Act No. I of 1996 on Radio and Television Broadcasting, Hungary

2010. IX. 6-tól hatályos

1996. évi I. törvény

a rádiózásról és televíziózásról

Az Országgyőlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínőségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §- ával összhangban a következı törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § 1/A. § (1) A törvény hatálya kiterjed a mősorszolgáltatásra, ha a mősorszolgáltató a Magyar Köztársaság

területén rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), és a tevékenységéhez kapcsolódó szerkesztıi döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozza meg.

(2) A törvény hatálya akkor is kiterjed a mősorszolgáltatásra, ha a) a mősorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztıi döntések meghozatalának helye közül az

egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EU tagállamának, illetve az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam területén (a továbbiakban: EGT- megállapodásban részes állam), és a mősorszolgáltatásban közremőködı munkaerı jelentıs része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik;

b) a mősorszolgáltató székhelye (lakóhelye) a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a szerkesztıi döntéseket az EGT-megállapodás valamelyik részes államában hozzák meg, és a mősorszolgáltatásban közremőködı munkaerı jelentıs része mindkét országban tevékenykedik;

c) a mősorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztıi döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EGT-megállapodás valamelyik részes államának területén, és egyik országban sem tevékenykedik a mősorszolgáltatásban közremőködı munkaerı jelentıs része, de a tevékenységével a magyar gazdasághoz ténylegesen és szilárdan kötıdı mősorszolgáltató mősorszolgáltatási tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg.

(3) A törvény hatálya akkor is kiterjed a mősorszolgáltatásra, ha a mősorszolgáltató székhelye (lakóhelye) és a szerkesztıi döntések meghozatalának helye közül az egyik a Magyar Köztársaság területén van, ugyanakkor a másik az EGT-megállapodás részes államain kívüli harmadik ország területén, és a mősorszolgáltatásban közremőködı munkaerı jelentıs része a Magyar Köztársaság területén tevékenykedik.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt feltételek hiányában is kiterjed a törvény hatálya a mősorszolgáltatásra, ha annak szolgáltatójára nézve az EGT-megállapodás más részes államának joghatósága nem áll fenn, és a szolgáltató

a) magyar hatóság által kijelölt frekvenciát vesz igénybe; b) nem vesz igénybe magyar hatóság által kijelölt frekvenciát, de a Magyar Köztársaság Kormányának

rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) mőholdkapacitást használ; c) nem vesz igénybe a magyar hatóság által kijelölt frekvenciát, és nem használ a Magyar Köztársaság

Kormányának rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) mőholdkapacitást sem, de a mősora továbbításához, a mőholdra történı fellövéshez szükséges berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.

(5) Ha az EGT-megállapodás valamely részes államának joghatósága alá tartozó mősorszolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén fogható mősora az 52/A. §-ban foglalt feltételeket valósítja meg, a mősorszolgáltatóval szemben az ott meghatározottak szerint lehet eljárni.

(6) A törvény hatálya továbbá kiterjed a magyarországi mősorszétosztásra, valamint arra a mősorterjesztésre, amelynek végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették.

1/B. § A törvény hatálya kiterjed továbbá az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépı televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény, valamint az azt módosító Jegyzıkönyv szerint megállapított, a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó mősorszolgáltatásra.

Értelmezı rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában: 1. Adásidı: a mősoridı és a mősorszolgáltatás során közzétett egyéb, mősorszámnak nem minısülı

információk idıtartamának összege. Mősorszámnak nem minısülı információ a mérıjel, a monoszkóp, a mősorszignál, a szünetjel, a pontos idı közlése, a bemondónak mősorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a mőszaki hibából eredı mősorszünet.

2. Alapszolgáltatás: a mősorelosztó rendszerben az elıfizetıknek a legalacsonyabb díjtétellel nyújtott mősorelosztási szolgáltatás.

3. Befolyásoló részesedés: a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a

szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékő befolyást biztosít; a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerzıdés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsıbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelı szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentıs befolyást tesz lehetıvé.

4. Burkolt reklám: az a mősorszám vagy mősorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.

5. Értéknövelı szolgáltatás: a mősorszolgáltatással össze nem függı programok és információk terjesztése.

6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós játékfilm-sorozat, a dokumentumfilm, a népszerő tudományos film, az animációs film.

7. Fımősoridı: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idıszak.

8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több mősorszolgáltató vagy mősorszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon mősorszám, vagy mősor, egyidejő vagy csaknem egyidejő szolgáltatására.

9. Hálózatos mősorszolgáltató: az a mősorszolgáltató, amelynek mősora vagy mősorszáma hálózatos mősorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a mősorszolgáltatásért felelısséggel tartozik.

10. Helyi mősorszolgáltatás: az a mősorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

11. Jótékonysági felhívás: az a mősorban - pénzbeli vagy más gazdasági természető ellenszolgáltatás nélkül - közzétett mősorszám vagy mősorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.

12. Képernyıszöveg: televízió mősorszolgáltatás mősoridejének kezdete elıtt, illetıleg befejezése után vagy mősorszámok között - nem a mősor részeként - közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.

13. Kiegészítı mősorszolgáltatás: rádió, illetıleg televízió mősorszolgáltatással egyidejőleg, kiegészítı mőszaki megoldás segítségével, ugyanazon a mősorelosztó, mősorszóró csatornán továbbított, a mősorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció.

14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minısül televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási mősorablaknak.

15. Körzeti mősorszolgáltatás: az a mősorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi mősorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.

16. Közérdekő közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy

kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mősorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja,

b) nem politikai cél elımozdítására közzétett olyan mősorszám, mely közérdekő cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerősít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetı körülményre hívja fel a figyelmet.

17. Közmősorszolgáltató: olyan mősorszolgáltató, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) által elfogadott saját mősorszolgáltatási szabályzat alapján mősorában többségében közszolgálati mősorszámokat szolgáltat.

18. Közszolgálati mősor: az a mősor, melyben a közszolgálati mősorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a mősorszolgáltató vételkörzetében élı hallgatókat, nézıket rendszeresen tájékoztatja közérdeklıdésre számot tartó kérdésekrıl.

19. Közszolgálati mősorszám: a mősorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élı hallgatók, nézık tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mősorszám, így különösen:

a) a mővészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,

b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató

mősorok, e) a gyermek- és ifjúsági mősorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztı,

felvilágosító mősorok, f) a mindennapi életvitelt segítı, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges

életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elısegítı ismeretek terjesztése,

g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévı csoportok számára készített mősorszám,

h) a hírszolgáltatás. 20. Közszolgálati mősorszolgáltató: olyan mősorszolgáltató, amelynek mőködését közszolgálati

mősorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati mősor szolgáltatása, fenntartása alapvetıen közpénzekbıl történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvetı jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg.

21. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezı másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megilletı tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által [Ptk. 685. § b) pont] birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

22. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történı - értékesítésére vagy más módon történı igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot.

22/A. Televíziós vásárlási mősorablak: az a legalább tizenöt perc idıtartamú televíziós vásárlási mősorszám, amelyet nem televíziós vásárlásra szakosított mősorszolgáltatásban tesznek közzé. Ha e törvény másként nem rendelkezik, televíziós vásárlás alatt televíziós vásárlási mősorablakot is érteni kell.

23. Külföldre irányuló mősorszolgáltatás: az a nem mőholdas mősorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére felhasznált mősorterjesztı lehetıségek jellemzıi alapján - túlnyomórészt a Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül esı vételkörzető mőholdas magyarországi mősorszolgáltatás.

24. 24/A. Magyarországi mősorszétosztás: az a mősorszétosztás, amelynek végzéséhez használt berendezést a

Magyar Köztársaság területén telepítették. 25. Mősor: rádió, illetve televízió mősorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata. 26. Mősorelosztó rendszer: olyan külön törvényben meghatározott átviteli rendszer, amelyen keresztül

egyidejőleg legalább öt mősorszolgáltatás mősorterjesztése végezhetı. 27. Mősoridı: a mősorban - valamely meghatározott idıszak folyamán - közzétett mősorszámok együttes

idıtartama. 28. Mősorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló

részekbıl zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölı fıcím, szükség szerint további megkülönböztetı jelzés, illetıleg a befejezıdést jelzı közlés határol.

28/A. Mősorelızetes: olyan mősorszám, amely a mősorszolgáltató által késıbbi idıpontban közzétenni kívánt más mősorszámot, mősorszámokat mutat be, illetıleg ismertet.

29. 30. Mősorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-mősornak a

mősorszolgáltató általi elıállítása, elektronikus jelek formájában történı megjelenítése.

31. Mősorszolgáltató: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, aki (amely) mősorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a mősorban mely mősorszámok szerepeljenek, és a mősort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja.

32. Mősorszórás: a külön törvényben meghatározott mősorszórás analóg mősorterjesztési mőszaki eljárással végezett változata.

33. 34. Nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató: az olyan mősorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy

más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzető csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a mősorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a mősorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.

35. Országos érdekképviseleti, illetıleg szakmai szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó olyan érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek alapszabályából a mőködési kör egész országra kiterjedı jellege megállapítható.

36. Országos mősorszolgáltatás: az a mősorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él.

37. Országos terjesztéső lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt, vagy Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz példányt, vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.

38. Összetett mősorszám: több mősorszám - egy fıcímmel jelzett - együttese. 39. Politikai hirdetés: olyan mősorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének

támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerősíti. 40. Tudatosan nem észlelhetı reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az idıtartam rövidsége

vagy más ok következtében - a mősorszám nézıjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erısségő hanghatás, fényhatás keltette inger hat.

41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett mősorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történı igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a mősorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elı. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált mősoridı a 28/A. pontban meghatározott mősorelızetes kivételével.

42. Saját gyártású mősorszám: olyan mősorszám, amelyet többségében a) mősorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetıleg b) mősorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi lakóhelyő természetes személy,

magyarországi székhelyő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság készített, és az így létrejött mősorszámhoz főzıdı - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a mősorszolgáltatót illetik meg.

43. Szakosított mősorszolgáltatás: az a mősorszolgáltatás, amelynek mősorát a napi mősoridı legalább nyolcvan százalékában a mősorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos mőfajú mősorszámokból szerkesztenek meg.

44. Támogatás: mősorszolgáltatással, illetve audiovizuális mő elıállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság által mősorszám finanszírozásához a mősorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természető hozzájárulás annak érdekében, hogy a mősorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztetı jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetıleg termékeit népszerősítse.

45. Vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a természetes személynek e törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete.

46. Vezetékes mősorelosztó: az a mősorelosztó, amely a mősorelosztást zártláncú távközlı hálózattal végzi.

47. Vételkörzet: a) mősorszóró rendszer révén végzett mősorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület,

amelyen a mősor közzétételét megvalósító mősorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) vezetékes mősorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett mősorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetısége van a hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni,

c) rádiótávközlı mősorelosztó rendszer révén végzett mősorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mősor közzétételét megvalósító mősorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem mértéke eléri a mősorsugárzási szerzıdés szerint az elfogadható minıségő vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb értéket,

d) hálózatos mősorterjesztı rendszerek esetében az egyes rendszerek vételkörzeteinek összessége. 48. Zenei mősorszám: a szerzıi jogi védelem alatt álló zenemővekbıl szerkesztett mősorszám. 49. Európai mő: a) az Európai Unió valamely tagállamából vagy a határokat átlépı televíziózásról szóló, Strasbourgban,

1989. május 5-én kelt európai egyezményben részes egyéb európai államból származó audiovizuális mő, ha szerzıinek és a megalkotásában közremőködıknek a többsége az említett államok valamelyikében telepedett le, és ha az egyben a következı feltételek bármelyikének megfelel:

- elıállítója (elıállítói) az említett államok valamelyikében telepedett le, vagy - elıállítását az említett államok valamelyikében letelepedett elıállító felügyeli, és ténylegesen ellenırzi,

vagy - az említett államok valamelyikében letelepedett társ-elıállító hozzájárulása a koprodukciós költségekhez

meghaladja a többi társ-elıállítóét, és a koprodukció nem az említett államokon kívül letelepedett elıállító vagy elıállítók ellenırzése alatt áll,

b) az a) pontban említetteken kívüli európai államból származó olyan audiovizuális mő, amelyet elıállítója kizárólagosan vagy az Európai Unió egy vagy több tagállamában letelepedett elıállítóval koprodukcióban készített, ha az elıállító letelepedési helye szerinti európai ország az Európai Közösséggel az audiovizuális területre vonatkozó megállapodást kötött, és a mő szerzıinek, valamint a megalkotásában közremőködıknek a többsége valamely európai országban telepedett le,

c) az a) és b) pontban említett, az Európai Unión kívüli európai államból származó audiovizuális mővet akkor lehet európainak tekinteni, ha ott az Európai Unió bármely tagállamából származó mővek nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést,

d) azt az audiovizuális mővet, amely az a) és b) pont alapján nem minısül európainak, de amelyet az Európai Unió tagállamai és valamely azon kívüli állam közötti kétoldalú koprodukciós szerzıdés keretében állítanak elı, európainak kell tekinteni akkor, ha az európai közösségi társ-elıállítók az elıállítási költségek nagyobb részét fedezik, és az elıállítás nem áll az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett elıállító ellenırzése alatt,

e) azt az audiovizuális mővet, amely az a), b) és d) pont alapján nem minısül európainak, de amelyet az Európai Unió valamelyik tagállamában letelepedett szerzık és megalkotásában közremőködık készítettek, olyan mértékig kell európainak tekinteni, amilyen mértékben az elıállítási költségeket az európai közösségi társ-elıállítók fedezik.

50. Hazai közönség meghatározó része: Magyarország lakosságának 10%-a. 51. Meghatározó vételkörzető mősorszolgáltató: az a földfelszíni frekvencián mőködı, szabadon fogható,

magyar nyelvő mősorszolgáltatást nyújtó mősorszolgáltató, amelynek vételkörzete eléri Magyarország lakosságának 90%-át.

52. Meghatározó vételkörzető külföldi mősorszolgáltató: az a mősorszolgáltató, amelyet az adott állam ilyennek minısít.

II. FEJEZET

A MŐSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI

A) RÉSZ

Általános alapelvek és szabályok

1. Cím

Alapelvek

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a mősorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények mősorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi mősorok szabadon vehetık. A mősorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a mősorszolgáltatás tartalmát, és azért felelısséggel tartozik.

(2) A mősorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni győlölet keltésére.

(3) A mősorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

4. § (1) A közérdeklıdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrıl, vitatott kérdésekrıl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerőnek, idıszerőnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2) A mősorszolgáltatásban közzétett mősorszámok összessége, illetıleg ezek bármely tartalom vagy mőfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

(3) A mősorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mősorszámaiban mősorvezetıként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremőködı munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - mősorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelı magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem főzhetnek.

(4) A mősorban közzétett hírekhez főzött véleményt, értékelı magyarázatot e minıségének és szerzıjének megnevezésével, a hírektıl megkülönböztetve kell közzétenni.

4/A. § A mősorszolgáltató nem mutathat be filmalkotást a szerzıi vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött megállapodásban meghatározott idıszakon kívül.

5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyızıdést sértı, az erıszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elıtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas mősorszámot e jellegének elızetes feltüntetésével lehet közzétenni.

(3)-(5)

1/A. Cím

A kiskorúak védelme

5/A. § (1) A mősorszolgáltató - a mősorelızetes, a hírmősorszám, az idıszerő eseményekkel foglalkozó mősorszám, a sportmősorszám, valamint a reklám kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt mősorszámot a közzétételt megelızıen az 5/B. § szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) A mősorelızetes nem tehetı közzé olyan idıszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett mősorszám nem lenne közzétehetı.

(3) Idıszerő eseményekkel foglalkozó mősorszám, sportmősorszám, illetve reklám nem tehetı közzé olyan idıszakban, amelyben tartalmának megfelelı kategóriába sorolása esetén közzétételének - elıre láthatóan - nem lenne helye.

5/B. § (1) Azt a mősorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthetı, az I. kategóriába kell sorolni.

(2) Azt a mősorszámot, amely tizenkét éven aluli nézıben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen mősorszám minısítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

(3) Azt a mősorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlıdésének kedvezıtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erıszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erıszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen mősorszám minısítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

(4) Azt a mősorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlıdésének kedvezıtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erıszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen mősorszám minısítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(5) Azt a mősorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlıdésének súlyosan kedvezıtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsıséges, illetve indokolatlan erıszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni.

5/C. § (1) A II. kategóriába sorolt mősorszám tizenkét éven aluliaknak szánt mősorszámként, illetve ilyen mősorszámok között nem tehetı közzé, egyébként megfelelı jelzéssel bármikor közzétehetı.

(2) A III. kategóriába sorolt mősorszám megfelelı jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehetı közzé. (3) A IV. kategóriába sorolt mősorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehetı közzé, megfelelı jelzés

feltüntetése mellett. (4) Az V. kategóriába sorolt mősorszám nem tehetı közzé.

5/D. § (1) Mősorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelı módon tehetı közzé.

(2) A mősorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minısítését. (3) Az egyes mősorszámok közzétételekor a kategóriájuknak megfelelı jelzést piktogram formájában a

képernyı valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a mősorszám teljes idıtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó mősorszámok esetében a jelzést nem kell feltüntetni. Rádiós mősorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.

5/E. § Televíziós mősorszolgáltató mősorát közlı sajtótermékben valamennyi mősorszám 5/B. § szerinti minısítését jól látható módon fel kell tüntetni.

5/F. § Az 5/B. § szerinti minısítésnél irányadó szempontokat, az egyes mősorszámok közzététele elıtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minısítés közlésének módját a Médiatanács - eljárására kötelezı jelleggel - legalább kétharmados többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

2. Cím

Egyes mősorszerkezeti követelmények

6. § 7. § (1) A televíziós mősorszolgáltató az évi teljes mősoridı több mint felét európai mővek és több mint

harmadát eredetileg magyar nyelven készített mővek bemutatására köteles fordítani. (2) A televíziós mősorszolgáltató évi teljes mősoridejének legalább tíz százalékát olyan európai mővek,

legalább hét százalékát olyan eredetileg magyar nyelven készített mővek számára köteles fenntartani, amelyeket tıle független elıállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült mőként szerzett be.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott arányokat - a mősorszolgáltatónak a nézıi iránt viselt tájékoztatási, oktatási, kulturális és szórakoztatási felelısségére tekintettel -, ha szükséges, fokozatosan kell elérnie. Amennyiben a mősorszolgáltató nem teljesíti az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott arányt, ıt terheli annak bizonyítása, hogy ilyen gyakorlata e bekezdésre figyelemmel jogszerő.

(4) A televíziós mősorszolgáltató mősorkészítésre rendelkezésre álló forrásainak legalább tizenkettı százalékát olyan mősorszám költségeire köteles felhasználni, amelyet tıle független elıállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült mősorszámként szerzett be. Az így meghatározott mősorszámoknak - a filmalkotások kivételével - eredetileg magyar nyelven készítetteknek kell lenniük.

(5) E § alkalmazásában a) mősorszolgáltató az országos és körzeti mősorszolgáltatást végzı mősorszolgáltató, továbbá az a

mősorszolgáltató, amely a hálózatba kapcsolódás eredményeként folytat országos mősorszolgáltatást; b) a teljes mősoridı megállapítása során a hírt vagy sportközvetítést, játékot, reklámot tartalmazó

mősorszámok, illetve a képernyıszöveg-szolgáltatás részére biztosított mősoridıt figyelmen kívül kell hagyni;

c) mősorkészítésre rendelkezésre álló források alatt a számvitelrıl szóló törvény eredménymeghatározásra vonatkozó elvei szerint az éves, illetve egyszerősített éves beszámolót készítınél adott idıszakhoz kapcsolódóan ráfordításként elszámolható költségeket kell érteni;

d) független elıállítónak az olyan vállalkozás minısül, amelyben a mősorszolgáltatónak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetıleg a mősorszolgáltató vezetıjének, vezetı állású alkalmazottjának, valamint ezek - a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti - közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége;

e) eredetileg magyar nyelven készített az a mő, mősorszám, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

ea) eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült, eb) eredetileg két nyelven készült, de idıtartamának több mint fele eredeti magyar nyelvő, ec) eredetileg három vagy több nyelven készült, de idıtartamát tekintve eredeti magyar nyelvő része

hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része, ed) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség életével,

kultúrájával van összefüggésben, ee) olyan zenei mősorszám, amely magyar nyelven kerül elıadásra, vagy amely valamely magyarországi

kisebbség nyelvén kerül elıadásra, ha az az adott kisebbség kultúrájával van összefüggésben, ef) olyan instrumentális zenei mősorszám, amely a magyar vagy valamely magyarországi kisebbségi

kultúra részét képezi.

8. § (1) Az országos és a körzeti mősorszolgáltató - a szakosított mősorszolgáltató kivételével - napi mősoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati mősorszámokat szolgáltatni.

(2) Közszolgálati mősorszámokat a fımősoridıben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a mősorszolgáltató a fımősoridıben nem ad mősort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati mősorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi mősoridıben.

(3) Az országos televízió fımősoridıben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírmősort köteles egybefüggıen szolgáltatni. A más magyarországi mősorszolgáltatótól átvett híranyag a hírmősor húsz százalékát nem haladhatja meg.

(4) Földfelszíni mősorszórással mőködı országos televízió szakosított mősorszolgáltatóként nem mőködhet.

8/A. § (1) A közszolgálati, illetve az országos televíziós mősorszolgáltató - a szakosított mősorszolgáltató kivételével - köteles biztosítani, hogy a mősorszolgáltatása során

a) valamennyi közérdekő közlemény, illetve - amennyiben a mősorszám jellegébıl más nem következik - hírmősorszám,

b) a filmalkotás, valamint a 2. § 19. pontjának e) alpontjában meghatározott és a fogyatékos személyek számára készített közszolgálati mősorszám naptári naponként

ba) a 2010. évben legalább két órán keresztül, bb) a 2011. évben legalább négy órán keresztül, bc) a 2012. évben legalább hat órán keresztül, bd) a 2013. évben legalább nyolc órán keresztül, be) a 2014. évben legalább tíz órán keresztül, bf) a 2015. évtıl teljes egészében

magyar nyelvő felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhetı legyen. (2) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett mősorszámot a mősorszolgáltató annak

teljes idıtartama alatt - a mősorszám egységét nem sértve - 6 óra és 24 óra közötti idıszakban köteles feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.

3. Cím

Nyilvános rendezvény közvetítése

9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy mősorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más mősorszolgáltató mősora, illetve hírmősora a közvetítéssel egy idıben vagy a közvetítés után a rendezvényrıl a szükségleteinek megfelelıen a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzıi jogról szóló törvénynek a szerzıi mővek rádióban, illetve televízióban történı szabad felhasználásának terjedelmét.

(2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a mősor, illetve hírmősor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (mősorszám) idıtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet.

9/A. § (1) Kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentıséggel bíró televíziós események figyelemmel kísérésébıl.

(2) A társadalom számára nagy jelentıséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetıvé tevı közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetıleg élı adásban vagy felvételrıl) a Kormány - a Médiatanács véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.

(3) A társadalom számára nagy jelentıséggel bíró események módosulása esetén az események új jegyzéke csak az azokat tartalmazó kormányrendelet kihirdetését követıen szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jogokra irányadó.

(4) Valamely esemény akkor minısíthetı a (2) bekezdés szerinti eseménnyé, ha az a hazai közönség körében általános érdeklıdésre tarthat számot.

(5) A (2) bekezdésben említett események meghatározásának elısegítése érdekében a Médiatanács nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93-94. §-okat kell megfelelıen alkalmazni.

9/B. § (1) Az Európai Unióhoz történı csatlakozásról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépése napját követıen a kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorolása nem sértheti az Európai Unió tagállamaiban a társadalom számára nagy jelentıséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépı televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzıkönyvet kihirdetı törvény hatálybalépését követıen szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzıkönyvet elfogadó

államokban a társadalom számára nagy jelentıséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

9/C. § (1) Ha a mősorszolgáltató a 9/A. § (2) bekezdése szerinti esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, köteles az esemény 9/A. § (2) bekezdés alapján meghatározott közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló meghatározó vételkörzető televíziós mősorszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérı) számára ésszerő feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerzıdési ajánlatot tenni.

(2) Ha a mősorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépı televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzıkönyvet elfogadó valamely állam - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen - a társadalom számára nagy jelentıségőnek minısített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzető külföldi televíziós mősorszolgáltatónak ésszerő feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerzıdési ajánlatot tenni, amely felett az érintett államnak joghatósága van.

(3) Ha a mősorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az Európai Unió valamely tagállama - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelıen - a társadalom számára nagy jelentıségőnek minısített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzető külföldi televíziós mősorszolgáltatónak ésszerő feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerzıdési ajánlatot tenni, amely felett az érintett tagállamnak joghatósága van.

(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján létrejött szerzıdés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg. (5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a feleket szerzıdéskötési kötelezettség terheli. Ha

a felek nem állapodnak meg, a bíróság az ajánlatkérı fél kérelmére a szerzıdést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A bíróság ebben az eljárásban soron kívül jár el.

4. Cím

Reklámkorlátok és -tilalmak

10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a mősorszolgáltató e törvény szerint felelısséggel nem tartozik.

(2) Lelkiismereti, illetıleg világnézeti meggyızıdés reklám útján a mősorszolgáltatásban nem terjeszthetı.

(3) Nemzeti ünnepek eseményeirıl, vallási és egyházi szertartásokról készített mősorszámok közlését közvetlenül megelızıen és azt közvetlenül követıen reklám nem közölhetı.

(4) A mősorszolgáltató híreket közlı és idıszerő politikai tájékoztató mősorszámokban rendszeresen szereplı belsı és külsı munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.

(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetı reklám nem közölhetı. (6) A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. (7) Nem tehetı közzé vallási vagy politikai meggyızıdést sértı reklám. (8) A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 11. § (1) Választási idıszakban az országgyőlési képviselık, illetıleg a helyi, területi önkormányzati

képviselık és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mősorszolgáltatásban közzétenni. Választási idıszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetı.

(2) Külföldre irányuló mősorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 12. § (1) A reklám, a közérdekő közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének

megrendelıje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke főzıdik, nem gyakorolhat szerkesztıi befolyást más mősorszámok tartalmára.

(2) A mősorszolgáltató a közérdekő közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelısséggel nem tartozik.

13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lıszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetı gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerősítı, ismertetı reklámot.

(2) Az alkoholtartalmú italok reklámja a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív,

az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott

alkoholfogyasztás elkerülhetı, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága,

d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentı, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,

e) nem tehetı közzé fımősoridıben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehetı közzé kiskorúak számára készült mősorszámot közvetlenül megelızıen, illetve közvetlenül

azt követıen, g) kiemelkedı fizikai teljesítményt vagy jármővezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok

fogyasztásának hatásaként, h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy

szexuális sikerekhez. 14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnıtteket

játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. (2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetıségeit illetıen nem lehet félrevezetı. (3) A reklám nem mutathat be kiskorút erıszakos helyzetben, és nem buzdíthat erıszakra. (4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára,

továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. (5) Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy

szolgáltatások igénybevételére. 15. § (1) Reklámot, közérdekő közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelızı és azt követı megnevezéssel, továbbá b) egyéb mősorszámoktól jól felismerhetıen, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon

elkülönítve, alapvetıen blokkokban kell közzétenni. (2) Közérdekő közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmően meg kell

nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekő közlemény közzétételéért a mősorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(3) A közérdekő közlemény idıtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti közérdekő közleményre.

16. § (1) A napi mősoridınek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidı elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási mősorablak nélkül számított idıtartamát.

(2) A mősoridı - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási mősorablakot.

(3) A televíziós vásárlási mősorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes idıtartamuk nem haladhatja meg a két órát.

(4) A kizárólag televíziós vásárlásra szakosított mősorszolgáltatásra a (2)-(3) bekezdések nem alkalmazhatók. Az ilyen mősorszolgáltatás esetében a klasszikus reklám mősoridın belüli idejére az (1) bekezdést kell megfelelıen alkalmazni.

(5) A nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. (6) A képernyıszövegre - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi mősorszolgáltatás vételkörzetét -

az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. (7) Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott mősorszolgáltató kivételével - a

reklámbevételének hat százalékát új, eredetileg magyar nyelven készült filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerő tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthetı. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.

17. § (1) Reklámot mősorszámok között lehet közzétenni. (2) A (3)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek szerint mősorszámon belül is közzétehetı reklám úgy,

hogy az ne sértse a mősorszám értékét, egységét - figyelembe véve a mősorszám idıtartamát, a mősorszámon belüli természetes szüneteket és a mősorszám jellegét -, valamint a mősorszám szerzıi vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

(3) Olyan mősorszámokban, amelyek önálló részekbıl állnak össze, továbbá a sport- és más olyan mősorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehetı közzé.

(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a mősorszámot, amely a) hírt vagy idıszerő eseményeket tartalmaz, ha idıtartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és idıtartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek eseményeirıl tudósít, vagy d) vallási, illetve egyházi tartalmú, e) dokumentumfilm, és idıtartama nem haladja meg a harminc percet.

(5) A mősorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.

(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás - a sorozatok, a könnyő szórakoztató mősorszámok és a dokumentumfilmek kivételével - negyvenöt perces idıszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás idıtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces idıszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg reklámmal.

5. Cím

Támogatott mősorszámok

18. § (1) A mősorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelızıen vagy azt követıen meg kell nevezni.

(2) Támogatott mősorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetıleg az attól való tartózkodásra.

(3) A támogató a mősorszolgáltató felelısségét, illetve szerkesztıi szabadságát érintı módon a mősor vagy a támogatott mősorszám tartalmát és mősorbeli elhelyezését nem befolyásolhatja.

(4) Nem lehet közzétenni - a mősorelızetes kivételével - olyan mősorszámot, amelyben a mősorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetı jelzése, jelszava megjelenik.

(5) A hírmősorszám és az idıszerő eseményekkel foglalkozó mősorszám nem támogatható. (6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott mősorszolgáltatásra e § - az (5)

bekezdés kivételével - nem alkalmazható. 19. § (1) Nem támogathat mősorszámot a) párt, politikai mozgalom, b) az a vállalkozás, amely - fıtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít

elı, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetıleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra.

(2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

6. Cím

Kiegészítı mősorszolgáltatás és értéknövelı szolgáltatás

20. § (1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítı mősorszolgáltatás végzésére. (2) Kiegészítı mősorszolgáltatást csak a mősorszolgáltatásra jogosult végezhet. (3) A kiegészítı mősorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a mősorszolgáltatás iránti pályázatban kell

közölni, illetıleg utólag be kell jelenteni. 21. § (1) Értéknövelı szolgáltatás végzésére elsısorban a mősorszolgáltató jogosult. (2) Ha a mősorszolgáltató a mősorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követı száznyolcvan

napon belül valamely lehetséges értéknövelı szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg - a mőholdas rendszer kivételével -, arra a mősorterjesztı igényt jelenthet be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követı száznyolcvan napon belül a Médiatanácshoz és a mősorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidıt követıen a mősorszolgáltató és a mősorterjesztı közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelı szolgáltatásra, aki, illetıleg amely elsıként jelenti be erre vonatkozó igényét a Médiatanácsnál. Abban az esetben, ha értéknövelı szolgáltatást sem a mősorszolgáltató, sem a mősorterjesztı nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a mősorszolgáltatóval és a terjesztıvel szerzıdést köthet.

(4) Az értéknövelı szolgáltatást a bejelentéstıl számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell.

(5) A mősorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelı szolgáltatási jog is megszőnik.

B) RÉSZ

A közszolgálati mősorszolgáltatás, és a közmősor-szolgáltatás alapelvei és szabályai

1. Cím

Általános szabályok

22. § (1) Közszolgálati mősorszolgáltatást e törvényben meghatározott mősorszolgáltató végezhet. (2) A Médiatanács - kérelemre - mősorszolgáltatót közmősor-szolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a

közmősor-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket. (3) A Médiatanács a mősorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közmősor-szolgáltatóvá a

mősorszolgáltatót. A Médiatanács a mősorszolgáltatási szabályzatot a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(4) A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató mentesül a mősorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

2. Cím

A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató mősorára vonatkozó

közös szabályok

23. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetı érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.

(2) A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklıdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrıl, a vételkörzetében élık életét jelentısen befolyásoló eseményekrıl, összefüggésekrıl, vitatott kérdésekrıl, az eseményekrıl alkotott jellemzı véleményekrıl, az eltérı véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekő közlemények nyilvánosságra hozataláról.

(3) A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató biztosítja a mősorszámok és a nézetek sokszínőségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mősorszámok változatosságával gondoskodik a nézık széles köre, illetve minél több csoportja érdeklıdésének színvonalas kielégítésérıl.

(4) A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínőség

érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlıdését, érdeklıdését szolgáló, ismereteit gazdagító mősorszámok

bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos

helyzető csoportok számára fontos információk elérhetıvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetı, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehetı szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mősorok fımősoridıben történı bemutatására,

e) az ország különbözı területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítı mősorszámok bemutatására.

24. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltatónál és a közmősor-szolgáltatónál a reklám idıtartama egyetlen - bármiként számított - mősorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mősoridı átlagában számított óránként a reklám idıtartama nem haladhatja meg az öt percet.

(2) A reklám idıtartamába a reklámtartalmú képernyıszöveg - kivéve a mősoridın kívüli képernyıszöveget - megjelenítése is beleszámít.

(3) Közszolgálati mősorszolgáltatásban és a közmősor-szolgáltatásban reklám csak mősorszámok - összetett mősorszámokban az egyes mősorszámok - között tehetı közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetı.

(4) Közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató mősorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató mősorszámát nem támogathatja a fı tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elıállítója és forgalmazója.

(5) A közszolgálati mősorszolgáltatásban és a közmősor-szolgáltatásban rendszeresen szereplı belsı és külsı munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mősorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

(6)

25. § Közszolgálati mősorszolgáltatásban és a közmősor-szolgáltatásban csak az alábbi mősorszámok támogathatók:

a) vallási és egyházi tartalmú mősorszámok, b) mővészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítı mősorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvő, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját

bemutató mősorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan

hátrányos helyzetben lévı csoportok számára készített mősorszámok.

3. Cím

A közszolgálati mősorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok

26. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltató kötelessége elısegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi mősorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelı mősorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvő sugárzással teljesíti. A nemzetiségi mősorok idıtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati mősorszolgáltatónál rendelkezésükre álló mősoridı felhasználásának elveirıl önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a mősorszám tartalmát és a mősorszerkesztést - a közszolgálati mősorszolgáltató köteles figyelembe venni.

27. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentıségő dokumentumok tartós megırzésérıl archívumában gondoskodik, azokat szakszerően összegyőjti, tárolja, gondozza.

(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Médiatanáccsal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

28. §

4. Cím

Közszolgálati mősorszolgáltatási szabályzat és mősorszolgáltatási szabályzat

29. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltató közszolgálati mősorszolgáltatási szabályzatot, a közmősor- szolgáltató mősorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni.

(2) A közszolgálati mősorszolgáltatási szabályzatban, illetve a mősorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:

a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait, b) a hírek, idıszerő politikai mősorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának,

a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket, c) az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket, d) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a

törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is, e) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét, f) a megkülönböztetı jelzéssel ellátandó mősorszámok közzétételi módját, g) a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket, h) a reklámtevékenységet, a mősorszámok támogatását, i) a közérdekő közlemények közzétételét, j) a közszolgálati mősorszolgáltatónál és a közmősor-szolgáltatónál alkalmazott mősorkészítık

önállóságának és felelısségének mértékét és biztosítékait, a mősorkészítés és a mősorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését,

k) a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírmősorokban foglalkoztatottakra,

l) a mősorkészítési tevékenység szakmai szabályait, m) a külföldre irányuló, valamint a 134. § (3) bekezdésében említett mősorszolgáltatás általános feladatait

és az ezek teljesítésének, illetıleg a tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit.

(3) A közszolgálati mősorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a mősorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a közszolgálati mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató megrendelései, valamint a külsı munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetıséget jogosulatlan elınyszerzésre a közszolgálati mősorszolgáltató, illetve a közmősor-szolgáltató alkalmazottai számára.

(4) A közszolgálati mősorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétıl számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Médiatanács egyetértésével hagyhatja jóvá.

30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsısorban a Magyar Köztársaság határain kívül élı magyarság számára nyújt közszolgálati mősorszolgáltatást.

(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádiómősor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztéső televízió-mősor esetén legalább egy, kilencvenszázalékos vételkörzető mősorszolgáltatást kell érteni.

III. FEJEZET

A MÉDIATANÁCS

1. Cím

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jogállása és szervezete

31. § (1) A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) - Országgyőlés által választott tagokból álló - autonóm szerve. A Hatóságra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) tartalmazza.

(2) A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja. (3) A Médiatanács a) a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a

mősorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elısegítésével védi és biztosítja a szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplıit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket;

b) figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, errıl tájékoztatást ad az Országgyőlésnek.

(4) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. § (1) A Médiatanács az Országgyőlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerő alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az Országgyőlés önálló törvényben, a 77. § (4) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § szerinti keretek között hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási elıirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyőlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelızı év október 31-éig - a Médiatanács augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértı(k) szakértıi véleménye alapján - nyújtja be az Országgyőlésnek. A Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi.

(2) A Médiatanács az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján mőködik. (3) Az Országgyőlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint elıterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat

elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (11) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidık minden év május 31., illetve augusztus 31.

(4) A Médiatanács székhelye Budapest. (5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Médiatanács hivatali

szerve. (6) A Hivatalra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az Eht. tartalmazza. (7) A Médiatanács, illetve a Médiatanács tagja[i] a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külsı

szakértıt is alkalmazhat.

2. Cím

A Médiatanács választása

33. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyőlés - a jelenlévı országgyőlési képviselık kétharmadának szavazatával - 9 évre választja egyidejő, listás szavazással.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyőlési képviselık választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen elıélető, nem áll a tevékenységének megfelelı foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsıfokú végzettséggel és legalább három év, a mősorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggı közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, mőszaki vagy vezetıi (vezetı testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A Médiatanács tagjaira a) legfeljebb 60 nappal, de legkésıbb 30 nappal a 33. § (1) bekezdése szerinti megbízatási idıtartam

letelte elıtt, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszőnésérıl való tudomásszerzéstıl számított 30 napon

belül, c) a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény

hatálybalépését követı elsı alkalommal történı választást megelızı jelölés során a jelölıbizottság tagjainak megválasztását követı 5 napon belül az országgyőlési képviselıcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölıbizottság (a továbbiakban: jelölıbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.

(4) A jelölıbizottság tagjai minden szavazás során az ıket jelölı országgyőlési képviselıcsoport létszámának megfelelı mértékő szavazattal rendelkeznek.

(5) A jelölıbizottság felállításáról szóló országgyőlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idı áll az országgyőlési frakciók rendelkezésére a jelölıbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhetı abban az esetben is, ha egy vagy több képviselıcsoport nem jelöl tagot a jelölıbizottságba az országgyőlési határozatban meghatározott határidın belül.

(6) Ha a jelölıbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az a), illetve c) pontban meghatározott határidın belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölıbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(7) Ha a jelölıbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetekben a második jelölési körben sem tud 5 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszőnik a mandátuma, és új jelölıbizottságot kell felállítani.

(8) Ha a jelölıbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a b) pontban meghatározott határidın belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölıbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(9) Ha a jelölıbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a második jelölési körben sem tud 15 napon belül jelöltet állítani, akkor megszőnik a mandátuma, és új jelölıbizottságot kell felállítani.

34. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és idıpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Hatóság Elnökére vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve - ha megválasztására hivatali elıdje megbízatásának megszőnését megelızıen kerül sor - hivatali elıdje megbízatásának megszőnésekor hivatalba lép.

(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszőnik, akkor ezzel egyidejőleg megszőnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és idıpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyőlés jelenlevı képviselıinek kétharmada dönt.

(4) Ha az Országgyőlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülés összehívási és ülésvezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától él, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történı megválasztásáig.

(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, vagy felmentéssel, illetve kizárással szőnt meg.

(6) Az új tag megbízatása annyi idıre szól, amennyi a Médiatanács megbízatásából hátra van. (7) A Médiatanács elnöke megbízatási idıtartama a Hatóság Elnöki megbízatásának idıtartamához kötött. 34/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követıen haladéktalanul a Médiatanács elnöke részére

hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elıélető és nem áll a tevékenységének megfelelı foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszőnéséig kezeli.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.

3. Cím

Összeférhetetlenség

35. § (1) A Médiatanács elnöke és tagja nem lehet a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár,

helyettes államtitkár, a Hatóság Hivatalának fıigazgatója, fıigazgató-helyettese, illetve munkavállalója, a fıpolgármester, fıpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyőlés elnöke és alelnöke, országgyőlési képviselı vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselı, helyi önkormányzati képviselı, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselıje, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) mősorszolgáltató, mősorforgalmazó, mősorterjesztı, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztı vállalkozás vezetıje, vezetı testületének tagja, ügyvezetıje, felügyelı bizottsági tagja, illetıleg, aki mősorszolgáltatóval, mősorforgalmazóval, mősorterjesztıvel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztıvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetıleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan mőködı részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékő - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

d) az a)-c) pontok alá esı személynek a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója. (2) A Médiatanács elnöke és tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot

nem tehet.

4. Cím

A Médiatanács tagjainak kötelezettségei

36. § (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minısített adatot és üzleti titkot köteles megırizni.

(2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyőlés elnöke elıtt a törvény melléklete szerinti szövegő esküt tesz.

(3) A Médiatanács tagja az országgyőlési képviselıkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elsı ízben a megválasztását követı harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenırzésére az országgyőlési képviselık vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenırzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. Cím

A Médiatanács tagjai megbízatásának megszőnése

37. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszőnik: a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával, b) lemondással, c) összeférhetetlenségi okból, d) felmentéssel, e) kizárással, f) a tag halálával. (2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha

az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy

a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 34/A. § (1) bekezdésében foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétıl, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés idıpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszőnt. A Médiatanács elnöke, illetıleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának idıpontjától a tisztségébıl eredı jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszőnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszőnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szőnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvıképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szőnik meg a megbízatás, a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget

megbízatásából eredı feladatainak, b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetıeljárás eredményeként az elnök

vagy a tag bőnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelı foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerıs ítélete állapította meg.

(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségrıl, felmentésrıl vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekrıl megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyőlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségrıl, a felmentésrıl vagy a kizárásról a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatával az Országgyőlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszőnése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági

társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezetı tisztségviselıjeként vagy

tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette. (10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszőnése esetén a Médiatanács elnökét és

tagját a megszőnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelı összegő végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszőnésétıl számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot 1 havi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.

38. §

6. Cím

A Médiatanács tagjainak díjazása

39. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60%-ának megfelelı mértékő tiszteletdíjban részesül.

(2) A Médiatanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75%-ának megfelelı mértékő tiszteletdíjban részesül.

7. Cím

A Médiatanács mőködése

40. § (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.

(3) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követıen látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

8. Cím

A Médiatanács feladatai

41. § (1) A Médiatanács feladatai: a) ellátja a mősorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévı mősorszolgáltatás céljára

biztosított mőholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; b) ellátja a törvényben elıírt felügyeleti és ellenırzési feladatokat; c) Panaszbizottságot mőködtet az eseti bejelentések kivizsgálására; d) mősorfigyelı és -elemzı szolgálatot mőködtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk

vonatkozó teljes anyagát a Közszolgálati Közalapítványnak, valamint a közszolgálati mősorszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közszolgálati Közalapítvány javaslatot tehet;

e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetérıl;

f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba; g) ellátja a mősorszolgáltatási szerzıdésekkel összefüggı feladatokat; h) nyilvános nyilvántartást vezet a mősorszolgáltatási szerzıdést kötött mősorszolgáltatókról, valamint a

bejelentés alapján nyilvántartásba vett mősorszolgáltatókról, mősorelosztókról és mősorszétosztókról; i) rendszeresen ellenırzi a vele kötött mősorszolgáltatási szerzıdések megtartását; j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar mősorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi

kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések elıkészítésében;

k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;

l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenırzéséhez szükséges információkat;

m) megállapítja a mősorelosztással, valamint a mőholdas terjesztéssel történı mősorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi;

n) beszámolót készít a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak teljesítésérıl az Európai Bizottság részére; o) kialakítja a mősorszolgáltatást érintı frekvenciagazdálkodás koncepcióját; p) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban

meghatározott egyéb feladatait. (2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Médiatanács a mősor vétele és rögzítése vagy a

mősorszolgáltató által rögzített mősor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el. (3) A Médiatanács látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a

97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültetı tagállami jogszabályokba ütközı Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(4) A (3) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelıen jár el.

42. §

9. Cím

A Médiatanács beszámolója

43. § (1) A Médiatanács minden év március 1-jéig az Országgyőlésnek megküldi a megelızı évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell

a) a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét, b) a mősorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó

napilapok, hetilapok, lapterjesztık, mősorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását, c) a mősorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d) a mősorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges módosítását.

(2) A beszámolót a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

10. Cím

A határozathozatal szabályai

44. § (1) A Médiatanács tagjainak - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyenlı a szavazata, azaz minden tagnak egy szavazata van.

(2) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyszerő többsége szükséges.

(3) A Médiatanács a döntéseit - a 45. §-ban foglaltak kivételével - a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerő többségével hozza.

45. § Az országos, körzeti és helyi mősorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint az országos, körzeti és helyi mősorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:

a) a szavazás elsı fordulójában a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának - ideértve a Médiatanács elnökét is - kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás elsı fordulójában nem született határozat, a Médiatanács legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart, amely esetben a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának - ideértve a Médiatanács elnökét is - egyszerő többsége szükséges;

c) ha a pályázati felhívások tárgyában, továbbá ha az országos körzeti és helyi mősorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

46. §

11. Cím

A Panaszbizottság

47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Médiatanács Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Médiatanács bízza meg.

(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.

(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Médiatanács, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány tagja, illetve elnöke, valamint az sem, aki a Médiatanácsnak sem lehetne tagja, illetve elnöke. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályait a Médiatanács alkotja meg.

(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Médiatanács elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetıeljárás indul, errıl a nyomozó hatóság a Médiatanácsot értesíti. A Médiatanács a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.

(5) A Médiatanács a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bőncselekmény miatt jogerısen szabadságvesztésre ítélte.

48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségő személy.

(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is - a Médiatanács állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlısége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.

(3) (4) A Panaszbizottság mőködésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Hivatal látja el. (5) A Médiatanács legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott

állásfoglalásokat.

49. § (1) Ha a mősorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetıséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselıje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevı) kifogásával a mősorszolgáltatóhoz fordulhat.

(2) A kifogást tevı a kifogásolt közlés megjelenésétıl, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstıl számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élı (tartózkodó, mőködı) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a mősorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevı, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselıje már lehetıséget kapott, vagy ha e lehetıséget a kifogást tevı kapta, de azzal nem élt.

(3) A mősorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétıl számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrıl a kifogást tevıt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevı a döntés közlésétıl számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstıl számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt mősorszám és a mősorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a mősorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidı lejártát követı negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.

(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevı által elıterjesztett kérdésekben.

(5) A mősorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mősorszámot rögzítı anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.

(6) A Panaszbizottság a mősorszolgáltatót és a kifogást tevıt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.

50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelıen benyújtott panaszt elutasítja.

(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a mősorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a mősorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt idıpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelıen - értékelı magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetıséget ad a kifogást tevınek álláspontja megjelenítésére.

(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Médiatanács bírságot szabjon ki.

51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Médiatanácshoz lehet fordulni az állásfoglalás közlésétıl számított negyvennyolc órán belül. A mősorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.

(2) A Médiatanács a jogorvoslati kérelemrıl nyolc napon belül határoz. A Médiatanács elmarasztaló határozatát, illetve ha a Médiatanács a mősorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.

(3) A Médiatanács határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.

(4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a mősorszolgáltató mősorában történt közlésén túlmenıen a mősorszolgáltatót marasztaló jogerıs határozatot a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

12. Cím

A mősorszolgáltatási pályázatok elıkészítése

52. § (1) A mősorszolgáltatási pályázatok elıkészítése érdekében a Médiatanács a mősorszolgáltatási lehetıségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a fıigazgató útján - a Hivatalt.

(2) Ha a Hivatal a megjelölt idıpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Médiatanács határidı- hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza: a) a mősorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a

frekvenciahasználat célja tekintetében;

b) a mősorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat; c) a mősorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit. (4) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell: a) a mősorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni mősorsugárzás esetén -, valamint a telepítés

egyéb mőszaki követelményeit; b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet; c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot. (5) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja. (6) A Médiatanács a frekvenciatervet jóváhagyás elıtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A

közszemlére bocsátásról és annak helyérıl a kezdınapja elıtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Médiatanács felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követıen legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és idıpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hatóságnál bárki megtekintheti.

13. Cím

Együttmőködés az Európai Bizottsággal

52/A. § A Médiatanács az 1/A. § (5) bekezdésében meghatározott mősor szétosztását, terjesztését meghatározott idıtartamra felfüggesztheti az a)-d) pontban foglalt feltételek együttes teljesülése esetén:

a) ha a mősor, illetıleg bármely mősorszáma az 5/B. § (5) bekezdése szerinti kategóriába vagy az 5/B. § (4) bekezdése szerinti kategóriába tartozik, amennyiben ez utóbbit nem az 5/C. § (3) bekezdésének megfelelıen teszik közzé, valamint, ha a mősor, illetıleg bármely mősorszáma a 3. § (2) vagy (3) bekezdésének rendelkezéseibe ütközik;

b) ha a mősorszolgáltató a megelızı 12 hónap alatt legalább két alkalommal az a) pont szerinti jogsértést követett el;

c) ha a Médiatanács írásban értesítette a mősorszolgáltatót és az Európai Bizottságot a feltételezhetı jogsértésrıl, valamint a jogsértés ismételt bekövetkezte esetére tervezett intézkedésekrıl;

d) az Európai Uniónak a mősor szolgáltatója felett joghatósággal rendelkezı tagállamával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés következtében a c) pontban jelzett értesítéstıl számított 15 napon belül nem született egyezség és a jogsértés továbbra is fennáll.

IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÓK

1. Cím

A Közszolgálati Közalapítvány

53. § (1) A közszolgálati mősor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyőlés - e törvény 149/B. §-a szerint - a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).

(2) A Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány egyidejő megszüntetése mellett.

(3) A megszőnı közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány - feladatait és vagyonának meghatározott körét a Közalapítvány veszi át e törvény 149/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelıen.

(4) Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását az Országgyőlés a jelenlévı képviselık kétharmados szavazatával fogadja el. A Közalapítvány mőködésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Mőködési Szabályzatában kell meghatározni.

(5) A Közalapítványra e törvény eltérı rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyőlés az e törvény 149/B. §-ában szabályozott országgyőlési határozatban állapítja meg.

(2) E törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyőlési határozatban kell meghatározni a Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának azt a részét, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap gyakorolja. A Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap a Mősorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre e törvény rendelkezéseinek megfelelıen.

(3) A Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alapnak átadott, illetve a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek a - Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap által történı - gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történı gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá.

(4) A (2) bekezdés szerinti országgyőlési határozatban kell rendelkezni az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történı gazdálkodásnak a Médiatanács részére elıírt szabályozási irányelveirıl. Az irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történı gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából - milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.

(5) A Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. egymás közötti jogviszonyaiban történı beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény hatálya alá.

A Kuratórium

55. § (1) A Közalapítvány kezelı szerve a Kuratórium. (2) A Kuratórium az Országgyőlés által választott 6 tagból és az e törvényben meghatározott szervezet

által delegált elnökbıl és a szintén általa delegált egy további tagból áll. (3) A Kuratórium feladatait - e törvény keretei között - a Közalapítvány alapító okirata határozza meg. (4) A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között - megalkotja és

elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(5) A Kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak. (6) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium

ügyintézı, ügykezelı és ügyviteli teendıit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak szakértıi segítség igénybevételére. A szakértık igénybevételének és az iroda mőködésének feltételeirıl a Közalapítvány Szervezeti és Mőködési Szabályzatában kell rendelkezni.

56. § (1) Az Országgyőlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással - nem listás módon - 6 tagot választ a jelenlevı képviselık kétharmadának szavazatával.

(2) Az Országgyőlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselıcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselıcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhetı személyekrıl.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követı 3 napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított 5 napon belül meg kell tartani.

(4) Ha valamelyik képviselıcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselıcsoportjai élhetnek az adott oldalt megilletı jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást 10 napon belül meg kell tartani. Nem jelölhetı újra az a személy, aki az elızı választás során nem kapta meg az összes képviselı szavazatainak legalább 10%-át.

(6) A Kuratórium akkor alakul meg, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják. (7) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem

állít jelöltet. Ebben az esetben legalább 3 tag megválasztása szükséges. (8) A Kuratórium - ha nem a teljes létszámmal alakult meg - a teljes létszámig kiegészíthetı a (11)

bekezdés szerinti szabályok értelemszerő alkalmazásával. (9) A Kuratórium tagjait az Országgyőlés 9 évi idıtartamra választja. (10) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja 9 évre. (11) Ha a (9) bekezdés szerinti idıtartam lejárta elıtt valamelyik tag megbízatása megszőnik, akkor az új

tag jelölése és megválasztása a következık szerint történik: a) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásával azonos országgyőlési ciklusban történik, vagy ha a

Kuratórium megválasztásának országgyőlési ciklusát követı országgyőlési választások után a kormányoldali

és az ellenzéki oldali képviselıcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a (2)-(4) bekezdések rendelkezéseit kell értelemszerően alkalmazni úgy, hogy annak az oldalnak - kormány, illetve ellenzéki - van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott - megszőnt megbízatású - tag pótlására történik a jelölés;

b) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásának az országgyőlési ciklusa utáni idıszakban történik, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyőlési ciklusát követı országgyőlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselıcsoportok tekintetében változás következett be - az országgyőlési képviselıcsoportok egy-egy tagjából álló jelölıbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre, a jelölıbizottság felállítását követı 15 napon belül;

c) ha a jelölıbizottság a b) pontban meghatározott határidın belül nem tud jelöltet állítani, a jelölıbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölıbizottság tagjai ennek során a szavazásuk idıpontjában az ıket jelölı országgyőlési képviselıcsoport létszámának megfelelı mértékő szavazattal rendelkeznek;

d) a b) és c) pontok szerinti jelöltállítás során az idıközben esetlegesen bekövetkezett kormány-, illetve ellenzéki oldali változásokat figyelembe kell venni;

e) ha a jelölıbizottság a c) pont szerinti esetben - a második jelölési körben - sem tud 15 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszőnik a jelölıbizottság mandátuma, és új jelölıbizottságot kell felállítani;

f) az új tagot az Országgyőlés a jelenlevı képviselık kétharmadának szavazatával választja meg a megválasztott Kuratórium (7) bekezdésben meghatározott idıtartamának végéig.

57. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a 35. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerően irányadók. Az elnöknek, illetve a tagnak a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója nem lehet közszolgálati mősorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: MTI Zrt.) vezetı állású dolgozója.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha az elnök vagy a tag az 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétıl, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés idıpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszőnt. A Kuratórium elnöke, illetıleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának idıpontjától a tisztségébıl eredı jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szőnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvıképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(5) Kizárással szőnik meg a megbízatás, a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget

megbízatásából eredı feladatainak, b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetıeljárás eredményeként az elnök

vagy a tag bőnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a Kuratórium elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelı foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerıs ítélete állapította meg.

(6) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés, vagy kizárás miatti megszőnését a kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(7) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségrıl, felmentésrıl vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekrıl megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke az Országgyőlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségrıl, a felmentésrıl vagy a kizárásról a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatával az Országgyőlés dönt.

(8) A Kuratórium elnöke esetében a (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati mősorszolgáltatóktól és az általuk felügyelt MTI Zrt.-tıl.

(10) A Kuratórium elnöke és a tagjai a megbízatásuk megszőnését követı egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati mősorszolgáltatóval és az MTI Zrt.-vel.

(11) A Kuratórium elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében nyilatkozatot nem tehetnek.

57/A. § (1) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben az 57. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidı

megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen elıélető és nem áll a tevékenységének megfelelı foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszőnéséig kezeli.

(3) A Kuratórium elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

58. § (1) A Kuratórium jogköre: a) a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió zártkörően mőködı nonprofit közszolgálati

mősorszolgáltató részvénytársaságok, valamint a Magyar Távirati Iroda zártkörően mőködı nonprofit részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyőlés jogainak gyakorlása,

b) a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása, c) amit a Közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal. (2) A Kuratórium a Közalapítvány kezelıjének jogkörében gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával. 59. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik: a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada, b) a mősorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada, c) a közalapítvány vagyonának hozadéka, d) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel, e) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi

befizetések). (2) A Közalapítvány kiadásait képezik: a) a közszolgálati mősorszolgáltatók és az MTI Zrt. mőködési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás, b) a Közalapítvány saját költségei (kiadásai). (3) A Közalapítvány üzletszerő gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot,

közhasznú társaságot nem alapíthat, más mőködı gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4) A Közalapítvány a mőködési költségeit az üzemben tartási díjnak e törvényben szabályozott mértékő részébıl fedezi.

(5) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi.

A Kuratórium mőködése

60. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta kétszer ülésezik. Közgyőlési ügyeket érintı napirendi pontokhoz a közszolgálati mősorszolgáltató, illetve az MTI Zrt. vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével elıterjesztett kérésére nyolc napon belüli idıpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezık együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlı. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium határozatképességéhez a tagok - ideértve a Kuratórium elnökét is - egyszerő többsége szükséges.

(4) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag elızetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételérıl az ülés határoz.

A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

61. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 65%-ának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény 40%-ának megfelelı mértékő tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Mőködési Szabályzata állapítja meg.

Közszolgálati Kódex, Közszolgálati Testület, Jelölı Szervezetek

62. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára elıírt pontos feladatokat.

(2) Az elsı Kódexet a Médiatanács fogadja el a Közszolgálati Testület elsı alkalommal történı felállítását követı 6 hónapon belül.

(3) A Közszolgálati Testület évente módosíthatja a Kódexet. A Kódex Közszolgálati Testület általi módosítása a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

(4) A Kódex szabályainak megtartását a Közszolgálati Testület ellenırzi. (5) A Kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó

rendelkezéseit. A Kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati mősorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

63. § (1) A Közszolgálati Testület 14 tagú, elnökét soraiból önmaga választja, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerő többséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény mellékletében meghatározott Jelölı Szervezetek delegálják 3 évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület mőködésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közszolgálati Testület irodája látja el. Az iroda mőködési feltételeit a Kuratórium biztosítja.

(4) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény 40%-ának, tagját az államtitkári illetmény 25%-ának megfelelı mértékő tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok költségtérítésre nem tarthatnak igényt.

(5) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett.

(6) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenırzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: közszolgálati részvénytársaságok) felett a Kódexben foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

a) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett mősorszolgáltató eleget tett- e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerő többséggel dönt. c) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után - nem fogadja el a

beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésérıl szóló javaslat elıterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többséges szükséges.

d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tőzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevı tagok egyszerő többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követıen a vezérigazgató következı meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tőzni a Közszolgálati Testület.

g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szőnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését - a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését - nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhetı újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.

2. Cím

A zártkörően mőködı nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság, a zártkörően mőködı nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság, a zártkörően mőködı nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság és a zártkörően mőködı nonprofit

Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetıleg a televízió feladatait a zártkörően mőködı nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság (a továbbiakban: MR Zrt.), illetıleg a zártkörően mőködı nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a zártkörően mőködı nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: Duna TV Zrt.) látja el.

(2) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet a zártkörően mőködı nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Zrt.) látja el. Az MTI Zrt.-re vonatkozó szabályokat a nemzeti hírügynökségrıl szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) tartalmazza.

(3) A négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levı egyszemélyes részvénytársaságként mőködik.

(4) Az MR Zrt.-re, az MTV Zrt.-re, a Duna TV Zrt.-re és az MTI Zrt.-re e törvényben és - az MTI Zrt. vonatkozásában - az Nhtv.-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(5) A közszolgálati részvénytársaságoknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van. (6) A közszolgálati részvénytársaságok - e törvény 149/B. § (7) és (10) bekezdésében szabályozottak

szerint, az ott meghatározott idıponttól - a Közalapítvány tulajdonában levı egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként mőködnek.

65. § A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

a) megváltoztatni a közszolgálati részvénytársaságok alapvetı tevékenységi körét, b) a közszolgálati részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti

formába átalakítani, c) a közszolgálati részvénytársaságoktól vagyont elvonni, nem értve ide a Közalapítvány és a

közszolgálati részvénytársaságok vagyonának - országgyőlési határozatban meghatározott - azon részét, amelyet a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap részére ad át,

d) a közszolgálati részvénytársaságok mősorszerkezetét, továbbá mősorainak, illetve mősorszámainak tartalmát meghatározni,

e) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik,

g) a Közalapítvány Kuratóriuma nem bıvítheti a 66. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott - de a 66. §-ban nem szereplı - alapítói jogkörökkel sem.

A Kuratórium hatásköre

66. § (1) A Kuratórium hatáskörébe tartozik: a) a közszolgálati részvénytársaságok alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar

Közlönyben történı közzététele, b) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezése, díjazásának megállapítása, c) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának megszüntetése, d) a közszolgálati részvénytársaság függetlenségének védelme, e) az archiválás rendjérıl szóló szabályzat jóváhagyása, f) az alaptıke felemelése, leszállítása a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint, g) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fı összegeinek a jóváhagyása, h) az évi adásidı jóváhagyása, módosításának engedélyezése, i) az új, magyarországi gyártású mősorszolgáltatásban felhasználásra kerülı mozgóképes alkotásokra

fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külsı gyártás arányaira is kiterjedıen, j) a mérleg- és az eredmény kimutatás jóváhagyása, k) a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelı bizottsága tagjainak megválasztása, visszahívása. (2) A közszolgálati részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a

Kuratórium hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelrıl szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.

(3) A Kuratórium feladat- és jogköre a részvénytársaság gazdálkodásának ellenırzése során: a) 500 millió forintnál magasabb értékő szerzıdésekhez elızetes tárgyalási felhatalmazás megadása, b) hitelfelvétel, illetve 300 millió forintnál nagyobb értékő szerzıdések elızetes jóváhagyása, c) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékő jog elidegenítésének

engedélyezése. (4) A (3) bekezdés alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerzıdı féllel kötött

szerzıdéseket egybe kell számítani. 66/A. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium

gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következı lépések szerinti sorrendben történik:

- a Médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

- a Médiatanács elfogadja a jelölteket és javasolja a Kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül;

- ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta;

- az elsı szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezésérıl;

- ha a két jelöltbıl a Médiatanács jelölésétıl számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

- az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni; - az új jelölést követı szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerő

többségével dönt a vezérigazgató kinevezésérıl. (2) A vezérigazgató munkaszerzıdésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a

vezérigazgató kinevezésérıl és a munkaszerzıdésrıl egyidejő szavazással dönt. (3) A vezérigazgató munkaviszonya a következı esetekben szőnik meg: a) felmentéssel, b) a munkaszerzıdésben szabályozott felmondással, c) a 63. § (7) bekezdés g) pontja szerint. (4) Felmentéssel szőnik meg a vezérigazgató munkaviszonya a) ha cselekvıképességet kizáró gondnokság alá helyezték, b) ha a vele szemben lefolytatott büntetıeljárás eredményeként a bőnösségét a bíróság - szabadságvesztés

kiszabást tartalmazó - jogerıs ítélete állapította meg, c) ha a 70. § (1)-(2) bekezdése szerinti tilalmak valamelyikét megszegi, d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg. (5) Felmentés esetén a munkaviszony megszőnését a Kuratórium állapítja meg. (6) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetésérıl szóló döntést a Kuratórium

kétharmados többséggel hozza. 67. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem

mőködik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerzıdést kell kötni, díjazását - évente egyszer - az általa vezetett közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató- helyettesek munkaszerzıdésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

68. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított részvénytársaság tevékenységérıl.

69. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen elıélető, felsıfokú végzettségő magyar állampolgár nevezhetı ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendı a mősorkészítési, mősorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggı mőszaki, jogi, vezetıi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3) Nem nevezhetı ki a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelızı két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyőlési képviselı, fıpolgármester, fıpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselıje volt.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen elıélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

70. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet a) országgyőlési képviselı, b) párt tagja, c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak elnöke, tagja, d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezı tag, illetve olyan gazdasági társaság

vezetı tisztségviselıje vagy felügyelı bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,

e) más, mősorszórással, mősorterjesztéssel, mősorszolgáltatással, illetıleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezı tag, vagy részvényes,

f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezı tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje vagy felügyelı bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.

(2) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, mővészeti és más szerzıi jogvédelem alá esı tevékenység kivételével egyéb keresı foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzıi jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója - a tevékenységének megkezdése elıtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

71. § A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány alapító okirata, a kuratórium határozatai és a Közszolgálati Kódex keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságot.

Ennek keretében: a) dönt a mősorrendrıl, b) megállapítja a szervezeti és mőködési szabályzatot, c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról, d) elıterjeszti az archiválás rendjérıl szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról, e) meghatározza, és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, és gondoskodik végrehajtásáról, f) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra elıterjeszti a kuratóriumnak, g) elıterjeszti a szerzıdés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat, illetve az elızetes jóváhagyást igénylı

javaslatokat [66. § (3) bekezdés], h) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-

helyettes(ek) alkalmazását, i) gondoskodik mindazon további elıterjesztések elıkészítésérıl, amelyeket e törvény és a Közalapítvány

alapító okirata vagy a kuratórium határozata elıír, j) gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági

társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. 72. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a közszolgálati részvénytársaság tulajdonosától

semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

A közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelı bizottsága

73. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a közös Felügyelı Bizottság ellenırzi. Jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati részvénytársaságok dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati részvénytársaságok könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértıvel a közszolgálati részvénytársaságok költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelı Bizottság elnökbıl és 4 tagból áll. (3) A Felügyelı Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a Kuratórium

választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott idıre és feltételekkel. (4) A Felügyelı Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg. (5) A Felügyelı Bizottság maga állapítja meg mőködésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja

jóvá. (6) A Felügyelı Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendı minden olyan jelentést,

amely a Kuratóriumnak, illetve a közszolgálati részvénytársaságok közgyőlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegő ügyeire vonatkozik.

(7) A közszolgálati részvénytársaságok belsı ellenırzési szervezetei a Felügyelı Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8) A Felügyelı Bizottság szervezetére, mőködésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Mőködési Szabályzatának elıírásai az irányadóak.

A részvénytársaság könyvvizsgálója

74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre. (2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között az

alapító okiratban kell meghatározni.

A részvénytársaság gazdálkodása

75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyőlés” fejezetében a részvénytársaságokat a mősorterjesztési költségeiknek megfelelı támogatásban részesíti.

(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyőlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a mővészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.

(3) A részvénytársaság - a fıtevékenységének elısegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati mősorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.

(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más mősorszolgáltatóban. (5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletı, a médiát és a hírközlést

szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépése elıtt keletkezett szerzıi jogosultság alapjául szolgáló mőveket a közszolgálati mősorszolgáltatók, a birtokos mősortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag saját mősorukban - felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti - a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletı szomszédos jogi jogosultságok kivételével - a szerzıi jogi jogszabályok alkalmazását.

76. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Közalapítvány Szervezeti és Mőködési Szabályzatában e korlátozás alól nem mentesített munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerzıdést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékő joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerzıdést a közszolgálati részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerzıdést a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelı bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A közszolgálati részvénytársaság az ötszázezer forintos szerzıdési értéket meghaladó szerzıdéseirıl külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerzıdı fél cégszerő azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerzıdı felek által teljesítendı szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerzıdı féllel kötött szerzıdéseket egybe kell számítani.

V. FEJEZET

A MŐSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE

1. Cím

A Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap

77. § (1) A Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített vagyonkezelı- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati mősorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közmősorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt mősorszolgáltatók, a közszolgálati mősorok és mősorszámok támogatása, a kultúra megırzése és gazdagítása, a mősorok sokszínőségének biztosítása, az 54. § (2) bekezdésében szabályozott vagyon gondos kezelése és gyarapítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok.

(2) Az Alap a Mősorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre. (3) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (4) Az Alap pénzügyi forrásai: a mősorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a mősorszolgáltatási

szerzıdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.

(5) Az Alapba történı önkéntes befizetés közérdekő kötelezettségvállalásnak minısül. (6) Az Alap kezelıje a Médiatanács. Az Alap jogi személy, számláját a kincstár vezeti. (7) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. (8) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezést, a munkabér és

juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is, a Médiatanács elnöke gyakorolja. (9) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz

javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésrıl, a munkabérrıl és juttatásokról, továbbá a

munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(10) Az Alap Felügyelı Bizottságának elnökét és 4 tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(11) Az Alap éves költségvetését - a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyőlés hagyja jóvá.

(12) Az Alap kezelésének részletes szabályait - az államháztartásért felelıs miniszterrel egyetértésben - a Médiatanács határozza meg és a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt mősorszolgáltatók, valamint a közmősorszolgáltatók visszatérítendı vagy vissza nem térítendı támogatására kell fordítani. A támogatás a mősorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható.

(2) A mősorszolgáltatók által az Alapba fizetett mősorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a mősorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati mősorszámai készítésének visszatérítendı vagy vissza nem térítendı támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggı elıírásokra.

(3) A közszolgálati mősorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülı összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban.

(4) A közszolgálati mősorszámok és mősorok, valamint a nem nyereségérdekelt mősorszolgáltatók, illetve a közmősorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.

(5) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá. (6) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati

felhívásokat. A pályázatok elbírásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.

2. Cím

Az üzemben tartási díj

79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízió-mősor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió-készülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj - ha e törvény másként nem rendelkezik - televízió-készülékenként fizetendı.

(2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésrıl szóló törvény állapítja meg. (3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati mősorszolgáltatók versenyképes és takarékos

mőködtetésének, a mősorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati mősorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televízió-készülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényérıl az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetık a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni a) a magánszemély - és a vele közös háztartásban élı személyek - által üzemben tartott második és

minden további, b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek,

szanatóriumok, óvodák, oktatási és közmővelıdési intézmények, közgyőjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további,

c) a bérelt, d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett, e) a mősorszolgáltató, a mősorelosztó, a mősorszétosztó, a mősorszóró rendszer üzemeltetıje, illetıleg a

Médiatanács vagy a Hatóság által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenırzési célból telephelyen, illetve vétel- megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,

f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott, g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem

magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzıdés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,

h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett

televízió-készülék után. (2) Aki a) televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy, b) televízió-készülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem

esı jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden televízió-készülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni.

(3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben - a (2) bekezdés a) pontja kivételével - vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni.

81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól: a) az egyedül élı hetven éven felüli személy, b) az önálló háztartásban élı házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven

felüli, c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem

rendelkezı közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik, d) a hadirokkant és hadiözvegy, e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant. (2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában

meghatározott üzemben tartási díjat kell elıirányozni és azt idıarányosan, havonta az Alapba kell átutalni. (3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követı hónap elsı napjától mentesül a fizetési

kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelızıen már igazolta azt.

82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követı hónap elsı napján kezdıdik és az üzemeltetés megszőnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegő pótdíjat köteles fizetni.

82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minısül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenırzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.

(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenırzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.

(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenırzéssel esik egy tekintet alá a televízió-készülék üzemeltetésének ellenırzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történı belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenırzése céljából, ha az ellenırzés megkezdése elıtt

a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelıen igazolja, vagy b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri. (4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén

azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenırzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenırzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.

(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.

(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett idıszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.

(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minısülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.

(9) A hálózati mősorszolgáltató, valamint az AM mikro mősorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követı hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplı elıfizetık nevérıl és lakcímérıl (székhelyérıl, telephelyérıl).

(10) A díjfizetésre kötelezett

a) magánszemély az adóévrıl benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetıleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televízió- készüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,

b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítı bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esı televízió-készüléket üzemeltet,

c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.

(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követı 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplı, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.

(12) Az Alap kezelıjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelıit megilletı tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesülésérıl, és jogosult a Megbízott ellenırzésére.

(13) A (10) bekezdésében elıírt bevallási kötelezettséget elsı ízben az 1997. évrıl benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétıl fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

83. § A díj fizetésére kötelezett a) a televízió-készülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszőnését, b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét,

valamint a televízió-készülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétıl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzı szervezetnek köteles bejelenteni.

84. § (1) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj differenciáltan meghatározott - a közszolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges mértékő - százaléka a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t illeti a tulajdonos Közalapítványon keresztül történı folyósítással. A meghatározott százalék nem lehet kevesebb a Magyar Televízió Zrt. esetében 35%-nál a Magyar Rádió Zrt. esetében 23%-nál, a Duna Televízió Zrt. esetében 19%-nál. E %-os mérték feletti összegnek a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. rendelkezésére bocsátásáról a - az üzemben tartási díj terhére - Médiatanács dönt.

(2) Az Alap az üzemben tartási díjból az általa kezelt közszolgálati vagyon kezeléséhez - az eszközök mőködıképes fenntartásához, karbantartásához, felújításához és az új beszerzésekhez - szükséges hányadot közvetlenül használja fel. A vagyonkezelésre fordítható összeg mértékét évente az éves tervezés során kell meghatározni.

(3) Az üzemben tartási díj azon részét, amelyet az Alap nem használ fel a közszolgálati vagyon kezelésére, a közszolgálati mősorszolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés szerinti százalékos megoszlás arányában.

(4) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 8%-a a Médiatanács és a Közalapítvány mőködési költségeinek fedezetére, valamint a közszolgálati mősorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. A Médiatanács és a Közalapítvány közötti fedezetmegosztásról, illetve a közszolgálati mősorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira fordítható hányadról a Médiatanács dönt. A Közalapítvány mőködési fedezetére a Médiatanács által meghatározott hányad az üzemben tartási díj 1%-ánál kevesebb nem lehet.

(5) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedıen a Médiatanács, 3%-áig terjedıen a Közalapítvány költségvetését az Országgyőlés az Alap terhére kiegészítheti.

VI. FEJEZET

MŐSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG

1. Cím

Általános rendelkezések

85. § (1)

(2) Részvénytársasági formában mőködı mősorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek. (3) Országos és körzeti vételkörzető televízió, illetve országos vételkörzető rádió mősorszolgáltató

részvénytársasági, illetıleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában mőködhet.

86. § (1) Mősorszolgáltatóként, illetve hálózatos mősorszolgáltatóként a Médiatanács által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati mősorszolgáltató mőködhet.

(2) Nem lehet mősorszolgáltatásra jogosult személy: a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyőlési képviselı, a Kormány tagja, az államtitkár,

közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, az országgyőlési biztos, az alkotmánybíró, b) a polgármester, a fıpolgármester, a megyei közgyőlés elnöke, ezek helyettese, a jegyzı, a fıjegyzı, c) a bíró, az ügyész, d) a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselıje, e) a közszolgálati mősorszolgáltató felügyelı bizottságának, kuratóriumának tagja, f) a közszolgálati mősorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki közszolgálati mősorszolgáltatóval

munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, g) a Médiatanács tagja, valamint az, aki a Médiatanáccsal munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, h) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti

Vagyonkezelı Zrt. és az Állami Számvevıszék vezetı beosztású tisztségviselıje, a számvevı, a Gazdasági Versenytanács tagja,

i) aki a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (3) Nem lehet mősorszolgáltatásra jogosult szervezet: a) párt, az általa létrehozott gazdasági társaság, b) az állami és közigazgatási szerv, kivéve ha az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-ában szabályozott esetekben

az azok végrehajtására elfogadott törvény másként rendelkezik, c) az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van, d) az a gazdasági társaság, amelyben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett

tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá esı személy, szervezet.

(4) 2002. december 31-ig nem szerezhet mősorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett mősorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve

a) ha a távközlési szolgáltatási engedélyt a mősorszolgáltatási szerzıdés megkötése után kapta abból a célból, hogy saját mősorát mősorszórás útján terjessze,

b) azt a mősorelosztót, aki nem végez egyéb távközlési szolgáltatást. (5) Aki szerzıdés vagy bejelentés alapján mősorszolgáltatásra jogosult, az egyidejőleg legfeljebb a) egy országos mősorszolgáltatás, vagy b) két körzeti és négy helyi mősorszolgáltatás, vagy c) tizenkét helyi mősorszolgáltatás

végzésére rendelkezhet jogosultsággal. (6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a szakosított mősorszolgáltatásra, azonban a 16. §

(1)-(3) bekezdéseiben engedélyezett reklámidıt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli mősorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe venni.

87. § Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére esı vételkörzető mősorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetıi közt vagy felügyelı bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselıtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, fıpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.

88. § Hálózatos mősorszolgáltatásra csak a hálózatos mősorszolgáltató jogosult. A hálózatos mősorszolgáltatásra a mősorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

89. § (1) A mősorszolgáltatónak a mősorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes mősorszolgáltatás kimenıjelének teljes rögzítését - a közzétételt követı harminc napig, az országos és a körzeti mősorszolgáltatónak hatvan napig meg kell ıriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Médiatanácsnak. A mősorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerıs befejezését követı egy évig kell megırizni.

(2) A mősorszolgáltató törvény, illetve szerzıdéses kötelezettség alapján önellenırzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenırzés költségeit az önellenırzésre kötelezett viseli. (4) A mősorszolgáltató a Médiatanács számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni

különösen a) a reklámkorlátok és tilalmak, a mősorszám-támogatási, mősorkészíttetési és közszolgálati

mősorsugárzási elıírások,

b) a mősorszolgáltatási szerzıdésben vállalt kötelezettségek, c) a közmősor-szolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenırzéséhez, d) a törvény VIII. fejezetében megjelölt összekapcsolódások megállapításához, e) a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak teljesítésének ellenırzéséhez, ideértve az ott meghatározott

arányok 7. § (3) bekezdése szerinti fokozatos elérésének ütemtervét, indokát. (5) A mősorszolgáltató köteles a Médiatanács számára bejelenteni azokat a tényeket (adatokat), amelyek

alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed.

2. Cím

A mősorszolgáltatási szerzıdés alapvetı tartalma

90. § (1) A mősorszolgáltatási szerzıdés a Médiatanács és a pályázati eljárásban kiválasztott mősorszolgáltató között jön létre. Mősorszolgáltatási szerzıdést földfelszíni rendszerő mősorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) mőholdas, valamint rádiótávközlı eszközzel végzett mősorszolgáltatás esetén kell kötni.

(2) A mősorszolgáltató a pályázatában vállalt idıtartamban és adásidıben az adásidı-beosztás szerint, saját megkülönböztetı azonosítási jelét használva, a vállalt mősorstruktúrának megfelelı mősor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (mősorszóró) szolgáltatás közremőködésével. A saját eszközökkel történı mősorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.

(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként elıre mősorszolgáltatási díjat fizet. A mősorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat fél évre elıre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerzıdést tizenöt napos határidıvel felmondhatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének minısül. (5) A szerzıdésszegés miatt kiköthetı kötbér esetenként nem haladhatja meg az éves mősorszolgáltatási

díj ötven százalékát. (6) A nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató nem köteles mősorszolgáltatási díjat fizetni. A nem

nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Médiatanács állapítja meg. A feltételek teljesítésérıl a mősorszolgáltató minden év végén a Médiatanács által megállapított idıpontban beszámol.

3. Cím

Általános pályázati feltételek

91. § (1) A Médiatanács legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a mősorszolgáltatási szerzıdések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínősége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megırzése és gazdagítása.

(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen a) a mősorszolgáltatás tárgyi feltételeit, b) a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait, c) a szerzıdésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá a mősorszolgáltatás legfeljebb

harminc napig terjedı felfüggesztésének feltételeit, d) a mősorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk elıállítására,

ırzésére, hozzáférhetı állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell elıírni: a) az üzleti tervet, b) igazolást arra vonatkozóan, hogy a mősorszolgáltató mőködési költségeinek fedezete legalább a

mőködés elsı három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán a mősorszolgáltató rendelkezésére áll,

c) a mőszaki feltételek ismertetését, d) a mősorterv és a mősor fıbb jellemzıinek bemutatását, kitérve az esetleges tájékoztató és közszolgálati

mősorokra - különösen a hírszolgáltató mősorokra -, e) a tervezett mősoridıre vonatkozó ajánlatot. (4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz eleget, aki igazolja vagy valószínősíti a feltételek teljesülését.

92. § (1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehetı a helyi, körzeti és országos, illetıleg mőholdas mősorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között.

(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló mősorszolgáltató társaságban a tulajdonost megilletı szavazati jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen mősorszolgáltató vezetıjének kinevezési (pályázati) feltételeit.

Az általános pályázati feltételek tervezete és a nyilvános meghallgatás

93. § Az általános pályázati feltételekrıl a Médiatanács tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A közzétételt követı tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban - a Médiatanácshoz címzett - észrevételt tehet.

94. § (1) Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétıl számított legkevesebb húsz napon túl, legkésıbb harminc napon belül a Médiatanács nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hatóság képviselıje is.

(2) A meghallgatás helyérıl és idıpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelızıen közleményt kell közzétenni a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és két országos napilapban.

(3) A meghallgatáson lehetıséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Médiatanács és a Hatóság képviselıje az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.

(4) A meghallgatást a Médiatanács képviselıje vezeti és ı dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben elıírt feltételek teljesülése esetén megtartható.

(5) A meghallgatás vezetıje a jelenlevık meghallgatása után és az esetleg elızetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges napirendet.

(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.

(7) A jelenlevık - a meghallgatás vezetıjén keresztül - egymáshoz is intézhetnek kérdést. (8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzıkönyv készül, amely a Hivatalban megtekinthetı. (9) A meghallgatás után a Médiatanács dönt az általános pályázati feltételek véglegesítésérıl. Döntését a

meghallgatást követı harminc napon belül a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

4. Cím

A pályázati felhívás

95. § (1) A pályázati felhívás tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 93-94. §-okban foglaltakat kell megfelelıen alkalmazni.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a mősorszolgáltatási lehetıségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat, a pályázat kötelezı tartalmát, továbbá számszerő meghatározással a törvény 96. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjaiban foglaltak értékelési szempontjait.

(3) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtıl csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati feltételek.

(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a) országos mősorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap, b) körzeti mősorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább negyven nap, c) helyi mősorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább harminc nap

álljon rendelkezésre. (5) A Médiatanács a közszolgálati mősorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai

kisebbségi, illetıleg más kisebbségi igények meghatározott mértékő szolgálatát pályázati feltételként írhatja elı, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínőség - valamennyi mősorszolgáltatást együttesen figyelembe véve - nem érvényesül. A Médiatanács a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy-, legfeljebb nyolcórányi mősoridıben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévı közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt mősorszolgáltatót mősorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvő tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.

(6) A Médiatanács a pályázati felhívásban - a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben - feltételként írhatja elı, hogy a mősorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.

(7) A pályázati felhívásban meg kell határozni a mősorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt - a nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató kivételével - a mősorszolgáltatási jogosultság nem ítélhetı oda.

(8) A pályázati felhívás a mősorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti.

(9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevı pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi mősorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a mősorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.

(10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az idıpontot, amelyen belül a mősorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidı elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszőnik.

A pályázat tartalma

96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó adatait: - nevét, - lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), - cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát, b) annak a büntetlen elıélető személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint e törvény szerinti

személyes felelısséget viseli a mősorszolgáltató tevékenységéért, c) ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerzıdését, illetve alapító okiratát esetleges módosításával

együtt, d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van

magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztı, továbbá magyarországi mősorszolgáltatást végzı, illetıleg magyarországi mősorszolgáltatási jogosultságot igénylı gazdasági társaságban,

e) a tervezett mősorszolgáltatás alapvetı adatait: - fajtáját (rádió, televízió), - vételkörzetét, - az igénybe venni kívánt mősorszórási lehetıséget, - a szolgáltatás adásidejét, adásidı beosztását, - a tervezett kiegészítı és értéknövelı mősorszolgáltatást, - a mősorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetıleg szignálját, f) a tervezett mősorszerkezetet, a közszolgálati mősorszámok közlésére szánt havi átlagos mősoridıt, a

napi rendszeres híradásra szánt mősoridıt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos mősoridıt,

g) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a mősorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,

h) mőholdas mősorszolgáltatás esetén a pályázó által használni tervezett mőholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, mőszaki feltételeit és díját is rögzítı szándéknyilatkozatát,

i) a mősorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeg rendelkezésre állásáról.

(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezınek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztı, továbbá magyarországi mősorszolgáltatást végzı, illetıleg magyarországi mősorszolgáltatási jogosultságot igénylı gazdasági társaságban.

(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévı pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.

(4) A pályázatban szereplı adatokról a Médiatanács a szerzıdés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerzıdés megkötését követıen az (1) bekezdés szerinti adatok - a d) pontban meghatározottak kivételével - nyilvánosak.

97. § A 102. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Médiatanács köteles a pályázati határidı lejártát követı tizenöt napon belül a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett mősorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.

A pályázat elbírálása

98. § A Médiatanács országos mősorszolgáltató esetében a pályázati határidı lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy

a) a pályázó nem esik-e a 85-88. §-okban vagy a VIII. fejezetben foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,

b) megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek, c) megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és

személyi feltételeknek. 99. § (1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Médiatanács köteles a pályázatot a 98. §-ban

megjelölt idın belül az elutasítás okát megjelölı és indokolt nyilatkozatban visszautasítani. (2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek

eleget tenne, a Médiatanács jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg.

(3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Médiatanács azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidı jogvesztı, elmulasztása esetén a Médiatanács a pályázatot visszautasítja.

(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával egyidejőleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.

(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság elıtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Médiatanácsot kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.

100. § (1) A Médiatanács a pályázat nyertesével köthet szerzıdést. Helyi mősorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a mősorszolgáltatási szerzıdést.

(2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidı nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidıre a Médiatanács pályázatot ír ki.

(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidı a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidıre a Médiatanács pályázatot írhat ki.

(4) A Médiatanács a 101. §-ban meghatározott eljárást követıen köti meg a szerzıdést, ha egymással versengı pályázatok szerinti mősorszolgáltatási igények egyidejőleg nem elégíthetık ki a pályázatban feltüntetett módon.

101. § (1) Ha versengı pályázatok közül kell választani, a Médiatanács a 98. §-ban megjelölt idın belül felszólíthatja a versengı pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott mősorsugárzási lehetıségek idıbeli megosztásában.

(2) Megegyezés hiányában a versengı pályázatok közül a Médiatanács a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt.

(3) Ha a versengı pályázók között nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató is pályázott - az országos mősorszolgáltatást kivéve -, a jogosultságot a nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két nyereségérdekelt helyi mősorszolgáltatás elérhetı és közülük legalább egy mősorszórással valósul meg.

A mősorszolgáltatási szerzıdés megkötése

102. § (1) A mősorszolgáltatási szerzıdés létrejöhet: a) pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással, illetve b) az igénylı által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a Hatóság ellenırzı vizsgálata alapján a

Médiatanács által jóváhagyott - mősorszolgáltatási lehetıségre, az e törvényben meghatározottak szerint. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hatóság által kidolgozott és a kultúráért

felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában elızetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más mőszaki jellemzık által meghatározott - mősorszolgáltatási lehetıségekre kell vonatkoznia.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hatóság - költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.

(4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján a) a Médiatanács által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidıig, valamint b) az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt

mősorszolgáltatási lehetıségekre bármikor benyújtható.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett mősorszolgáltatási lehetıségre a Médiatanács pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelı igénylıvel kell a mősorszolgáltatási szerzıdést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegő mősorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylı a pályázat nyertesétıl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

5. Cím

A frekvenciakijelölés

103-104. §

6. Cím

Üzemeltetési feltételek

105-106. §

7. Cím

A jogosultság idıtartama

107. § (1) A mősorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a mősorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat elıtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta elıtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerzıdést ismételten vagy súlyosan megszegte. (4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat

kell alkalmazni.

8. Cím

Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz

108. § (1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a mősor jellemzıi a mősorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a mősorszolgáltatási szerzıdések módosítása.

(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Médiatanácsnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos mősorszolgáltató megnevezését és a távközlésrıl szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történı engedélyezése csak a mőszaki feltételek nem teljesítése esetén tagadható meg.

(3) Ha a bejelentı megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Médiatanács módosítja a mősorszolgáltatási szerzıdéseket, egyidejőleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos mősorszolgáltatót. Nem módosítható a mősorszolgáltatási szerzıdés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi mősorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját mősorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.

(4) A közmősor-szolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati mősorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, mősorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt mősorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.

9. Cím

A mősorszolgáltató tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezı változás

109. § (1) A mősorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át. (2) A mősorszolgáltatónak a Médiatanácshoz be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más

adataiban változás következett be, így különösen a) a vállalkozás neve, székhelye (lakcíme) megváltozását, b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság esetében a tulajdoni

részesedés megváltozását, az alapszabályban, alapító okiratban vagy társasági szerzıdésben bekövetkezett változásokat,

c) a mősorszolgáltatáshoz kapcsolódó szerkesztıi döntések meghozatala helyének, illetıleg a mősorszolgáltatásban közremőködı munkaerı jelentıs része tevékenységi helyének megváltozását.

(3) A mősorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

10. Cím

A frekvenciacsere

110. §

11. Cím

Szerzıdésmódosítás

111. § A Médiatanács a szerzıdés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a mősorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nıtt meg és ennek folytán változott a helyi mősorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos mősorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a mősorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új mősorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.

12. Cím

A törvény vagy a szerzıdés megszegése

112. § (1) Ha a mősorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzıi jogról szóló törvényben, valamint a mősorszolgáltatási szerzıdésben és a rádióengedélyben elıírt feltételeket és elıírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetıleg ha mősorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévı személy bőnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bőncselekmény miatt jogerıs ítélet állapította meg, a Médiatanács

a) felhívja a mősorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a mősorszolgáltatót a jogsértés

megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövıben tartózkodjon a jogsértéstıl, c) meghatározott idıre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a mősorszolgáltatási jogosultság

gyakorlását, d) érvényesíti a szerzıdésben megállapított kötbért, e) a közszolgálati mősorszolgáltatóval, a bejelentés alapján mősorszolgáltatást végzı mősorszolgáltatóval

szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, f) azonnali hatállyal felmondja a szerzıdést. (2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más

joghátrányokkal együtt is alkalmazható. (3) A figyelmeztetést és a mősorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a

kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerzıdést, ha a) a szerzıdést nem lehetett volna megkötni, és a - kizárólag a mősorszolgáltató által elıidézett - jogsértı

állapot még fennáll,

b) a szerzıdés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Médiatanács határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,

c) a szerzıdés megkötése óta másodszor kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.

(5) A nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató és a közmősor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett mősorszolgáltatási díj, kivéve, ha mősorszolgáltatási díjat fizetnek.

(6) 112/A. § (1) A Médiatanács eljárását a 19. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés

dohányáruval összefüggı megsértése miatt ügyfélként kezdeményezni jogosultak a nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek is.

(2) A Médiatanács eljárását - a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültetı rendelkezések megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(3) A Médiatanács az ügydöntı határozat meghozataláig terjedı idıtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértı magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértı állapot megszüntetését, ha erre - az érdeksérelem köre vagy súlya miatt - halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Médiatanács soron kívül hozza meg.

(4) A Médiatanács a (3) bekezdés szerinti végzését, valamint a jogszabálysértést megállapító jogerıs határozatát közzéteszi a honlapján, valamint - szükség szerint - a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá tájékoztathatja arról a nemzeti hírügynökséget.

13. Cím

A vezetékes és a mőholdas mősorszolgáltatás

113. § (1) Az a mősorszolgáltató, aki mősorának terjesztését kizárólag mősorelosztó rendszer segítségével végzi, mősorszolgáltató tevékenységének megkezdése elıtt legalább harminc nappal köteles a Médiatanácsnak bejelenteni a 96. § (1)-(3) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Médiatanács hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a mősorszolgáltatási díj mértékét e határidın belül a jogosulttal közölni kell.

(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentı egyébként nem lehetne mősorszolgáltatási szerzıdés jogosultja.

(4) Törölni kell a nyilvántartásból a mősorszolgáltatót, ha a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye, b) az üzemben tartó bejelentette a mősorszolgáltatás elosztásának megszüntetését, vagy tizenkét hónapon

belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta, c) a törvény II. fejezetében foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte. (5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a mősorszolgáltatás nem a Kormány

rendelkezési joga alá tartozó mőhold igénybevételével történik.

14. Cím

Az ideiglenes mősorszolgáltatás

114. § (1) Helyi mősorszolgáltatási jogosultságra kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló mősorszolgáltatási szerzıdést kell kötni, olyan mősorsugárzási lehetıség használatára,

a) amely a Médiatanács által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy

b) amelyre más már mősorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult mősorszolgáltatása az ideiglenes mősorszolgáltatás befejezését követı hatvan napon belül nem kezdıdik meg.

(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplı mősorszolgáltatási lehetıség esetén az igénylınek a Hatóság által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a mősorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi elıírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell az 52. §

(4) bekezdésben foglalt mőszaki adatokat. Ilyen esetben a Médiatanács a mősorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:

a) a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésben foglalt adatokkal együtt a Médiatanács teszi közzé;

b) a pályázatot a közzétételtıl számított nyolc napon belül kell benyújtani; c) a pályázatnak tartalmaznia kell: ca) a pályázó nevét, lakcímét, cb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság alapszabályát, vagy

társasági szerzıdését, cc) a tervezett mősoridıt napi, heti vagy havi bontásban, cd) a mősortervet, ce) a mősorért felelıs személy nevét és lakcímét; d) ha a mősorszolgáltatási lehetıségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben

foglaltaknak, a Médiatanács a pályázóval a mősorszolgáltatási szerzıdést megköti; e) ha a mősorszolgáltatási lehetıségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e

törvényben foglaltaknak, a Médiatanács felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a mősoridı megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Médiatanács mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a mősorszolgáltatási szerzıdést. Ha a felhívást követı három napon belül a megállapodás nem jön létre, a Médiatanács dönt a mősorszolgáltatási jogosultság odaítélésérıl. A döntés ellen benyújtott panasz esetén a Médiatanács a pályázati eljárást a 3. címben foglaltak szerint folytatja le.

(3) Ideiglenes mősorszolgáltatási szerzıdést ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerzıdések idıtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes mősorszolgáltatásra feljogosított mősorszolgáltató más mősorszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat.

(4) Ideiglenes mősorszolgáltatási szerzıdés alapján a nem nyereségérdekelt mősorszolgáltatónak nem kell mősorszolgáltatási díjat fizetni. A mősorszolgáltatási díjat egyébként a Médiatanács állapítja meg.

(5) E § alkalmazása során a törvény VIII. fejezetében szereplı elıírásokat nem kell figyelembe venni. (6) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes mősorszolgáltatási idı nem hosszabbítható meg. (7) Amennyiben a televíziós mősorszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1)

bekezdésében rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a jelen törvény 107. § (1) bekezdése alapján nem újítható meg, a Médiatanács a mősorszolgáltató kérelmére - a jogszabályban a televíziók mősorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidıig - a mősorszolgáltatási jogosultságra ideiglenes mősorszolgáltatási szerzıdést köthet.

(8) A jelen szakasz (7) bekezdésének alkalmazása során az (1)-(3) bekezdések, valamint az (5)-(6) bekezdések nem alkalmazandók.

VI/A. FEJEZET

MŐSORSZÉTOSZTÁS

114/A. §

VII. FEJEZET

MŐSORELOSZTÓ RENDSZER ÁLTAL TÖRTÉNİMŐSORSZOLGÁLTATÁS, ILLETVE MŐSORELOSZTÁS

115. § (1)-(2) (3) (4) (5)-(6) (7) (8) (9) 116. § (1) (2)-(3) (4)-(5) (6)

117. § (1)-(3) (4) 118. § (1) (2) (3)-(7) 119-120. § 121. §

VIII. FEJEZET

A TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

122. § (1) Országos mősorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban az EGT-megállapodás részes állama állampolgárainak, vagy az EGT-megállapodás részes államának területén székhellyel rendelkezı jogi személyeknek összesen legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.

(2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztéső televíziós mősorszolgáltatást végzı részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni. (4) (5) Országos és körzeti mősorszolgáltatást végzı részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye

alapítvány tulajdonában nem lehet. 123. § (1) A szakosított mősorszolgáltató kivételével az országos mősorszolgáltatásra jogosult és az abban

befolyásoló részesedéssel rendelkezı nem szerezhet befolyásoló részesedést más mősorszolgáltatást, vagy mősorelosztást végzı vállalkozásban.

(2) Ugyanaz a vállalkozás mősorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

124. § (1) A körzeti és helyi mősorszolgáltató a mősorszolgáltatásának vételkörzetébe esı más körzeti vagy helyi mősorszolgáltatást végzı vállalkozásban - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha a) a két mősorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidı marad és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt

adásidıre szerzıdést kötnek az (1) bekezdésben megjelölt mősorszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidı a már meglevı adásidejétıl nyolcvan százalékban eltér és egyik adásidı sem haladja meg a négy órát.

(3) Vezetékes mősorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi mősorszolgáltatás esetén egy mősorszolgáltató az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi mősorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelı számú csatornát, de legalább egyet vehet saját mősorszolgáltatásra igénybe.

125. § (1) Aki országos terjesztéső napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - mősorszórással terjesztett mősorszolgáltatóban, mősorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont.

(2) Aki országos terjesztéső hetilapban - a mősorközlı hetilap kivételével - befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - mősorszórással terjesztett mősorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.

(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztéső napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan mősorszolgáltatóban, illetve mősorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.

(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékő tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedıen már mőködik másik helyi vagy körzeti mősorszolgáltató, illetve mősorelosztó.

126. § (1) (2) Aki lapterjesztı vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, mősorszolgáltató vagy

mősorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont. 127. § (1) Nem nyereségérdekelt mősorszolgáltató más mősorszolgáltatási jogosultságot is csak nem

nyereségérdekelt mősorszolgáltatóként szerezhet.

(2) Az üzemben tartó, aki saját mősort szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más mősorszolgáltatást végzı vállalkozásban, illetve mősorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet.

(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhetı, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.

IX. FEJEZET

EGYES ORSZÁGOS MŐSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA

128. § (1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a harmadik országos földfelszíni terjesztéső televíziós mősorszolgáltatási jog pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 129-131. §-ok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi a) a harmadik országos földi terjesztéső televíziós mősorszolgáltatás céljára igénybe vehetı

frekvenciakészlet kialakítását annak érdekében, hogy a frekvenciakészlet - a továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt - alkalmas legyen az összlakosság legalább hetven százalékára kiterjedı vételkörzet kialakítására a törvény hatálybalépését követı tizenegyedik hónapban. A vételkörzetnek a lakosság legalább nyolcvanöt százalékára történı kiterjesztését a mősorszolgáltatás megkezdését követı egy éven belül biztosítani kell. A frekvenciakészlet megtervezését, illetve a kialakításhoz szükséges elıkészületeket a 129. §-ban meghatározott pályázat kihirdetéséig el kell végezni,

b) a Magyar Rádió számára két országos mősorszolgáltatás céljára 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehetı lehetıségek biztosítását az a) pont elsı mondata szerinti ütemezésben úgy, hogy az egyik mősorszolgáltatás esetében a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik mősorszolgáltatás esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet.

129. § (1) A Médiatanács köteles a törvény hatálybalépését követı százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése elıtt MTV2 mősorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztéső televíziós mősorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a mősorszolgáltatást a Magyar Televízió második mősorszolgáltatásának megindulását követıen legkésıbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Médiatanács a pályázatokat a pályázati határidı lejártát követı hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelı alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidı tizenöt nappal meghosszabbodik.

(3) A pályázati felhívásban a Médiatanács meghatározza, hogy a 91. § (1)-(3) bekezdésében elıírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.

(4) A törvény hatálybalépése elıtt MTV2 mősorként megjelölt televíziós mősorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell, hogy

a) a mősorszolgáltató napi mősoridejének legalább huszonöt százalékában köteles közszolgálati mősorszámokat szolgáltatni. A közszolgálati mősorszámokat a fımősoridıben úgy kell elhelyezni, hogy heti átlagban számolva arányuk elérje a húsz százalékot,

b)-d) e) a b) pontban meghatározott aránynak a fımősoridıben is érvényesülnie kell. (5) A harmadik országos földfelszíni terjesztéső televíziós mősorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés

szerinti kötelezettségei mértékét a Médiatanács a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.

130. § (1) A Médiatanács a 132. § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követı kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése elıtt Danubius Rádió néven megjelölt mősorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió mősorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt mősorszolgáltatás frekvenciakészletét a Médiatanács a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a mősorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos mősorszolgáltatást kezdett el a 87,5-108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A mősorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Médiatanács a pályázatokat a pályázati határidı lejártát követı hatvan napon belül bírálja el a 98-101. §-ok megfelelı alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidı tizenöt nappal meghosszabbodik.

131. § (1) Az e fejezet szerint elnyert mősorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult mősorszolgáltatási díjnak két részbıl kell állnia: a teljes összeg legalább harminc százalékát elérı egy összegő díjból, valamint a negyedik évtıl kezdıdıen évente fizetendı részletekbıl.

(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság mősorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja.

(3) A harmadik földi terjesztéső országos televíziós mősorszolgáltatási jogosultságért fizetendı díj az Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebbıl származó bevételt a digitális mősorterjesztés fejlesztésére és a digitális átállás költségeire kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.

132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos mősort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-1606,5 kHz frekvenciasávban, kettı pedig a 87,5- 108,0 MHz frekvenciasávban sugározható.

(2) Az országos és körzeti rádió mősorszolgáltatási lehetıségeket a Médiatanácsnak úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más mősorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak mősorsugárzási lehetıséghez a sugárzási normák figyelembevételével.

(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztéső - amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény hatálybalépése elıtt az MTV1 mősorként megjelölt mősorszolgáltatás feltételeivel - és egy másik országos terjesztéső mősort szolgáltat.

(4) A (3) bekezdésben másodikként meghatározott mősorszolgáltatás mőszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Médiatanács dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a mősorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követı tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetıséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.

(5) A Duna Televízió egy mőholdas rendszerrel közszolgálati mősort szolgáltat. 133. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió mősorszolgáltatásnál

hét év, televízió mősorszolgáltatásnál tíz év idıtartamra szól. Az érvényességi idı lejártakor a jogosultság ugyanennyi idıre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott mősorszórási lehetıségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának elıírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati mősorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelı más mősorsugárzási lehetıségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani.

(2) Az országos földi terjesztéső televízió és rádió mősorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszőnését követıen a Médiatanács - a kuratóriumok véleményének figyelembevételével - felülvizsgálja az országos mősorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati mősorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat vagy megváltoztatja azokat.

(3) A közszolgálati mősorszolgáltatók mősorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges - frekvencia és sugárzási jellemzıkkel meghatározott - mősorszórási lehetıségeket elızetes egyeztetés után a Médiatanács a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Médiatanács a (2) és (3) bekezdésben említett elızetes egyeztetést a Hatóság, a közszolgálati mősorszolgáltató, valamint a mősorok szórását végzı távközlési szolgáltató képviselıivel folytatja le.

(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati mősorszolgáltató külföldre irányuló rádió mősorszolgáltatásainak mősorszórási lehetıségeire. Ilyen mősorszolgáltatás céljára a Hatóság a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja.

134. § (1) A közszolgálati mősorszolgáltató a törvény alapján ıt megilletı mősorszórással megvalósuló lehetıségen túl további mősorszórási lehetıségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1- je elıtt csak akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni.

(2) A közszolgálati mősorszolgáltatóra a 122. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati mősorszolgáltató pályázati úton is szerez mősorszolgáltatási jogosultságot.

(3) A közszolgálati mősorszolgáltató helyi, körzeti mősorszolgáltatást is nyújthat.

X. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Cím

Bírság

135. § (1) Jogosulatlanul végzett mősorszolgáltatás, illetve az e törvényben elıírt bejelentés nélkül vagy attól eltérı módon végzett mősorelosztás és mősorszétosztás esetén a felelıssel szemben a Médiatanács a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelı, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedı bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.

(2) Az 5/D. § megsértése esetén a felelısként bejelentett, az 5/E. § megsértése esetén a sajtójogi felelısséget viselı személlyel szemben a Médiatanács tízezer forinttól egymillió forintig terjedı bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni.

2. Cím

A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárása

136. § (1) A 41. § (3) bekezdése, a VI. fejezet 12. és 13. címe, a 135. § alkalmazásában, valamint a 90. § (3) bekezdésében és a mősorszolgáltatási szerzıdésben rögzített jogkövetkezmények érvényesítése során a Médiatanács kizárólag közigazgatási ügyben eljáró szervként járhat el, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A Médiatanács határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. (3) A Médiatanács határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének

szabályai szerint jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja. A 112. § (1) bekezdésének f) pontja alapján meghozott határozattal szembeni keresetet a Fıvárosi ítélıtábla a kereset benyújtására nyitva álló határidı elteltétıl számított 30 napon belül bírálja el. A Fıvárosi Ítélıtábla határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.

136/A. § (1) A Médiatanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerzıdést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértı magatartással, és magatartását a hatósági szerzıdésben meghatározott módon hozza összhangba a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10-21. cikkét átültetı rendelkezésekkel.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti hatósági szerzıdésrıl közleményt tesz közzé a honlapján, valamint - szükség szerint - a kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A közleménynek tartalmaznia kell:

a) a Médiatanács megnevezését, b) a jogsértı mősorszolgáltató nevét és székhelyét, c) az ügy számát és tárgyát, d) a közérdek védelmében történı megállapodás-kötés tényét, e) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetıen összefoglalva, valamint f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerzıdés a Médiatanácsnál megtekinthetı.

3. Cím

Rendkívüli helyzetek

137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külsı fegyveres csoportoknak Magyarország területére történı váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülı erıivel való oltalmazása esetén az Országgyőlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetıleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelı szükséges mértékben - kötelezhetik a mősorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekő közleményeknek az általuk meghatározott formában és idıben történı ingyenes közzétételére, illetıleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelmően meg kell nevezni.

4. Cím

Országgyőlési közvetítés

138. § (1) Az Országgyőlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyőlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyőlési bizottságok üléseinek közvetítésére e törvény hatálybalépésétıl számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni.

(2) A zártláncú rendszerbıl kimenı jelet valamennyi mősorszolgáltató számára hozzáférhetıvé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a mősorszolgáltatót terhelik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely mősorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyőlés épületének kijelölt helyérıl vonalon mősort közvetítsen vagy rögzítsen.

(4) A kimenı jelrıl egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhetı példányt az Országgyőlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyőlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetıségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni.

(5) Az országgyőlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyőlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétıl számított egy éven belül kell meghatározni.

(6) Az az országos mősorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyőlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közmősor- szolgáltatónak minısül.

(7) A közszolgálati mősorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyőlési ülések folyamatos közvetítésének rendjérıl.

(8) A közszolgálati mősorszolgáltatók részvénytársasággá történı átalakulásáig az országgyőlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévı rendje nem változik.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Cím

Hatálybalépés

139. § (1) E törvény 142. §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követı hónap 1. napján lépnek hatályba.

(2) A 75. § (1) bekezdése, a 79-84. §-ok és a 162. § 1997. január 1-jén lépnek hatályba. (3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép

hatályba. (4)

A Testület, illetve a közalapítványok létrehozása

140. §

A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság megalapítása

141. § (1)-(2) (3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-,

illetékfizetési kötelezettség alól mentes. (4) (5) A közszolgálati mősorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól és személyes illetékmentességet

élveznek. (6)-(9) 142-145. §

Vegyes rendelkezések

146-147. § 148. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a

beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait - ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is - rendeletben szabályozza.

(2) A törvény hatálybalépését követı harminc napon belül a Kormány gondoskodik a) a „Határokon Túllépı Televíziózásról” szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi

alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételérıl, b) (3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás mőszaki feltételeirıl szóló jogszabály vagy

szabvány kiadására. (4) Felhatalmazást kap a Médiatanács a magyarországi gyártású mősorszám fogalmának meghatározására.

Az errıl szóló állásfoglalását a Médiatanács az országos mősorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése elıtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követıen annak tartalmát nem változtathatja meg.

149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a Médiatanács véleményét kikérve - gondoskodjék a rádió és televízió mősorszolgáltatás mőszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.

(2) 149/A. § Az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának alkalmazottai a médiát és a hírközlést

szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésével egyidejőleg a Hivatal alkalmazottaivá válnak azzal, hogy az Eht. 19. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásukban 2010. december 31-ig nem alkalmazható.

149/B. § (1) Országgyőlési határozatban dönt az Országgyőlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megszőnésérıl, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításáról. Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány új neve: Közszolgálati Közalapítvány.

(2) Az Országgyőlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a megszőnı közalapítványok - a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány - feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszőnı közalapítványok tulajdonában levı részvénytársaságokat, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t, a Közszolgálati Közalapítvány veszi át a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Zrt. értelemszerően az átalakuló Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában marad.

(3) E § szerinti vagyonátadás nem minısül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adómentes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozat melléklete a Magyar Televízió Közalapítvány átalakulásával létrejövı Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata. A Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratán a szükséges változásokat át kell vezetni.

(5) Az Országgyőlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonába adja a - nemzeti hírügynökségrıl szóló 1996. évi CXXVII. törvényben szabályozott - Tulajdonosi Tanácsadó Testület egyidejő megszüntetése mellett.

(6) E törvény felhatalmazása alapján el lehet térni az alapítványokra vonatkozó, az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 74/A-F. §-aiban, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben szereplı rendelkezésektıl.

(7) Az Országgyőlés az (1) bekezdés szerinti határozatban rendelkezik arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörően mőködı egyszemélyes részvénytársaságokat nonprofit részvénytársaságokká kell átalakítani. Az átalakítást a Közszolgálati Közalapítvány e törvény alapján felálló Kuratóriuma kezdeményezi a cégbíróságnál.

(8) Az Országgyőlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyőlési határozat végrehajtásához szükséges közgyőlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(9) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozat elfogadásához a jelenlevı országgyőlési képviselık 2/3-ának szavazata szükséges.

(10) Az országgyőlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépésérıl és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejérıl.

149/C. § (1) Az Országgyőlés határozatban rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Zrt. vagyonának arról a részérıl, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozatban rendelkezik az Országgyőlés arról, hogy a Mősorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövı Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap

kezelıje jogosult és köteles a vagyonátadáshoz szükséges intézkedések megtételére. A vagyonátadással összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptıke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozatban rendelkezik az Országgyőlés az (1) bekezdés szerinti - tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményezı - vagyonátadás módjáról, ütemezésérıl és az ütemezés idıpontjairól. A vagyonátadás befejezési határidejét az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozatban kell szabályozni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozatban rendelkezik az Országgyőlés az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történı gazdálkodásnak az 54. § (4) bekezdésében meghatározott szabályozási irányelveirıl.

(5) Az Országgyőlés (1) bekezdés szerinti határozata rendelkezik arról, hogy e § és az országgyőlési határozat végrehajtásához szükséges közgyőlési döntéseket a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma jogosult és köteles meghozni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozat elfogadásához a jelenlevı országgyőlési képviselık 2/3-nak szavazata szükséges.

(7) E § szerinti vagyonátadás nem minısül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(8) Az (1) bekezdés szerinti országgyőlési határozat elfogadásáról a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépésétıl számított három hónapon belül dönt az Országgyőlés.

149/D. § A megszőnı közalapítványok vagyonának átadása a Közalapítvány részére, illetve a Közalapítvány vagyona egy részének állami tulajdonba vétele és a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap részére történı - tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlását eredményezı - átadása során a polgári jogi jogszabályokban foglaltaktól eltérıen e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

149/E. § A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 84. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mérték idıarányos része illeti meg 2010-ben 2010. szeptember 6-tól kezdıdıen a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t.

149/F. § (1) A 2010. szeptember 6. elıtt megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el.

(2) A 2010. szeptember 6. elıtt megindult, mősorszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelıd Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot a 93. § szerint közzéteszi és a 94. § megfelelı alkalmazásával meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács a 94. § (2) bekezdése szerinti közleményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól.

(3) E törvény 107. § (2) bekezdésében meghatározott határidı nem vonatkozik a megújításukat követıen véglegesen lejáró mősorszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatására, valamint a 2010. szeptember 6. elıtt megindult pályázati eljárásokra.

149/G. § (1) A Testület tagjainak megbízatása e törvény alapján a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával egyidejőleg megszőnik.

(2) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió közalapítványok kuratóriumi tagjainak, elnökségi tagjainak és ellenırzı testületi tagjainak a megbízatása a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjainak megválasztásával egyidejőleg törvény alapján megszőnik. A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követıen az új Kuratórium megválasztásáig az egyes Kuratóriumok ügyvezetı jelleggel mőködnek, és kizárólag e törvény 66. § (1) d)-e)), valamint g)-j) pontokban foglalt jogköreit gyakorolhatják.

(3) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k elnökeinek és alelnökeinek a megbízatása e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezésével egyidejőleg megszőnik. A hivatalban levı elnökök és alelnökök e törvény hatálybalépését követıen a mőködıképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak a 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek létrehozására, illetve a Zrt.-k szervezeti és mőködési szabályzatának módosítására. Nem jogosultak továbbá ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartalmú, vagy a Zrt. éves üzleti terve kiadási fıösszege 0,5%-át meghaladó értékő - a teljes tilalom alatt álló 66. § (3) bekezdésében meghatározott jogügyletek kivételével -, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedı szerzıdés megkötésére.

(4) A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió Zrt.-k felügyelı bizottsági tagjainak e törvény alapján a közszolgálati részvénytársaságok közös Felügyelı Bizottsága tagjainak a megválasztásával egyidejőleg megszőnik a megbízatása.

(5) A Mősorszolgáltatási Alap igazgatójának, illetve igazgatóhelyetteseinek a munkaviszonya e törvény alapján a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató- helyetteseinek a kinevezésével egyidejőleg megszőnik.

(6) A Mősorszolgáltatási Alap felügyelı bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízatása e törvény alapján a Mősorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelı Alap Felügyelı Bizottsága elnökének, illetve tagjainak a megbízásával egyidejőleg megszőnik.

149/H. § E törvény 112. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény által módosított rendelkezést kell alkalmazni a folyamatban lévı ügyekben is, ha a Testület, illetve jogutódja, a Médiatanács még nem hozott határozatot.

150-160. §

Hatályukat vesztı rendelkezések

161. § 162. §

7. Cím

Az Európai Unió jogának való megfelelés

163. § (1) Ez a törvény a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 89/552/EGK irányelve (1989. október 3.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási

intézkedésekben megállapított, televíziós mősorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 97/36/EK irányelve (1997. június 30.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós mősorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról;

c) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés [a 112/A. § (2)-(4) bek., a Médiatanács eljárásában];

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlı hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérıl, 3. cikk (1) bekezdés;

e) a Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az elektronikus hírközlı hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyrıl, 2. cikk (3) bekezdés;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésérıl, 4. cikk (2) bekezdés és 7. cikk [a 2. § 44. pont, a 19. § (1) bek. b) pont és a 112/A. § (1) bek.].

(2) Ez a törvény a következı uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Médiatanács feladatkörében és eljárásában:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelıs nemzeti hatóságok közötti együttmőködésrıl, 4. cikk (1) bekezdés és (6) bekezdés e) pont [a 41. § (3) bek. és a 136/A. §];

b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelıs nemzeti hatóságok közötti együttmőködésrıl szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról [a 41. § (4) bek.].

1. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez

A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyőlés elnöke elıtt az alábbi szövegő esküt teszi:

„Én ........................ esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevı meggyızıdése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

2. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez

A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölı Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. Jelölı Szervezetek: a) Magyar Tudományos Akadémia b) Magyar Katolikus Egyház c) Magyarországi Református Egyház d) Magyarországi Evangélikus Egyház e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége f) Magyar Olimpiai Bizottság g) Magyar Rektori Konferencia h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei j) a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek l) a családok érdekeit védı és képviselı, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek m) a fogyatékos személyek Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetei n) a Magyarországon bejegyzett kulturális szervezetek 2. Az a)-h) pontok alatti szervezetek egy-egy fıt delegálhatnak. 3. Az i)-n) pontok alatti szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés elıtt

legkésıbb 30 nappal regisztráltatták magukat a Médiatanácsnál. 4. Az i)-n) pontok alatti szervezetek egy-egy fıt delegálhatnak oly módon, hogy egyazon pont alatt

megjelölt szervezetek mindösszesen egy fıt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt, illetve a 3. pont alapján regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetıen. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Médiatanács sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható.