértık támogatnak.
c) A küldöttségek költségeit az azokat kijelölı Kormányok viselik.
(2) a) A Közgyőlés
(i) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetıleg az
ennek a Megállapodásnak a végrehajtására vonatkozik;
(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezlet elıkészítéséhez, megfelelıen
figyelembe véve a Külön Unió azon országainak észrevételeit, amelyek ezt a kiegészítı szöveget nem
erısítik meg vagy ahhoz nem csatlakoztak;
(iii) módosítja a Szabályzatot, ideértve az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésével kapcsolatos
díjak összegeinek a megállapítását is;
(iv) felülvizsgálja és jóváhagyja a Fıigazgatónak a Külön Unióval kapcsolatos jelentéseit és
tevékenységét, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetıen ellátja ıt a szükséges
utasításokkal;
(v) meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyja
végelszámolását;
(vi) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatát;
(vii) a Külön Unió céljainak megvalósításához szakértıi bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre;
(viii) meghatározza, hogy ülésein megfigyelıi minıségben mely, a Külön Unióban nem részes
országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nemkormányközi szervezetek vehetnek részt;
(ix) elfogadja a 25. Cikkekre vonatkozó módosításokat;
(x) megtesz minden egyéb megfelelı intézkedést a Külön Unió céljainak megvalósítására;
(xi) ellátja az ezzel a kiegészítı szöveggel összefüggésben adódó egyéb feladatokat.
b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniót is érintenek, a Közgyőlés
döntése elıtt meghallgatja a Szervezet Egyeztetı Bizottságának véleményét.
(3) a) A Közgyőlés minden tagországának egy szavazata van.
b) A Közgyőlés határozatképességéhez a tagországai felének jelenléte szükséges.
c) A b) pont rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik
ülésén a tagországoknak kevesebb mint fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben
azonban minden ilyen határozat az ügyrendi határozatok kivételével csak az alábbiakban
meghatározott feltételekkel léphet érvénybe. A Nemzetközi Iroda közli az ilyen határozatokat a
Közgyőlésen nem képviselt tagországokkal és felkéri ıket, hogy a közlés napját követı három
hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidı lejártakor az így
szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez
hiányzott, az ilyen határozatok érvényessé válnak, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is
fennáll.
d) Az 5. Cikk (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével a Közgyőlés határozatait a leadott
szavazatok kétharmados többségével hozza.
e) A tartózkodás nem tekinthetı szavazatnak.
f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak egy ország nevében szavazhat.
g) A Külön Uniónak azok az országai, amelyek nem tagjai a Közgyőlésnek, megfigyelı minıségben
részt vehetnek a Közgyőlés ülésein.
(4) a) A Közgyőlést a Fıigazgató kétévenként egyszer hívja össze rendes ülésszakra, éspedig
kivételes esetektıl eltekintve a Szervezet Közgyőlésével azonos idıben és helyen.
b) A Közgyőlés tagországai egynegyedének kérésére a Fıigazgató a Közgyőlést rendkívüli
ülésszakra hívja össze.
c) Az ülésszak napirendjét a Fıigazgató készíti elı.
(5) A Közgyőlés maga állapítja meg ügyrendjét.
3. Cikk
(Nemzetközi Iroda)
(1) a) Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezését és az ezzel kapcsolatos teendıket, valamint a
Külön Uniót érintı egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.
b) A nemzetközi Iroda elsısorban a Közgyőlés, valamint a Közgyőlés által létrehozott szakértıi
bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elı és ellátja titkársági teendıiket.
c) A Fıigazgató a Külön Unió legfıbb tisztviselıje és ı képviseli a Külön Uniót.
(2) A Fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselı szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyőlés, valamint
a Közgyőlés által létrehozott szakértıi bizottságok vagy munkacsoportok ülésein. A Fıigazgató vagy
az általa kijelölt tisztviselı hivatalból ellátja e testületek titkári teendıit.
(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elı a Közgyőlés útmutatásai szerint a Megállapodás
rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.
b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek elıkészítése során tanácskozhat kormányközi és
nemzetközi nemkormányközi szervezetekkel.
c) A Fıigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen
értekezletek tanácskozásain.
(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.
4. Cikk
(Pénzügyek)
(1) a) A Külön Uniónak költségvetése van.
b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, az Uniók
közös kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását, valamint adott esetben a Szervezet
Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.
c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra hárulnak, hanem a Szervezet által
igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közös költségének kell tekinteni. A Külön Uniónak az
ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.
(2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való
összehangolás követelményének kellı figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Külön Unió költségvetésének forrásai a következık:
(i) nemzetközi letétbe helyezési díjak és egyéb díjak, valamint illetékek, amelyek a Nemzetközi
Irodának a Külön Unióval kapcsolatban nyújtott szolgáltatásaiért fizetendık;
(ii) a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos kiadványai eladásából származó bevételek,
illetve e kiadványok szerzıi díja;
(iii) adományok, hagyatékok és támogatások;
(iv) bérletek, kamatok és egyéb vegyes bevételek.
(4) a) A (3) bekezdés (i) alpontjában említett díjak összegeit a Közgyőlés állapítja meg a Fıigazgató
javaslata alapján.
b) Az említett díjak összegeit úgy kell megállapítani, hogy a Külön Unió díjakból és egyéb forrásokból
származó bevételei legalábbis elegendık legyenek a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval
kapcsolatos kiadásai fedezésére.
c) Ha a költségvetést az új költségvetési idıszak kezdete elıtt nem fogadták el, a költségvetés a
pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelıen az elızı év szintjén marad.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával a Nemzetközi Iroda a Külön
Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és egyéb illetékek összegét a Fıigazgató állapítja meg
és jelenti azt a Közgyőlésnek.
(6) a) A Külön Uniónak forgótıkealapja van, amelyet a többletbevételekbıl és, amennyiben az ilyen
többlet nem elegendı, a Külön Unió országainak egyszeri befizetéseibıl kell képezni. Ha az alap
elégtelennek bizonyul, a Közgyőlés annak növelését rendeli el.
b) Minden ország forgótıkealapbefizetésének induló összege vagy az alap megnövelt összegébıl
való részesedése az adott országnak, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió tagjának az
Unió költségvetéséhez történı és abban az évben esedékes hozzájárulásával arányos, amelyben az
alapot létrehozták vagy növelését elhatározták.
c) A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a Fıigazgató javaslatára, a Szervezet Egyeztetı
Bizottsága állásfoglalásának meghallgatását követıen a Közgyőlés határozza meg.
(7) a) A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a
Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótıkealap elégtelensége esetén ez az
ország elıleget folyósít. Az elıleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett ország és a Szervezet
között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.
b) Mind az a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel
felmondja az elılegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétıl
számított három év elteltével lép hatályba.
c) A pénzügyi ellenırzést a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban a Külön Unió egy
vagy több ország, vagy külsı könyvvizsgálók végzik. Ezeket, beleegyezésükkel, a Közgyőlés jelöli ki.
5. Cikk
(a 25. Cikk módosítása)
(1) Az ennek a kiegészítı szövegnek a módosítására irányuló javaslatokat a Közgyőlés bármelyik
tagországa vagy a Fıigazgató terjesztheti elı. E javaslatokat a Fıigazgató a Közgyőlés elé
terjesztésük elıtt legalább hat hónappal közli a Közgyőlés tagországával.
(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat a Közgyőlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott
szavazatok háromnegyede szükséges, azzal, hogy a 2. Cikkre és az erre a bekezdésre vonatkozó
módosítás elfogadásához a leadott szavazatok négyötöde szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben említett módosítások egy hónappal azon idıpont után lépnek hatályba,
amelyben a Fıigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részétıl, amelyek a módosítás
elfogadásának idıpontjában a Közgyőlés tagjai voltak, írásos értesítést kapott arról, hogy a
módosítást alkotmányos eljárásoknak megfelelıen olyan országra kötelezıek, amely a módosítás
hatálybalépésének idıpontjában tagja a Közgyőlésnek, vagy amely késıbbi idıpontban válik annak
tagjává.
6. Cikk
(Az 1934. évi szöveg és az 1961. évi kiegészítı szöveg módosítása)
(1) a) Az 1934. évi szövegben "az Ipari Tulajdon Bernben mőködı Nemzetközi Irodája", "a Berni
Nemzetközi Iroda", vagy "a Nemzetközi Iroda" szövegő utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ennek
a kiegészítı szövegnek az 1. Cikkében meghatározott Nemzetközi Irodára tett utalásokat.
b) Az 1934. évi szöveg 15. Cikke hatályát veszti.
c) A Szabályzatnak az 1934. évi szöveg 20. Cikkében említett bármilyen módosítását a 2. Cikk (2)
bekezdése a) pontja (iii) alpontjában és (3) bekezdése d) pontjában elıírt eljárásnak megfelelıen kell
végezni.
d) Az 1934. évi szöveg 21. Cikkében az "1928ban felülvizsgált" szavakat a "az irodalmi és
mővészeti alkotások oltalmára" szavak helyettesítik.
e) Az 1934. évi szöveg 22. Cikkében az "Alapegyezmény" 16., 16bis és 17bis Cikkeire tett utalásokat
úgy kell értelmezni, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény stockholmi szövegének
azon rendelkezéseire tett utalásokat, amelyek az említett stockholmi szövegben megfelelnek a Párizsi
Egyezmény korábbi szövegei 16., 16bis és 17bis Cikkeinek.
(2) a) A díjaknak az 1961. évi kiegészítı szöveg 3. Cikkében említett bármilyen módosítását a 2.
Cikk (2) bekezdése a) pontja (iii) alpontjában és (3) bekezdése d) pontjában elıírt eljárásnak
megfelelıen kell végezni.
b) Az 1961. évi kiegészítı szöveg 4. Cikkének (1) bekezdése és a (2) bekezdésben a "Ha a
tartalékalap eléri ezt az összeget" szavak hatályukat vesztik.
c) Az 1961. évi kiegészítı szöveg 6. Cikkének (2) bekezdésében az ipari tulajdon oltalmára létesült
Párizsi Egyezmény 16. és 16bis Cikkeire tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az említett
Egyezmény stockholmi szövegének azon rendelkezéseire tett utalásokat, amelyek a stockholmi
szövegben megfelelnek a Párizsi Egyezmény korábbi szövegei 16. és 16bis Cikkeinek.
d) Az 1961. évi kiegészítı szöveg 7. Cikkének (1) és (3) bekezdésében a Svájci Államszövetség
Kormányára tett utalásokat a Fıigazgatóra tett utalásokként kell értelmezni.
7. Cikk
(az 1960. évi szöveg módosítása)
(1) Az 1960. évi szövegben szereplı "az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió Irodája"
vagy "a Nemzetközi Iroda" szövegő utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ennek a kiegészítı
szövegnek az 1. Cikkében meghatározott Nemzetközi Irodára tett utalásokat.
(2) Az 1960. évi szöveg 19., 20., 21. és 22. Cikke hatályát veszti.
(3) Az 1960. évi szövegben a Svájci Államszövetség Kormányára tett utalásokat a Fıigazgatóra tett
utalásokként kell értelmezni.
(4) Az 1960. évi szöveg 29. Cikkében az "idıszakonként" [(1) bekezdés] és "a Nemzetközi
Mintabizottság vagy" [(2) bekezdés] szavakat törölni kell.
8. Cikk
(A kiegészítı szöveg megerısítése és az ahhoz történı csatlakozás)
(1) a) Azok az országok, amelyek 1968. január 13. elıtt megerısítették az 1934. évi szöveget vagy
az 1960. évi szöveget, és azok az országok, amelyek legalább az egyik szöveghez csatlakoztak, ezt a
kiegészítı szöveget aláírhatják és megerısíthetik, illetıleg csatlakozhatnak ahhoz.
b) E kiegészítı szöveg olyan ország részérıl való megerısítése, vagy az ahhoz történı
csatlakozása, amelyet az 1934. évi szöveg anélkül kötelez, hogy az 1961. évi kiegészítı szöveg is
kötelezné, automatikusan magában foglalja az 1961. évi kiegészítı szöveg megerısítését, illetıleg az
ahhoz történı csatlakozását is.
(2) A megerısítı és csatlakozási okiratokat a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni.
9. Cikk
(A kiegészítı szöveg hatálybalépése)
(1) Ez a kiegészítı szöveg az elsı öt olyan ország tekintetében, amely letétbe helyezte megerısítı
vagy csatlakozási okiratát, az ötödik megerısítı vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után
három hónappal lép hatályba.
(2) A kiegészítı szöveg minden más ország vonatkozásában három hónappal azon idıpont után lép
hatályba, amelyben a Fıigazgatót az adott ország általi megerısítésérıl vagy csatlakozásról
értesítették, kivéve, ha a megerısítı vagy csatlakozási okiratban késıbbi idıpontot adtak meg. Az
utóbbi esetben az adott állam vonatkozásában a kiegészítı szöveg az így megadott idıpontban lép
hatályba.
10. Cikk
(Egyes rendelkezések automatikus elfogadása
egyes országok részérıl)
(1) Az 1961. évi kiegészítı szöveg és az e kiegészítı szöveg 16. Cikke a 8. Cikkben és a következı
bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával minden olyan országra nézve, amely nem
erısítette meg az 1934. évi szöveget vagy ahhoz nem csatlakozott, abban az idıpontban válik
kötelezıvé, amelyben az 1934. évi szöveghez való csatlakozása hatályba lép; mindazonáltal,
amennyiben az említett idıpontban ez a kiegészítı szöveg még nem lépett volna a 9. Cikk (1)
bekezdésének megfelelıen hatályba, az ilyen ország vonatkozásában az ennek a kiegészítı
szövegnek az említett cikkei csak attól az idıponttól válnak kötelezıvé, amelyben a kiegészítı szöveg
a 9. Cikk (1) bekezdésének megfelelıen hatályba lép.
(2) A 8. Cikkben és az elızı bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával minden olyan
országra nézve, amely nem erısítette meg az 1960. évi szöveget, vagy ahhoz nem csatlakozott, az
ennek a kiegészítı szövegnek az 17. Cikkei abban az idıpontban válnak kötelezıvé, amelyben az
1960. évi szöveg által történt megerısítése vagy az ahhoz való csatlakozása hatályba lép;
mindazonáltal amennyiben az említett idıpontban ez a kiegészítı szöveg még nem lépett volna a 9.
Cikk (1) bekezdésének megfelelıen hatályba, az ilyen ország vonatkozásában a kiegészítı szöveg
említett cikkei csak attól az idıponttól válnak kötelezıvé, amelyben a kiegészítı szöveg a 9. Cikk (1)
bekezdésének megfelelıen hatályba lép.
11. Cikk
(A kiegészítı szöveg aláírása stb.)
(1) a) Ezt a kiegészítı szöveget egy példányban, francia nyelven írják alá és Svédország
Kormányánál helyezik letétbe.
b) A hivatalos szövegeknek a Közgyőlés által esetleg megjelölt más nyelveken való elkészítésérıl az
érintett Kormányokkal való tanácskozás után a Fıigazgató gondoskodik.
(2) Ez a kiegészítı szöveg Stockholmban, 1968. január 13ig írható alá.
(3) E kiegészítı szöveg aláírt szövegérıl a Fıigazgató kétkét, Svédország Kormánya által
hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország Kormányának és kívánságra,
bármely más ország Kormányának.
(4) E kiegészítı szöveget a Fıigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba véteti.
(5) A Fıigazgató értesíti a Külön Unióhoz tartozó országok Kormányait az aláírásokról, a megerısítı
vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésérıl, a hatálybalépésrıl és minden más idevágó
bejelentésrıl.
12. Cikk
(Átmeneti rendelkezés)
Amíg az elsı Fıigazgató hivatalában marad, az ebben a kiegészítı szövegben a Szervezet
Nemzetközi Irodájára vagy a Fıigazgatóra tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ipari tulajdon
oltalmára létesült Párizsi Egyezmény által létrehozott Unió Irodájára vagy Fıigazgatójára vonatkozó
utalásokat."
3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával a következı
szövegő fenntartást tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hágai Megállapodáshoz való csatlakozás alkalmával
kijelenti, hogy a Magyar Népköztársaság a Hágai Megállapodás 1960. évi szövegéhez tartozó
jegyzıkönyvet nem tekinti magára nézve kötelezınek."
4. § E törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1984. évi
április hó 7. napjától, illetıleg az 1984. évi augusztus hó 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az
Országos Találmányi Hivatal elnöke gondoskodik.