Ley N° LVII de 1996 sobre la Prohibición de las Prácticas Comerciales Desleales y la Restricción de la Competencia (versión consolidada del 01 de enero de 2019), Hungría

Netjogtár

1. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

1996. évi LVII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról1

1 Kihirdetve: 1996. VII. 10.

A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges szervezeti és eljárási feltételekről is. E célok megvalósítására az Országgyűlés - figyelembe véve az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. §3

3 Megállapította: 1997. évi CXXXII. törvény 33. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.

(1)4

4 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 97. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től. Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 1. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 1.

E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint - a VI. Fejezetben szabályozott magatartások kivételével - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - az Európai Gazdasági Térségen kívül tanúsított II. és III. Fejezet szerinti magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.

(2)5

5 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 1. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101., illetve 102. cikkének (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., illetve 82. cikke) alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is e törvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.

Netjogtár

2. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

II. Fejezet

A tisztességtelen verseny tilalma

2. §1

1 Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 29. § (1). Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 2.

Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.

2/A. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 2. Hatálytalan: 2014. VII. 1-től.

3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

4. §3

3 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi LIV. törvény 23. § (2). Hatálytalan: 2018. VIII. 8-tól.

5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

6. §4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 3. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.

6/A. §5

5 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 4. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az

a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,

b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,

c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.

Netjogtár

3. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1) bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.

7. § Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

III. Fejezet1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

8. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni. (2) Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a

vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja - ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül -, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely

a) jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat, vagy

b) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentősnek minősül különösen az olyan információ, amely az alábbiak közül egy vagy több tényezőre vonatkozik:

a) az áru lényeges jellemzői, így különösen aa) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, ab) mennyisége, ac) származási helye, eredete, ad) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja, ae) beszerezhetősége, szállítása, af) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, ag) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények,

Netjogtár

4. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

ah) az a tény, hogy az áru megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelménynek vagy - ilyen előírás hiányában - az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, ai) veszélyessége, kockázatai, aj) egészségre gyakorolt hatásai, ak) környezeti hatásai, energiafelhasználási ismérvei, továbbá al) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye,

b) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, c) az áru megvételének, illetve igénybevételének a b) pontban

meghatározotton túli egyéb szerződéses feltétele, továbbá d) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, a vállalkozás jellemzői és

jogai, így különösen a jogállása, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, képesítései, díjai és kitüntetései.

9. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti gyakorlat alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását, ha ez befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.

10. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Az összehasonlító reklámban a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk

hasonlíthatók össze, b) az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és

ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és - ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is - tárgyilagosnak kell lennie,

c) eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.

10/A. §3

3 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A 8. § és a 9. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az üzleti gyakorlat kizárólag önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró személyt érint.

(2) Az üzleti gyakorlat megítélése során az olyan üzletfél magatartását kell alapul venni, aki a gazdasági kapcsolatokban általában elvárhatóan tájékozott, és az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

(3) Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e, a használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó.

10/B. §4

4 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely a 8-10. § rendelkezéseibe ütközik.

Netjogtár

5. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

10/C. §1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 5. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A 8. §-ban és a 10. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért azon a vállalkozáson túl, amelynek az üzleti gyakorlattal érintett áru értékesítése, szolgáltatása vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll (a továbbiakban: üzleti gyakorlat alkalmazója), az is felel, aki az üzleti gyakorlat keretében közölt üzleti kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében az üzleti kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, ha a jogsértés az üzleti kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem az üzleti gyakorlat alkalmazója kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye.

(2) A 10/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.

IV. Fejezet

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

11. § (1)2

2 Módosította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 1. § (1)-(2), 2011. évi CLXXV. törvény 111. § a).

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.3

3 Lásd: 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, 53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, 54/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, 55/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, 18/2004. (II. 13.) Korm. rendelet, 19/2004. (II. 13.) Korm. rendelet, 2003. évi XVI. törvény 32. § (5).

(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen

vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés

korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c)4

4 Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 29. § (6). Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 3.

a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

e)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXVIII. törvény 62. § (1). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.

f) a piacra lépés akadályozására; g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az

üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

Netjogtár

6. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(3)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 2., 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) a).

Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.

12. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVIII. törvény 51. § (1). Hatálytalan: 2001. II. 1-től.

13. §3

3 Megállapította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2001. II. 1-től. Azokra a 2001. II. 1-je előtt kötött, és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tiltott megállapodásokra, amelyek nem minősülnek csekély jelentőségűnek, s így a 11. § szerinti tilalom alá esnek, e tilalom 2002. II. 1-ig nem alkalmazható.

(1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. (2)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Csekély jelentőségű a megállapodás, a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő

feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot,

b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.

(2a)5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Versenytársak közötti megállapodás az olyan vállalkozások között létrejött megállapodás, amelyek az érintett piacok bármelyikén egymásnak tényleges vagy lehetséges versenytársai.

(2b)6

6 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 2. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti küszöbértéket meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás hatályának időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(3)7

7 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 1. §. Hatályos: 2017. I. 15-től. Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (3).

Nem alkalmazható az (1) bekezdés a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is (a továbbiakban: kartell), valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.

(4)8

8 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul.

14. § (1) Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

Netjogtár

7. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

(3) Földrajzi terület az, amelyen kívül a)2

2 Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 29. § (7). Módosította: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 1.

az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

15. §3

3 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

(1) Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.

(2) Egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal,

a) amelyeket a 23. § (2) vagy (3) bekezdésében foglaltak szerint önállóan irányít;

b) amelyek az a) pont szerint irányítják; c) amelyeket a b) pont szerinti vállalkozás az a) pont szerint irányít; d) amelyeket az a)-c) pont szerinti vállalkozások és a vállalkozás közül kettő

vagy több közösen irányít. (3) Függetlennek kell tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint

azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bekezdés].

16. § A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól. A Kormány a megállapodások csoportos mentesüléséről a törvény 17. §-ában foglalt szempontok figyelembevételével rendelkezhet.

16/A. §4

4 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

(1)5

5 Módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 60. § (1).

Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. §-ban foglaltak nem teljesülnek.

(2)6

6 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 1.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra.

17. §7

7 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2005. VII. 14-től.

Mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez,

vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

b)8

8 Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 29. § (8). Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 4., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 3.

a megállapodásból származó előnyök méltányos része a megállapodásban részt nem vevő üzletfelekhez jut;

c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

Netjogtár

8. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

18. §1

1 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXVIII. törvény 62. § (2). Hatálytalan: 2005. VII. 14-től. Lásd még: 2005. évi LXVIII. törvény 61. § (5).

19. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXVIII. törvény 62. § (2). Hatálytalan: 2005. VII. 14-től.

20. §3

3 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VII. 14-től.

Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a tilalom alól a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki a mentesülésre hivatkozik.

V. Fejezet

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

21. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek

alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b)4

4 Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 29. § (9). Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 5.

a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni,

vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. 22. § (1)5

5 Megállapította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 8. §. Módosította: 2008. évi XLVII. törvény 29. § (13).

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Netjogtár

9. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2)1

1 A korábbi (2) bekezdést hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVIII. törvény 51. § (1), számozását a korábbi (3) bekezdésről módosította: ugyane törvény 8. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés

milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;

b)2

2 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;

c)3

3 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

(3)4

4 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.

VI. Fejezet

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

23. § (1) Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a)5

5 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 6. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

b)6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 6. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, vagy

c)7

7 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

(2)8

8 Megállapította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2001. II. 1-től.

E törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy

c)9

9 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 4.

szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás piaci magatartásának meghatározó befolyásolására, vagy

d)10

10 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 4.

a másik vállalkozás piaci magatartásának meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

Netjogtár

10. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(3)1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 6. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

E törvény alkalmazásában közvetett irányítási joggal rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet

a) az általa közvetlenül irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - közvetlenül irányít,

b) az általa közvetlenül irányított vállalkozások közösen közvetlenül irányítanak,

c) az általa az a) vagy b) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak a (2) bekezdés vagy az a), illetve b) pont szerint, vagy

d) az általa az a)-c) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak az a)-c) pont szerint.

(4)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 9. § (3). Hatályos: 2001. II. 1-től.

E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.

(5)3

3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 9. § (3). Hatályos: 2001. II. 1-től.

E törvény alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is -, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

24. §4

4 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

(1)5

5 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2017. I. 15-től.

A vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt egymilliárd forint felett van.

(2)6

6 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2017. I. 15-től.

Az egymilliárd forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző kétéves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által végrehajtott minden olyan összefonódást, amely tekintetében versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására nem került sor, kivéve a bejelentett és a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerint tudomásul vett összefonódást.

(3)7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A nettó árbevétel helyett a) biztosítóintézet esetében a bruttó biztosítási díjak értékét, b) befektetési vállalkozás esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység

bevételét, c) árutőzsdei szolgáltató, pénzforgalmi intézmény,

elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vagy pénzügyi szolgáltatást közvetítő vállalkozás esetében az értékesítés nettó árbevételének és a pénzügyi műveletek bevételeinek összegét,

d) tőzsde esetében a tőzsdei tevékenység bevételeiből a tőzsdei kereskedők által összesen befizetett éves díjak összegét,

e) pénztárak esetében a tagdíjbevételt,

Netjogtár

11. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

f) pénzügyi intézmény esetében a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az értékpapírokból származó bevételek [bevétel forgatási célú részvényekből, bevétel részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés), bevétel egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)], a kapott jutalékbevételek, a pénzügyi műveletek nettó eredménye és az egyéb bevételek üzleti tevékenységből jogcímek alá tartozó bevételek összegét kell figyelembe venni.

(4)1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2017. I. 15-től.

Az (1)-(3) bekezdés alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódást is be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként, és ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen az ötmilliárd forintot meghaladja (a továbbiakban: összefonódás-vizsgálati küszöbérték).

24/A. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CXCI. törvény 1. §. Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 1.

A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak a 24. § szerint bejelenteni.

25. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési vállalkozás vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését, amelynek célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem vagy kizárólag az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja, ha az irányítás- vagy vagyonszerzés időtartama az egy évet nem haladja meg.

(2) Ha a továbbértékesítés egy éven belül mégsem valósul meg, az összefonódást - legkésőbb az egyéves átmeneti idő lejártától számított tizenöt napon belül - be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén az összefonódás a 29. § szerinti tilalomba ütközően végrehajtott összefonódásnak minősül.

26. § (1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.

(2)4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Közvetlen résztvevők a) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az összeolvadó

vállalkozások, a beolvadó vállalkozás, és az a vállalkozás, amelyikbe beolvadás történik, valamint az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik,

b) a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetlen irányítást szerző vállalkozás, az ilyen vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító - a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző - vállalkozás, valamint az a vállalkozás, amelyek fölött irányítást szereznek, illetve

c) a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint közös vállalkozást létrehozó vállalkozások.

Netjogtár

12. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(3)1

1 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik.

(4)2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő vállalkozást, valamint az ilyen vállalkozás által irányított - közvetlen résztvevőnek nem minősülő - vállalkozást.

(5)3

3 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

Érintett vállalkozáscsoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz a (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.

27. § (1)4

4 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 1. § (1). Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 2.

A 24. § alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az azonos érintett vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak vagy azok vállalkozásrészeinek az egymás közötti forgalmát.

(2)5

5 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 122. § b), 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 3.

A vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyarország területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3)6

6 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 1.

Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.

(4)7

7 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 13. § (2). Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 8.

Vállalkozásrész esetében az azt alkotó eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(5)8

8 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 8. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

A közösen irányított vállalkozás nettó árbevételét egyenlő arányban kell megosztani az azt irányító vállalkozások között oly módon, hogy az azonos vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokat az irányítási arány számítása szempontjából egynek kell tekinteni.

(6)9

9 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 4. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 5.

A nettó árbevételt az összefonódás létrejöttének a 28. § (2) bekezdése szerinti időpontjához képest - ha az összefonódást már végrehajtották, az összefonódás végrehajtásának időpontjához képest - utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.

(7)10

10 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 9. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A külföldi devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.

28. §11

11 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 5. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A 24. § szerinti összefonódást összeolvadás vagy beolvadás, valamint közös vállalkozás létrehozása esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt, illetve a közvetlen irányítást megszerző vagy az azt irányító vállalkozás köteles bejelenteni.

(2) Az összefonódás-bejelentés az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit követően nyújtható be.

Netjogtár

13. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

29. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 11. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)2

2 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 6. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás az összefonódás-bejelentés elintézésére a 43/N. § (1) bekezdésében előírt határidő leteltéig, illetve - ha az összefonódás-bejelentés alapján e határidőn belül az összefonódás vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárás indult - a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntésig, de legfeljebb az eljárásra irányadó ügyintézési határidő lejártáig nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az összefonódást létrehozó szerződés megkötésére vagy nyilvános vételi ajánlat megtételére, valamint az ezek alapján az összefonódás létrehozásához szükséges olyan jogügyletek és jognyilatkozatok megtételére, amelyek révén még nem kerül sor az irányítási jogoknak az irányításszerző általi gyakorlására.

29/A. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 11. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)4

4 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 7. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A 28. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás indokolt kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal - az ügy összes körülményeire figyelemmel, így különösen a 29. § szerinti tilalomnak az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésével - hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a 29. §-tól eltérve az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a befektetése értékének megőrzéséhez.

(1a)5

5 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 7. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 6.

Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megindító végzés közlését követő öt napon belül vagy - igazolási kérelemmel - az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt az irányítási jog gyakorlásának szükségességéről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni; egyébként a határidő elmulasztásával szemben igazolási kérelemnek nincs helye. A későbbi tudomásszerzésre hivatkozással benyújtott igazolási kérelem tárgyában hiánypótlásnak, illetve az ilyen kérelmet visszautasító döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(1b)6

6 Beiktatta: 2015. évi LXXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2015. VI. 19-től.

Az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kérelmezőnek alá kell támasztania az irányítási jog összefonódás vizsgálatára irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlását szükségessé tevő körülményeket, valamint ezen túl be kell mutatnia az irányítási jog eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlásának módját, terjedelmét, és ennek keretei között az irányítási jog7

7 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 4.

a) eszközeit és az azokkal elérni kívánt célt, valamint az eszközöknek a szükségesnek ítélt cél elérésére való alkalmasságát,

b) érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatását,

Netjogtár

14. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

c) gyakorlásával esetleg megváltozó versenyfeltételek helyreállíthatóságát, az összefonódás esetleges versenyre hátrányos hatásainak utólagos kiküszöbölhetőségét.

(2)1

1 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 5.

Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást megelőzően fennálló verseny feltételeinek megőrzése, az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérséklése érdekében - az érintett vállalkozások érdekeire is figyelemmel - az irányítási jog gyakorlását feltételhez kötheti, illetve arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő (a továbbiakban együtt: irányításkorlátozó előírás) annak érdekében, hogy az irányítási jog gyakorlása ne eredményezhesse a piaci viszonyok összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételeknek megfelelő helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tevő vagy azt jelentős mértékben megnehezítő mértékű megváltoztatását. Az irányításkorlátozó előírás megállapításával egyidejűleg a 28. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás az irányítási jog gyakorlásával összefüggő adatok közlésére, így különösen meghatározott döntésekről, jognyilatkozatokról való adatszolgáltatásra kötelezhető.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az irányítási jog gyakorlására vonatkozó (1) bekezdés szerinti hozzájárulását az eljárás során akkor is visszavonja vagy az irányításkorlátozó előírást módosítja, ha az irányítási jog gyakorlása az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tenné vagy jelentős mértékben megnehezítené.

(4)2

2 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 6.

Ha az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal megtiltja, az irányítási jognak a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy a (2) bekezdés szerinti irányításkorlátozó előírást sértő gyakorlásából eredő bármilyen jogügylet vagy jognyilatkozat semmis. E rendelkezésre azonban nem hivatkozhat az a vállalkozás, amely irányítási jogát a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy az irányításkorlátozó előírást sértő módon gyakorolta, továbbá az ilyen vállalkozás felel az e rendelkezés szerinti semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásából eredő károkért.

(5) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű vállalkozás) felszámolási eljárása során létrehozott, a kiemelt jelentőségű vállalkozás vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást eredményező összefonódás esetén az irányítási jogok (1) bekezdés szerinti módon való gyakorlásához a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása nem szükséges; e rendelkezés nem érinti a (2)-(4) bekezdés alkalmazását.

30. §3

3 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 8. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal megtiltja az összefonódást, ha az - a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként.

(2) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen

Netjogtár

15. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

c) az összefonódásnak a szállítókra és az üzletfelekre gyakorolt hatását. (3) Ha az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredő jelentős

mértékű csökkenése meghatározott előzetes vagy utólagos feltétel teljesülése - így különösen egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése, valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése - esetén vagy meghatározott magatartási szabályok betartása mellett kiküszöbölhető, és az e tekintetben érintett vállalkozások vállalják, hogy az összefonódást ilyen feltételek szerint megfelelően módosítják, illetve hogy az összefonódás végrehajtása esetén ennek megfelelő magatartást tanúsítanak, a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás megtiltása helyett határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, illetve az összefonódás végrehajtására előzetes vagy utólagos feltételt írhat elő.

(4) Ha a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.

(5) Előzetes feltétel előírása esetén az összefonódás a feltétel teljesülésével válik végrehajthatóvá. Utólagos feltétel előírása esetén, ha a feltétel nem teljesül, az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében a 31. § szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(6) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogok 29/A. § szerinti gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása megfelelt-e az irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.

(7) Az összefonódáshoz szükséges és ekként ahhoz kapcsolódó versenykorlátozásra a 11. §-t nem kell alkalmazni.

Netjogtár

16. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

31. §1

1 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 8. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 7.

A 30. § (1) bekezdése szerinti, végrehajtott összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére vagy a határozatban előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás, valamint a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség nem teljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését - így különösen az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését - vagy az e cél eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget, vagy - ha az érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére figyelemmel az célszerűbb - elrendeli a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség végrehajtását.

32. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 13. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 2. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(2)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja akkor is, ha a közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges tény elhallgatásán vagy nem a valóságnak megfelelő közlésén (a továbbiakban együtt: félrevezető közlés) alapult.

(3)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 2. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(4)6

6 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 33. § a), 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 8.

A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát akkor is módosítja

a) a kötelezett vállalkozásnak legkésőbb a kötelezettség teljesítésére, illetve a feltétel teljesülésére előírt határidő lejártáig benyújtott kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, vagy

b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt kötelezettség teljesítése a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt, és az összefonódásnak a kötelezettség előírására okot adó hátrányos hatásai más módon vagy a kötelezettség előírása nélkül is kiküszöbölhetők.

(5) A határozat hivatalból a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől számított öt éven belül módosítható.

MÁSODIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

VII. Fejezet

Netjogtár

17. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A Gazdasági Versenyhivatal

33. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 14. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja az e törvényben és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat. A Gazdasági Versenyhivatal ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.

(2a)2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságaival - az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve - (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság).

(2b)3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt - különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén - korlátozó vagy a verseny feltételeit - ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is - befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket az önkormányzati rendeletek kivételével. A jegyző kezdeményezheti az önkormányzati rendelet tervezetének véleményezését a Gazdasági Versenyhivatalnál.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és az annak védelmével kapcsolatos tájékozottság növelésével - hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.

Netjogtár

18. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

33/A. §1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1)2

2 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 9.

A Gazdasági Versenyhivatal önálló, gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot; a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke gyakorolja. E jogkörében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás keretében a személyi juttatások kiemelt előirányzatot is növelheti.

(2)3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. A Gazdasági Versenyhivatal tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években felhasználhatja. A maradvány felhasználásáról a Gazdasági Versenyhivatal elnöke dönt.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal székhelye Budapest. 33/B. §5

5 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 15. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 10.

A Gazdasági Versenyhivatal minden évben az augusztus 20-át megelőző tizedik munkanappal kezdődően augusztus 20-áig, valamint a december 24-e és január 1-je közötti időszakban igazgatási szünetet tart.

34. §6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 16. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/A. §7

7 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 268. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki

a) büntetett előéletű, b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős

ítéletében megállapította ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló

1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

Netjogtár

19. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.

35. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll. (2)1

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 18. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye.

(3) A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja.

(4)-(7)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (1). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

(8)3

3 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 11. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét az elődje megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belül meg kell nevezni, valamint a kinevezéséhez szükséges folyamatot az előző kinevezés lejárta előtt egy hónappal be kell fejezni.

35/A. §4

4 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 56. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.

(1)5

5 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (1) 1.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban meghatározott kizáró ok.

Netjogtár

20. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2)1

1 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (1) 2.

A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban meghatározott kizáró ok.

(3)2

2 Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (29), 2013. évi CCI. törvény 88. § (1) 2., 3.

Ha a (2) bekezdés szerinti felhívásra a felhívástól számított húsz napon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban meghatározott kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.

(4) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagjának az (1) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.

36. § (1)3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 17. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a) vezeti a Gazdasági Versenyhivatalt, b) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt, c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési

szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal létszámkeretét, kiadmányozási rendjét,

d) gyakorolja - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett, ellátja a Kttv.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,

e) kijelöli az 1/2003/EK tanácsi rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,

f) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a) részt vehet az Országgyűlés ülésein, b) külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő

kérdésekben szakvéleményt ad, c)4

4 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 12. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.

évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül,

d) a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt.

(3)-(4)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (1). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

Netjogtár

21. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(5)1

1 Számozását módosította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 19. § (2). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 2. Hatálytalan: 2014. VII. 1-től.

A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről.

(6)2

2 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 19. § (3). Hatályos: 2001. II. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.

(7)3

3 Megállapította: 2009. évi XIV. törvény 3. §. Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 14.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi és európai uniós versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.

36/A. §4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 18. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával ellátja - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.

37. § (1)5

5 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 19. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben meghatározott feladatokat. A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(2) A Versenytanács elnöke a) szervezi a Versenytanács munkáját, b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, c) elkészíti és jóváhagyásra [36. § (1) bekezdés c) pont] előterjeszti a

Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, d)6

6 Módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 60. § (2).

gondoskodik a Versenytanács döntéseinek nyilvánosságra hozataláról (80. §),

e)7

7 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

az eljáró versenytanács tagjaként eljárhat. (3)8

8 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.

Netjogtár

22. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4)1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 19. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője közszolgálati jogviszonyának fennállását a Versenytanács tagjává való kinevezése nem érinti. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével újra be kell sorolni, és vissza kell helyezni a megbízatása előtt általa betöltött munkakörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más munkakörbe kell kinevezni. Ha a megváltozott munkakörbe való kinevezés miatt a köztisztviselő felmentését kéri, a Kttv. 48. § (7) bekezdése alkalmazásában a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörként a versenytanácstagi megbízatást kell figyelembe venni.

38. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 20. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, illetve a Versenytanács tagjának megbízatása és - a 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - közszolgálati jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével, b) 70. életéve betöltésével, c) halálával, d) lemondásával, e) összeférhetetlenségének megállapításával, f) felmentésével. (2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese és a Versenytanács

tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának lemondását írásban - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök útján - kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a megbízatás megszűnésének időpontját - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök javaslatára - a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az elnök esetén a miniszterelnökhöz, egyéb esetben az elnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál; egyebekben a lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának összeférhetetlenségét - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Versenytanács tagját a köztársasági elnök - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére -

a) felmenti, ha aa) kilencven napon túl - neki felróható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak, ab) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a Kttv.-ben, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy ac) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve

b) felmentheti, ha száznyolcvan napon túl - neki fel nem róható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

Netjogtár

23. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(6)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 11.

Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének megállapítására vagy felmentésére vonatkozó előterjesztést - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök - a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően megküldi az érintett részére, aki a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet az érintett haladéktalanul megküldi az összeférhetetlenség kimondása, illetve a felmentés iránt előterjesztésre jogosultnak.

(7) Az összeférhetetlenség megállapítására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztés a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

39. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 20. §. Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 8.

A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói munkaköröket a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

40. § (1)3

3 Megállapította: 2014. évi CI. törvény 63. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és a vizsgáló további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - nem létesíthet (összeférhetetlenség).

(2)-(3)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (1). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

(4)5

5 Megállapította: 2007. évi CLII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (1). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

41. §7

7 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 22. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálatával, az igazolásra való felhívással, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésével és az összeférhetetlenség megszüntetésére felhívással összefüggő jogkör gyakorlója az elnök tekintetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja tekintetében az elnök.

(2) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.

Netjogtár

24. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

42. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 23. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a miniszterrel, elnökhelyettese a közigazgatási államtitkárral, főtitkára a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a, a főtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletményének 90%-a, továbbá az elnök és az elnökhelyettes illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a, a főtitkár illetménykiegészítése az alapilletményének 70%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, főtitkárát és a Versenytanács tagját minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.

(3)2

2 Módosította: 2018. évi LII. törvény 41. § 5.

Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, a megbízatás megszűnése esetén - kivéve, ha a megbízatás a 38. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott okból vagy a 38. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból történő felmentés miatt szűnik meg - további három hónapon keresztül a havi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely szociális hozzájárulási adó, valamint egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(4) Ha a megbízatás megszűnésére a megbízatás kezdetétől számított három év eltelte után kerül sor, a (3) bekezdésben meghatározott juttatás minden további, e megbízatásban eltöltött év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi illetménynél.

(5) Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(6) A Versenytanács tagjának a 37. § (4) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatása esetén a (3), illetve (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelkezésekben meghatározottak szerint juttatás helyett az ott meghatározott időtartamokig a köztisztviselőt megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.

42/A. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 23. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. § (1) bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.

(2) A köztisztviselő a) pályakezdőként gyakornok, b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó, c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos, d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos, e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

Netjogtár

25. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos besorolást kap.

(2a)1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A gyakornok vagy fogalmazó besorolású vizsgáló közszolgálati jogviszonya egy év határozott időre szól, amely a kinevezésben foglalt határozott idő lejártát megelőzően határozatlan idejű jogviszonyra módosítható.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.

42/B. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 24. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A köztisztviselő a Gazdasági Versenyhivatal elkülönült szervezeti egységének vezetésére irodavezetői, irodavezető-helyettesi, illetve csoportvezetői munkakörbe nevezhető ki. Az irodavezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti egységnél legfeljebb egy irodavezető-helyettesi munkakör tölthető be.

(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Gazdasági Versenyhivatalban tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezető-helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezetői illetményre jogosult.

42/C. §3

3 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 24. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye

a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese, b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese, c) tanácsos

ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese, cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,

d) vezető tanácsos da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese, db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,

e) főtanácsos ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese, eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,

f) vezető főtanácsos fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese, fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.

(2) A vezető alapilletménye a) csoportvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese, b) irodavezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,

Netjogtár

26. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

c) irodavezető esetében az illetményalap 9-szerese. (3) A vezetői illetménypótlék mértéke a) csoportvezető esetében az alapilletmény 20%-a, b) irodavezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a, c) irodavezető esetében az alapilletmény 90%-a. (4) A gyakornokot három, a fogalmazót öt, a tanácsost tíz, a vezető tanácsost

tizenegy, a főtanácsost tizenkét, a vezető főtanácsost tizenhárom munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadság mértéke csoportvezetőnél tizenkét, irodavezető-helyettesnél és irodavezetőnél tizenhárom munkanap.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a különös felelősséggel járó vizsgálói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő részére vizsgálói pótlékot állapíthat meg. A vizsgálói pótlékra jogosító munkaköröket - munkakörelemzés és -értékelés alapján - a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg. Vizsgálói pótlékként legfeljebb a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető azzal, hogy ha a köztisztviselő tekintetében alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a vizsgálói pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.

(6) A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.

(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Gazdasági Versenyhivatal megállapított létszámkeretének legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február végéig - érvényes.

43. § (1) A Versenytanács tagja szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A Versenytanács jogi végzettségű tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

(2)1

1 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (1) 4.

A Gazdasági Versenyhivatalban a vizsgálói munkakört betöltő köztisztviselőnek szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

(3)2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 25. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

43/A. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 26. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről - a vezetőképzést is ideértve - a Gazdasági Versenyhivatal maga gondoskodik. A képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.

Netjogtár

27. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók teljesítményértékelésének és minősítésének rendjére, eljárására és szintjeire, a kiválasztási eljárásra, a kiválasztás rendjére és feltételeire, a pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.

(3)1

1 Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 210. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, ideértve az ilyen juttatásoknak a jogszabály szerinti illetmények eredeti előirányzatához viszonyított arányát.

(4)2

2 Beiktatta: 2014. évi XCIX. törvény 210. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.

43/B. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 27. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy - a jogszabályban előírt adatszolgáltatást, illetve megismerhetővé tételt kivéve - e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is köteles a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységével, feladatának ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.

(2) Korlátozottan megismerhető adat - a közérdekből nyilvános adat kivételével - a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.

HARMADIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSON KÍVÜLI ELJÁRÁSAI4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

VIII. Fejezet5

5 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Piacelemzés és ágazati vizsgálat6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Netjogtár

28. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

43/C. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal törvényben meghatározott feladatai hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján, szükség esetén külső szakértő vagy tanácsadó bevonásával felméri és elemzi az egyes piacok működését, a piaci folyamatokat és a piaci trendek alakulását, illetve egyes - több ágazatban vagy valamely ágazat meghatározott részében alkalmazott - piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a versenyre és az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre gyakorolt hatását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosságra hozza a piacelemzés megindításának tényét és azt, hogy a piacelemzés mely piacokra, illetve mely piaci gyakorlatokra vonatkozik, milyen kérdésekre terjed ki, továbbá a piacelemzés tervezett ütemezését.

(3) A piacelemzés eredményeként a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgált kérdéseket, a piacelemzés során feltárt tényeket és megállapításokat, az esetlegesen szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket, valamint az alkalmazott módszertant bemutató tanulmányt készít, amelyet honlapján közzétesz.

43/D. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 3.

A Gazdasági Versenyhivatal, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni.

(2)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell a) az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 54/A. § (4)

bekezdését, az 55. § (1), (3) és (4) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 62/B. § (6) és (8)-(10) bekezdését, a 64. §-t, a 64/A. §-t, a 64/B. § (1)-(3) és (5)- (7) bekezdését, a 64/C. §-t, a 64/E. §-t, valamint a 78. § (2) bekezdését, továbbá

b) - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)

ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra, bc) a megkeresésre, bd) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei

vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére,

be) az igazolási kérelemre, bf) az eljárási cselekményről való értesítésre, bg) az eljárási cselekmények rögzítésére, bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére,

kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,

Netjogtár

29. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló fellebbezéssel támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, valamint

bj) a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), fellebbezés alatt pedig a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatot kell érteni.

(3)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Aki a felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésnek nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(4)2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján önállóan fellebbezhető vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg.

(5)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 4. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

43/E. §4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - ésszerű időn belül - jelentést készít.

(2) A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban, hogy észrevételeik megtételére legalább harminc nap álljon rendelkezésükre.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja - nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak tárgyáról szóló információkat legalább negyvenöt nappal a meghallgatást megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és - ha az észrevételt tevő azt kéri - a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.

Netjogtár

30. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, továbbá - ha kérik - az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.

43/F. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 28. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Ha a piacelemzés, illetve az ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal

a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,

b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy

c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.

IX. Fejezet2

2 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 18. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.

Bejelentés és panasz3

3 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 18. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.

43/G. §4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 29. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)5

5 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 9.

A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés - a 31. § szerinti összefonódást is ideértve - miatt bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.

(2)6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 12. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell

a) a 45. §-t, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 55/A. §-t, valamint az 59. §-t, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a panaszost, illetve a bejelentettet, valamint azt kell érteni, akinek a magatartására a panasz vonatkozik, továbbá

b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 10. és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés 10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve

c) a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését. (3) A bejelentő vagy a panaszos kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal

titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt.

Netjogtár

31. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag a bejelentő, illetve a panaszos tekinthet be a bejelentés tárgyában való döntéshozatalt, illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultát követően azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban beszerzett korlátozottan megismerhető adatot a bejelentés tárgyában való döntéshozataltól, illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultától számított három évig kezelheti.

(6) Ha a bejelentésben vagy panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre és az adatok kezelésére a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7)1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 12. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és panasszal kapcsolatos eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos eljárásában felhasználhatja.

43/H. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 29. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 12.

Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.

(1a)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Nem kérhető a bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján beszerezhető, valamint - a bejelentő, illetve a bejelentett azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(2)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A bejelentéssel kapcsolatos eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell az Ákr.-nek

a) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra, c) a megkeresésre, d) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen

korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme általános szabályaira,

e) az eljárási cselekmények rögzítésére, f) a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására

és kiegészítésére, g) a végzéssel szembeni jogorvoslatra, valamint h) az eljárási költség meghatározására

Netjogtár

32. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt a bejelentőt és - az a), b) és e) pont, valamint a kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó szabályok alkalmazásában - a bejelentettet, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet kell érteni.

(3)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 13.

A vizsgáló az eljárás során felmerült kérdésekben végzést hoz. (4) A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti,

ennek érdekében a szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti, továbbá a bejelentőt, illetve a bejelentettet meghallgathatja. Ha a megkeresett az eljárás során a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

(5)2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, az Ákr. vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra - a (7) bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével - a 82. § (1), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

(6)3

3 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 10.

Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli azzal az eltéréssel, hogy ha a versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás jogsértő volta, illetve a 24. § szerinti összefonódásnak a 29. § szerinti tilalom ellenére való végrehajtása megállapításra kerül, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek jogsértő magatartását megállapították, illetve aki a 28. § (1) bekezdése szerint az összefonódás bejelentésére köteles lett volna.

(7) A bejelentés beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgáló

a)4

4 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 11., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 14.

a 67. § (2), (3) vagy (5) bekezdése alapján vizsgálatot rendel el, b)5

5 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 12., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 15.

megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 67. § (2), (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,

c) az eljárást megszünteti, ha a bejelentésben foglaltak tekintetében ca)6

6 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 16.

a bejelentettel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, vagy cb) a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat - a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, vagy

d) hatáskör hiányában a bejelentést átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(8)7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (7) bekezdés szerinti határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést a bejelentővel kell közölni, a bejelentettel pedig akkor, ha az eljárásban részt vett. A bejelentőt a (7) bekezdés a) és d) pontja szerinti végzésről, a bejelentettet pedig - ha az eljárásban részt vett - a (7) bekezdés d) pontja szerinti végzésről tájékoztatni kell.

Netjogtár

33. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(10)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést kizárólag a bejelentő támadhatja meg, közigazgatási perben, a közlésétől számított nyolc napon belül. A közigazgatási perben a bíróság eljárására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi. Az e bekezdés szerinti perben nincs helye az érdekelt perbelépésének, a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező, és a bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

(11)2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A vizsgáló a bejelentéssel kapcsolatos eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján eljárást indított. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntethető, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(12)3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 13. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a vizsgáló a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a bejelentés alapján indult eljárást megszüntetheti. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

43/I. §4

4 Megállapította: 2010. évi CLXXXV. törvény 228. § (3). Hatályos: 2011. I. 2-től.

(1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli az e §-ban meghatározottak szerint.

(2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.

(3)5

5 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 30. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet.

(4)6

6 Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 21. §.

Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, a Gazdasági Versenyhivatal a panaszt ennek megállapításától számított nyolc napon belül - a panaszos egyidejű értesítése mellett - megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(5)7

7 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, erről a panaszost külön nem kell tájékoztatni, a panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított egy év elteltével lezártnak kell tekinteni.

IX/A. Fejezet8

8 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

Összefonódás-bejelentés9

9 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

Netjogtár

34. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

43/J. §1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.

(1a)3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Nem kérhető az összefonódás-bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az Eüsztv. alapján beszerezhető, valamint - az összefonódást bejelentő és az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozások azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(1b)4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentéshez az e törvény szerinti jogkövetkezmények - a 43/M. § szerinti díjfizetési kötelezettséget ide nem értve - nem fűződnek.

(2) Az összefonódás-bejelentés tényét és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó rövid ismertetését a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján nyilvánosságra hozza, kivéve, ha a bejelentésben az összefonódás tényét az összefonódás végrehajtásáig üzleti titokként kezelendőnek jelölték meg, ami azonban nem képezi akadályát annak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a szükséges eljárási cselekményeket elvégezze, különösen, hogy a 64/B. § szerinti bizonyítási eszközökkel éljen.

43/K. §5

5 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 15. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell

a) a 45. §-t, a 48. § (2) bekezdését, a 49-51. §-t, az 53. § (1) bekezdését, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. §-t, az 55/A. §-t, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 59. §-t, a 62/A. § (2), (5) és (6) bekezdését, a 64. §-t, továbbá

b) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Ákr.-nek a képviselet általános szabályaira, a meghatalmazásra, a döntés közlésének általános szabályaira - nem ideértve a döntés szóban történő közlését -, a kézbesítésre, a kézbesítési meghatalmazottra, a döntés kijavítására, kiegészítésére, valamint a hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozásokat kell érteni.

(2)7

7 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 17.

Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás irataiba az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozás bármikor, más személy pedig csak a bejelentés elintézését követően tekinthet be, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.

Netjogtár

35. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(3) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban rendelkezésére bocsátott korlátozottan megismerhető adatot a Gazdasági Versenyhivatal a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az intézkedés megtételétől számított öt évig kezelheti.

(4)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 18.

Ha a bejelentett összefonódás vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre, valamint az adatok kezelésére és felhasználására a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.

43/L. §2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Az összefonódás-bejelentést megelőzően az összefonódás-bejelentésre kötelezett vállalkozások előzetes egyeztetést kezdeményezhetnek a Gazdasági Versenyhivatalnál a már elhatározott összefonódás bejelentéséhez szükséges adatok, iratok körének tisztázása érdekében.

(2) Az előzetes egyeztetés kezdeményezésekor vagy az egyeztetés során átadott iratok, közölt adatok kizárólag az egyeztetés céljából, valamint az egyeztetés tárgyára vonatkozó összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban, illetve az annak vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban használhatók fel.

43/M. §3

3 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Az összefonódás-bejelentéssel egyidejűleg az összefonódás-bejelentés elintézéséért egymillió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. A díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - az összefonódás-bejelentést tevő vállalkozás köteles megfizetni.

(2)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 16. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha egy összefonódás-bejelentésben több összefonódást jelentenek be, az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat összefonódásonként kell megfizetni.

43/N. §5

5 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 9. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Az összefonódás-bejelentés beérkezését - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontját - követő naptól számított nyolc napon belül a vizsgáló6

6 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 19.

a)7

7 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 20.

a 67. § (4) bekezdése alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát, b)8

8 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 20.

a 67. § (4) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában erről a tényről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - hatósági bizonyítványt ad ki az összefonódást bejelentőnek,

c) a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést visszautasítja, vagy

d) a nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentést - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - visszautasítja; ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díj felét vissza kell téríteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidőben nem kerül sor az ott megjelölt intézkedések valamelyikére, a 24. § (1) bekezdése szerint bejelentett összefonódás végrehajtható. Erről a tényről az összefonódás-bejelentést tevő kérelmére a vizsgáló hatósági bizonyítványt állít ki. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díjat vissza kell téríteni.

Netjogtár

36. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

NEGYEDIK RÉSZ

A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS1

1 Számozását módosította és megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

X. Fejezet2

2 Számozását módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 18. §.

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai

A versenyfelügyeleti eljárás, a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre és illetékessége3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 18. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

44. §4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 18. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Versenyfelügyeleti eljárás az e törvény - ide nem értve a II. Fejezetet - rendelkezései megsértésének megállapítására, valamint a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, továbbá a külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás.

(2) A versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal folytatja le. A Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

45. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 19. §. Hatályos: 2018. I. 1-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 5. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása6

6 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

46. §7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A versenyfelügyeleti eljárásra az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Ákr. rendelkezéseit a versenyfelügyeleti eljárásban akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja.

(2) Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglaltakkal összhangban

a) az eljárás alapelveire, b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra, c) a hatáskör vizsgálatára, a hatásköri vitára, d) a megkeresésre, e) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen

korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére, a támogatóra,

f) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére,

g) az eljárási cselekményről való értesítésre, h) az eljárási cselekmények rögzítésére, valamint

Netjogtár

37. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

i) a határozatra és végzésre, a döntés véglegességére, kijavítására és kiegészítésére

vonatkozóan. (3) Az Ákr. rendelkezéseinek alkalmazásakor a) elsőfokú döntés alatt a vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során

hozott végzését, illetve az eljáró versenytanácsnak a b) pont hatálya alá nem tartozó döntését,

b) másodfokú döntés alatt az eljáró versenytanácsnak a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezési eljárásban hozott végzését kell érteni.

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró személyek, kizárás1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 21.

47. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 33. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai a vizsgálat és a versenytanácsi eljárás.

(2)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 22.

A vizsgálati szakasz a vizsgáló 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács 72. § (1) bekezdése vagy 73. § (6) bekezdése szerinti döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.

48. §4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 33. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a versenytanácsi eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket és teszi meg a szükséges egyéb intézkedéseket.

(2) A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhatja az olyan végzést, amely ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, és megteheti a szükséges egyéb intézkedéseket.

49. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 21. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, b) aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy tanúként való meghallgatását

elrendelték, c) aki az ügyben szakértőként járt el, vagy szakértőként való meghallgatását

elrendelték, d) aki az ügyben hatósági tanúként járt el, szemletárgy birtokosa vagy

támogató. (3) Az ügy elintézésében nem vehet részt a) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy képviselője,

valamint b) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy vagy az a)

pontban írt képviselőnek a Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagy volt házastársa.

Netjogtár

38. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a vizsgálói végzéssel szembeni fellebbezési eljárásban nem vehet részt az, aki a megfellebbezett végzés meghozatalában részt vett, továbbá az ilyen személy hozzátartozója vagy volt házastársa.

50. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 21. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének a kizárási ok észlelését követően haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti, a versenytanács eljárása során azonban az ügyfél a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

51. § (1)2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 22. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentését követő naptól számított tizenöt napon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját, továbbá dönt arról is, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt vizsgáló, illetve versenytanácstag járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról végzésben kell dönteni, és azt az ügyféllel is közölni kell.

(2)3

3 Módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 60. § (2).

Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntést nem hozhat. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.

(3)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 2. Hatálytalan: 2014. VII. 1-től.

(4)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXVIII. törvény 62. § (1). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.

(5)6

6 Beiktatta: 2000. évi CXXXVIII. törvény 26. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

Ha a Versenytanács elnöke az eljáró versenytanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárásával kapcsolatos eljárásra a vizsgáló kizárására irányadó szabályok alkalmazandók.

Az ügyfél

52. §7

7 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 10. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél a) összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén

aa) összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban az összefonódást bejelentő, az összefonódás közvetlen résztvevője, valamint - a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén - az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt, ab) nem összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban az aa) alpontban megjelölt vállalkozások, valamint - a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén - az összefonódással létrehozott közös vállalkozás;

Netjogtár

39. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

b)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 23. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben a vizsgáló az eljárást a 67. § szerint megindította, továbbá az, akit a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárásba ügyfélként bevont.

c)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 6. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

53. § (1)3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban az összefonódást bejelentő jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(2)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó eljárásba az ügyfél jogutódja bevonható.

(3)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az eljárás nem a megfelelő vállalkozás ellen indult, a vizsgáló a megfelelő vállalkozást - az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával - az eljárásba bevonhatja.

(4)6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 35. § (2). Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 23.

Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, vagy a vizsgált magatartás tekintetében más vállalkozás felelőssége is fennállhat, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.

(5)7

7 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 11. § (2). Hatályos: 2017. I. 15-től.

Ha az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban olyan vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet.

A kapcsolattartás általános szabályai8

8 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 25. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

53/A. §9

9 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 25. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal a) írásban, b) az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton, c) írásbelinek nem minősülő elektronikus úton vagy d) személyesen

tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. (2) A kapcsolattartás formáját a Gazdasági Versenyhivatal határozza meg. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazandó kapcsolattartási módokról a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján közzétett tájékoztatóban rendelkezik.

Nyelvhasználat10

10 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 25. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

53/B. §11

11 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 25. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalos nyelve a magyar. (2) Az angol nyelven kiállított okiratot az eredeti nyelven is be lehet nyújtani;

ebben az esetben a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból vagy a többi ügyfél kérelmére az okirat magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának benyújtását rendelheti el.

(3) A tolmácsra az Ákr. tolmácsra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Netjogtár

40. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Adatkezelés1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

54. §2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult megismerni és kezelni az ügyfélnek és a versenyfelügyeleti eljárás egyéb résztvevőjének az azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatot.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - jogosult megismerni és kezelni az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adatot.

(3) Ha a bizonyítási eszköz a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adaton, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adaton túli személyes, illetve védett adatot is tartalmaz, és az ilyen adat elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a Gazdasági Versenyhivatal a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat és védett adat megismerésére és kezelésére jogosult. A tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adat megvizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal csak addig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat szükséges-e a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához. E vizsgálat lefolytatását követően a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatot, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adatot az 55/C. § (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálata, panasszal, bejelentéssel, összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárása vagy versenyfelügyeleti eljárása során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában felhasználhatja.

Adatok zárt kezelése3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

54/A. §4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést az érintett személlyel kell közölni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint az ügyfél csak a vállalkozási tevékenységére vonatkozó közhiteles nyilvántartás nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme, a szakértő csak az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.

(3) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a Gazdasági Versenyhivatal az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

Netjogtár

41. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként megkeresett jogi személy nevének, székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre a természetes személy adatainak zártan kezelésével kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályok1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 37. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 24.

55. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 37. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba betekinthet.

(3)3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy - ideértve a tanút a tanúvallomásán, illetve szemletárgy birtokosát is a szemléről készült iraton kívüli iratok tekintetében - az iratokba az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően tekinthet be, ezt megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az adat megismerése jogszabályban biztosított joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti iratbetekintésre jogosult iratbetekintése megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Gazdasági Versenyhivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését, így különösen a 78/A. § szerinti engedékenység alkalmazását.

(5)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 25.

Az (1)-(3) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult a versenyfelügyeleti eljárás irataiba csak a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve - ha arra korábban sor kerül - a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfél részére való megküldését követően tekinthet be azzal, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(6) Az ügyfél kérelme alapján az eljáró versenytanács az (5) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti a vizsgálatot lezáró jelentés, illetve az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldése előtt meghatározott iratokba a betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.

(7)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 7. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

55/A. §6

6 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 37. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg

Netjogtár

42. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

a)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 26.

az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelték el, vagy - az érintett erre irányuló kérelme esetén - amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személyek személyes adatát, kivéve ba) ügyfél iratbetekintése esetén, vagy bb) ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot, d) az egyéb védett adatot, kivéve, ha

da) az adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogának gyakorlását, és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény az iratbetekintést nem zárja ki, vagy db) az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,

e)2

2 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 27.

a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,

f)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 28.

e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a 65/B. § vagy a 65/C. § hatálya alá tartozó kutatási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot.

(2) Valamely iratba való betekintés meghatározott adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással - az adat e jellege egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén - csak abban az esetben korlátozható, ha az adatot szolgáltató, illetve az, akitől az adat a Gazdasági Versenyhivatal birtokába jutott (a továbbiakban együtt: adatot szolgáltató személy), az adat szolgáltatásával egyidejűleg vagy - ha az adat a 65/B. §-ban meghatározott módon került a Gazdasági Versenyhivatal birtokába - a vizsgáló erre irányuló felhívásában megjelölt határidőn belül megjelölte az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat, továbbá - ha a titok jogosultja eltér az adatot szolgáltató személytől - a titok jogosultját.

(3)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 29.

Ha alaposan feltehető, hogy meghatározott adat az adatot szolgáltató személytől eltérő személy üzleti titkának vagy magántitkának minősül, és az adat jogosultjának személye megállapítható, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - kivéve, ha az adatot szolgáltató személy az adat tekintetében már megtette a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot - megkeresi a jogosultat, hogy nyilatkozzon az adat üzleti titoknak, illetve magántitokként minősülése tekintetében. Ha a jogosult a végzésben meghatározott határidőben nem nyilatkozik, az iratba való betekintés az abban foglalt adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással nem korlátozható. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

Netjogtár

43. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) A (2) vagy (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

(5)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 30.

A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására az adatot szolgáltató személy vagy - a (3) bekezdés szerinti esetben - az adat jogosultja köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely üzleti titkot, illetve magántitkot nem tartalmaz.

55/B. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 37. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 31.

Az 55. § szerint iratbetekintésre jogosult kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintési kérelem elbírálásakor fennállnak-e az 55. §-ban, az 55/A. §-ban, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek - végzésben dönt az iratbetekintés biztosításáról vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról. Az iratbetekintési kérelmet elutasító végzés ellen az iratbetekintést kérő személy - az 55. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - önálló jogorvoslattal élhet.

(2)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 32.

Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint üzleti titokként, illetve magántitokként megjelölt adat tekintetében az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, ideértve azt az esetet is, ha a nyilatkozat nem felel meg az 55/A. § (4) bekezdésében előírtaknak, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - végzésben dönt az adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről, illetve az iratbetekintést engedélyezi.

(3)5

5 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2015. VI. 19-től.

Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, illetve e) pontjában meghatározott esetben az eljáró versenytanács - az iratbetekintést kérő ügyfélnek az adat megismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével - az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével engedélyezi az iratbetekintést.

(4) A (3) bekezdés szerint betekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az eljáró versenytanács az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett

a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat

megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.

(5)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXVIII. törvény 18. §. Hatálytalan: 2015. VI. 19-től.

(6)7

7 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 33.

A (3) bekezdés alapján megismert adat csak az adott versenyfelügyeleti eljárás és az azzal összefüggő közigazgatási per során használható fel.

Netjogtár

44. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(7)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja önálló jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem kerülhet sor.

55/C. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 37. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és más közszolgálati tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé.

(2)3

3 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 14.

A döntést úgy kell megszövegezni, és az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az iratról olyan kivonatot kell készíteni, hogy az ne tartalmazzon olyan korlátozottan megismerhető adatot, amelyet a döntés címzettje, illetve az iratbetekintésre jogosult az e törvény szerint nem ismerhet meg. Ennek során a döntésben szereplő személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. A döntésben a megismerhetetlenné tett egyéb korlátozottan megismerhető adat tartalmára annak pontos ismertetése, a megismerés korlátozására okot adó védett érdek sérelme nélkül kell utalni.

(3)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok - az 54. § (4) bekezdése szerinti felhasználás kivételével - kizárólag a véglegessé vált döntés végrehajtása, a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése, a véglegessé vált döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé.

55/D. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az iratbetekintés során az arra jogosult - az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában - az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, vagy - az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés mértékéről és a költségek megfizetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre hitelesít.

A mulasztás igazolása6

6 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 25. § (1). Hatályos: 2005. XI. 1-től.

Netjogtár

45. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

56. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. A határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

57. §2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az igazolási kérelemről vizsgálati szakaszban történt mulasztás esetén a vizsgáló, a versenytanács eljárása során történt mulasztás esetén az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az igazolási kérelemre egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

58. §3

3 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 8. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

A döntések közlése4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 33. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

59. §5

5 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 20. § (6). Hatályos: 2012. II. 1-től.

(1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat akkor köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselője.

(2)6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 33. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél az első kapcsolatfelvétel alkalmával erre történő felhívás ellenére nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - különösen ha az eljárás indokolatlan elhúzásának megakadályozása miatt szükséges, és az eljárás eredményes lefolytatását nem veszélyezteti - dönthet úgy, hogy a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával rövid angol nyelvű összefoglalóban tájékoztatni kell az ügyfelet.

(3) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

(4)7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 33. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A döntések közlésére egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás felfüggesztése

60. §8

8 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 12. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A versenyfelügyeleti eljárás felfüggeszthető, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

Netjogtár

46. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben csak a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban van helye önálló jogorvoslatnak.

Az eljárás megszüntetése2

2 Beiktatta: 2011. évi CLXXIV. törvény 20. § (8). Hatályos: 2012. II. 1-től.

60/A. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 35. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha

a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került kijelölésre,

b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás jogsértő-e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,

c) az eljárás okafogyottá vált, vagy d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati

küszöbérték. (2) Az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha a

vizsgált ügylet a 23. § szerint nem összefonódás, ideértve azt az esetet is, ha a 28. § (2) bekezdése szerinti esemény még nem következett be.

(3) A versenyfelügyeleti eljárást az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján megszüntető végzést a 43/G. § szerinti bejelentést tevő bejelentővel is közölni kell.

Eljárási bírság és az eljárás akadályozásának egyéb következményei4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 36. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

61. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 36. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi, vagy kötelezettségét egyébként önhibájából megszegi. Aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, azt a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.

(2) Eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi.

(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.

Netjogtár

47. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.

(5) Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.

(6) Az eljárási bírság kiszabásánál a) a jogellenes magatartás súlyát, b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni

helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása

esetén az előző bírságolások számát és mértékét kell figyelembe venni.

Igazgatási szolgáltatási díj és eljárási költség1

1 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

62. §2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 37. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke

a) a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban, vagy ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben hárommillió forint. (2) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján elrendeli az

összefonódás vizsgálatát, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - kötelezi az összefonódást bejelentőt - az eljárás megindításának okától függően - az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - kötelezi az összefonódást bejelentőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli része megfizetésére.

(4) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít. 62/A. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 37. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - az összefonódást bejelentő köteles megfizetni.

Netjogtár

48. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő nevét, az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, valamint a 62. § (2) bekezdése szerinti esetben a 67. § (4) bekezdése szerint az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a 62. § (3) bekezdés szerinti esetben pedig a 69. § szerinti végzés iktatószámát.

(3) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell a 43/M. § (2) bekezdését.

(4) A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást a 60/A. § (1) bekezdés c) pontjában, d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okból megszünteti.

(5) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét vissza kell téríteni, a visszatérítendő összeget a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul átutalja annak a fizetési számlának a javára, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették.

(6) Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására és nyilvántartására az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól - a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kivételével - mentesség nem adható. A 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozásnak akkor engedhető költségmentesség, ha igazolja, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése számára - a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel - aránytalan nehézséget jelentene.

62/B. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 37. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A 67. § (3) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.

(2) A 67. § (5) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban - ha az összefonódást az eljáró versenytanács megtiltja vagy feltételt, illetve kötelezettséget ír elő - a felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.

(3) A 67. § (7) vagy (8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt kell kötelezni, aki az összefonódás-bejelentésben a félrevezető közlést tette, illetve akinek félrevezető közlésén a visszavont határozat alapult.

(4) A 67. § (2), (6), illetve (9) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfelet kell kötelezni. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(5) A 75. § szerinti kötelezettségvállalással zárult eljárásban felmerült eljárási költséget a kötelezettségvállalást tett ügyfél viseli. Ha több vállalkozás tett kötelezettségvállalást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

Netjogtár

49. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eljárás résztvevője viseli az eljárás során jogellenes magatartásával okozott költséget.

(7) Az (1)-(3) bekezdés, valamint a (6) bekezdés szerinti esetben az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.

(8) A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a Gazdasági Versenyhivatal megtéríti.

(9) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az állam viseli.

(10) Az eljárási költség meghatározására, az eljárási költség előlegezésére és az eljárási költség viseléséről való döntésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Fizetési kedvezmény1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

62/C. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Ha a kötelezés jellege megengedi, részletekben történő teljesítés is megállapítható.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a kötelezettséget megállapító döntést hozó vizsgálótól, illetve eljáró versenytanácstól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére irányuló kötelezettség esetén is.

(4) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.

Az ügyintézési határidő3

3 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 138. §.

63. §4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 39. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő a) a III. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatt indított eljárásban három

hónap, b) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében

tilalmazott magatartások miatt indított eljárásban hat hónap, c) a 67. § (3), (6) vagy (8) bekezdése alapján indított eljárásban hat hónap, d) a 67. § (4) bekezdés a) pontja vagy (5) bekezdése alapján indított

eljárásban négy hónap, e) a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban - a (3) bekezdés

szerinti eltéréssel - harminc nap, f) a 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban hatvan nap,

Netjogtár

50. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

g) a 67. § (9) bekezdése alapján indított eljárásban - a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően - az a) vagy a b) pont szerinti időtartam.

(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, az ügyintézési határidő a (2) bekezdés d) pontja szerinti határidő.

(4) A versenyfelügyeleti eljárás 70/A. § (1) bekezdése szerinti szétválasztása esetén a szétválasztás utáni eljárásokra a szétválasztás előtt irányadó ügyintézési határidő az irányadó.

(5) A versenyfelügyeleti eljárások 70/A. § (2) bekezdése szerinti egyesítése esetén az egyesítés utáni eljárásra a legkorábban indított eljárás ügyintézési határideje az irányadó.

(6) Az eljárási cselekmény teljesítésére rendelkezésre álló határidőre vonatkozó külön törvényi rendelkezés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, továbbá - ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács eltérő határidőt nem állapít meg - az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről vagy a végzés meghozataláról.

(7) Az ügyintézési határidőn, illetve a döntés meghozatalára nyitva álló egyéb határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(8) Az ügyintézési határidőbe nem számít be 1. a hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének

időtartama, 2. az ügyfél megszűnésétől az 53. § (1) bekezdése szerinti esetben a

jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtására előírt határidő leteltéig, határidőben benyújtott kérelem esetén annak elbírálásáig, az 53. § (2) bekezdése szerinti esetben a jogutódnak az eljárásba való bevonásáig terjedő időtartam,

3. az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozásnak az eljárásba ügyfélként való belépésére vonatkozó felhívástól a vállalkozás ügyfélként való belépéséig, de legfeljebb a belépésre vonatkozó felhívásban meghatározott határidő leteltéig terjedő időtartam,

4. az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén - ha az ügyfélnek nem volt meghatalmazott képviselője - az új törvényes képviselő bejelentéséig terjedő időtartam,

5. a szakhatóság eljárásának időtartama, 6. az eljárás felfüggesztésének időtartama, 7. a 65/A. § (3) bekezdése szerinti nemperes eljárás vagy a 65/C. § (10)

bekezdése szerinti nemperes eljárás megindításától a bíróság jogerős végzésének közléséig terjedő időtartam,

8. a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, 9. a hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam, 10. az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve

okirat vagy más irat bemutatására való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam,

11. a 64/B. § (6) bekezdése szerinti felvilágosítás adása, illetve adat, irat szolgáltatása iránti megkereséstől az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

12. a védett adat jogosultjának az 55/B. § (2) bekezdése szerinti, illetve az ügyfélnek a 65/C. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételre való felhívásától a nyilatkozat megtételéig, de legfeljebb az arra előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

Netjogtár

51. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

13. a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az ügyfél iratbetekintése tárgyában hozott végzése közlésétől a végzéssel szembeni jogorvoslati határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezés esetén az eljáró versenytanács véglegessé vált döntésének, illetve az eljáró versenytanács végzésének közigazgatási perben történt megtámadása esetén a bíróság jogerős végzésének közléséig terjedő időtartam,

14. az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfél részére való megküldésétől az ügyfél nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb a nyilatkozattételre biztosított határidő lejártáig terjedő időtartam,

15. a 75/A. § (1) bekezdése szerinti felhívás közzétételétől az észrevételek benyújtására előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

16. az összefonódás vizsgálatára irányuló, a 67. § (4) bekezdése alapján indított eljárásban a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől az esedékes díj megfizetéséig terjedő időtartam, valamint

17. a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

(9) Az ügyintézési határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve - a versenytanácsi eljárás szakaszában - a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal,

c) a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb két hónappal,

d) a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb húsz nappal,

e) a (2) bekezdés g) pontja szerinti eljárásban - a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően - az a) vagy a b) pontban meghatározottak szerint,

f) a (3) bekezdés szerinti esetben további egy alkalommal, legfeljebb két hónappal

meghosszabbíthatja. 63/A. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 39. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A 67. § (4) vagy (5) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően az összefonódás nem tiltható meg, nem írható elő a 30. § szerinti feltétel vagy kötelezettség, és az összefonódás végrehajtható. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése, illetve a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti, már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, és az összefonódás végrehajthatóságának tényéről az összefonódást bejelentő kérelmére hatósági bizonyítványt kell kiállítani. A hatósági bizonyítványra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően a határozat, illetve a hatósági bizonyítvány visszavonásának nincs helye.

Netjogtár

52. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A határidő számítása1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 40. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

64. §2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 40. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a 33/B. § szerinti igazgatási szünet időtartama. Ha a hónapokban megállapított határidő az igazgatási szünet ideje alatt járna le, a határidő az igazgatási szünetet követő első napon jár le.

(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Gazdasági Versenyhivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

A tényállás tisztázása

64/A. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

64/B. §4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges adatot, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, ha a tényállás tisztázásához szükséges és az Eüsztv. alapján nem szerezhető be, felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására. Nem kérhető az ügyféltől - az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(3) Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adat, irat szolgáltatását nem tagadhatja meg.

Netjogtár

53. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) A 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az üzleti gyakorlat alkalmazója köteles igazolni az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságát. Ha az üzleti gyakorlat alkalmazója nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a felhívásban az üzleti gyakorlat alkalmazóját figyelmeztetni kell.

(5) Az adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - köteles a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.

(6) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges körben és mértékben bármely személyt vagy szervezetet megkereshet felvilágosítás adása, a vizsgálat tárgyával összefüggő adat, irat szolgáltatása érdekében. A megkeresett iratbetekintési jogára és költségeire, valamint - természetes személy esetén - az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívás megtagadására, a szolgáltatott adat, irat bizonyítékként felhasználhatóságára, a nyelvhasználatra, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zártan kezelésére, továbbá az ügy elintézéséből való kizárására a tanúra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívja az ügyfelet, illetve a megkeresettet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

64/C. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az idézés általános szabályaira és az idézett személy megjelenési kötelezettségére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a székhelyére minden esetben idézhet.

64/D. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A tanú, valamint a 64/B. § (6) bekezdése szerinti egyéb megkeresett - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani. A védett adat tekintetében - a minősített adat kivételével - a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

(3) A tanúra és a tanúmeghallgatásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

64/E. §3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes vagy azonosító adatot és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni. (3) A szakértő kirendelésére és a szakértői vizsgálatra egyebekben az Ákr.

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Netjogtár

54. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

64/F. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A szemlére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 65. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 47. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni.

(2)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 34.

A vizsgáló és az eljáró versenytanács az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet. A vizsgáló jogosult az adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón lévő adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a vizsgált magatartáshoz kapcsolódó, a felhasználó által a számítógép rendeltetésszerű használata során már nem megjeleníthető adatok találhatók.

(3) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

(4)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A zár alá vétel úgy is megtörténhet, hogy a vizsgáló a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(5)5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a vizsgáló úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére.

(6)6

6 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A zár alá vételre és a lefoglalásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a védett adat tekintetében - a minősített adat kivételével - a titoktartás alóli felmentést a dolog birtokosa részére megadottnak kell tekinteni.

65/A. §7

7 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 47. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)8

8 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A vizsgáló a) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében

tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban, b) a 67. § (3) és (6)-(8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti

eljárásban, vagy c) a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban a 29. §

szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény félrevezető közlésének valószínűsíthetősége esetén a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, illetve a vizsgált összefonódással kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás).

(1a)9

9 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

Netjogtár

55. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.

(3)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül közigazgatási nemperes eljárásban, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.

(3a)2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban nincs helye az érdekelt perbelépésének. A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

(4)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 35.

A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal kérelmében valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(6)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 36.

A versenyfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani. A vizsgálatot elrendelő végzést a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel - a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett - telefonon vagy fax útján is közölni kell.

(7)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját, illetve - a (2) bekezdés szerinti esetben - az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a vizsgálati cselekmény célját.

(7a)6

6 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A hatósági tanúra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7b)7

7 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 43. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A helyszíni kutatás során a vizsgáló az érintettet szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.

Netjogtár

56. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(8) A helyszíni kutatást - kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (2) bekezdés szerinti esetben a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(9)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 37.

A helyszíni kutatás során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének megsértésére utaló bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

a) a helyszíni kutatás lefolytatásától, b)2

2 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 38.

- ha a helyszíni kutatás során a bizonyítási eszközről a 65/B. § (1) bekezdése szerint kutatási másolat készül - a 65/B. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati munkamásolat készítésének napjától, vagy

c) - ha a bizonyítási eszköz tekintetében a 65/C. § (9) bekezdése szerinti eljárási cselekmény vagy a 65/C. § (10) bekezdése szerinti eljárás kerül lefolytatásra, az abban érintett iratok tekintetében a bizonyítékoknak a Gazdasági Versenyhivatal számára megismerhetővé válásától számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.

65/B. §3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 47. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 38.

Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a vizsgáló másolatot készít (a továbbiakban: kutatási másolat).

(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(3)5

5 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 38., 39.

A vizsgáló a bizonyítási eszközök kutatását a kutatási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból a 65. § (3) bekezdése szerint készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a vizsgáló külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 65/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a kutatási másolat készült (a továbbiakban: érintett ügyfél), illetve az adat jogosultjának, hogy az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, a bizonyíték-összefoglalóban foglalt bizonyítékok tartalmaznak-e üzleti titkot vagy magántitkot. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

Netjogtár

57. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

65/C. §1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 48. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)2

2 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 40.

A védekezés céljából készült irat a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az e §-ban meghatározott esetek kivételével - nem vehető birtokba (nem vizsgálható meg, nem foglalható le, nem vehető zár alá, illetve nem másolható le), annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(2)3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely valamely közhatalmi eljárásban a védekezéshez való jog gyakorlásának érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenységet gyakorló és az ügyfél mint annak ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfélnek vagy az érintett ügyvédi tevékenységet gyakorlónak a birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból.

(3) A vizsgáló jogosult az iratba - az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig - betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(4) A szemle vagy helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha a)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 38.

arról kutatási másolat készül, b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok

védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve

c) a vizsgáló nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(5)5

5 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 28.

A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a vizsgáló aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy - az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

Netjogtár

58. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(7)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 39., 41.

A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak a Gazdasági Versenyhivatal általi birtokbavételekor vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(9)2

2 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 38.

Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a vizsgáló álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(10)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 42.

A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal a kérelméhez mellékeli.

(11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a Gazdasági Versenyhivatal számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.

(12) A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Gazdasági Versenyhivatalnak adja ki.

Netjogtár

59. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(13) A (12) bekezdés szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

65/D. §1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 48. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 28., 38., 43.

Az 55/C. § (3) bekezdésétől eltérve, a kutatási másolatot a vizsgálati munkamásolat elkészítése után, illetve a 65/C. § (13) bekezdése szerinti eljárási cselekmény befejezésekor kell zárolni, az azokon tárolt adatokba csak a bíróság jogosult betekinteni a bizonyíték-összefoglaló hitelességének, az abban foglalt adatok bizonyítékként való felhasználhatóságának ellenőrzése céljából. Ha a véglegessé vált döntéssel összefüggő jogorvoslat céljából a kutatási másolat és a vizsgálati munkamásolat kezelése már nem indokolt, azt a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni.

Biztosítási intézkedések2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 45. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

65/E. §3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 45. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A biztosítási intézkedésekre az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést öt napon belül kell megtenni.

Tárgyalás4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

66. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

(2) A tárgyalás nyilvános, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács ugyanakkor a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre kizárja vagy - ha a zártan kezelt személyes vagy azonosító adat, védett adat vagy egyéb korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében feltétlenül szükséges - hivatalból kizárhatja.

(3) A tárgyalásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

XI. Fejezet6

6 Számozását módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 18. §.

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása

Netjogtár

60. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

67. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 47. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálatot elrendelő végzés meghozatalának napján hivatalból indul.

(2) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő magatartás észlelése esetén, ha a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

(3) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy a 24. § (1)-(3) bekezdése szerinti összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtották.

(4) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentés alapján a vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli az összefonódás vizsgálatát, ha

a) nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, vagy

b) az összefonódás-bejelentés nem felel meg a 43/J. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek vagy - a 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás esetén - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 171. §-a alapján be kell szerezni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatósági állásfoglalását, és nem áll rendelkezésre a Médiatanács olyan előzetes szakhatósági hozzájárulása, amely az összefonódást feltétel és kötelezettség előírása nélkül engedélyezi.

(5) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli a bejelentésköteles összefonódás vizsgálatát akkor is, ha a valószínűsíthetően az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérő nem bejelentett összefonódás tekintetében nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését.

(6) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján valószínűsíti, hogy az összefonódást a 29. §-ba ütköző módon végrehajtották, a 29. §-ban foglalt tilalom megsértésének vizsgálatára külön versenyfelügyeleti eljárást indít.

(7) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy

a) az összefonódás-bejelentésben a bejelentő valamely lényeges tényt félrevezetően közölt, és ezért nem került sor az összefonódás vizsgálatára a (4) bekezdés szerint,

b) a 30. § alapján hozott, közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek az ügyfél általi félrevezető közlésén alapult, vagy

c) a 75. § (1) bekezdése alapján hozott, közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult.

(8) A vizsgáló végzéssel elrendeli az összefonódás újbóli vizsgálatát, ha a (7) bekezdés a), illetve b) pontja alapján indított eljárásban az eljáró versenytanács a 76. § (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti határozatot hozott.

(9) A vizsgáló végzéssel elrendeli a magatartás újbóli vizsgálatát, ha az eljáró versenytanács

a) a határozatát a 75. § (6) bekezdése szerinti okból visszavonta, vagy

Netjogtár

61. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

b) a (7) bekezdés c) pontja alapján indított eljárásban a 76. § (1) bekezdés n) pontja szerinti határozatot hozott.

(10) A vizsgálatot elrendelő végzésben meg kell jelölni a versenyfelügyeleti eljárás tárgyát, ideértve - a (2) bekezdés szerinti esetben - a vizsgált időszakot is.

(11) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható, ha azt az ügy súlya, illetve a valószínűsített jogsértéssel érintett fogyasztók száma indokolja.

68. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve -, ha

a) a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta három év, b) a IV., illetve az V. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése

óta öt év, c) összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén ca) a csak a 24. § (4) bekezdése szerint bejelentésköteles összefonódás

végrehajtása óta hat hónap, cb) a ca) alpont hatálya alá nem tartozó esetben az összefonódás

végrehajtása óta öt év, d) a 67. § (7) bekezdés a)és b) pontja szerinti esetben az összefonódás

végrehajtása óta öt év, e) a 67. § (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé

válása óta öt év eltelt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a) ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás

abbahagyásakor kezdődik, b) ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy

állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a) az 53. § (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak a versenyfelügyeleti

eljárásba történő bevonására, b) a versenyfelügyeleti eljárásnak a 70. § (2) bekezdése szerint a vizsgálatot

elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra történő kiterjesztésére, és

c) a 67. § (8) és (9) bekezdése szerinti esetben. 69. §2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban beszerzett adatok alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését, a vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli az összefonódás piaci hatásai teljes körű vizsgálatát.

70. §3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 49. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Ha a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölt magatartás a végzésben megjelöltekhez képest más, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértést is megvalósít, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti.

(2) A vizsgálat kiterjeszthető a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra is.

Netjogtár

62. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

70/A. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 49. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló a több ügyféllel szemben, illetve az azonos ügyféllel vagy ügyfelekkel szemben több jogsértés miatt indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra szétválaszthatja, ha az egyes ügyfelek vagy jogsértések tekintetében az ügy önállóan is elbírálható.

(2) A vizsgáló együttes elbírálás céljából elrendelheti az olyan folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg.

A vizsgáló jelentése

71. § (1)2

2 Megállapította: 2000. évi CXXXVIII. törvény 36. §. Hatályos: 2001. II. 1-től.

A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell a) a vizsgálat tárgyának megjelölését, b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat, c) a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve - szükség esetén

- az ideiglenes intézkedés elrendelésére. (3)3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 55. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A vizsgáló indokolt esetben a vizsgálat lezárását megelőzően, külön jelentésben is tehet indítványt

a)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CLXI. törvény 33. § g). Hatálytalan: 2017. I. 15-től.

b) az irányítási jogoknak az eljárást befejező döntés meghozataláig terjedő gyakorlására vonatkozó 29/A. § szerinti hozzájárulás - szükség esetén irányításkorlátozó előírás melletti - megadására vagy elutasítására, illetve

c) ideiglenes intézkedés elrendelésére. 71/A. §5

5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXIV. törvény 22. §. Hatálytalan: 2012. II. 1-től.

A versenytanács eljárása

72. §6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 56. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 50. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy

a) a tényállás tisztázásához további vizsgálatra, illetve a vizsgálat 70. § szerinti kiterjesztésére, vagy

b) az 53. § (3) vagy (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak az eljárásba történő bevonására

van szükség. (2)8

8 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 10. §. Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 20.

Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján dönt az irányítási jogoknak az érdemi döntés meghozataláig terjedő gyakorlására vonatkozó, 29/A. § szerinti kérelemről, szükség esetén irányításkorlátozó előírás alkalmazásáról a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül. Nem kell külön döntést hozni a 29/A. § szerinti kérelemről, ha az eljáró versenytanács ezen határidő lejárta előtt dönt az összefonódásról, vagy az eljárást megszünteti.

(3)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CLXI. törvény 33. § h). Hatálytalan: 2017. I. 15-től.

Netjogtár

63. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

72/A. §1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 57. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján ideiglenes intézkedéssel

a) megtilthatja a valószínűsíthetően jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a valószínűsíthetően jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul szükség van,

b)2

2 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 22. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

a 30. § (1) bekezdése alapján valószínűsíthetően megtiltandó összefonódás esetén az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak mérséklése, illetve a 31. § szerinti intézkedések alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a szükséges mértékben elrendelheti irányításkorlátozó előírás alkalmazását, illetve

c)3

3 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 21.

a 29/A. § (3) bekezdése alapján a 29/A. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást visszavonhatja, vagy dönthet az elrendelt irányításkorlátozó előírás módosításáról, ha valószínűsíthető, hogy az összefonódás az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelését az összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő ügyfél is kérheti; a kérelemben elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésének szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket, illetve körülményeket. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemről az eljáró versenytanács - az ellenérdekű ügyfelek meghallgatásával - soron kívül dönt.

(3)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 44.

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az elrendelésére okot adó körülményekben bekövetkező változás azt indokolja.

(4)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 9. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

73. §6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 58. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a vizsgálatot lezáró jelentés alapján a 72. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre vagy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy a magatartás nem jogsértő, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet azzal, hogy erre legfeljebb harmincnapos határidő biztosítható, ha korábban az ügyfélnek a (3) bekezdés szerint lehetősége volt nyilatkozni a vizsgáló jelentésére.

(2)8

8 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Nem kell előzetes álláspontot készíteni az összefonódás vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárásban, ha az összefonódás megtiltására, a 30. § (3) bekezdése, a 78. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alkalmazására nincs szükség.

Netjogtár

64. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(3) Ha az eljárás eredményes lezárása érdekében az eljáró versenytanács azt szükségesnek tartja, az (1) bekezdés szerinti esetben az előzetes álláspont megküldése előtt a vizsgáló jelentését észrevételezés, illetve nyilatkozattétel céljából - határidő tűzése mellett - megküldi az ügyfélnek, majd ezt követően alakítja ki előzetes álláspontját és küldi meg az ügyfélnek az (1) bekezdés szerint.

(4) Az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldése esetén megfelelően alkalmazni kell az 55/C. § (2) bekezdését.

(5)1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 51. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldésével egyidejűleg az eljáró versenytanács értesíti az ügyfelet az iratbetekintési jog 55. § (5) bekezdése szerinti megnyíltáról.

(6)2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 51. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha az előzetes álláspontra tett ügyféli észrevétel alapján merül fel a 72. § (1) bekezdése szerinti körülmény, az eljáró versenytanács az iratokat a vizsgálónak a szükséges intézkedések megtétele céljából visszaadhatja.

Egyezségi eljárás3

3 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 59. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 45.

73/A. §4

4 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 59. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)5

5 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 46., 47.

Ha a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított eljárásban a vizsgálatot lezáró jelentés alapján az eljáró versenytanács a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy írásban jelezze, kíván-e a (2) bekezdés szerinti egyezségi eljárásban részt venni.

(2)6

6 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 47., 48.

Ha az ügyfél az (1) bekezdés szerinti felhívásra válaszul az eljáró versenytanács által meghatározott - legfeljebb tizenöt napos - határidőn belül írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, az eljáró versenytanács az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és az eljáró versenytanács az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, az eljáró versenytanács - legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével - felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be a (3) bekezdés szerinti egyezségi nyilatkozatát. Az e § szerinti nyilatkozattételi határidők elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(3) Az egyezségi nyilatkozat a (2) bekezdés szerint kialakult közös álláspontnak megfelelően tartalmazza

a) az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,

b) a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását,

c) az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,

Netjogtár

65. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

d) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy az eljáró versenytanács a (2) bekezdésben előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére,

e)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 49.

az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy ha az előzetes álláspont és a határozat tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltakkal megegyezik, további eljárási lépéseket, így különösen további iratbetekintést és tárgyalás tartását nem kezdeményezi, továbbá

f) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.

(4) A 73. § (1) bekezdésétől eltérve, az egyezségi nyilatkozatot tevő ügyfél az előzetes álláspontra legfeljebb tizenöt napon belül köteles egyértelműen nyilatkozni arról, hogy az előzetes álláspont tartalma érdemben megegyezik az egyezségi nyilatkozatban foglaltakkal, vagy hogy az egyezségi nyilatkozatot visszavonja.

(5)2

2 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 11. § (1). Hatályos: 2015. VI. 19-től.

Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és kizárólag akkor vonható vissza, ha az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve azt követően határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 45., 47.

Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig titokban tartani.

(7)4

4 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2015. VI. 19-től.

Az egyezségi nyilatkozat és a nyilatkozat benyújtásának ténye az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig korlátozottan megismerhető adat. Az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően az egyezségi nyilatkozatba csak a többi ügyfél tekinthet be azzal, hogy az egyezségi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az egyezségi nyilatkozatba nem tekinthet be, arról másolatot, feljegyzést nem készíthet. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő vállalkozásnak.

Versenytanácsi tárgyalás a határozat meghozatala előtt5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

74. §6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az eljáró versenytanács a határozat meghozatala előtt tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Nem kell tárgyalást tartani abban az esetben, ha nem készül előzetes álláspont.

(2) Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek a tárgyalásra való felkészülésre megfelelő idő álljon rendelkezésére.

Netjogtár

66. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Kötelezettségvállalás1

1 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 41. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.

75. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 61. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 50.

Ha a 67. § (2) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. Ha az ügyfél a vizsgált magatartással időközben felhagyott, a magatartás ismételt tanúsításának elkerülését biztosító átlátható és ellenőrizhető magatartási szabályok betartására vállalható kötelezettség.

(2)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 10. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(3) Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerinti határozatát az alábbi esetekben is módosítja5

5 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 51.

a) a kötelezett vállalkozás kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, vagy

b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt valamely kötelezettség teljesítése a körülmények változása, így különösen a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt, és a kötelezettségvállalással elérni kívánt eredmény más módon is elérhető.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem a kötelezettség teljesítését megakadályozó okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított két hónapon belül terjeszthető elő.

(5)6

6 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 52.

Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerinti, a közigazgatási bíróság által el nem bírált határozatát visszavonja akkor is, ha a határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult.

(6)7

7 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 53.

Ha a vállalkozás nem teljesítette az (1) bekezdés szerinti határozatban, illetve a (3) bekezdés szerint módosított határozatban előírt kötelezettséget, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának - a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő - mérlegelése alapján a határozatot visszavonja vagy bírságot szab ki.

(7) A határozat a)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 10. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

b) a (6) bekezdés szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől számított öt éven belül vonható vissza.

Netjogtár

67. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(8)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 10. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

Egyeztetés az érdekeltekkel2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 62. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

75/A. §3

3 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 62. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Az eljáró versenytanács a)4

4 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 24. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget előíró határozat, illetve

b) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat meghozatala előtt - ha azt szükségesnek tartja - az előzetes álláspontnak az ügyfelek részére való megküldésével egyidejűleg az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívásnak a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététele útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét.

Határozat5

5 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 63. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

76. §6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 53. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az eljáró versenytanács határozatában a) az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban aa) megállapítja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a

versenyt az érintett piacon, ab) az összefonódásra vonatkozóan előzetes vagy utólagos feltételt, illetve

kötelezettséget ír elő, vagy ac) az összefonódást megtiltja, b) a 67. § (7) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban megállapítja,

hogy az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt félrevezetően közöltek, és a vizsgáló által a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt visszavonja,

c) a 67. § (7) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy a 30. § alapján hozott határozat a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, és a határozatot visszavonja,

d) a 13. § (4) bekezdése alapján megállapítja, hogy a megállapodás a 11. § szerinti tilalom alá esik,

e) a 16/A. § alapján megállapítja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra,

f) megállapítja a jogsértés tényét, g) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, h) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

Netjogtár

68. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

i) jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,

j) elrendeli a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

k) bírságot szab ki, illetve l) a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazza arra vonatkozó

kötelezettség előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet,

m) a 75. § alapján a vállalkozást a kötelezettségvállalás teljesítésére kötelezi, n) a 67. § (7) bekezdés c) pontja alapján indított eljárásban megállapítja,

hogy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult, és a határozatot visszavonja, vagy

o) megállapítja, hogy a magatartás nem jogsértő. (2) Az összefonódást megtiltó határozatban az eljáró versenytanács - ha

alkalmazandó - egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról is. (3) Az (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti megállapítás mellett bírság

kiszabásának nincs helye.

Utóvizsgálat1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 64. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

77. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 64. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálat keretében hivatalból ellenőrzi az eljáró versenytanács végrehajtható határozatában előírt,

a) a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltétel teljesülését, b) a 30. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, c) a 75. § szerinti kötelezettségvállalás teljesítését, továbbá d) meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás

tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó, az a)-c) pontban nem említett kötelezettség teljesítését, ha az a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.

(2)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 54.

A határozatnak a 32. § (4) bekezdése, illetve a 75. § (3) bekezdése szerinti módosítása iránti kérelmet utóvizsgálat keretében kell elbírálni.

(3) Az utóvizsgálatra - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 55.

Az utóvizsgálat az eljáró versenytanács határozatában meghatározott teljesítési határidőtől, folyamatos kötelezettség, illetve a 30. § (3) bekezdése szerinti utólagos feltétel esetén a kötelezettség, illetve a feltétel fennállásának határozatban előírt utolsó napjától, ennek hiányában a határozat véglegessé válásától számított öt éven belül indítható. E határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a határozat végrehajtása nem foganatosítható.

(5)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 54. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az utóvizsgálat ügyintézési határideje három hónap; azt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve - a versenytanácsi eljárás szakaszában - a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

Netjogtár

69. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(6)1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 54. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben határozatban megállapítja a feltétel nem teljesülésének tényét, és - ha az összefonódást végrehajtották - a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, valamint bírságot szabhat ki,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - ha a határozat 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti módosítására nem kerül sor - a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, és bírságot szabhat ki,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki,

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását vagy bírságot szab ki.

Bírság, figyelmeztetés2

2 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 2015. VI. 19-től.

78. § (1)3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 65. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a)4

4 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 25.

a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartást valósít meg, ide nem értve a VI. Fejezetben szabályozott magatartásokat,

b) az eljáró versenytanács határozatában megtiltott összefonódást a tilalom ellenére végrehajtotta,

c)5

5 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 26. § (1). Hatályos: 2017. I. 15-től.

nem teljesítette az összefonódásra vonatkozóan a határozatban előírt kötelezettséget, vagy az összefonódást az eljáró versenytanács határozatában előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtotta, illetve

d)6

6 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 26. § (1). Hatályos: 2017. I. 15-től.

az összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtotta, akkor is, ha az eljáró versenytanács határozatában azt állapította meg, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon,

e)7

7 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 55. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt vissza kell vonni, vagy

f)8

8 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 55. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

a versenyfelügyeleti eljárásban a határozat szempontjából lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a 30. § alapján vagy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozatot vissza kell vonni.

(1a)9

9 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 55. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljáró versenytanács bírságot szab ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

Netjogtár

70. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor.

(1b)1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 65. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon - a határozatban azonosított - vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

(1c)2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 65. § (2). Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 26., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 56.

Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - az (1b) bekezdésre is figyelemmel - az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi időponttól az összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés megtételéig, ennek hiányában az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak a 67. § (3) bekezdése szerinti megindításáig számított legalább napi ötvenezer, legfeljebb napi kettőszázezer forint. A bírság összegének számításakor a 25. § szerinti átmeneti időszakot figyelmen kívül kell hagyni.

(2)3

3 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 65. § (3). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A bírság legmagasabb összegének meghatározásakor a nettó árbevételt a határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje az adott évben egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hiteles adat, az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni. A nettó árbevétel számítására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 24. § (3) bekezdését és a 27. § (7) bekezdését.

(3)4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 65. § (3). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a végső üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

Netjogtár

71. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4)1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 65. § (3). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Az (1) bekezdés c) pontja, illetve az (1a) bekezdés szerinti bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a kötelezettség megszegésének súlyára, a kötelezettséggel érintett piaci, gazdasági viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, valamint a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdekre, a vállalkozás piaci helyzetére, a kötelezettség megszegésének felróhatóságára, a kötelezettség addigi teljesítésére - tekintettel kell meghatározni. A kötelezettség megszegésének súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, az üzletfelek, versenytársak érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

(5)2

2 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.

Ha a bírságot a vállalkozáscsoport jogsértést megvalósító tagja önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság, illetve annak be nem hajtott része megfizetésére.

(6)3

3 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 44. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 111. § c).

Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társulása önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a bírság megfizetésére a jogsértő döntés meghozatalában résztvevő, a határozatban ekként nevesített tagvállalkozást egyetemlegesen kötelezi.

(7)4

4 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 44. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 21. §, 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 57.

Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(8)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 55. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek a hatósági ellenőrzést végző szervek részéről a bírságtól való eltekintésre vonatkozó rendelkezései a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazhatók. Az említett törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozással (a továbbiakban együtt: kis- vagy középvállalkozás) szemben az első esetben előforduló, nem az EUMSz. 101. vagy 102. cikkébe ütköző jogsértés esetén az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható.

(9)6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 55. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljáró versenytanács nem tekinthet el a bírságtól a (8) bekezdés alapján, ha

a) a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodásban nyilvánul meg, vagy

b) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.

(10)7

7 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 26. § (3). Hatályos: 2017. I. 15-től.

A bírság összegének meghatározásakor az eljáró versenytanács enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha a határozat meghozatalát megelőzően bármilyen peren kívüli eljárásban (a továbbiakban: alternatív vitarendezés) létrejött megállapodás alapján a jogsértő vállalkozás kártérítést fizetett a versenyjogi jogsértés károsultja részére.

Netjogtár

72. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Engedékenység alkalmazása1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 66. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

78/A. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 67. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 27.

Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti annak a vállalkozásnak a tekintetében, amely az e törvényben meghatározott módon feltárja a Gazdasági Versenyhivatalnak a 11. §-ba, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző kartellt vagy a közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodást vagy összehangolt magatartást (a továbbiakban a 78/A-78/C. § alkalmazásában: jogsértés) és az abban való részvételét.

(2) A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához,

b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak.

(3) Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2) bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest.

(4) Az előzetes álláspontnak vagy a vizsgáló jelentésének a 73. § szerinti megküldését, illetve az iratbetekintés bármelyik ügyfélre nézve irányadó kezdő napját megelőző nap közül a korábban bekövetkező napot követően benyújtott kérelem alapján csak akkor van helye a kiszabandó bírság összege csökkentésének, ha abban a jogsértés elbírálását érdemben befolyásoló olyan tényre vagy körülményre nézve szolgáltat a vállalkozás egyértelmű bizonyítékot, amely korábban a Gazdasági Versenyhivatal előtt nem volt ismert.

(5) A bírság csökkentésének mértéke a (3) bekezdés szerinti feltételnek a) elsőként megfelelő vállalkozás esetén 30-50%-ig; b) másodikként megfelelő vállalkozás esetén 20-30%-ig; c) harmadikként vagy többedikként megfelelő további vállalkozás esetén

20%-ig terjedhet.

(6) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a vállalkozás a jogsértés miatt kiszabandó bírság összegének megállapításakor figyelembe veendő, a Gazdasági Versenyhivatal előtt korábban nem ismert olyan tényre vagy körülményre vonatkozóan szolgáltat egyértelmű bizonyítékot, amely tény vagy körülmény a kiszabandó bírság mértékét érdemben növeli, a vállalkozással szemben kiszabandó bírság összegének meghatározásakor az ilyen tényt vagy körülményt figyelmen kívül kell hagyni.

Netjogtár

73. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(7) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve a (6) bekezdés alkalmazásának további feltétele, hogy a vállalkozás, amelyre a kérelem vonatkozik

a) a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a helyszíni kutatás eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,

b) a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, és

c) a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok tartalmát - a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve - másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges.

(8) Azzal a vállalkozással szemben, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása.

(9) Egymástól független vállalkozások közösen nem nyújthatnak be bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet, és az ilyen kérelem benyújtása kapcsán egymást nem képviselhetik. A vállalkozás bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet az általa irányított vállalkozásokra kiterjedően külön meghatalmazás nélkül is benyújthat.

78/B. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 67. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti, a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább

a) a kérelmező vállalkozás nevét és székhelyét, b) a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozóként megjelölt

magatartás meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban részt vevő vállalkozások megjelölését,

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok megjelölését, amelyekben a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok fellelése valószínűsíthető,

d) azon más tagállami versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló, a jogsértésre vonatkozó összes bizonyítékot.

(3) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzésének van helye - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem), feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljes körűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem bizonyítékokkal való kiegészítésére.

Netjogtár

74. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 11.

A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemmel egyidejűleg azzal azonos tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol nyelven is benyújtható.

(5) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.

(6) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs helye, a (3), illetve (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(7) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem annak a 78/C. § (2) bekezdése szerinti elbírálásáig - elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító végzésének közlésétől számított nyolc napon belül - visszavonható; egyebekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye.

78/C. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 68. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) Az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjében, a bírság csökkentése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjére figyelemmel bírálja el. Az eljáró versenytanács döntését a vizsgáló készíti elő, amelynek keretében megvizsgálja és véleményezi a kérelmet, és az eljáró versenytanács elé tárja a jogsértéssel kapcsolatosan a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információkat.

(2) Ha a bírság mellőzése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján alapot ad a bírság mellőzésére. E végzésétől az eljáró versenytanács a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg, illetve vele szemben a 78/A. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A bírság mellőzésére alapot nem adó kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(3) A bírság mellőzése iránti kérelem elutasítása esetén a kérelmet - kivéve, ha azt a kérelmező a 78/B. § (7) bekezdése szerint visszavonta - bírság csökkentése iránti kérelemként kell elbírálni.

Netjogtár

75. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Ha a bírság csökkentése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (3) bekezdése alapján a kérelmező tekintetében alapot ad a kiszabandó bírság csökkentésére. E végzésétől az eljáró versenytanács a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg. A bírság csökkentésére alapot nem adó kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(5)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 12.

Az eljáró versenytanács a (2), illetve (4) bekezdés szerinti végzését a) a 78/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bírság mellőzésére irányuló

kérelem esetén a kérelem elbírálásához szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul,

b) a 78/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bírság mellőzésére irányuló kérelem esetén legkésőbb az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldéséig,

c) a 78/A. § (3) bekezdése alapján a bírság csökkentésére irányuló kérelem esetén az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldéséig, azt követően benyújtott kérelem esetén a kérelem elbírálásához szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul hozza meg.

78/D. §2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 68. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1) A 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzés meghozataláig a 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzés iránti kérelem és az ahhoz csatolt vagy azzal összefüggésben a kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközök kizárólag a kérelem elbírálásához, illetve a 65/A. § szerinti bírói engedély kérelmezéséhez használhatók fel, azokba csak az ügy vizsgálója, az eljáró versenytanács és a bíróság tekinthet be. A kérelem visszavonása esetén a benyújtott kérelmet és a kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközöket az azokról készített másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a kérelmező vállalkozásnak.

(2)3

3 Megállapította: 2015. évi LXXVIII. törvény 15. §. Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 28., 33. § j).

A bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemben, illetve a kérelmező vállalkozásnak kifejezetten a kérelemmel összefüggésben önként tett nyilatkozata (a továbbiakban: engedékenységi nyilatkozat), a kérelem benyújtásának ténye és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellege az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig korlátozottan megismerhető adat. Az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően az engedékenységi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be azzal, hogy az engedékenységi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az engedékenységi nyilatkozatba nem tekinthet be, arról másolatot, feljegyzést nem készíthet.

(3) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a meghallgatás során a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának ténye vagy az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegének a (2) bekezdés szerinti védelme nem biztosítható. Ebben az esetben zárt meghallgatást kell tartani, és nincs helye az ügyfél értesítésének.

Netjogtár

76. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

79. §1

1 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 69. §. Módosította: 2016. évi CLXI. törvény 32. § (1).

Az eljáró versenytanács határozatában legalább tíz, de legfeljebb harminc százalékkal csökkenti az e törvény egyéb rendelkezései alapján kiszabandó bírság mértékét azzal a vállalkozással szemben, amelyik a 73/A. § szerinti egyezségi nyilatkozatot tett.

Nélkülözhetetlen bizonyíték szolgáltatásáért járó díj2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 70. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

79/A. §3

3 Beiktatta: 2009. évi CLXIII. törvény 31. §. Hatályos: 2010. IV. 1-től.

(1)4

4 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 23., 2016. évi CLXI. törvény 32. § (2) 29.

Díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatal részére a 11. §-ba vagy az EUMSz. 101. cikkébe ütköző kartelljogsértés megállapításához.

(2)5

5 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 24.

Nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősül az olyan információ is, amely alapján a bíróság olyan helyszíni kutatást engedélyez, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bizonyíték birtokába jut. A szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha olyan más bizonyítékkal helyettesíthető, amelyhez utóbb jutott a Gazdasági Versenyhivatal.

(3) Az e §-ban meghatározott díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.

(4)6

6 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 71. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő-bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amely korábban ugyanazon magatartás miatt a 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtott be.

(5)7

7 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 71. § a).

Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás a díj kifizetése előtt megindul, a díj kifizetését a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel kell függeszteni. Ha a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítására a díj kifizetése után kerül sor, a jutalmat vissza kell fizetni a Gazdasági Versenyhivatal számára.

(5a)8

8 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 56. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Nem jár díj, ha a bizonyíték megszerzése a Gazdasági Versenyhivatal által előírt jogszerű együttműködés megsértésével történt.

(6) A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. Ilyen esetben egyszeri jutalmat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.

Netjogtár

77. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(7) Nem követelhető a díj visszafizetése arra tekintettel, hogy a bíróság a kiszabott bírságot csökkentette vagy hatályon kívül helyezte, vagy úgy változtatta meg az eljáró versenytanács határozatát, melynek következtében a szolgáltatott bizonyíték nélkülözhetetlensége megszűnik, kivéve mindegyik esetben, ha a határozat megváltoztatására az informátor által szolgáltatott bizonyítéknak a szolgáltató magatartására visszavezethető jogellenességére tekintettel került sor.

(8)1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 71. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A díjat személyi jövedelemadó-kötelezettség nem terheli. 79/B. §2

2 Beiktatta: 2009. évi CLXIII. törvény 31. §. Hatályos: 2010. IV. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 25.

A Gazdasági Versenyhivatal köteles biztosítani azt, hogy azok a személyek, akik feltételezésük szerint a 79/A. § (1) bekezdése alá eső bizonyítékkal rendelkeznek, személyazonosságuk feltárása nélkül tudakozódhassanak a bizonyíték feltehető minősítéséről. A tudakozódó személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a vele közölt előzetes minősítés nem köti a Gazdasági Versenyhivatalt, továbbá tájékoztatni kell a díjra vonatkozó szabályokról.

(2)4

4 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 72. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A feltehetően a 79/A. § (1) bekezdése szerinti bizonyítékot szolgáltató személyt tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti díjazás szabályairól. A bizonyítékot szolgáltató személy díjigényét legkésőbb a tájékoztatástól számított öt napon belül köteles közölni a Gazdasági Versenyhivatallal. A díjat igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való meghallgatását is lehetővé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. E kérelem teljesítése nem tagadható meg, de a kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy ezen adatok zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott bizonyíték bizonyító erejére.

(3)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 57. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott bizonyíték alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről külön végzést hoz, amelyet csak a bizonyítékot szolgáltató személlyel közöl. Az 55. §-tól eltérve e végzésbe csak a bizonyítékot szolgáltató személy tekinthet be.

(4)6

6 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 26., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 58.

A díj kifizetése tárgyában az eljáró versenytanács a (2) bekezdés szerinti igényt előterjesztő személyek vonatkozásában külön végzést hoz, legkésőbb az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül. A végzés ellen a díjat igénylő személy önálló jogorvoslattal élhet.

(5)7

7 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 19. § (4). Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 55.

A díj a (4) bekezdés szerinti végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül esedékes. A díj kifizetését a központi költségvetésről szóló törvénynek a központi bírságbevételeket tartalmazó fejezete kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.

(6)8

8 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 57. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A díj visszafizetését az eljáró versenytanács legkésőbb a visszafizetést megalapozó okot megállapító hatósági vagy bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül külön végzésben rendeli el. A végzés ellen a díjat igénylő személy önálló jogorvoslattal élhet. A visszafizetendő díj köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

Netjogtár

78. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A döntés nyilvánosságra hozatala1

1 Módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 60. § (2).

80. §2

2 Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 73. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 43.

A Gazdasági Versenyhivatal a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételét követően honlapján közzéteszi

a) a véglegessé vált határozatot, b)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 59.

az olyan eljárást befejező véglegessé vált végzést, amely eljárás megindulásának tényét a 67. § (11) bekezdése alapján nyilvánosságra hozta, valamint az ilyen elsőfokú végzést megsemmisítő és az elsőfokú végzést hozó vizsgálót új eljárásra utasító véglegessé vált végzést.

(2)5

5 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 43.

Az (1) bekezdésben nem említett olyan véglegessé vált végzés, amely a jogalkalmazási gyakorlat szempontjából elvi jelentőséggel bír, a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételét követően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétehető.

(3)6

6 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 60.

A döntés közzétételének nem akadálya az, ha a döntés ellen közigazgatási pert indítottak, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.

(4) A döntésben a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételére megfelelően alkalmazni kell az 55/C. § (2) bekezdését.

(5)7

7 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 31.

Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint üzleti titokként, illetve magántitokként megjelölt adat tekintetében az eljáró versenytanács határozatának közzétételekor az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, és a határozat ezen adat nélkül való közzététele a megállapított tényállás sérelmével járna, az eljáró versenytanács - szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - végzésben dönt az adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről. Az ilyen végzéssel szemben az adat jogosultja önálló jogorvoslattal élhet, amelyre megfelelően alkalmazni kell az 55/B. § (7) bekezdését.

XI/A. fejezet8

8 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során9

9 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

80/A. §10

10 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vállalkozások európai uniós jog hatálya alá tartozó összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK tanácsi rendelet így rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra alkalmazni kell a 80/D. § (4)-(8) bekezdését, a 80/E. §-t és a 80/F. §-t.

Netjogtár

79. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

80/B. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljáró versenytanács a 74. § szerinti tárgyalás kitűzése előtt megküldi előzetes álláspontját az Európai Bizottságnak, továbbá indokolt esetben az érintett tagállami versenyhatóságnak is. A tárgyalás leghamarabb az előzetes álláspontnak az Európai Bizottság részére történt megküldését követő harmincadik napra tűzhető ki. Ilyen esetben a versenyfelügyeleti eljárásra irányadó ügyintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik.

80/C. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a versenyfelügyeleti eljárásban az Európai Bizottságtól vagy más tagállami versenyhatóságtól származó bizonyíték kerül felhasználásra, az eljáró versenytanács döntésének indokolásában - az 1/2003/EK tanácsi rendelet által előírt feltételek teljesülésének bemutatásával - alá kell támasztani az ilyen bizonyítékok felhasználhatóságát.

80/D. §3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást felfüggesztheti vagy megszüntetheti, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján hozott döntésével az uniós léptékű összefonódás elbírálását a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi át, összefonódás-bejelentésként az Európai Bizottságnak megküldött bejelentést kell tekinteni, és az összefonódás vizsgálatát el kell rendelni; a versenyfelügyeleti eljárásra a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség végrehajtására a vizsgálatot elrendelő végzés közlésével kerül sor.

(5) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha az Európai Bizottság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. Ha az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

Netjogtár

80. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(6) Ha a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált összefonódáshoz kapcsolódóan az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdése alapján arról tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy más tagállamtól a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett hozzá, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha a Gazdasági Versenyhivatal nem kíván a kérelemhez csatlakozni, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - miután erről az Európai Bizottságot tájékoztatta - a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelemhez csatlakozik, és az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelemhez csatlakozik, azonban az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

(7) Az (5) vagy a (6) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(8) A 62. § (1) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén is fennáll.

80/E. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Ha az Európai Bizottság eljárása során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikke vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet 13. cikke szerinti helyszíni vizsgálat foganatosítása szükséges, a helyszíni vizsgálathoz előzetes bírói engedélyre van szükség. Ebben az esetben, továbbá a helyszíni vizsgálatnak az 1/2003/EK tanácsi rendelet 21. cikkében előírt előzetes bírói engedélyezése tekintetében a 65/A. §-ban foglalt eljárás alkalmazandó.

(2) A bíróság engedélye iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé.

(3) Ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

80/F. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és - az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti esetben - az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.

XI/B. Fejezet3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Eljárás a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Netjogtár

81. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

80/G. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal látja el feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint

b) a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében.

(2) A kölcsönös jogsegély során a Gazdasági Versenyhivatal a - 2008/282/EK, valamint a 2011/141/EU bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.

80/H. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 58. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján a Gazdasági Versenyhivatalt információ beszerzése iránt keresik meg, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett információk átadásáról szóló végzésével zárul.

(3) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti.

(4) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve a feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult.

XII. Fejezet3

3 Számozását módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 18. §.

Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában

A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 59. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

80/I. §5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 59. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A vizsgálati kifogás

81. §6

6 Módosította: 2005. évi LXVIII. törvény 60. § (2), 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 27., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 61.

Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni.

Netjogtár

82. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslat1

1 Megállapította: 2005. évi LXVIII. törvény 46. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.

82. §2

2 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 60. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A vizsgáló önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el.

(2) A vizsgáló végzésével szemben fellebbezést a bejelentő is előterjeszthet, illetve az eljáró versenytanács végzését közigazgatási perben megtámadhatja, ha a végzést e törvény alapján vele közölni kell. Az e bekezdés szerinti perben a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező.

(3) A vizsgáló végzésével szemben fellebbezés a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő. A fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el harminc napon belül; ezt a határidőt a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(4) Ha a fellebbezési eljárásban a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a vizsgáló végzésének meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az eljáró versenytanács a vizsgáló végzésének megsemmisítése mellett a vizsgálót végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(5) Az eljáró versenytanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6) Az eljáró versenytanács 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése szerinti végzésével szembeni keresetről a bíróság tizenöt napon belül határoz.

Jogorvoslat a határozattal szemben3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 61. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

83. §4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 61. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal a 11. §-ban, illetve az EUMSz. 101. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szembeni keresetlevelet és az ügy iratait a védiratával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak.

84. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 61. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Ha a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében a bíróság a határozatnak a bírság összegét meghatározó rendelkezését megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, a Gazdasági Versenyhivatal a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeget visszatéríti az érintett ügyfélnek, és a visszatérítendő összeg után minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű kamatot fizet.

Netjogtár

83. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a jogerős bírósági ítélettel szemben rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő leteltekor, ha pedig a jogerős ítélettel szemben rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek, az azt az eljárást befejező bírósági határozat Gazdasági Versenyhivatallal való közlése napján áll be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kamat kifizetését az eljáró versenytanács külön végzésben rendeli el.

XII/A. Fejezet1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Gazdasági Versenyhivatal döntésének végrehajtása2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

84/A. §3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A végrehajtásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

84/B. §4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az eljáró versenytanács a döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának elrendelésével egyidejűleg - ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható - végrehajtási bírságot szab ki.

(2) A végrehajtási bírság a vállalkozással és a vállalkozás törvényes képviselőjével szemben egyidejűleg is kiszabható.

(3) A napi összegben kiszabott végrehajtási bírságot a kötelezett a végrehajtás elrendelésétől a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig terjedő időszakra köteles megfizetni. A végrehajtási bírság legkisebb napi összege vállalkozás esetében ötvenezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében tízezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében a végrehajtási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint.

(4) Az egy összegben kiszabott végrehajtási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében a végrehajtási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.

(5) A végrehajtási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.

(6) Napi összegben kiszabott végrehajtási bírság esetén a végrehajtás elrendelésétől számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső végrehajtási bírság esedékessé válik. A teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső végrehajtási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

Netjogtár

84. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

84/C. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a kötelezett pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, illetve az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlékkal azonos módon számított mértékű késedelmi pótlékot fizet.

84/D. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A teljesítési határidőben meg nem fizetett eljárási költség, valamint a meg nem fizetett eljárási költség után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja.

(2) A meghatározott cselekmény végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja, kivéve, ha az eljáró versenytanács végrehajtási bírság kiszabásáról döntött. A meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírságra a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

84/E. §3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A végrehajtás foganatosítása során hozott törvénysértő döntés vagy intézkedés miatt végrehajtási kifogás a kifogásolt döntésről, illetve intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő három napon belül, de legkésőbb a döntés közlésétől, illetve az intézkedéstől számított egy hónapon belül terjeszthető elő.

(2) A vizsgáló döntésével vagy intézkedésével szembeni végrehajtási kifogást az eljáró versenytanács nyolc napon belül bírálja el.

(3) Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtási eljárásban hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság tizenöt napon belül határoz.

(4) A végrehajtási kifogásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a 82. § (1), (3) és (4) bekezdését.

84/F. §4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 62. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtás elrendeléséről hozott végzésével szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye.

ÖTÖDIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÁLTAL INDÍTHATÓ PEREK5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 63. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

XIII. Fejezet6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 64. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Fellépés a verseny szabadságát sértő hatósági tevékenységgel szemben7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 64. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Netjogtár

85. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

85. §1

1 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 64. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörében eljárva észleli, hogy valamely közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége a verseny szabadságát sérti, felszólítja a közigazgatási szervet a tevékenységével okozott versenysérelem orvoslására, így különösen a közigazgatási szerv döntésének módosítása vagy visszavonása útján. A döntés módosíthatósága, illetve visszavonhatósága szempontjából nem minősül jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak az olyan előny, amely a verseny szabadságának korlátozásából származik.

(2) Ha a közigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti felszólításnak harminc napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási tevékenységgel szemben közigazgatási pert indíthat. Az egyedi döntés véglegessé válásától számított egy év elteltével a döntéssel szemben keresetindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti perben a Fővárosi Törvényszék jár el. (4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási

tevékenységet megvalósító szervtől vagy felügyeleti szervétől tájékoztatást kérhet a megtámadott közigazgatási tevékenységhez hasonló tárgyú más közigazgatási tevékenységekről. A Gazdasági Versenyhivatal a tájékoztatás alapján kérheti az abban megjelölt egyedi döntések, egyéb iratok számára történő megküldését.

XIII/A. Fejezet2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 65. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Közérdekű kereset3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 65. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

85/A. §4

4 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 65. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatal közérdekből pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozásnak a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. Az e § szerinti pert a polgári perrendtartásról szóló törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.

(2) A perindításra a Gazdasági Versenyhivatal csak akkor jogosult, ha az adott magatartás miatt a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. Ha a versenyfelügyeleti eljárás folyamatban van, a Gazdasági Versenyhivatal kérelmére a bíróság a peres eljárást a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A jogsértő magatartás elkövetésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A perindításra nyitva álló határidőbe nem számít bele a versenyfelügyeleti eljárás időtartama.

Netjogtár

86. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Ha a jogsértő magatartással érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és kárigény esetén a kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - az érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Gazdasági Versenyhivatal kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a magatartás jogellenességének tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a magatartás jogellenességének tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal megállapította, a magatartással érintett fogyasztó az általa a vállalkozás ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, illetve egyéb követelésének tartalmát, valamint a jogellenes magatartás és a kára, illetve egyéb követelése közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a jogsértő vállalkozás költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértő magatartás jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6) Ha a bíróság ítéletében a magatartás jogellenessége tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a kötelezett vállalkozás köteles az ítéletben meghatározott jogosulti körhöz tartozó fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) E § alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

HATODIK RÉSZ

MAGÁNJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 66. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

XIV. Fejezet2

2 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 27. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A II. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatti eljárás3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 67. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

86. §4

4 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 27. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)5

5 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 62.

A II. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Az érdekelt a keresetben a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további

jogsértéstől, c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon -

adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,

Netjogtár

87. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalmazott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,

e) kártérítést és - személyiségi joga megsértése esetén - sérelemdíjat követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve

f) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

(2a)1

1 Beiktatta: 2017. évi LXXII. törvény 21. §. Hatályos: 2017. VI. 17-től.

Ha a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nemzetközi szerződés e §-t rendeli alkalmazni, e § a 93/B. §-sal együtt alkalmazandó.

(2b)2

2 Beiktatta: 2017. évi LXXII. törvény 21. §. Hatályos: 2017. VI. 17-től.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívás alapján indult eljárás ideiglenes intézkedéssel történő felfüggesztésének nincs helye.

(2c)3

3 Beiktatta: 2017. évi LXXII. törvény 21. §. Hatályos: 2017. VI. 17-től.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül - már megindított beszerzési eljárás esetén - az ajánlattételi felhívás megsemmisítésének, az ajánlatkérő eltiltása a szerződés megkötésétől vagy a szerződés Ptk. szerinti érvénytelensége megállapításának és az eredeti állapot helyreállításának alkalmazása kizárt.

(3)4

4 Módosította: 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) b).

A 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése miatt indított perben az érdekelt fél a (2) bekezdésben foglaltakon túl a keresetben követelheti

a) a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, b) a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok,

valamint a jogsértéssel érintett termékek lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését, továbbá

c) a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. (4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában nyilvánosságra hozatalon kell

érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.

87. §5

5 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 27. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A bíróság eljárása a 78. § szerinti bírság kiszabására is kiterjed. 87/A. §6

6 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 27. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A bíróság a még közzé nem tett összehasonlító reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy az - közzététele esetén - a 6/A. § (1) bekezdésébe ütközne. A közzététel megtiltása ideiglenes intézkedésként is elrendelhető. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.

88. §7

7 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 27. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)8

8 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 63.

A II. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásra hivatkozással a magatartás tanúsításától számított hathónapos elévülési határidőn belül indítható per; a magatartás tanúsításától számított három év eltelte után perindításnak nincs helye.

Netjogtár

88. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Ha a kifogásolt magatartás folyamatos, az (1) bekezdés szerinti határidők számítása a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidők számítása mindaddig nem kezdődik meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll.

(3) Az e fejezet alapján indított perekre a törvényszéknek van hatásköre. (4)1

1 Módosította: 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) c), d).

A 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése miatt indított perben az érdekelt - a polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van; továbbá kérheti a jogsértő fél kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak közlésére, illetve a rendelkezése alatt álló, ilyen adatot tartalmazó iratoknak a bemutatására a fenti biztosítási intézkedés elrendelése céljából. Az érdekelt - amennyiben a 6. §-ban foglalt rendelkezést feltételezetten sértő cselekmények folytatásához hozzájárul - a jogsértés abbahagyásának követelése helyett arra is kérheti a bíróságot, hogy a feltételezett jogsértőt biztosíték adására kötelezze. A biztosíték letételét a bíróság az érdekelt erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy az érdekelt előterjesztett kérelmet a jogsértés abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(5)2

2 Módosította: 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) c).

Ha a 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése miatt indított perben valamelyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

a) a rendelkezése alatt álló okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére,

b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a rendelkezése alatt álló, ilyen adatot tartalmazó iratok bemutatására.

(6)3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 68. §. Módosította: 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) e).

Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van, ha az érdekelt fél a 6. §-ba ütköző magatartás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette.

(7)4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 69. §. Módosította: 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) f), g).

A 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a polgári perrendtartásról szóló törvény perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel, és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése miatt a pert a (8) bekezdésben foglaltak szerint megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

Netjogtár

89. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(8) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(9)1

1 Módosította: 2018. évi LIV. törvény 23. § (1) g).

A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) bekezdés szerinti biztosítási intézkedést is -, illetve az előzetes bizonyítás tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a sértett fél a pert a 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített vagy az előzetes bizonyítás által alátámasztani kívánt követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(10) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) bekezdés szerinti biztosítási intézkedést is - elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását, és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(11) A bíróság - a (4) bekezdés második és harmadik mondatában foglalt esetet kivéve - az ideiglenes intézkedés, valamint az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. Ha az e bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, az ítélet vagy a pert befejező egyéb határozat jogerőre emelkedésétől vagy a per megszűnésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.

(12) A bíróságnak a 6/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az összehasonlító reklám részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.

XIV/A. Fejezet2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A IV. vagy V. fejezet rendelkezéseinek, illetve az EUMSZ. 101. vagy 102. cikkének megsértésén alapuló polgári jogi igények bíróság előtti érvényesítése

3

3 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 64.

Netjogtár

90. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Általános szabályok1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/A. §2

2 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 65.

A Gazdasági Versenyhivatalnak a 44. § (2) bekezdésében megállapított, a 67. § (2) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a IV. vagy az V. Fejezetben foglalt rendelkezések, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében foglalt tilalom megsértésére (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: versenyjogi jogsértés) alapított polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e fejezet alapján indított perekre a törvényszéknek van hatásköre. 88/B. §4

4 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A bíróság haladéktalanul értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben e törvény IV. vagy V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig a IV., illetve V. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkozóan. A Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a bíróságot nem kötik.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal a bíróság felhívásában meghatározott - legalább a felhívás kézhezvételétől számított negyvenöt napos - határidőn belül köteles a IV., illetve V. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontjáról a bíróságot tájékoztatni.

(4) A bíróság a Gazdasági Versenyhivatalnak kérelmére megküldi a per azon iratait, amelyek a (2) bekezdés szerinti észrevétel megtételéhez, illetve a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont kialakításához szükségesek. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az iratok megküldése helyett az iratok megtekintését is engedélyezheti.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal képviselője a (2) bekezdés szerinti észrevételét, illetve a (3) bekezdés szerinti jogi álláspontját a tárgyaláson szóban is előadhatja. Ha a szóbeli előadás jogával a Gazdasági Versenyhivatal élni kíván, tizenöt napon belül köteles erről értesíteni a bíróságot.

(6) A Gazdasági Versenyhivatal a (2) bekezdés szerinti észrevétel megtétele, illetve a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont kialakítása érdekében a tárgyaláson jelen lehet, a felekhez, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdések feltevését javasolhatja, továbbá egyéb bizonyítás szükségességére hívhatja fel a figyelmet.

Netjogtár

91. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(7)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 66., 67.

Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a peres eljárást a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, kivéve, ha a Gazdasági Versenyhivatal az ügyben már véglegessé vált határozatot hozott vagy az eljárását egyébként véglegesen lezárta, és a Gazdasági Versenyhivatal döntését bíróság előtt nem támadták meg, vagy a bírósági eljárás már jogerősen lezárult. Ez utóbbi esetben a Gazdasági Versenyhivatal megküldi a bíróságnak a véglegessé vált döntését, illetve a jogerős bírósági határozatot.

(8) Ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal eljárt, a bíróság a Gazdasági Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve - ha a határozatot megtámadták - a bíróság határozatának a jogsértést megállapító részéhez kötve van.

(9) A perben - az érintett ügyben született, a jogsértést megállapító (8) bekezdés szerinti határozatban megállapított tények kivételével - a IV. vagy V. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozó fél köteles bizonyítani az e törvény megsértését alátámasztó tényeket. A 13. §-ban foglalt körülmények fennállását, a 16. § szerinti csoportos mentesülés hatálya alá tartozást, illetve a 17. §-ban foglalt körülmények fennállását az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania.

(10) A bíróság a 13. § (4) bekezdése, illetve a 16/A. § (2) bekezdése szerint is határozhat, ha az e rendelkezésekre hivatkozó fél a törvényben meghatározott körülmények fennállását bizonyítja.

Eltérés a Ptk.-ban foglaltaktól versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igény esetén, egyes különös eljárási szabályok2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 68.

88/C. §3

3 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)4

4 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 69.

A versenyjogi jogsértésből eredő kárért való felelősségre a Ptk. rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A versenyjogi jogsértésből eredő kárra vonatkozó szabályok alkalmazásában versenyjogi jogsértésnek minősül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államok jogában az 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerint az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének alkalmazásával párhuzamosan alkalmazott, a vállalkozások gazdasági versenyt korlátozó megállapodásának, összehangolt magatartásának vagy a vállalkozások társulása gazdasági versenyt korlátozó döntésének tilalmára, illetve a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése is.

(3) A bíróság köteles elrendelni az előtte folyamatban lévő, versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény érvényesítése iránti perek (a továbbiakban: versenyjogi kártérítési per) egyesítését, ha annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak.

Netjogtár

92. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4)1

1 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 66.

Ha a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság versenyjogi kártérítési perrel érintett ügyben eljárást indított, a bíróság a peres eljárást az ezen eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a közigazgatási ügyben eljáró bíróság eljárásának jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(5) Ha a felek között alternatív vitarendezési eljárás van folyamatban, a bíróság a felek közös kérelmére az eljárást az alternatív vitarendezési eljárás befejezéséig, de legfeljebb két évre felfüggeszti.

A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősség2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/D. §3

3 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Aki másnak versenyjogi jogsértéssel kárt okoz, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

(2) Aki versenyjogi jogsértés következtében szenvedett kárt, e kárának teljes körű megtérítését követelheti, függetlenül a termelési-értékesítési láncon belüli helyzetétől.

(3) A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a jogsértés kárt okozott, ha a felperes bizonyítja, hogy a versenyjogi jogsértés kartellt valósított meg.

A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért fennálló kártérítési felelősség terjedelme4

4 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/E. §5

5 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény esetén nem alkalmazható a Ptk. 6:522. § (4) bekezdése.

88/F. §6

6 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Ha a versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény tárgyában a károsult valamely jogsértő vállalkozással alternatív vitarendezés eredményeként megállapodást kötött meghatározott mértékű kártérítés megfizetéséről, az ilyen megállapodásban részes károsult a fennmaradó kártérítési igényét csak a kárért felelős, az ilyen megállapodásban nem részes más vállalkozástól igényelheti. Ebben az esetben az ilyen megállapodásban nem részes jogsértő vállalkozás a vele szemben érvényesített kár megtérítését a megállapodásban részes jogsértő vállalkozástól nem igényelheti.

(2) A károsult az (1) bekezdés szerinti megállapodás szerinti összegen felüli kárának megtérítését csak akkor és olyan mértékben követelheti a megállapodásban részes jogsértő vállalkozástól, amikor és amennyiben az a megállapodásban nem részes jogsértő vállalkozástól nem hajtható be. Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felek e rendelkezés alkalmazását kizárhatják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást megkötő károsult kártérítési igényét csökkenteni kell a megállapodásban részes jogsértő vállalkozást a megállapodás hiányában terhelő résszel, akkor is, ha ennél az általa a megállapodás alapján a károsultnak ténylegesen megfizetett kártérítés összege kevesebb.

Netjogtár

93. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Annak az összegnek a meghatározásakor, amelyet egy jogsértő vállalkozás egy másik jogsértő vállalkozástól a versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelőssége arányában megtérítésként követelhet, a bíróságnak figyelembe kell vennie a megtérítéssel érintett jogsértő vállalkozás részvételével korábban alternatív vitarendezés eredményeként kötött megállapodás alapján fizetett kártérítést, annak érdekében, hogy a megállapodásban részes jogsértő vállalkozás által fizetett kártérítés teljes összege ne haladja meg a jogsértéssel okozott kárért való felelőssége mértékét.

A versenyjogi jogsértés következtében jelentkező áreltérítésből eredő károk tekintetében alkalmazandó különös szabályok1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/G. §2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Az áruért fizetett ár (ideértve bármilyen jogcímen nyújtott ellenszolgáltatást) és a versenyjogi jogsértés hiányában az adott piacon érvényesülő ár közötti különbségből (a továbbiakban: áreltérítés) eredő értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny vagy egyéb vagyoni hátrány továbbhárítását alátámasztó tényeket az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania.

(2) Ha a kár az áreltérítésből származik, a jogsértő vállalkozás jogosult arra hivatkozni, hogy a károsult részben vagy egészben továbbhárította a versenyjogi jogsértésből eredő áreltérítést. Ennek kapcsán a jogsértő vállalkozást terheli a továbbhárítás tényének és mértékének bizonyítása. Ha a továbbhárítás mértéke nem állapítható meg, a bíróság azt a per összes körülményeinek mérlegelésével, becsléssel határozza meg.

(3) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a jogsértésből eredő áreltérítést továbbhárították a közvetett vevőre, ha a közvetett vevő bizonyítja, hogy

a) a jogsértő vállalkozás versenyjogi jogsértést követett el, b) a versenyjogi jogsértés áreltérítést eredményezett a jogsértő vállalkozás

közvetlen vevőjénél, és c) a közvetett vevő a versenyjogi jogsértés tárgyát képező árut, illetve a

versenyjogi jogsértés tárgyát képező árut tartalmazó vagy az ilyen áruból származtatott árut vásárolt.

(4) A bíróság az áreltérítéssel és annak mértékével kapcsolatban figyelembe veheti a versenyjogi kártérítési per tárgyával összefüggő, a termelési-értékesítési lánc más szintjén álló károsult által indított más, az előtte folyó perrel nem egyesíthető versenyjogi kártérítési per általa ismert adatait, így különösen az ezen per során hozott jogerős ítéletet.

(5) A bíróság a figyelembe venni kívánt adatokról tájékoztatja a feleket, és - erre irányuló kérelem esetén - a feleket meghallgatja, vagy biztosítja az írásbeli nyilatkozattétel lehetőségét az adatokra vonatkozóan.

(6) Kartellel okozott versenyjogi jogsértés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozás által alkalmazott árat tízszázaléknyi mértékben befolyásolta.

Netjogtár

94. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(7) E fejezet alkalmazásában közvetlen vevő az, aki közvetlenül a jogsértő vállalkozástól szerezte meg ellenszolgáltatás fejében a versenyjogi jogsértéssel érintett árut, közvetett vevő pedig az, aki a jogsértő vállalkozás közvetlen vevőjétől vagy annak vevőjétől szerezte meg ellenszolgáltatás fejében a versenyjogi jogsértéssel érintett árut, ilyen árut tartalmazó árut vagy ilyen áruból származtatott árut.

Többek közös károkozása1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/H. §2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Az egyetemleges felelősség szabályait a versenyjogi jogsértésből eredő károk tekintetében az e §-ban és a 88/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a jogsértő vállalkozás a jogsértés teljes időtartama alatt kis- vagy középvállalkozásnak minősül, kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőivel vagy beszállítóival szembeni kár megtérítésére köteles, feltéve, hogy

a) részesedése az érintett piacon a jogsértés teljes időtartama alatt nem érte el az öt százalékot, és

b) az egyetemleges felelősségre vonatkozó általános szabályok alkalmazása esetén gazdaságilag ellehetetlenülne és eszközei tekintetében teljes értékvesztés következne be.

(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha az ugyanazon jogsértésért felelős másik, kis- vagy középvállalkozásnak nem minősülő jogsértő vállalkozástól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be.

(4) Nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha a kis- vagy középvállalkozás a) vezető szerepet töltött be a versenyjogi jogsértésben, vagy más

vállalkozást a versenyjogi jogsértésben való részvételre kényszerített, vagy b)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 70.

korábban a Gazdasági Versenyhivatal, valamely tagállami versenyhatóság vagy az Európai Bizottság (mindezek a továbbiakban együtt: uniós versenyhatóság) véglegessé vált és végrehajtható határozatában vagy - ha a hatósági határozatot bíróság előtt megtámadták - a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapítottan versenyjogi jogsértést követett el.

(5) E fejezet alkalmazásában az uniós versenyhatóság, illetve az ennek határozata elleni jogorvoslati eljárásban eljáró bíróság jogerős határozatán az adott hatóság, illetve bíróság olyan határozatát kell érteni, amely az adott hatóságra, illetve bíróságra irányadó szabályok szerint rendes jogorvoslattal tovább már nem támadható.

88/I. §4

4 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Az a vállalkozás, amely a kartellről való tudomását és az abban játszott szerepét a versenyhatóságnak önként feltáró, és a versenyhatóság eljárásában együttműködő magatartásáért az Európai Unió vagy valamely tagállam joga alapján jogszabályban vagy egyéb módon előre rögzített szabályok szerint mentesült a bírság kiszabása alól (a továbbiakban: engedékenység alapján mentesülő vállalkozás), kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőinek vagy beszállítóinak okozott kár megtérítéséért felel egyetemlegesen, a többi károsulttal szemben pedig csak akkor, ha az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be.

Netjogtár

95. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Ha valamely egyetemlegesen kötelezett jogsértő vállalkozás a kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a károsult részére, annak megtérítését az engedékenység alapján mentesülő vállalkozástól csak az engedékenység alapján mentesülő vállalkozás közvetlen vagy közvetett vevőinek, illetve beszállítóinak okozott kár mértékéig követelheti.

(3) Ha a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozások közvetlen vagy közvetett vevőin, illetve beszállítóin kívül másoknak is kárt okozott, az engedékenység alapján mentesülő vállalkozás többi jogsértő vállalkozás felé fennálló megtérítési kötelezettségének mértékét a Ptk. 6:524. § (3) bekezdése alapján kell meghatározni.

(4) Versenyjogi kártérítési igény esetén nem alkalmazható a Ptk. 6:524. § (2) bekezdése.

A bizonyítékok feltárása a versenyjogi kártérítési perben1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/J. §2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Versenyjogi kártérítési perben a bíróság a fél indokolt kérelmére bárkit a rendelkezése alatt álló meghatározott irat és egyéb bizonyítási eszköz, illetve ezek meghatározott körének, kategóriájának vagy meghatározott adatnak vagy adatok meghatározott körének, kategóriájának a bemutatására, illetve közlésére kötelezhet (a továbbiakban: bizonyítékok feltárása), ha a bizonyítékfeltárást kérő fél

a) az irattal, egyéb bizonyítási eszközzel, illetve adattal nem rendelkezik, és b) valószínűsíti, hogy a feltárni kért bizonyíték alkalmas lehet valamely, a

per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró tény vagy körülmény bizonyítására.

(2) A bíróság a felperes kérelmére akkor rendeli el a bizonyítékok feltárását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a felperes az igénye fennállását, illetve az ezzel kapcsolatos tényállításainak valóságát - az elvárhatóan rendelkezésre álló bizonyítékokra, ismert tényekre is figyelemmel - már valószínűsítette.

88/K. §3

3 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A bíróság a bizonyítékok feltárását csak a legszükségesebb körben, a bizonyítékok, illetve a bizonyítéktípusok lehető legpontosabban meghatározott körére, kategóriájára rendeli el, különös tekintettel arra, hogy a bizonyítékfeltárásra kötelezettnek okozott hátrány nem haladhatja meg az azzal elérhető előnyöket, figyelembe véve a másik fél és más érintett személyek jogos érdekeit.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a bíróság különösen azt mérlegeli, hogy

a) a felek kérelmeit, álláspontját milyen mértékben támasztják alá a bizonyítékok feltárására vonatkozó indítvány indokolásaként előterjesztett, rendelkezésre álló bizonyítékok, ismert tények,

b) - különösen, ha annak elrendelése valamely, a perben félként részt nem vevő személlyel szemben kerülne sor - a bizonyítékok indítványozott feltárása a bizonyítási eszközök, adatok milyen mennyiségére és körére terjed ki, és az milyen költségekkel járna, megelőzendő a per szempontjából feltételezhetően jelentőséggel nem bíró általános információkérést,

c) az indítvány szerint feltárni kért bizonyíték tartalmaz-e - különösen a perben félként részt nem vevő személy tekintetében - korlátozottan megismerhető adatot, és ezen adatok megfelelő védelme biztosítható-e.

Netjogtár

96. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

88/L. §1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1)2

2 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 71.

A 88/J. § (1) bekezdése szerinti indítvány tárgyában a bíróság soron kívül határoz. A bíróság végzésével szemben a bizonyítékok feltárására kötelezett külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a bizonyítékfeltárást elrendelő végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság a bizonyítékok feltárására vonatkozó döntésének meghozatala előtt a feleket, illetve azt, akit a bizonyítékok feltárására kívánnak kötelezni - erre irányuló kérelme esetén - meghallgatja, vagy biztosítja az írásbeli nyilatkozattétel lehetőségét. A meghallgatási határnap vagy az írásbeli nyilatkozatra nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Erről a bíróság az érdekelteket előzetesen tájékoztatja.

(3)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 72.

Tanúként kell meghallgatni azt a bizonyítékfeltárásra kötelezett személyt, aki a perben nem vesz részt, és a meghallgatás során kötelezni kell a feltárni rendelt bizonyíték bemutatására.

88/M. §4

4 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A per eldöntése szempontjából feltétlenül szükséges körben a bíróság - a minősített adat kivételével - a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó bizonyíték feltárását a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult ezzel ellentétes nyilatkozata esetén is elrendelheti. Az így megismert adatokat a felek, a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői kizárólag azon versenyjogi kártérítési perben használhatják fel bizonyítékként, melyben a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó bizonyíték feltárását kérelmezték.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a felek, a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során a korlátozottan megismerhető adat tekintetében - az adat jogosulatlan személyek előtti titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett - az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési jogukat, azzal, hogy ha a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult úgy nyilatkozott, hogy az adat megismeréséhez nem járul hozzá, az ilyen adatot tartalmazó iratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.

88/N. §5

5 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Nem rendelhető el a bizonyítékok feltárása a) olyan bizonyítékra, amelyből következtetés vonható le az 55/A. § (1)

bekezdés a) vagy f) pontja szerinti adatra, b) az engedékenységi nyilatkozatra vagy az egyezségi nyilatkozatra - kivéve,

ha az egyezségi nyilatkozatot visszavonták -, illetve olyan bizonyítékra, amiből következtetés vonható le ezek tartalmára,

c) a 65/C. § szerinti, védekezés céljából készült iratra és minden olyan tényre, adatra, amelynek feltárásával az ügyvédi titoktartási kötelezettség sérülne, kivéve, ha ahhoz az irat jogosultja hozzájárul, valamint

d) a büntetőeljárás során a terheltnek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 420. § (4)-(6) bekezdésének alkalmazását megalapozó vallomására.

Netjogtár

97. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bizonyítékok közül csak az uniós versenyhatóságnak a versenyjogi jogsértéssel szembeni eljárását lezáró döntés meghozatalát követően rendelhető el az uniós versenyhatóság eljárásának ügyiratában szereplő valamely irat vagy egyéb bizonyíték feltárása, kivéve az olyan iratot vagy más bizonyítékot, amely már az uniós versenyhatóság eljárásától függetlenül létezett vagy jött létre.

(3)1

1 Módosítva: 2017. évi CXCVII. törvény 71. § b) alapján.

Nem rendelhető el a bizonyítékok feltárása a nyomozás befejezésig a büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokra, ideértve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is.

(4) A bizonyítékfeltárás tekintetében az engedékenységi nyilatkozattal, egyezségi nyilatkozattal azonosan kell kezelni az Európai Unió vagy más tagállam joga alapján valamely uniós versenyhatóság előtt versenyjogi jogsértés miatt folyó eljárásban benyújtott, az engedékenységi nyilatkozattal, illetve az egyezségi nyilatkozattal azonos célú vagy funkciójában hasonló rendeltetést betöltő, az adott uniós versenyhatóság által ilyenként kezelt iratot.

(5) Abban a kérdésben, hogy egy irat az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti bizonyítéknak minősül-e, kérelemre a bíróság dönt. A kérelemről való döntés előtt a bíróság meghallgathatja azt, akitől az irat származik, a bizonyíték értékelése során azonban csak az illetékes uniós versenyhatóságot keresheti meg észrevételeinek megtétele érdekében. A bíróság ebben az esetben sem engedélyezheti az ezen bizonyítékba történő betekintést.

(6) Ha a feltárni kért bizonyítéknak csak egy része minősül engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak, a feltárni kért bizonyítékról olyan kivonatot kell készíteni, amely nem tartalmazza az engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak minősülő részt. A végzésben a feltárni kért bizonyíték engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak minősülő részére annak ismertetése nélkül kell utalni. Az engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak minősülő részt nem tartalmazó bizonyíték feltárására irányuló kérelem elbírálására az ilyen bizonyítékok feltárására egyébként irányadó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A (6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az (1) bekezdés d) pontja szerinti bizonyíték esetében is.

88/O. §2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Uniós versenyhatóság bizonyíték-feltárásra akkor kötelezhető, ha az adott bizonyíték feltárása mástól nem várható.

(2) A bíróság haladéktalanul értesíti az érintett uniós versenyhatóságot arról, ha a perben a versenyhatósági eljárásának ügyiratában szereplő valamely bizonyíték tekintetében bizonyítékfeltárásra kötelezés iránti indítványt terjesztettek elő.

(3) Az érintett uniós versenyhatóság a bizonyíték általa vagy valamely versenyhatósági eljárása ügyiratában lévő bizonyíték tekintetében történő bizonyítékfeltárásra irányuló indítvány szükségességével és arányosságával kapcsolatban bármikor észrevételeket tehet.

(4) A bíróság az uniós versenyhatóság bizonyítékfeltárásra kötelezése iránti indítványról való döntés meghozatala során a 88/K. § (2) bekezdésében foglalt szempontok mellett azt is mérlegeli, hogy az indítvány

Netjogtár

98. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

a) a feltárni kért bizonyítékot az annak beazonosítására alkalmas módon jelölte-e meg,

b) versenyjogi kártérítési keresettel összefüggésben került-e benyújtásra, c) - a 88/N. § (2) bekezdése szerinti, az uniós versenyhatóság eljárásának

ügyiratában szereplő, nem az uniós versenyhatóság eljárásától függetlenül létrejött bizonyíték tekintetében, vagy ha a (3) bekezdés szerinti észrevételeiben az uniós versenyhatóság ezt indítványozta - nem jár-e a versenyjogi jogsértéssel szembeni, hatósági eszközök útján való eredményes fellépés iránti közérdek aránytalan sérelmével.

(5) Az (1)-(4) bekezdést akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a versenyhatósági eljárás valamely bizonyítékként feltárni kért irata a versenyhatósági eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatot elbíráló bíróságnál van.

88/P. §1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A 88/N. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, kizárólag a versenyhatósági eljárás irataihoz való hozzáférés révén megszerzett bizonyíték a perben bizonyítékként nem használható fel.

(2) A 88/N. § (2) bekezdése szerinti, kizárólag a versenyhatósági eljárás irataihoz való hozzáférés révén megszerzett bizonyíték a perben csak az uniós versenyhatóság eljárását lezáró döntés meghozatalát követően használható fel.

(3) A kizárólag valamely uniós versenyhatóság eljárásának irataihoz való hozzáférés révén megszerzett bizonyítékot csak a bizonyítékot jogszerűen megszerző személy és annak jogutódja használhatja fel a perben bizonyítékként.

Szankciók a versenyjogi kártérítési perben2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/Q. §3

3 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet, képviselőt vagy más perbeli személyt, aki

a) a bizonyítékfeltárásra előírt határidőt indokolatlanul elmulasztja, vagy a bizonyíték feltárását megtagadja,

b) a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró olyan bizonyítékot semmisít meg, amelynek feltárása iránt bizonyítékfeltárásra irányuló indítványt terjesztettek elő, és amely indítványról tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna,

c) a bíróság által a korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében előírt kötelezettségét megszegi,

d) megsérti a bizonyítékok felhasználása tekintetében a 88/M-88/P. §-ban meghatározott korlátozásokat.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötvenmillió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbírság az eljárás során ismételten is kiszabható.

(4) A bíróság azt a felet, képviselőt vagy más perbeli személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásával felesleges költségeket okoz, a pénzbírságon túl a költségek megtérítésére is kötelezi.

(5) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti magatartást a fél vagy képviselője tanúsítja, a bíróság által feltárni rendelt bizonyítékkal bizonyítani kívánt tényállítást az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

Netjogtár

99. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Az uniós versenyhatóságok döntései a versenyjogi kártérítési perben1

1 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/R. §2

2 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság eljárt, a bíróság kötve van

a) a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság bíróság előtt nem támadott határozatának, vagy

b) - ha a határozatot megtámadták - a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság határozatát elbíráló bíróság jogerős határozatának jogsértést megállapító részéhez.

(2) Versenyjogi kártérítési perben a bíróság az ellenkező bizonyításáig a) a más tagállami versenyhatóság bíróság előtt nem támadott döntésének,

vagy b) - ha a döntést megtámadták - a más tagállami versenyhatóság döntését

elbíráló bíróság jogerős határozatának versenyjogi jogsértést megállapító részében foglaltakat tényként fogadja el.

A versenyhatóság közreműködése a versenyjogi kártérítési perben3

3 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/S. §4

4 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) Versenyjogi kártérítési perben a bíróság felhívhatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy tájékoztassa a kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontjáról. A bíróság felhívásában ismerteti a Gazdasági Versenyhivatallal azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania, és közli az ehhez szükségesnek tartott adatokat.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a bíróság (1) bekezdés szerinti felhívásában meghatározott - legalább negyvenöt napos - határidőn belül köteles álláspontjáról a bíróságot tájékoztatni, kivéve, ha a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül jelzi, hogy ilyen álláspontot nem kíván adni. Az álláspont megadásának mellőzését a Gazdasági Versenyhivatal nem köteles indokolni.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés szerinti álláspontját a felekkel közölni kell, akik arra a bíróság által meghatározott határidőn belül észrevételt tehetnek.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés szerinti álláspontja a bíróságot nem köti.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés szerinti álláspontjának kialakításával és előadásával összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (4)-(6) bekezdését.

A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény elévülésének különös szabályai5

5 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

88/T. §6

6 Beiktatta: 2016. évi CLXI. törvény 28. §. Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény elévülési ideje akkor kezdődik, amikor a versenyjogi jogsértést megvalósító magatartás megszűnt, és a károsult tudomást szerez vagy kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna

Netjogtár

100. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

a) a jogsértő magatartásról és arról, hogy az versenyjogi jogsértésnek minősül,

b) a jogsértéssel okozott kárról, és c) a jogsértő vállalkozás személyéről. (2) Ha valamely uniós versenyhatóság a jogsértő magatartással

összefüggésben eljárást indít, az eljárás megindításától a versenyhatóság vagy - ha a versenyhatóság határozatát bíróság előtt megtámadták - a bíróság jogerős döntésének meghozatalát követő egy évig az elévülés nyugszik.

(3) Ha a felek a versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igénnyel kapcsolatos jogvitájuk rendezése érdekében bármilyen alternatív vitarendezési eljárást vesznek igénybe, az alternatív vitarendezési eljárásban részt vevő vállalkozás tekintetében az eljárás befejezéséig az elévülés nyugszik.

Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 70. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

88/U. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 70. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A 88/A. §-t és - a Gazdasági Versenyhivatal megkeresése tekintetében - a 88/B. §-t - az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében foglalt tilalom megsértése miatti polgári jogi igények érvényesítése iránti perekben is.

(2) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét kell alkalmazni, a bíróság az 1/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikke alapján az Európai Bizottságnak az észrevételei megtétele, illetve valamely tény- vagy jogkérdés iránti megkereséséről végzéssel határoz.

(3) Az Európai Bizottság észrevételeinek, véleményének megtételével és az eljárás felfüggesztésével összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdését.

(4) A bíróság - azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta - az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak.

XIV/B. Fejezet3

3 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 71. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A III. Fejezet rendelkezéseinek megsértésén alapuló polgári jogi igények bíróság előtti érvényesítése4

4 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 71. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

88/V. §5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 71. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A Gazdasági Versenyhivatalnak a 44. § (2) bekezdésében megállapított, a 67. § (2) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a III. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésére alapított polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

(2) A bíróságnak a 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.

Netjogtár

101. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(3) Ha valamely perben a III. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel, megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (1)-(8) bekezdését.

XV-XVII. Fejezet1

1 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 13. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

89-91/K. §2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 13. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK3

3 Számozásást módosította és megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 72. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

XVIII. Fejezet4

4 Számozását módosította: 2008. évi XLVII. törvény 30. § (20).

Záró rendelkezések

Vegyes rendelkezések5

5 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 73. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

92. §6

6 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 73. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 43/G-43/I. § vagy a 43/J-43/N. § szerint jár el.

93. § A törvény rendelkezéseinek megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmények és érvényesített polgári jogi igények nem érintik a külön jogszabályokban foglaltak szerinti egyéb polgári jogi jogkövetkezmény alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

93/A. §7

7 Beiktatta: 2015. évi LXXVIII. törvény 16. §. Hatályos: 2015. IX. 1-től.

(1) Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a 11. §-ban meghatározott tilalom megsértése, ha a 11. § szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesülési feltételek fennállását az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg.

(3) A 11. §-ban szereplő tilalom mezőgazdasági termék vonatkozásában történő megsértésének vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatalnak az agrárpolitikáért felelős miniszter (2) bekezdés szerinti állásfoglalását be kell szereznie, és az abban foglaltak alapján kell eljárnia. Az agrárpolitikáért felelős miniszternek az állásfoglalását a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésének beérkezésétől számított hatvan napon belül kell kiadnia, amely időtartamra a Gazdasági Versenyhivatal az eljárását felfüggeszti.

Netjogtár

102. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(4) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §-ba ütköző olyan megállapodás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban részt vevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően az eljáró versenytanács bírságot szab ki.

(5) Az (1)-(4) bekezdés kizárólag akkor alkalmazható egy esetre, ha az eljárásban az EUMSz. 101. cikke alkalmazásának szükségessége nem merül fel. Az EUMSz. 101. cikke alkalmazásának szükségességét az 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal állapítja meg versenyfelügyeleti eljárásában, a végső döntés meghozatala előtt.

93/B. §1

1 Beiktatta: 2017. évi LXXII. törvény 22. §. Hatályos: 2017. VI. 17-től.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzés esetén a 7. § alkalmazásában kizárólag az Egyezmény szerinti külön eljárás (beszerzési szabályzat) megsértése, az ajánlati felhívás megsértése vagy a beszerzés tárgyához nem kapcsolódó alkalmassági feltétel alkalmazása minősül a verseny tisztaságát sértő magatartásnak.

94. § A külföldi versenyfelügyeleti szervekkel való együttműködés eljárási rendjét nemzetközi szerződés vagy külön jogszabály állapítja meg.

94/A. §2

2 Beiktatta: 2005. évi LXVIII. törvény 58. §. Módosította: 2013. évi CLXV. törvény 26. §.

Az e törvény hatálya alá eső ügyekben a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.

Hatályba léptető rendelkezés, rövid megjelölés3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 74. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

95. § (1)4

4 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 2. Hatálytalan: 2014. VII. 1-től.

E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. (2)5

5 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 74. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Tpvt. (3)-(4)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 255. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

Átmeneti rendelkezések7

7 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 75. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

95/A. §8

8 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.

(1) E törvénynek a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,

b) az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,

c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 2. Hatálytalan: 2014. VII. 1-től.

Netjogtár

103. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(3) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIV. törvénnyel megállapított

a)1

1 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 54.

30. § (2) bekezdését és 79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően létrehozott összefonódások esetében,

b)2

2 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 55.

78/A. §-át és 78/B. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett kérelmek esetében,

c) 86. § (3) bekezdését, valamint 88. § (5)-(12) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében,

d) 88/C. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított polgári perekben,

e) 88/D. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartások esetében kell alkalmazni.

(4)3

3 Módosította: 2013. évi CCI. törvény 88. § (2) 56.

E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2011. évi CXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

95/B. §4

4 Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 20. § (19). Hatályos: 2012. II. 1-től.

(1)5

5 Módosította: 2012. évi V. törvény 57. § (7) e), 2013. évi CCI. törvény 89. § (2) 1., 2017. évi CXXIX. törvény 79. § 44.

E törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Ket-módtv.) 19. §-ával megállapított, az igazgatási szolgáltatási díjra és eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy önálló jogorvoslatnak van helye az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt az eljárást megszüntető végzés, illetve - a végrehajtásra halasztó hatállyal - az eljárás során felmerült költséget megállapító végzés ellen.

(2) E törvénynek a Ket-módtv. 20-22. §-ával megállapított rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3)6

6 Módosította: 2012. évi V. törvény 57. § (7) f).

E törvénynek a Ket-módtv. 20-22. §-ával megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendelkezések hatálybalépésekor még meg nem indult végrehajtási eljárásokra is.

95/C. §7

7 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 85. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 37. § (4) bekezdését, 38. §-át, 41. §-át és 42. §-át az e rendelkezés hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Netjogtár

104. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 42/A-42/C. §-ának hatálybalépését követő harminc napon belül gondoskodni kell az Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő 42/A-42/C. § szerinti besorolásáról és fizetési fokozatának megállapításáról. A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő illetménye és szabadsága - a Kttv. 133. §-a szerinti eltérítést ide nem értve - az abban a munkakörben való foglalkoztatásáig, amelyben a 42/A-42/C. §-ának hatálybalépését megelőzően foglalkoztatták, a 42/A-42/C. §-ának alkalmazása során nem csökkenhet.

(3)1

1 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 86. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

E törvénynek a Módtv.-vel megállapított eljárási rendelkezéseit - a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e rendelkezések hatálybalépését követően indult vagy megismételt versenyfelügyeleti eljárásban, bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos eljárásban, illetve ágazati vizsgálatban kell alkalmazni; e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 78/A-79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(4)2

2 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 86. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 29. §-át, 29/A. §-át és 78. § (1) bekezdés c) pontját az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódások esetében kell alkalmazni.

(5)3

3 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 86. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

E törvénynek a Módtv.-vel megállapított, a korlátozottan megismerhető adatok kezelésére, az iratokba való betekintésre és a döntés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy az üzleti titokra hivatkozással az iratokba való betekintés korlátozása iránti kérelem alapján az e rendelkezések hatálybalépésekor már jogerős döntésben elrendelt korlátozás alá eső adatok tekintetében az 55/B. § (2) bekezdése szerinti döntésnek nincs helye, az e rendelkezések hatálybalépésekor még el nem bírált iratbetekintés korlátozása iránti kérelmekben üzleti titokként vagy magántitokként megjelölt adatokat az 55/A. § (2) bekezdése szerint megjelöltnek kell tekinteni.

(6)4

4 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 86. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

A Módtv. 105-107. §-ának hatálybalépését megelőzően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény

a) 12. §-ában vagy 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértő magatartás, valamint az e rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint;

b) 13. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértő magatartás, valamint az e rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik a II. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint.

(7)5

5 Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 86. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.

E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény 36. §-ával megállapított 95/A. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra tovább kell alkalmazni.

Netjogtár

105. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

95/D. §1

1 Beiktatta: 2015. évi LXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2015. VI. 19-től.

(1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2015. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 44. § (1) bekezdését, 76. § (1) bekezdés l) pontját, valamint 78. § (8) és (9) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően indult vagy megismételt versenyfelügyeleti eljárásban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 27. § (1) és (6) bekezdését, 28. § (2) bekezdését, 29/A. § (1a) és (1b) bekezdését, 62. § (4) bekezdését, 62/A. § (5) bekezdését, valamint 72. § (2) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódások esetében kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 55. § (7) bekezdését, 55/B. § (3) és (7) bekezdését, 73/A. § (5) és (7) bekezdését, valamint 78/D. § (2) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben még nem került sor az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldésére.

(4) E törvénynek a Módtv2.-vel hatályon kívül helyezett 55/B. § (5) bekezdése azon eljárásokban nem alkalmazandó, amelyekben még nem került sor az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldésére.

(5) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 93/A. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

95/E. §2

2 Megállapította: 2016. évi CLXI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2017. I. 15-től.

(1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódásokra vonatkozóan kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett rendelkezéseit az e rendelkezések hatályon kívül helyezését megelőzően létrejött összefonódásokra vonatkozó eljárásokban továbbra is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 78. § (10) bekezdését, 78/A. § (1) bekezdését és 79. §-át azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az e rendelkezések hatálybalépéséig még nem került sor az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldésére.

(4) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 88/C. § (1) és (2) bekezdését, 88/D-88/I. §-át és 88/T. §-át a Módtv3. hatálybalépését követően tanúsított versenyjogi jogsértéssel okozott károkozó magatartás esetén kell alkalmazni.

(5)3

3 Módosította: 2017. évi CXXIX. törvény 80. § 14.

E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 88/C. § (3) és (4) bekezdését, 88/J-88/S. §-át és 91/H. §-át a 2014. december 26-át követően a bírósághoz benyújtott versenyjogi kártérítési keresetek alapján indult perekben kell alkalmazni.

Netjogtár

106. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

95/F. §1

1 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 76. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi CXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított eljárási rendelkezéseit - a (2) bekezdésben írt eltéréssel - az e rendelkezések hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított, a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit

a) az e rendelkezések hatálybalépésekor még el nem rendelt, és b) az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell. (3) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 65/C. § (2) bekezdése

alkalmazásában a 2018. január 1. előtt keletkezett iratok közül nem tekinthető védekezés céljából készült iratnak az olyan irat vagy iratrész, amely nem az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során keletkezett, vagy nem ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzít.

Felhatalmazó rendelkezések2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 77. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

96. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a megállapodások egyes csoportjainak a 11. §-ban foglalt tilalom alól történő mentesülését.3

3 Lásd: 50/1997. (III. 19.) Korm. rendelet, 53/1997. (III. 26.) Korm. rendelet, 54/1997. (III. 26.) Korm. rendelet, 246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 247/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 84/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, 85/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet, 53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, 54/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, 55/2002. (III. 26.) Korm. rendelet, 18/2004. (II. 13.) Korm. rendelet, 19/2004. (II. 13.) Korm. rendelet, 202/2011. (X. 7.) Korm. rendelet, 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet, 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet, 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet, 206/2011. (X. 7.) Korm. rendelet.

97. §4

4 Megállapította: 2013. évi CXCI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XI. 22-től.

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vállalkozások összefonódását rendelettel közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse.5

5 Lásd: 14/2014. (I. 29.) Korm. rendelet, 48/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, 51/2014. (II. 28.) Korm. rendelet, 106/2014. (III. 26.) Korm. rendelet, 142/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet, 190/2014. (VII. 30.) Korm. rendelet, 218/2014. (VIII. 28.) Korm. rendelet, 235/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet, 254/2014. (X. 2.) Korm. rendelet, 282/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet, 330/2014. (XII. 16.) Korm. rendelet, 338/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet, 56/2015. (III. 17.) Korm. rendelet, 151/2015. (VI. 18.) Korm. rendelet, 268/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet, 14/2016. (II. 9.) Korm. rendelet, 326/2016. (X. 27.) Korm. rendelet, 434/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet, 455/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet, 146/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet, 323/2017. (XI. 8.) Korm. rendelet, 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendelet, 7/2019. (I. 28.) Korm. rendelet.

A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés6

6 Beiktatta: 2017. évi CXXIX. törvény 78. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

98. §7

7 Megállapította: 2017. évi CXXIX. törvény 78. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A 6/A. §, a 8. §, a 10. §, a 10/A. § (1) bekezdése, a 10/B. §, a 10/C. §, a 64/B. § (4) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 76. § (1) bekezdés j) pontja, a 86. § (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. § (12) bekezdése, valamint a 88/V. § (2) bekezdése a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Netjogtár

107. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

(2) A 78. § (10) bekezdése, a 88/C-88/T. § és a 95/E. § (3)-(5) bekezdése a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény a) 1. § (2) bekezdése, 33. § (1) és (2a) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e)

pontja, 43/H. § (11) bekezdése, 80/A. § (1) bekezdése, 80/B. §-a, 80/C. §-a, 80/D. § (1)-(3) bekezdése, 80/E. §-a és 80/F. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletnek,

b) 36. § (1) bekezdés e) pontja, 80/A. § (2) bekezdése, 80/D. § (4)-(7) bekezdése és 80/F. §-a a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletnek,

c) 43/H. § (12) bekezdése és XI/B. Fejezete - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

d) 80/G. § (2) bekezdése - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak, továbbá az azt módosító, 2008. március 17-i 2008/282/EK és 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozatoknak a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Netjogtár

108. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

TARTALOMJEGYZÉK

1996. évi LVII. törvény 1 a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1

ELSŐ RÉSZ 1 ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1

I. Fejezet 1 A törvény hatálya 1 II. Fejezet 2 A tisztességtelen verseny tilalma 2 III. Fejezet 3 Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma 3 IV. Fejezet 5 A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma 5 V. Fejezet 8 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 8 VI. Fejezet 9 A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 9

MÁSODIK RÉSZ 16 A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 16

VII. Fejezet 16 A Gazdasági Versenyhivatal 17

HARMADIK RÉSZ 27 A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSON KÍVÜLI ELJÁRÁSAI 27

VIII. Fejezet 27 Piacelemzés és ágazati vizsgálat 27 IX. Fejezet 30 Bejelentés és panasz 30 IX/A. Fejezet 33 Összefonódás-bejelentés 33

NEGYEDIK RÉSZ 36 A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS 36

X. Fejezet 36 A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai 36

A versenyfelügyeleti eljárás, a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre és illetékessége 36 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 36 A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró személyek, kizárás 37

Netjogtár

109. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Az ügyfél 38 A kapcsolattartás általános szabályai 39 Nyelvhasználat 39 Adatkezelés 40 Adatok zárt kezelése 40 Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályok 41 A mulasztás igazolása 44 A döntések közlése 45 Az eljárás felfüggesztése 45 Az eljárás megszüntetése 46 Eljárási bírság és az eljárás akadályozásának egyéb következményei 46 Igazgatási szolgáltatási díj és eljárási költség 47 Fizetési kedvezmény 49 Az ügyintézési határidő 49 A határidő számítása 52 A tényállás tisztázása 52 Biztosítási intézkedések 59 Tárgyalás 59

XI. Fejezet 59 A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása 59

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása 60 A vizsgáló jelentése 62 A versenytanács eljárása 62 Egyezségi eljárás 64 Versenytanácsi tárgyalás a határozat meghozatala előtt 65 Kötelezettségvállalás 66 Egyeztetés az érdekeltekkel 67 Határozat 67 Utóvizsgálat 68 Bírság, figyelmeztetés 69 Engedékenység alkalmazása 72 Nélkülözhetetlen bizonyíték szolgáltatásáért járó díj 76 A döntés nyilvánosságra hozatala 78

XI/A. fejezet 78 Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során 78 XI/B. Fejezet 80 Eljárás a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során 80 XII. Fejezet 81

Netjogtár

110. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában 81

A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása 81 A vizsgálati kifogás 81 Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslat 82 Jogorvoslat a határozattal szemben 82

XII/A. Fejezet 83 A Gazdasági Versenyhivatal döntésének végrehajtása 83

ÖTÖDIK RÉSZ 84 A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÁLTAL INDÍTHATÓ PEREK 84

XIII. Fejezet 84 Fellépés a verseny szabadságát sértő hatósági tevékenységgel szemben 84 XIII/A. Fejezet 85 Közérdekű kereset 85

HATODIK RÉSZ 86 MAGÁNJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS 86

XIV. Fejezet 86 A II. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatti eljárás 86 XIV/A. Fejezet 89 A IV. vagy V. fejezet rendelkezéseinek, illetve az EUMSZ. 101. vagy 102. cikkének megsértésén alapuló polgári jogi igények bíróság előtti érvényesítése 89

Általános szabályok 90 Eltérés a Ptk.-ban foglaltaktól versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igény esetén, egyes különös eljárási szabályok 91 A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősség 92 A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért fennálló kártérítési felelősség terjedelme 92 A versenyjogi jogsértés következtében jelentkező áreltérítésből eredő károk tekintetében alkalmazandó különös szabályok 93 Többek közös károkozása 94 A bizonyítékok feltárása a versenyjogi kártérítési perben 95 Szankciók a versenyjogi kártérítési perben 98 Az uniós versenyhatóságok döntései a versenyjogi kártérítési perben 99 A versenyhatóság közreműködése a versenyjogi kártérítési perben 99

Netjogtár

111. oldal

Frissítve: 2019. április 15. 12:01 Hatály: 2019.I.1. - Magyar joganyagok - 1996. évi LVII. törvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény elévülésének különös szabályai 99 Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során 100

XIV/B. Fejezet 100 A III. Fejezet rendelkezéseinek megsértésén alapuló polgári jogi igények bíróság előtti érvényesítése 100 XV-XVII. Fejezet 101

HETEDIK RÉSZ 101 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 101

XVIII. Fejezet 101 Záró rendelkezések 101

Vegyes rendelkezések 101 Hatályba léptető rendelkezés, rövid megjelölés 102 Átmeneti rendelkezések 102 Felhatalmazó rendelkezések 106 A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés 106

Hungarian Competition Authority

THE COMPETITION ACT

2006

The Competition Act (Act LVII of 1996)

2

Parliament passed this Act on 25 June 1996. Subsequently, it was amended by Act CXXXII of 1997 on Branches and Sales Agencies in Hungary of Undertakings Domiciled Abroad, Act LVIII of 1997 on Advertising Activities, Act LXXIX of 1997 on the Legal Status and Responsibility of the Members of the Government and of State Secretaries, Act XXVII of 1997 on the Amendment of Act II of 1991 on Bankruptcy Proceedings, Dissolution Proceedings and Final Settlements, Act LXXXIII of 2000 on the Amendment of Certain Statutes in Connection with Passing on Certain Responsibilities of the Chambers of Commerce, Act CXXXVIII of 2000 on the Amendment of Act LVII on the Prohibition of Unfair and Restrictive Market Practices, Act XXXVI of 2001 on the Amendment of Act XXIII of 1992 on the Legal Status of Civil Servants and of Other Acts, Act CII of 2001 on the Incompatibility Concerning, and the Obligation to Make Property Declarations upon, Persons Performing Responsibilities which Arise from the Exercise of State Executive Power or from Holding Office in Public Property Management, Act XVI of 2003 on the Regulation of the Market for Agricultural Products, Act XXIV of 2003 on the Amendment of Certain Statutes Related to the Utilization of Public Funds, the Publicity, the Improvement of Transparency and the Extension of Control, of the Utilization of Public Property, Act XXXI of 2003 on the Amendment of Act LVII of 1996 on the Prohibition of Unfair and Restrictive Market Practices, Act CXL of 2004 on the General Rules of Public Administrative Procedures and Services, Act LXVIII of 2005 on the Amendment of Act LVII of 1996 on the Prohibition of Unfair and Restrictive Market Practices and Act CIX of 2006 on the Amendment of Certain Statutes in Connection with Changes in the Branch of Government.

[Consolidated version effective as of 1 January 2007]

The Competition Act (Act LVII of 1996)

3

The structure of the Competiion Act

PREAMBLE

PART ONE (Articles 1 to 32)

Chapter I Scope of the Act (Article 1)

Chapter II Prohibition of Unfair Competition (Articles 2 to 7)

Chapter III Prohibition of Unfair Manipulation of Consumer Choice (Articles 8 to 10)

Chapter IV Prohibition of Agreements Restricting Economic Competition (Articles 11 to 20)

Chapter V Prohibition of Abuse of a Dominant Position (Articles 21 and 22)

Chapter VI Control of Concentration of Undertakings (Articles 23 to 32)

PART TWO (Articles 33 to 43/A)

Chapter VII The Hungarian Competition Authority (Articles 33 to 43/A)

PART THREE (Articles 43/B to 91/H)

Chapter VIII Sectoral inquiries (Articles 43/B to 43/F)

Chapter IX Complaints and informal complaints (Articles 43/G to 43/I)

Chapter X General Rules Governing the Competition Supervision Proceedings of the Hungarian Competition Authority (Articles 44 to 66)

Application of the general rules of public administrative procedures

Competence

Phases of the competition supervision proceedings; composition of the proceeding body; exclusion

The party

Representation

Access to the files, business secrets

Justification for the negligence

International legal assistance

Service performed abroad

Stay of proceedings

Procedural fines

Procedural fees and costs

The Competition Act (Act LVII of 1996)

4

Time limits for settlement

Clarification of the facts of the case

Chapter XI Performance of the Competition Supervision Proceedings of the Hungarian Competition Authority (Articles 67 to 80)

Commencement of competition supervision proceedings

Commencement of investigation on application

Opening an investigation ex officio

The report of the investigator

The proceedings of the competition council

The trial of the competition council

Commitments

Post-investigation

Decisions

Publication of the resolution

Chapter XII Legal Remedy in the Competition Supervision Proceedings of the Hungarian Competition Authority (Articles 81 to 84)

Objections to the investigation

Legal remedy against injunctions made in the course of the proceedings

Administrative lawsuits

Chapter XIII Litigation Initiated by the Hungarian Competition Authority (Article 85)

Chapter XIV The Competition Supervision Proceedings of the Court (Articles 86 to 88/B)

Chapter XV Enforcement of the Resolutions of the Hungarian Competition Authority (Articles 89 to 91)

Chapter XVI Procedure for the Application of European Community Competition Rules (Articles 91/A to 91/H)

General rules

The proceedings of the Hungarian Competition Authority

Rules relating to the proceedings of the court

PART FOUR (Articles 92 to 98)

Chapter XVII Closing Provisions (Articles 92 to 98)

The Competition Act (Act LVII of 1996)

preamble

scope of the Act

general prohibition of unfair competition

disparagement of competitors

ACT LVII OF 1996 ON THE PROHIBITION OF UNFAIR AND RESTRICTIVE

MARKET PRACTICES

The public interest attached to the maintenance of competition on the market ensuring economic efficiency and social progress, the interests of undertakings complying with the requirements of business fairness and the interests of consumers require the state to protect by law fairness and freedom of economic competition. To this end it is necessary to adopt competition rules prohibiting market practices that are contrary to the requirements of fair competition or restrict economic competition and preventing concentrations of undertakings that are disadvantageous to competition, at the same time providing for the necessary institutional and procedural background. In order to attain these objectives - also taking into consideration the requirements of the approximation to the law of the European Community and the conventions of domestic competition law ­ Parliament passed the following Act.

PART ONE

Chapter I

Scope of the Act

Article 1

(1) This Act shall apply to market practices carried out on the territory of the Republic of Hungary by natural and legal persons and companies with no legal personality, including branches in Hungary of undertakings domiciled abroad with the exception for practices regulated in Chapter VI (hereinafter together: undertakings), except where otherwise regulated by statute. With the exception of practices regulated in Chapter II and III, this Act shall also apply to market practices of undertakings carried out abroad if they may have effects on the territory of the Republic of Hungary.

(2) In any proceedings for the application of Articles 81 and 82 of the Treaty establishing the European Community (hereinafter: the EC Treaty) the procedural rules laid down in this Act shall also apply to market practices falling under those Articles where under Council Regulation (EC) No 1/2003 on the implementation of the competition rules laid down in Articles 81 and 82 of the Treaty (hereinafter: Regulation (EC) No 1/2003) the Hungarian Competition Authority or a Hungarian court may proceed.

Chapter II

Prohibition of Unfair Competition

Article 2

It shall be prohibited to engage in unfair economic activities, particularly in a manner that infringes or jeopardises the legitimate interests of competitors or consumers or is contrary to the requirements of business fairness.

Article 3

It shall be prohibited to injure or jeopardise the reputation or credibility of competitors by making or spreading false allegations, or by falsifying facts or by other practices.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

6

Article 4

(1) It shall be prohibited to acquire or make use of business secrets in an unfair manner or disclose them in an unauthorised way to third parties or the public.

(2) The manner of acquiring a business secret shall also be deemed unfair if access to it was obtained without the consent of the holder and with the assistance of a person who was, at the time of the acquisition of the business secret, or in a period prior to it, in a confidential relationship or business relationship with him.

business secrets (3) For the purposes of this Act:

a) the term „business secret” means the concept defined in Article 81(2) of the Civil Code;

b) the term „confidential relationship” particularly includes employment, labour and membership related relations;

c) the term „business relationship” means the provision of information, negotiations and the submission of offers anticipating the conclusion of a contract even if no contract ensues.

Article 5

boycott appeals It shall be prohibited to make unfair appeals to other persons with the intention to disrupt existing economic relationships with third parties or to prevent the creation of such relationships.

Article 6

It shall be prohibited to manufacture, distribute or advertise goods and services imitation (hereinafter together: goods) without the consent of competitors if such goods

have a characteristic presentation, packaging or labelling (including designation of origin), or to use a name, mark or designation, by which a competitor or its goods are usually recognised.

Article 7

It shall be prohibited to infringe in any manner the fairness of any bidding bidding process - in particular in respect of competitive tenders - and that of auctions or

stock exchange deals. This prohibition applies only to practices not regulated by any other provision of this Act or by other statutes.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

7

misleading consumers

restricting the freedom of choice of consumers

Chapter III

Prohibition of Unfair Manipulation of Consumer Choice

Article 8

(1) It shall be prohibited to deceive consumers in economic competition. For the purposes of this Act, the term „consumer” means customer, purchaser or user.

(2) Deception of consumers shall be presumed, in particular, if

a) false declarations are made or facts are declared in a manner which is likely to deceive with respect to prices or essential features of the goods, including, in particular, the composition, use, effects on health or the environment, as well as their handling, origin or place of origin, source or method of the procurement; if the designation of goods is likely to deceive, or if any other information which is likely to deceive pertaining to the essential features of the goods is disseminated;

b) it is concealed that the goods fail to meet legal or other usual requirements for such goods, or that the use of the goods requires conditions which are significantly different from what is customary;

c) information that is deceptive or may possibly be deceptive is given about factors related to the sale and distribution of the goods influencing the decision of consumers, in particular, about the method of distribution, terms of payment, gifts associated with the goods, discounts, or the chance of winning;

d) a false impression of especially advantageous purchase is created.

Article 9

The meaning of terms customarily accepted in daily life or in the respective trade shall be taken as a guide when establishing whether the information is likely to deceive consumers.

Article 10

It shall be prohibited to apply business methods that restrict, without justification, the freedom of choice of consumers. Making the objective appraisal of goods or offers more difficult, or the objective comparison between them and other goods or offers shall be deemed, in particular, to be such a method.

Chapter IV

Prohibition of Agreements Restricting Economic Competition

Article 11

(1) Agreements or concerted practices between undertakings and decisions by social organisations of undertakings, public corporations, associations or other similar organisations (hereinafter together: agreements), which have as their object or potential or actual effect the prevention, restriction or distortion of competition, shall be prohibited. Agreements concluded between undertakings, which are not independent of each other do not qualify as such kind of agreements.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

8

restrictive agreements

agreements of minor importance

(2) This prohibition applies, in particular, to

a) the direct or indirect fixing of purchase or selling prices or other business terms and conditions;

b) the limitation or control of production, distribution, technical development or investment;

c) the allocation of sources of supply, or the restriction of their choice as well as the exclusion of a specified group of consumers from purchasing certain goods;

d) the allocation of markets, exclusion from sales, or restriction of the choice of marketing possibilities;

e) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

f) the hindering of market entry;

g) cases, where, given transactions of the same value or character, there is discrimination between trading parties, including the application of prices, periods of payment, discriminatory selling or purchase terms and conditions or methods placing certain trading parties at a competitive disadvantage;

h) making the conclusion of contracts subject to the acceptance of obligations which, by their nature or according to commercial usage do not belong to the subject of such contracts.

(3) Legal consequences attached by this Act to the infringement of Section (1) of this Article shall be applied together with those attached by the Civil Code to contracts infringing the law.

Article 12

[Repealed by Act CXXXVIII of 2000]

Article 13

(1) Agreements, which are of minor importance, shall not be prohibited.

(2) An agreement shall be deemed to be of minor importance if the joint share of the participating undertakings and undertakings which are not independent of them does not exceed ten per cent on the relevant market unless its object is

a) to fix, directly or indirectly, purchase or selling prices between competitors, or

b) to share markets between competitors.

(3) The market share must not exceed ten per cent for as long as the agreement is in force, or should it be in force for more than one year, in the particular calendar year.

(4) Notwithstanding the provisions set out in Sections (1) to (3), agreements shall be caught by the prohibition where competition is significantly prevented, restricted or distorted by the cumulative effect of those agreements and similar other agreements on the relevant market. The Hungarian Competition Authority may establish during the course of its proceedings that such an agreement falls under the prohibition. In such cases no fines may be imposed.

Article 14

(1) The relevant market shall be defined by taking into account the goods that are subject to the agreement and the geographical area concerned.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

9

relevant market

undertakings not independent of each other

group of undertakings

public undertakings

block exemption

cumulative effects

withdrawal of the benefit of block exemption

(2) In addition to the goods, which are subject to the agreement any goods that can reasonably be substituted for them, in view of their intended use, price and quality and the terms and conditions of the fulfilment (demand-side substitutability) and the aspects of supply-side substitutability shall be taken into account.

(3) The term „geographical area” means the territory outside which:

a) a consumer is unable to purchase goods or is able to purchase them only under considerably less favourable conditions; or

b) the seller of goods is unable to sell goods or is able to sell them only under considerably less favourable conditions.

Article 15

(1) Undertakings shall be deemed not to be independent of each other, where they belong to the same group of undertakings or they are controlled by the same undertakings.

(2) An undertaking belongs to the same group as do undertakings which

a) are under the sole control, as referred to in Section (2) or (3) of Article 23, of it,

b) have control, as referred to in point a), of it,

c) are under the control, as referred to in point a) above, of the undertakings referred to in point b),

d) are under the joint control of two or more of the undertakings referred to in points a)-c) and it.

(3) The undertakings referred to in Article 25 and those in majority state or municipality ownership and with autonomous decision-making powers in determining their market conduct (Article 27(3)) shall be deemed to be independent of each other.

Article 16

Certain categories of agreements may be exempted from the prohibition of Article 11 by Government regulations. The Government may adopt regulations about the group exemption of agreements taking into account the provisions of Article 17 of this Act.

Article 16/A

(1) The group exemption from the prohibition on the restriction of competition does not apply to agreements where, by the cumulative effect of those agreements and similar other agreements on the relevant market, the requirements provided for by Article 17 are not satisfied.

(2) The Hungarian Competition Authority may establish in the course of its proceedings that, with regard to the provision of Section (1) above, the benefit of the application of the group exemption shall not apply to such an agreement for the future. In such cases no fines may be imposed.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

10

exception

burden of proof

Article 17

Agreements caught by Article 11 shall not be prohibited, provided that

a) they contribute to a more reasonable organisation of production or distribution, the promotion of technical or economic progress, or the improvement of competitiveness or of the protection of the environment;

b) they allow consumers a fair share of the resulting benefit;

c) the concomitant restriction or exclusion of competition does not exceed the extent necessary to attain economically justified common goals;

d they do not create the possibility of excluding competition in respect of a substantial part of the products concerned.

Article 18

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

Article 19

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

Article 20

The burden of proving that an agreement is exempted pursuant to Article 16 or Article 17 from the prohibition shall rest on the person claiming the benefit of exemption.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

11

abuse of a dominant position

dominant position

Chapter V Prohibition of Abuse of a Dominant Position

Article 21

It shall be prohibited to abuse a dominant position, particularly: a) in business relations, including the application of standard contractual terms, to set unfair purchase or selling prices or to stipulate in any other manner unjustified advantages or to force the other party to accept disadvantageous conditions;

b) to limit production, distribution or technical development to the prejudice of consumers;

c) to refuse, without justification, to create or maintain business relations appropriate for the type of transaction;

d) to influence the business decisions of the other party in order to gain unjustified advantages;

e) to withdraw, without justification, goods from circulation or withhold them from trade prior to a price increase or with the purpose of causing a price increase or in any other manner which may possibly produce unjustified advantages or to cause competitive disadvantages;

f) to make the supply or acceptance of goods subject to the supply or acceptance of other goods, furthermore to make the conclusion of contracts subject to the acceptance of obligations which, by their nature or according to commercial usage, do not belong to the subject of such contracts;

g) in the case of transactions which are equivalent in terms of their value or character to discriminate, without justification, against trading parties including in relation to the application of prices, periods of payment, discriminatory selling or purchase terms and conditions or methods thereby placing certain trading parties at a competitive disadvantage;

h) to set extremely low prices which are not based on greater efficiency in comparison with that of competitors and which are likely to drive out competitors from the relevant market or to hinder their market entry;

i) to hinder, without justification, market entry in any other manner; or

j) to create, without justification, disadvantageous market conditions for competitors, or to influence their business decisions in order to obtain unjustified advantages.

Article 22

(1) A dominant position shall be deemed to be held on the relevant market (Article 14) by persons who are able to pursue their business activities to a large extent independently of other market participants substantially without the need to take into account the market reactions of their suppliers, competitors, customers and other trading parties when deciding their market conduct.

(2) In assessing whether a dominant position exists, the following factors shall be considered, in particular:

a) the costs and risks of entry to and exit from the relevant market, and the technical, economic and legal conditions that have to be met;

The Competition Act (Act LVII of 1996)

12

joint dominance

concentration

direct control

indirect control

bankruptcy

part of an undertaking

b) the property status, financial strength and profitability of the undertaking or the group of undertakings (Article 15(2)), and the trends in their development;

c) the structure of the relevant market, the comparative market shares, the conduct of market participants and the economic influence of the undertaking or the group of undertakings on the development of the market.

(3) Dominant positions may be held by individual undertakings or group of undertakings or jointly by more than one undertaking or more than one group of undertakings.

Chapter VI Control of Concentration of Undertakings

Article 23

(1) A concentration of undertakings is effected, where

a) two or more previously independent undertakings merge or an undertaking is integrated with another or a part of an undertaking becomes part of another undertaking which is independent of the first one; or

b) a sole undertaking or more than one undertaking jointly acquire direct or indirect control of the whole or parts of one or more than one other undertaking which have been independent of them; or

c) more than one undertaking, which are independent of each other, jointly create an undertaking controlled by them, which is able to perform on a lasting basis all the functions of an independent undertaking.

(2) For the purposes of this Act, direct control is exercised by a sole undertaking, or more than one undertaking jointly, which

a) have the ownership of the interests or shares of another undertaking entitling them to exercise majority voting rights, or are holders of more than fifty per cent of the voting rights; or

b) are entitled to appoint, elect or recall the majority of the executive officials of another undertaking; or

c) are entitled by contracts to exercise decisive influence on the decisions of another undertaking; or

d) acquire the ability on a factual basis to exercise decisive influence on the decisions of another undertaking.

(3) For the purposes of this Act, indirect control is exercised by one undertaking over another undertaking which is controlled, solely or together with it, by a third undertaking under its control or is jointly controlled by third undertakings under its control.

(4) For the purposes of this Act, activities of an office-holder relating to winding up and dissolution of undertakings do not qualify as the exercise of control.

(5) The term “part of an undertaking” is to be understood as assets or rights, including the clientele of an undertaking, the acquisition of which, solely or together with assets and rights which are at the disposal of the acquiring undertaking, is sufficient for enabling market activities to be pursued.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

13

application thresholds

acquisitions not qualifying as concentrations

direct and indirect participants

Article 24

(1) For a concentration of undertakings, the authorisation of the Hungarian Competition Authority shall be sought in cases where the aggregate net turnover of all the groups of undertakings concerned (Article 26(5)) and the undertakings jointly controlled by undertakings that are members of the groups of undertakings concerned and by other undertakings exceeded HUF fifteen billion in the preceding business year, and the net turnover of each of at least two of the groups of undertakings concerned in the preceding business year combined with the net turnover of the undertakings jointly controlled by undertakings members of the respective group of undertakings and other undertakings was more than HUF five hundred million.

(2) In assessing whether the HUF five-hundred-million threshold is met, concentrations not subject to authorisation which took place within a two-year period preceding the concentration concerned between the group of undertakings acquiring control and undertakings of the group of undertakings, the controlling powers of which relinquish as a conclusion of the concentration, shall also be taken into account.

(3) For insurance undertakings, the value of gross premiums shall be taken into account in place of net turnover. For investment service providers and funds, the incomes from those services and the contributions, respectively, shall be taken into account. For credit institutions and financial undertakings, the sum of the following income items shall be taken into account in place of net turnover:

a) interest income and similar income,

b) income from securities:

ba) income from shares and other variable yield securities,

bb) income from participating interests,

bc) income from shares in affiliated undertakings,

c) commission receivable,

d) net profit on financial operations,

e) income from other business activities.

Article 25

Temporary acquisitions of control or ownership for a one-year period at the longest by insurance undertakings, credit institutions, financial holding companies, investment companies or property managing organisations for the purposes of preparing a resale do not qualify as concentrations provided that they do not exercise their controlling rights, or exercise them only to an extent which is indispensable to the attainment of these objectives. The Hungarian Competition Authority on request where such undertakings can show that it was not possible to carry out the disposal within one year may extend that period.

Article 26

(1) Undertakings concerned are undertakings participating directly and indirectly in concentrations.

(2) Direct participants are the undertakings with the participation of which the concentration is effected.

(3) Indirect participants are the other members of the group of undertakings (Article 15(2)) to which a direct participant belongs.

(4) Undertakings which relinquish their controlling powers as a conclusion of the concentration shall be left out of account when identifying the range of the indirect participants.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

14

calculation of turnover

application for authorisation

validity of the contract

(5) Groups of undertakings concerned are groups of undertakings which consists of a direct participant pursuant to Section (2) and the indirect participants connected to it pursuant to Sections (3) and (4).

Article 27

(1) When applying Article 24(1), in calculating net turnover, the turnover of the undertakings concerned (Article 26) or parts of them shall be reduced by the sales between themselves.

(2) In calculating the net turnover of undertakings of foreign nationality, the net turnover realised from sales in the preceding business year in the territory of the Republic of Hungary shall be taken into account.

(3) In calculating the net turnover of undertakings concerned of majority state or municipality ownership, economic units with autonomous decision-making powers in determining their market conduct shall be taken into account.

(4) For parts of undertakings, the net turnover realised in the preceding year by the use of the assets and rights by the undertaking which sold them shall be taken into account.

(5) The net turnover of undertakings jointly controlled by two or more undertakings shall be apportioned equally to each undertaking having control of them. For the purposes of such apportioning, controlling undertakings, which belong to the same group of undertakings shall be deemed to be one single undertaking.

Article 28

(1) For a concentration to take place, it is the obligation of the direct participants or the acquirers of a part of the seller-undertaking or direct control, in merger and integration cases or in any other cases respectively, to apply for authorisation pursuant to Article 24.

(2) An application for authorisation shall be submitted within thirty days of the date of the publication of the invitation to tender, the conclusion of the contract or the acquisition of the controlling rights, whichever of them is the earliest.

(3) In cases of concentrations of credit institutions or insurance undertakings, the application for authorisation shall be submitted to the Hungarian Competition Authority on the same date as the application for permission to be submitted to the branch supervisory authority as provided for under separate legislation.

Article 29

For a contract resulting in the concentration of undertakings pursuant to Article 24 to come into existence, the authorisation of the Hungarian Competition Authority shall be required.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

15

balancing advantages against disadvantages

authorisation

authorisation with conditions and obligations

ancillary restraints

failure to apply for authorisation

Article 30

(1) When assessing an application for authorisation of a concentration, both concomitant advantages and disadvantages shall be considered. In the course of this consideration, the following aspects shall be examined, in particular:

a) the structure of the relevant markets, existing or potential competition on the relevant markets, procurement and marketing possibilities, the costs, risks and technical, economic and legal conditions of market entry and exit, the prospective effects of the concentration on competition on the relevant markets;

b) the market position and strategy, economic and financial capacity, business conduct, internal and external competitiveness of the undertakings concerned and likely changes in them;

c) the effect of the concentration on suppliers and on intermediate and final consumers.

(2) The Hungarian Competition Authority may not refuse to grant authorisation for a concentration where, with a view to the provisions of Section (1), the concentration does not create or strengthen a dominant position, which would impede the formation, development or continuation of effective competition on the relevant market (Article 14) or on a substantial part of it. To the extent that the creation of a joint venture pursuant to point c) of Article 23(1) has as its object or effect the coordination of the market conduct of the creating groups of undertakings, such coordination shall be assessed in accordance with the criteria of Article 17.

(3) In order to reduce the detrimental effects of a concentration, the Hungarian Competition Authority may attach to its decision pre- or post-conditions and obligations. It may, in particular, demand by its decision the divestiture of certain parts of the undertakings or certain assets or the relinquishment of control over an indirect participant, setting an appropriate time limit for the carrying out of these requirements.

(4) A preconditioned authorisation shall take effect from the date of the fulfilment of the conditions. A post-conditioned authorisation shall take effect from the date of it being granted. It shall cease to have effect should any of the conditions not be satisfied.

(5) The authorisation, which has been granted for a concentration shall also cover restrictions necessary to the implementation of the concentration.

Article 31

If it is established in the course of the proceedings of the competition supervision that a concentration which is subject to authorisation pursuant to Article 24, has been carried out without obtaining such an authorisation and may not have been capable of authorisation, the Hungarian Competition Authority may require by its decision, setting an appropriate time limit, the separation or divestiture of the merged undertakings or assets or interests or the relinquishment of joint control or it may attach other obligations to its decision in order to restore effective competition.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

withdrawal or amendment of the authorisation decision

Article 32

(1) The Hungarian Competition Authority shall revoke its decision made pursuant to Article 30 where:

a) the grant of the authorisation by the decision, which has not yet been reviewed by the court, has been based on misleading information concerning a fact which was fundamental to the making of the decision; or

b) the undertaking subject to the decision is in breach of any obligation attached to the decision.

(2) The Hungarian Competition Authority may amend its decision made pursuant to Article 30 where the obligee is in breach of any obligation, or unable to satisfy any of the conditions, attached to the decision but where the obligee has not been found negligent.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

Hungarian Competition Authority

PART TWO

Chapter VII

The Hungarian Competition Authority

Article 33

(1) The Hungarian Competition Authority is a public, budgetary institution which constitutes a separate chapter in the central budget, the sums of total expenditure and total income of which may be reduced only by Parliament.

(2) Except where this Act provides otherwise, the responsibilities concerning the supervision of competition defined in this Act and in the Act on Price Setting are performed by the Hungarian Competition Authority. All the duties of the Hungarian Competition Authority must be prescribed by law.

(3) The duties assigned to the competition authority of a member state by the competition rules of the European Community are carried out by the Hungarian Competition Authority.

Article 34

Except where otherwise provided in this Act, all civil servants employed by the Hungarian Competition Authority are subject to the provisions of Act XXIII of 1992 on the Legal Status of Civil Servants.

Article 35

(1) The Hungarian Competition Authority is headed by the President.

(2) The President of the Hungarian Competition Authority is nominated by the Prime Minister and appointed by the President of the Republic. The two Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority are nominated by the President of the Hungarian Competition Authority to the Prime Minister who, in agreement with the nomination, submits the nomination to the President of the Republic. The Vice Presidents are appointed by the President of the Republic, who, at the same time, charges one of the two Vice Presidents with the responsibilities of the Chairof the Competition Council. The appointments of the President and the Vice Presidents are for a period of six years. After the expiry of the six-year period the appointed persons may be reappointed. The Chairof the Competition Council may be reappointed once only.

(3) Prior to nomination by the Prime Minister, the candidates, at the initiative of the Prime Minister, will attend a public hearing by the competent committee of Parliament.

(4) The mandate of the President and the Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority comes to an end if:

a) the term of the appointment expires; or

b) the President (Vice President) resigns his position; or

c) the President (Vice President) dies; or

d) the President (Vice President) is relieved of his position by the President of the Republic acting upon a proposal by the Prime Minister.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

18

President and Vice Presidents

duties of the President

(5) The President (Vice President) will be relieved of his position, if he has:

a) become unworthy of fulfilling it; or

b) become incapable of fulfilling it; or

c) failed to report or put an end to any grounds for incompatibility (Article 40); or

d) failed intentionally to fulfil his obligation to make a property declaration or intentionally supplied false information in respect of any important fact or data in his property declaration.

(6) An official shall be deemed unworthy of fulfilling his position where he has a criminal record, or where a court has convicted him or applied another sanction, and he has not yet been deleted from the criminal record.

(7) An official shall be deemed incapable of fulfilling his position where he has become permanently incapable of performing the attached duties, or where the performance of such duties by him does not meet the appropriate professional standards.

(8) The President and the Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority must be nominated within the three-month period preceding the date of expiry of the term of appointment of their predecessors, and the procedure required for their appointment must be concluded as early as one month before the date of expiry of the preceding appointment.

Article 36

(1) The President of the Hungarian Competition Authority:

a) directs the activities of the Hungarian Competition Authority;

b) represents the Hungarian Competition Authority;

c) establishes the organisational and operational rules of the Hungarian Competition Authority and approves the organisational and operational rules of the Competition Council;

d) exercises the rights of employer, except for the appointment and dismissal of the members of the Competition Council, and records and controls the property-declarations of investigators and other civil servants who are obliged to make property declarations;

e) appoints the persons representing the Hungarian Competition Authority in the Advisory Committee of Restrictive Practices and Dominant Positions of Regulation (EC) No 1/2003, and in the Advisory Committee on Concentrations set up by Council Regulation (EC) No 139/2004 on the control of concentrations between undertakings (hereinafter: Regulation (EC) No 139/2004); and

f) is responsible for the development of competition culture, particularly:

fa) in order to raise public awareness of competition, for the dissemination of knowledge about competition policy, including the provision of information about the benefits resulting from competition or with the aim of assisting compliance and the creation of a competitive regulatory environment, and

fb) for the contribution to the development of competition- related legal and economic activities of public interest.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

19

reports to Parliament and its committee

competition advocacy

collecting data outside proceedings

notices

competition culture

Competition Council

Chairof the Competition Council

(2) The President of the Hungarian Competition Authority:

a) may take part in the sessions of Parliament;

b) will, when requested, give expert advice to Parliament on issues relating to economic competition;

c) submits annual reports to Parliament and, upon request, to the competent parliamentary committee on the activities of the Hungarian Competition Authority and, on the basis of his law enforcement experience, on how fairness and freedom of competition are observed; and

d) attends, with consultative rights, the meetings of the Government where issues relating to the scope of duties of the Hungarian Competition Authority are discussed.

(3) The President of the Hungarian Competition Authority, except for the provisions of Section (4) below, shall be solicited for his opinion concerning all measures drafted, and legislation in conception or drafted that have a bearing on the responsibilities of the Authority, in particular if such planned measures or legislation restrict competition (performance of some activity or entry into the market), grant exclusive rights or contain provisions pertaining to prices or terms of sale.

(4) The notary of a municipality may solicit the President of the Hungarian Competition Authority for his opinion concerning draft municipality regulations, which have, as set out in Section (3) above, a bearing on the responsibilities of the Hungarian Competition Authority.

(5) At the request of the Government or ministers or international organisations, the President of the Hungarian Competition Authority shall report on experience gained in the course of his activities relating to economic competition and on issues relating to economic competition. For this purpose, the President of the Hungarian Competition Authority may, on a voluntary response basis, collect data and request information.

(6) The President of the Hungarian Competition Authority may issue, together with the Chairof the Competition Council, notices, which describe the basic principles of the law enforcement practice of the Hungarian Competition Authority. Notices have no binding force, their function is to increase the predictability of law enforcement.

(7) The President of the Hungarian Competition Authority may vest, by the decision on foundation, separate legal personality in the unit of the Hungarian Competition Authority created for the purposes of the development of competition culture in Hungary and of the promotion of the development of the institutional system of competition law enforcement in the region.

Article 36/A

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

Article 37

(1) The Competition Council consists of a Chairand members. The Competition Council performs duties defined by this Act.

(2) The Chairof the Competition Council:

a) organises the activities of the Competition Council;

b) supervises compliance with procedural deadlines;

c) prepares and submits for approval (point c) of Article 36(1)) the organisational and operational rules of the Competition Council;

The Competition Act (Act LVII of 1996)

20

members of the Competition Council

investigators

incompatibility

property declarations

d) ensures publication of the resolutions of the Competition Council (Article 80); and

e) may act as a member of the competition council bringing proceedings.

Article 38

(1) Following a nomination by the President of the Hungarian Competition Authority, the members of the Competition Council are appointed and dismissed by the President of the Republic of Hungary. The appointment is made for a period of six years. After the expiry of the six-year period, the appointed persons may be reappointed on one occasion.

(2) In the course of the competition supervision proceedings, the members of the Competition Council are subject only to the law; otherwise they are civil servants of the Hungarian Competition Authority.

(3) A member of the Competition Council will be relieved of his position if he has:

a) become unworthy of fulfilling it (Article 35(6)); or

b) become incapable of fulfilling it (Article 35(7)); or

c) failed to report or put an end to any grounds for incompatibility (Article 40); or

d) been subject to the disciplinary punishment of dismissal; or

e) failed to fulfil, or has fulfilled inappropriately, his obligation to make a property declaration.

Article 39

Civil servant staff of the Hungarian Competition Authority performing investigations or duties aimed at promoting investigations (hereinafter: investigator) are appointed by the President of the Hungarian Competition Authority.

Article 40

(1) The President and Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority, members of the Competition Council and the investigators shall not undertake any other assignment, shall not take up other gainful employment and may not be executive officials or members of the supervisory boards of companies or cooperatives, except for legal relations established for the performance of scientific, educational, artistic activities, activities falling under the protection of copyright or industrial property rights and literary advisory or editorial activities (incompatibility).

(2) Such persons shall, without delay, report the occurrence of any reason for incompatibility to the person exercising the right of employer. The person exercising the right of employer shall set a short period of time for the elimination of the grounds for incompatibility.

(3) Where the person obliged to report incompatibility has failed to carry out that obligation, or to eliminate incompatibility within the time limit specified for this purpose, he shall be relieved of his duties.

(4) The President and Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority shall make property-declarations at the time of their appointment and thereafter annually; the members of the Competition Council and the investigators shall make property declarations at the time of their appointment and thereafter biennially, as determined by the rules relating to civil servants.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

21

grading and advancement of the investigators

Article 41

[Repealed by Act LXXIX of 1997]

Article 42

(1) The President and the Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority are entitled to a salary and to benefits equal to those of ministers and state secretaries respectively; furthermore, the President and the Vice Presidents are entitled to a leader allowance which amounts to 110 per cent and 100 per cent of their basic salary respectively; furthermore, the President and the Vice Presidents are entitled to a salary bonus which amounts to 80 per cent of their basic salary. The members of the Competition Council are entitled to a basic salary, which is ten times as high as the basic remuneration of civil servants.

(2) The President and the Vice Presidents of the Hungarian Competition Authority, who have held their position for three years and whose mandate comes to an end as a result of the expiry of the term of the appointment, the reaching of an age limit set by a separate statute or the pensioning, are entitled for further three months to benefits corresponding to the amount of their monthly salary. Where the mandate comes to an end due to death, the heir is entitled to the benefits.

(3) Where the mandate comes to an end in more than three years, the annual increase in the benefits pursuant to Section (2) above shall equal, by each of the additional years during which the position is held, to the monthly amount of the salary but the additional benefits may not exceed the amount of twelve months’ salary.

Article 42/A

(1) The investigators shall be categorised as junior investigator, investigator, investigator-adviser, principal investigator-adviser and leading principal investigator-adviser.

(2) The President may charge the investigator to work as bureauhead-investigator or deputy bureauhead-investigator, assuming the responsibilities of, or acting as deputy for, the leader of a separate unit respectively.

(3) Junior investigators, investigators, investigator-advisers and principal investigator-advisers are entitled to an additional leave of five, ten, eleven and twelve workdays, respectively; leading investigator-advisers, deputy bureauhead­ investigators and bureauhead-investigators (as leaders) are entitled to an additional leave of thirteen workdays.

(4) The basic salary of the investigator shall be

a) 4 times, for junior investigators,

b) 7 times, for investigators,

c) 7,5 times, for investigator-advisers,

d) 8 times, for principal investigator-advisers,

e) 8,25 times, for leading principal investigator-advisers,

f) 8,5 times, for deputy bureauhead-investigators,

g) 9 times, for bureauhead-investigators,

as high as the basic remuneration established by a separate statute.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

22

civil servants not university or college graduates

university or college graduates

(5) The extent of the leader allowance shall amount to 20 per cent, for principal investigator-advisers, 30 per cent, for leading principal investigator-advisers, 40 per cent, for deputy bureauhead-investigators and 90 per cent, for bureauhead­ investigators, of their respective basic salaries.

(6) The investigators shall be included in the category:

a) junior investigator, if they are career-starting civil servants or, for a period of probation, if they are not career-starting civil servants;

b) investigator, if they have worked as junior investigators for at least two years for the Hungarian Competition Authority and have got an assessment of at least "eligible" or they have had at least three years' work experience in their special fields and took a primary examination in public administrative knowledge or have been equivalently qualified.

(7) The investigators

a) shall be included in the category of investigator-adviser, if they have had two years’ work experience as investigators, have got an assessment of "eligible" and have undertaken a specialist examination in public administrative knowledge or have obtained equivalent qualifications;

b) may be included in the category of principal investigator-adviser, if they have received an assessment of "excellently suitable" and have undertaken a specialist examination in public administrative knowledge or have obtained equivalent qualifications;

c) principal investigator-advisers, to whom special responsibilities have been granted, may be included in the category of leading principal investigator-adviser, if the performance of their work is at an outstanding level.

(8) Civil servants who have undertaken a specialist examination in public administrative knowledge or have obtained equivalent qualifications are eligible to be appointed as bureauhead-investigators or deputy bureauhead-investigators.

(9) In each calendar year, subject to the existence of their legal relations to the Hungarian Competition Authority on the date of payment and the non-suspension of the work they actually performed during the six months’ period in question, staff members employed as civil servants by, or in employment in, the Hungarian Competition Authority are entitled to two times one month’s salary paid on two occasions as additional benefits. The additional benefits shall be paid in two parts until the end of the month following the six months’ period in question.

(10) Civil servants who are not university or college graduates and who are employed in positions promoting the basic activities of the Hungarian Competition Authority are entitled to a salary bonus the extent of which amounts to 50 per cent of their basic salary.

Article 43

(1) Members of the Competition Council must be university or college graduates in their specialist fields. Law officer members of the Competition Council must have taken a specialist examination in law.

(2) Investigators of the Hungarian Competition Authority must be university or college graduates in their specialist fields.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

competition culture

sectoral inquiries

Article 43/A

The Hungarian Competition Authority shall be authorised to use for the development of competition culture and for the covering of expenses of performing responsibilities concerning the competition supervision proceedings and the sectoral inquiries five per cent as a maximum of the total amount of the fines collected and the total amount of the procedural fees and procedural fines paid, respectively, in the previous year.

PART THREE Chapter VII

Sectoral inquiries Article 43/B

In the course of the sectoral inquiries of the Hungarian Competition Authority the provisions of Articles 49 to 51 and Article 58(2) shall be applied mutatis mutandis. The sectoral inquiries shall otherwise be governed mutatis mutandis, except where this Chapter provides otherwise, by the provisions of Act CXL of 2004 on the General Rules of Public Administrative Procedures and Services (hereinafter: PAPA).

Article 43/C

(1) Where price movements or other market circumstances suggest that competition is being distorted or restricted in a market belonging to the sector in question, the President of the Hungarian Competition Authority starts, by injunction, inquiry into the sector in order to understand and appraise the functioning of the market. The reasoning to the injunction, which orders the opening of an inquiry into the sector, shall specify the market circumstances that necessitated the opening of the sectoral inquiry. The injunction opening the inquiry shall be published in an announcement on the Internet homepage of the Hungarian Competition Authority. The sectoral inquiry shall be conducted by civil servants appointed by the President of the Hungarian Competition Authority to proceed in such capacity.

(2) In the course of the sectoral inquiry, the President of the Hungarian Competition Authority may require, setting a time limit for compliance, the undertakings in the relevant economic sector to provide information. The President of the Hungarian Competition Authority may impose, by injunction, fine on undertakings that do not observe, or not observe within the specified time limit the request for information, or supply incorrect or false information. The minimum fine shall be HUF fifty thousand; the maximum shall be one per cent of the undertaking's net turnover in the preceding business year. Undertakings exceeding the specified time limit may be fined on a daily basis. The maximum amount of this fine shall be one per cent of the undertaking's per-day net turnover in the preceding business year.

(3) In the case specified in Section (1) above, the President of the Hungarian Competition Authority may also request central state bodies or the National Bank of Hungary, which have in their possession individual data, and combined data allowing the identification of data-suppliers, of which the Hungarian Competition Authority acting in the scope of its duties is entitled to acquire knowledge, to supply those data to the Authority. No fines may be imposed on the organisations specified in this Section.

Article 43/D

(1) The undertakings and the organisations mentioned in Article 43/C(3) shall be obliged to supply the information requested pursuant to Sections (2) and (3) of Article 43/C including business secrets, to the Hungarian Competition Authority.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

24

(2) The expert may have access in the course of the sectoral inquiries to the documents which are necessary to perform his duties, including those which contain business secrets, bank secrets, insurance secrets or secrets defined by separate statutes and relating to the treatment of securities or the operation of funds.

(3) Persons obliged to supply information may request information containing business secrets not to be disclosed, with regard to the need of protection of business secrets (point a) of Article 4(3)). When deciding about this request, the President of the Hungarian Competition Authority may oblige, by injunction, the requesting persons, except the organisations specified in Article 43/C(3), to prepare a version of the document concerned which does not contain business secrets.

Article 43/E

(1) The Hungarian Competition Authority shall prepare a report on the results of its sectoral inquiries within a reasonable period of time. The President of the Hungarian Competition Authority may publish a version of the report which does not contain state or trade secrets, bank secrets, insurance secrets, secrets defined by separate statutes and relating to the treatment of securities or the operation of funds or business secrets.

(2) Before publishing the report the Hungarian Competition Authority shall give the opportunity to the persons concerned to submit written observations about the content of the report and it may also hold hearings for this purpose. The version of the report which does not contain business secrets shall be sent to the persons concerned at a time early enough to afford them at least thirty days for submitting their written observations or preparing themselves for the hearing. Concurrently with publishing the report and at the same place, the Hungarian Competition Authority will, when requested, publish a summary of the written observations or of the statements made at the hearings or the documents, which contain observations on the substance of the report.

(3) Subject to the content of the report defined in Section (1) above, the President of the Hungarian Competition Authority

a) may order the commencement of competition supervision proceedings pursuant to Article 70 against an undertaking;

b) will inform the responsible committee of Parliament or the responsible ministry or authority of market failures detected by the sectoral investigation which cannot be remedied in competition supervision proceedings.

Article 43/F

Legal remedies may be sought against the injunctions ordering the commencement of an inquiry, imposing fines or refusing to treat the contents of the documents as business secrets pursuant to Article 43/C(1), 43/C(2) or 43/D(3) respectively, within fifteen days of the conveyance of the injunction. The claim for remedy has no suspensive effect on the implementation of injunctions ordering the commencement of an inquiry pursuant to Article 43/C(1). Applications for a legal remedy shall be considered immediately by the Municipal Court of Budapest in administrative proceedings out of lawsuit.

Chapter IX Complaints and informal complaints

Article 43/G

(1) On observation of a conduct falling within the competence of the Hungarian Competition Authority and infringing Article 8, 10, 11, 21 or 24 of this Act or Article 81 or 82 of the EC Treaty, any person may make a complaint or an informal complaint to the Hungarian Competition Authority.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

complaints

25

(2) The procedure relating to complaints or informal complaints is not part of the competition supervision proceedings; except for those in Article 54, the provisions of Chapters X to XII are not applicable in procedures relating to complaints or informal complaints.

Article 43/H

(1) Complaints can be made by the submission to the Hungarian Competition Authority of a properly completed form issued by the Hungarian Competition Authority. The form shall contain the important facts required for the assessment of the complaint, including, in particular, the data necessary for the identification of the complainant and the undertaking(s) complained of, a description of the particular conduct through which the alleged infringement was committed, the basic information required to define the relevant market, an indication of the duration of the alleged infringement, furthermore facts and evidence supporting the statements made on the alleged infringement.

(2) Of the provisions of PAPA, only those of Article 17, Article 26, Article 40, Articles 58 and 59, Articles 72 and 73, Articles 78 and 79, Article 81, Article 122 and Article 153 shall be applied in procedures relating to complaints except that the term party used by PAPA means the complainant.

(3) Where the Hungarian Competition Authority is not entitled to proceed in respect of the statements made in a complaint, it must refer the complaint within 15 days to the body competent to proceed in the case and inform the complainant of this measure.

(4) The investigator may collect data which are needed to assess the complaint and hold hearings with the participation of the interested persons; he clarifies with the involvement of other authorities or with expert assistance the facts which are needed to assess the complaint. Neither procedural fines may be imposed on persons concerned refusing to cooperate in the course of the procedure, nor coercive measures may be applied against them. Repeated complaints having the same content as a complaint previously made by the same complainant do not need to be considered.

(5) Persons supplying data to the Hungarian Competition Authority during the examination of a complaint may request limitation of access to the documents or to the making of copies thereof, with reference to the need of protection of business secrets. Only complainants, after the date when an injunction on the assessment of the complaint was made and only in cases to which point b) of Section (8) applies, may have access to the documents of the procedure in order to exercise their right to resort to legal remedy except in cases where the investigator ordered limitation of access to the documents, with regard to the need of protection of business secrets.

(6) The costs of the procedure are advanced and born by the state. If in the course of the competition supervision proceedings an infringement committed by the conduct specified in a complaint is established, the costs of the procedure relating to the complaint must be borne by the parties whose conduct was found to infringe the law.

(7) The complainant may request non-disclosure of his identity or of the fact that he made a complaint to the Hungarian Competition Authority.

(8) Within sixty days of receipt of the complaint, the investigator shall issue an injunction:

a) to open an investigation pursuant to Article 70(1), or

b) to state, based on the data supplied by, or obtained in the procedure conducted on the basis of, the complaint that the conditions for the opening of an investigation set out in Article 70(1) are not fulfilled.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

26

(9) The time limit defined in Section (8) may be extended by sixty days where justified.

(10) Complainants shall be informed of the injunction made pursuant to point b) of Section (8) in all cases, undertakings complained of only in cases where they participated in the procedure.

(11) The complainant may seek legal remedy against an injunction made pursuant to point b) of Section (8) above, within eight days of the conveyance of the injunction. Applications for a legal remedy shall be considered by the Municipal Court of Budapest in administrative proceedings out of lawsuit. If the court considers point a) of Section (8) to be applicable, it will oblige the investigator to order the opening of an investigation within thirty days.

Article 43/I (1)

(1) The Hungarian Competition Authority must treat complaining documents other than complaints within the meaning of Article 43/H(1), as informal complaints. The procedure relating to informal complaints is governed by the provisions of this Article.

(2) Where the Hungarian Competition Authority is not entitled to proceed in respect of the statements made in an informal complaint, it must refer the informal complaint within fifteen days to the body competent to proceed in the case and notify the person making the informal complaint of this measure.

(3) Informal complaints shall be assessed within thirty days of the date of receipt of them. Where laying the foundations for the assessment of an informal complaint is

informal expected to take more than thirty days, the investigator shall notify this fact to the complaints person making the informal complaint before the expiry of the original time limit for

settlement, indicating at the same time the likely date for settlement.

(4) The investigator may hear the person making the informal complaint and may request him to provide further clarification and information. The person making the informal complaint may request non-disclosure of his identity or the fact that he made an informal complaint to the Hungarian Competition Authority.

(5) Repeated informal complaints having the same content as an informal complaint previously made by the same person or informal complaints made by anonymous persons do not need to be considered.

(6) On the basis of the informal complaint, where the informal complaint is proved to be well-founded, the investigator shall decide on taking the necessary measure and notify the person making the informal complaint on his resolution.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

competence

phases of the proceedings

Chapter X

General Rules Governing the Competition Supervision Proceedings of the Hungarian

Competition Authority

Application of the general rules of public administrative procedures

Article 44

Unless otherwise provided in this Act, competition supervision proceedings shall be governed by the provisions of PAPA, with the exception of Article 12(2), Article 15, Article 16(1)-(2), Article 18, Article 20, Article 22(3)-(5), Article 27(2), Article 29, Article 30, points a), b), d) and e) of Section (1), furthermore Sections (2)-(4) of Article 31, Article 32(5), Sections (1)-(2), points b), d) and f) of Section (3) and Sections (4)-(9) of Article 33, phrase two of Section (1), furthermore Section (2) of Article 34, Article 36(2)-(4), Article 37, Article 38(1), Article 39(5), Articles 42 and 43, Article 46(2), Article 47, Sections (1) and (6) of Article 51, Article 61(1)-(2), Article 64, Articles 66, Article 67(2)-(3), Sections (1) and (4) of Article 68, Sections (1), (2), (4) and (6) of Article 69, Article 70, Article 72(3)-(4), Article 74(2)-(5), Article 75, Article 88(1), Article 94, points a), c) and d) of Section 2, point b) of Section (3), furthermore Section (5) of Article 97, Articles 98-108, Article 109(2)-(4), Articles 112 and 113, Article 115(1)-(4), Article 116, Article 117(3)-(4), second sentence of Article 123(2), points b) and c) of Article 125, Articles 127-129, point b) of Article 138(1), points b)-d) of Article 140(1), Article 141, Article 148(6), point d) of Section (1), furthermore Section (4) of Article 149, Article 154, Article 157(2 )­ (3), Article 158(3), Article 159 and Article 171(2) of PAPA.

Competence

Article 45

The Hungarian Competition Authority shall have competence in all cases relating to competition supervision, which do not belong to the competence of the courts (Article 86).

Article 46

The competence of the Hungarian Competition Authority covers the whole territory of the country.

Phases of the competition supervision proceedings; composition of the proceeding body; exclusion

Article 47

(1) The competition supervision proceedings consist of the following phases:

a) the procedure of the investigator;

b) the procedure of the competition council;

c) post-investigation; and

d) enforcement.

(2) In the course of the proceedings, the investigator and the competition council bringing proceedings in the case may make injunctions, but a decision on the substance of the case may be made only by the competition council bringing proceedings in the case.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

28

Article 48

(1) The resolutions of the competition council bringing proceedings shall be proceeding made by a panel of three or five members. competition council (2) Where this law speaks of competition council bringing proceedings in the

case, this term means the board defined in the above Section (1). In other cases, the investigator or a member of the competition council bringing proceedings in the case may proceed alone.

Article 49

(1) The following persons must be excluded from dealing with a particular case:

a) the parties, persons jointly authorised or sharing obligations with the parties, and persons whose rights or obligations may be affected by the result of the proceedings;

b) representatives of the persons defined in the above point a);

c) relatives and former spouses of the persons defined in the above points a) and b);

d) persons who have been heard in the course of the proceedings as witnesses or experts, or the hearing of whom as witnesses or experts has been ordered; or

e) persons who cannot be expected to form an objective opinion of the case (prejudice).

(2) exclusion [Repealed by Act CXXXVIII of 2000]

Article 50

(1) Investigators and members of the competition council bringing proceedings in the case shall, without delay, notify the President of the Hungarian Competition Authority and the Chairof the Competition Council respectively, if any of the above reasons for their exclusion from the proceedings exists. Investigators and members of the competition council bringing proceedings in the case shall bear disciplinary responsibility and financial liability for failure to make such notification or for any delay in making such a notification.

(2) Reasons for exclusion may be reported by a party at any phase of the proceedings; however, in the course of the procedure of the competition council, he may enforce them only in cases where he makes it probable at the same time that he has just acquired knowledge of the fact, which serves as a basis for exclusion.

(3) Where a party makes an obviously unfounded notification of a reason for exclusion, or where a party repeatedly makes unfounded notifications against the same person in the same proceedings, a procedural fine may be imposed on him in the injunction refusing the exclusion (Article 61).

Article 51

(1) In respect of the exclusion of an investigator or a member of the competition council bringing proceedings in the case, the resolution shall be made by the President of the Hungarian Competition Authority or the Chairof the Competition Council respectively, who will appoint at the same time the new investigator or the new member of the competition council bringing proceedings in the case, if necessary.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

party

29

(2) Where the investigator or a member of the competition council bringing proceedings in the case has reported the reason for exclusion, he shall not take further part in the proceedings until the issue is settled. In any other case he may continue but shall not make resolutions resulting in the conclusion of the case. In the case of a notification made by a party repeatedly against the same person, such a limitation shall not apply.

(3) Where the reason for exclusion was reported by a party, legal remedy (Article 77) against the injunction on the refusal of exclusion may be sought by request for a review, by the court, of the decision made by the competition council bringing proceedings in the case.

(4)

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

(5) Where the Chairof the Competition Council acts as a member of a competition council bringing proceedings the rules relating to the procedure of his exclusion shall be the same as those governing the exclusion of the investigator.

The party

Article 52

For the purposes of this Act, the term “party” means a person against whom proceedings were started ex officio, as well as an applicant (Article 68) and a person who is the subject of the application.

Article 53

(1) Where there is a legal successor to a party which has been wound up, such a legal successor may enter, on a voluntary basis, the proceedings commenced upon an application, within thirty days of the setting in of the legal succession. If no voluntary entry is effected the proceedings are terminated by the investigator or the competition council bringing proceedings in the case.

(2) Where, in the course of proceedings started ex officio, a party has been wound up, its legal successor may be drawn into the proceedings. Where inclusion of the legal successor in the proceedings is not justified - with respect to the provisions in Article 70(1) - or where there is no legal successor to the party, the proceedings shall be terminated by the investigator or the competition council bringing proceedings in the case.

(3) Where it is established from the available information that the proceedings started ex officio are directed at an inappropriate party, the appropriate party may be called into the proceedings and the previously involved party simultaneously released. Otherwise the proceedings shall be terminated by the investigator or the competition council bringing proceedings in the case.

(4) Where it is established from the available information that other undertakings are also engaged in the conduct under review, the investigator shall draw those undertakings into the proceedings.

(5) Where granting authorisation in proceedings commenced upon an application would require an obligation to be imposed on an undertaking, which is not a party to the proceedings that undertaking may enter as a party the proceedings, following such a request of the investigator. The undertaking entering the proceedings may not withdraw the application.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

30

representation

access to the files

Representation

Article 54

(1) The party is represented in the proceedings by its legal representative or proxy.

(2) The following persons may proceed as proxy:

a) a fellow party or his legal representative or proxy;

b) a relative of the party;

c) a lawyer or a law firm;

d) an official in charge of a state body in cases relating to the activities of such a state body;

e) a member or an employee of an economic organisation authorised to perform management responsibilities in cases related to the activities of such an economic organisation;

f) organisations representing the interests of persons with an interest in the economic activity concerned; and

g) persons authorised by law to proceed in such capacity.

(3) In the case of a proxy defined in point f) of Section (2) the investigator or the competition council bringing proceedings in the case may oblige the party to appoint another proxy, where he or it is expected to order in the case the hearing of the interest representation organisation.

(4) Authorisations to act as proxy must be in writing. The issuance and termination of such authorisations are governed by the provisions in Articles 68 to 71 of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedures.

Access to the files, business secrets

Article 55

(1) The party and its representative may have access to the documents after the completion of the investigation, following the date set by the competition council bringing proceedings in the case and they may make copies or take notes thereof. The starting date for the access shall be set early enough so as to enable the party to prepare for making a statement. Specifying the documents concerned, the competition council bringing proceedings in the case may give its consent to the party or its representative having access to the documents before the completion of the investigation where this does not jeopardise the effectiveness of the proceedings.

(2) At any time in the course of the proceedings, the public prosecutor or, with the consent of the public prosecutor, the investigating authority may have access to all the documents of the proceedings and the expert may have access to the documents which are necessary to perform his duties, including those which contain business secrets, bank secrets, insurance secrets or secrets defined by separate statutes and relating to the treatment of securities or the operation of funds; they may make copies or take notes of the respective documents.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

31

business secrets

internal documents

omission

international legal assistance

(3) The party and other persons participating in the proceedings may request limitation of access to the documents or to the making of copies or to the taking of notes of the documents, with reference to the need of protection of business secrets. A separate legal remedy (Article 82) may be sought against an injunction made by the investigator or the competition council bringing proceedings in the case, which rejects the request. When deciding about this request, the investigator or the competition council bringing proceedings in the case may oblige the party or the other persons participating in the proceedings to prepare a version of the document concerned which does not contain business secrets.

(4) A foreign authority may request that a part or the whole of the content of their response to a request for information be treated as a business secret. The treatment of business secrets is governed by the rules defined in Section (3).

(5) In the course of the proceedings of the Hungarian Competition Authority, the party and other persons participating in the proceedings may not have access to internal documents of the Hungarian Competition Authority, the European Commission, or the competition authorities of the member states, including documents drawn up pursuant to Articles 11 and 14 of Regulation (EC) No 1/2003, furthermore, to correspondence between the Hungarian Competition Authority and other authorities, or between the latter, unless those internal documents are used in evidence when establishing the facts of the case.

Justification for negligence

Article 56

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

Article 57

(1) No application for justification may be submitted after sixty days of the specified date missed or of the last day of the time limit exceeded.

(2) In respect of an application for justification, the resolution is made by the investigator during the investigation, or by the competition council bringing proceedings in the case during the procedure of the competition council. A separate legal remedy (Article 82) may be sought against an injunction made by the investigator, which rejects the application for justification. An injunction rejecting the application for justification by the competition council bringing proceedings in the case may be contested by the request for a review, by the court, of the decision made on the substance of the case.

International legal assistance

Article 58

(1) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

(2) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

(3) Documents generated in the course of the proceedings may be made available on request to a foreign authority. Documents containing business secrets may only be made available if this is provided for in an international agreement. Where the requested documents contain business secrets, a condition for disclosure is a commitment by the foreign authority to treat the contents of the documents as business secrets.

(4) In order to contribute to the mutual promotion of the ability of the parties to perform their duties, the Hungarian Competition Authority may enter into cooperation agreements with foreign competition authorities.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

32

service performed abroad

stay of proceedings

procedural fines

procedural fees

Service performed abroad

Article 59

(1) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

(2) Service performed abroad shall be deemed valid if it meets the requirements laid down either in domestic law or the law of the country where the service is performed.

Stay of proceedings

Article 60

In the case of a stay of the proceedings started upon an application, a separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction of the investigator or the competition council bringing proceedings in the case.

Procedural fines

Article 61

(1) A procedural fine may be imposed on the party or other persons participating in the proceedings, furthermore on persons obliged to provide assistance in clarifying the facts of the case if they engage in an act or display behaviour which is aimed at protracting the proceedings or preventing the disclosure of facts, or which has such an effect.

(2) A person who disrupts the trial may be called to order by the chairman of the trial. In the case of repeated or grave disruption, such a person shall be expelled from the room, and a procedural fine may be imposed.

(3) The minimum procedural fine imposed pursuant to the above Sections (1) and (2) shall be HUF fifty thousand, the maximum shall be one per cent of the undertaking's net turnover in the preceding business year, for undertakings and HUF five hundred thousand, for natural persons who do not qualify as an undertaking. In the case of exceeding time limits specified for the performance of procedural obligations, the maximum procedural fine shall be one per cent of the undertaking's per-day net turnover in the preceding business year, for undertakings and HUF fifty thousand per day, for natural persons who do not qualify as an undertaking. A separate legal remedy (Article 82) may be sought against an injunction imposing a procedural fine. The application has a suspensive effect on the implementation of the injunction. The investigator or the competition council bringing proceedings in the case may also amend their injunction imposing a procedural fine.

Procedural fees and costs

Article 62

(1) Where the proceedings are started on application pursuant to Article 24 or 25, the applicant shall pay, upon submission of the application, a procedural fee of HUF two million. Where the competition council bringing proceedings in the case in proceedings started on the basis of Article 24, makes its decision pursuant to point b) of Article 63(3), an additional procedural fee of HUF eight million shall be paid within fifteen days of the date of service of the decision. In the case of termination of the proceedings pursuant to Article 68(5) half of the procedural fee paid shall be reimbursed to the party. There is no charge if proceedings are terminated pursuant to Article 68(4). Prior notification of a price increase is free of charge (point c) of Article 67(2)).

The Competition Act (Act LVII of 1996)

33

costs

time limits

(2) Where, in the decision made on the substance of the case, the competition council bringing proceedings in the case authorises, pursuant to point b) of Article 77(1), a concentration of undertakings it shall at the same time oblige the parties to pay the fee and costs determined in Section (1) above and Section (3) below respectively.

(3) The parties are obliged to advance and, irrespective of the outcome of the proceedings, bear the costs of proceedings started on application. Where the application is found to be well-founded, the procedural fee and costs may be divided between the applicant and the undertaking which is the subject of the decision.

(4) The costs incurred in proceedings started ex officio are borne by the party if an infringement was established, including termination of the proceedings pursuant to point c) of Article 76(3). If there was no infringement established the costs of the proceedings started ex officio are borne by the state.

(5) In the case of proceedings started ex officio, if more than one undertaking is jointly engaged in unlawful practices, they shall bear joint and several liability for payment of the costs of the proceedings.

(6) No exemption may be granted from the obligation of payment of the fee and the costs of proceedings. Interpreters’ fees are advanced and borne by the state.

(7) Witnesses are entitled to reimbursement of costs necessarily incurred in connection with their appearance. Witnesses shall be made aware of this fact following their hearing. The remuneration of experts is governed by a regulation issued by the minister responsible for justice. Separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction establishing the remuneration of experts and witnesses, which has a suspensive effect on implementation.

Time limits for settlement

Article 63

(1) It shall be an ex officio duty to ensure a thorough investigation of cases and completion within a reasonable period of time.

(2) Unless another time limit is set by law, the resolution concluding the proceedings shall be made within,

a) in the case of proceedings started on the basis of Articles 8 to 10, ninety days of the date of the order to open the case;

b) in the case of proceedings started on the basis of Articles 11 and 21, one hundred eighty days of the date of the order to open the case;

c) in the case of proceedings started on the basis of Article 67 (3) for failure to submit an application for the authorisation defined by Article 24, one hundred eighty days of the date of the order to open the case.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

extension of the time limit

34

(3) In the course of the control of a concentration, the resolution concluding the proceedings shall be made within:

a) forty five days, where:

aa) no concentration pursuant to Article 23 or with a view to Article 25 is effected; or

ab) the thresholds set by Article 24 are not met by the given concentration; or

ac) granting authorisation for the concentration may clearly not be refused pursuant to Article 30(2);

b) one hundred twenty days in all other cases;

of the date of receipt, or the completion, of the application.

(4) In respect of the application of point b) of Section (3), the resolution shall be made by the competition council bringing proceedings in the case within forty five days of the date of receipt or completion of the application.

(5) When reckoning the deadlines for settlement the periods of time elapsed to take the following measures need not be taken into account:

a) the time elapsed before calling the legal successor into the proceedings or its voluntary entry into the proceedings or calling the appropriate party into the proceedings or extending the application to cover the appropriate party,

b) in the case of the death of the legal representative of the party if the legal representative did not have a proxy, before a notification concerning the new legal representative of the party,

c) in the case of stoppage of the operation of the Hungarian Competition Authority for any reason beyond the Authority’s control, if it makes it impossible to contact the party, until the elimination of the obstacle,

d) in the case of expert assistance is being used, the time elapsed before receiving the expert opinion,

e) in the case of serving abroad, until such serving is effected,

f) until the settlement of a request sent to a foreign authority,

g) the period of time used for the exclusion procedure relating to a member of the competition council bringing proceedings,

h) the time elapsed between the date of the commencement of the out- of-lawsuit procedures defined in Articles 65/A and 65/B and the date when the court made its decision,

i) where the absence of a resolution concerning an application for legal remedy as defined in Article 82(3) prevents the resolution- making, until the assessment of the application for legal remedy has been made.

(6) The time limit for settlement may be extended by a maximum of sixty days, in cases pursuant to point b) of Section (2) two times by a maximum of one hundred eighty days each, in cases pursuant to point a) of Section (3) by twenty days, where justified. This must be notified to all interested persons before the expiry of the original time limit.

(7) Where an investigator is excluded, the deadlines for the investigation shall be counted from the appointment of the new investigator.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

35

authority being “silent”

investigatory powers

Article 64

If in the case of proceedings started on application as defined by Article 67(2), the competition council bringing proceedings in the case fails to make a resolution within the time limit defined by Article 63, the request shall be deemed to have been granted.

Clarification of the facts of the case

Article 65

(1) When clarifying the facts of the case, the investigator and the competition council bringing proceedings in the case shall apply the provisions of this Article and, except for those of Article 44, the rules laid down in PAPA relating to the clarification of the facts and to the control exercised by administrative authorities.

(2) In proceedings started ex officio parties shall be obliged to supply, at the request of the investigator or the competition council bringing proceedings in the case, the data which are necessary to decide on the substance of the case, including personal data. Parties shall not be obliged to make statements admitting an infringement of the law, they may however not refuse to supply incriminating evidence of any other kind.

(3) In proceedings started ex officio investigative measures may be carried out on any sites where evidence necessary to clarify the facts of the case is kept. For the purposes of the clarification of the facts of the case, any persons or organisations are obliged to provide the necessary information in writing too and send any documents relating to the subject of the investigation to the Hungarian Competition Authority.

(4) In proceedings started ex officio parties or other persons possessing documents are obliged, at the request of the investigator, to display, in a readable form or a form which is eligible to be copied, of information recorded on data carriers.

(5) The investigator and the competition council bringing proceedings in the case shall be entitled to make copies of documents. In proceedings started ex officio the investigator shall be entitled to make physical back-up copies of data carriers and to scrutinize, by means of the back-up copies, the data stored on those data carriers where the data carriers are likely to store data relating to the infringement of the law.

(6) In cases where pieces of physical evidence may be seized in accordance with the provisions of PAPA, they may be put under seal in place of being seized. In such cases the investigator shall put the documents in a storing device suitable for keeping them or in a separate room, to be closed and sealed by him subsequently.

(7) The Hungarian Competition Authority shall be authorised, in connection with the economic activity under review, to have access to, and manage, the personal data of the party and of other persons participating in the proceedings; it may seize records or data bases containing data of this kind. Where a piece of evidence contains personal data, which do not relate to the subject of the proceedings and it is not possible to separate data without a lessening of the probative force of that piece of evidence, the Hungarian Competition Authority shall be authorised to manage any personal data concerned by the piece of evidence; it may however examine personal data not relating to the infringement which is subject of the investigation only to the extent necessary to ascertain that the data do not relate to the infringement which is subject of the investigation.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

fact-finding measures

36

(8) Access to documents relating to the economic activity under review, which contain state or trade secrets is governed by the provisions of a separate regulation.

(9) The Hungarian Competition Authority may use documents, data, records or any other information, which were lawfully collected by it in the procedures defined in Chapters VIII to XII, in its other competition supervision proceedings.

Article 65/A

(1) In the course of proceedings started ex officio based on Article 11 or 21 of this Act or on Article 81 or 82 of the EC Treaty, the investigator may search, and enter on his own, against the will of the owner (possessor), any site or open to this end any land, buildings and premises closed. It may oblige the party or its agent or former agent, employee or former employee to provide information and explanation orally or in writing, or collect information on the spot in any other manner.

(2) In premises used for private purposes or privately used, including vehicles and other land, investigative measures within the meaning of this Article may only be carried out, if they are in the use of any executive official or former executive official, employee or former employee, agent or former agent of the party or of any other person who exercises or exercised control as a matter of fact.

(3) Carrying out the investigative measures specified by this Article shall be subject to the attainment in advance of a judicial authorisation. The application for such an authorisation of the Hungarian Competition Authority shall be considered out of lawsuit by the Municipal Court of Budapest, within seventy two hours of receipt of the application. There is no appeal against the injunction of the court and no review is possible.

(4) The court shall authorise the investigative measure applied for to be taken where the Hungarian Competition Authority is able to show that other investigative measures would be likely to result in failure, and there are reasonable grounds to presume that a source of the information relating to the specified infringement is kept on the site indicated by the application and it would presumably not be made available voluntarily, or would be made unusable. The court may authorise the investigative measure to be taken partially, specifying the target persons of the particular investigative measures.

(5) Investigative measures may be carried out, based on the decision of the court, within ninety days of the issuance.

(6) The investigation shall be commenced concurrently, at the latest, with commencing the investigative measures specified by this Article. The party present shall be informed of the injunction pursuant to Article 70(1).

(7) When commencing them, the investigative measures specified by this Article shall be notified orally to the persons concerned and they shall be carried out, where possible, in the presence of the persons concerned. The persons concerned shall be informed, before the commencement of the investigative measures, of the decision of the court and the purpose of the investigative measures.

(8) To carry out the investigative measures specified by this Article, the Hungarian Competition Authority may resort to the assistance of the police. The police may use coercive measures and means as set out by the rules relating to it.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

legal privilege

37

(9) When taking an investigative measure within the meaning of this Article, the investigator shall be entitled to make copies of, or seize, pieces of evidence, which are not relating to the subject of the investigation and are not covered by the authorisation of the court, but which are indicative of an infringement of Article 11 or 21 of this Act or of Article 81 or 82 of the EC Treaty. In respect of such pieces of evidence, the authorisation of the court shall be obtained subsequently. The application for authorisation must be submitted within thirty days, at the latest, of the measure taken. Should the procedure defined by Article 65/B be followed in respect of a piece of evidence, the application for the judicial authorisation shall be submitted within eight days of the conclusion of the procedure. Where a subsequent authorisation of the court was not obtained, the piece of evidence in question may not be used.

(10) The provisions laid down in Articles 65 and 65/B shall apply mutatis mutandis to the procedure defined by this Article.

Article 65/B

(1) Documents prepared for the purposes of, or during, the exercise of the rights of defence of the parties or prepared in the course, or for the purposes, of communication between the parties and the lawyers appointed by them, furthermore documents containing statements made in the course of such communication, provided in each of these cases that this character is directly manifested by the document concerned, may not be used in evidence, examined or seized in the course of the competition supervision proceedings, and the owners of such documents may not be obliged in the course of inspections to present those documents, except where otherwise provided by this Article. Parties may waive the application of this prohibition.

(2) Documents not in the possession of the party (or its legal representative) or of a lawyer authorised by the party may not be qualified as documents not to be used in evidence according to Section (1) above unless a person concerned show they came out of his possession in an illegal manner.

(3) If the investigator intends to oblige the party (or its legal representative) or its authorised lawyer to present a document defined in Section (1) or if he intends to examine, take possession of or make copies of such a document during an inspection or during a search pursuant to Article 65/A, the party (or its legal representative) or its authorised lawyer may refuse to take action to grant the request. The investigator shall be entitled, without prejudice to the right protected by this Article, to have access to the document concerned in order to establish whether the reference to that document’s falling under Section (1) is obviously unfounded.

(4) Where contrary to the statement made by the person concerned, the investigator considers the document not to be covered by Section (1), the document (or the physical back-up copy made of it) shall be put in a storing device suitable to preclude access to the document. The lock on the storing device shall be authenticated by the person concerned and the investigator signing it in a manner, which prevents the storing device from being opened without the authentication being damaged. The Hungarian Competition Authority shall take possession of the storing device.

(5) In respect of whether the document concerned is covered by Section (1), the Municipal Court of Budapest shall decide out of lawsuit, at the request of the Hungarian Competition Authority, after having heard the party, within eight days of submission of the application. The Hungarian Competition Authority shall attach to its application the storing device containing the document.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

38

(6) Should the court consider the document not to be covered by Section (1), it will hand the document over to the Hungarian Competition Authority; further treatment of the document will be governed by the general rules relating to documents. Should the resolution state the contrary, the court will forward the document to the party.

(7) In cases where the content of a document is only partly covered by Section (1), the document shall be separated, provided that this does not result in a lessening of the probative force, and the procedure defined in Sections (4) to (6) shall be conducted only in respect of the part of the document which is covered by Section (1). Should the separation mentioned above be carried out in respect of the physical back-up copy of a data carrier, the procedure defined in Sections (4) to (6) shall be conducted by using a copy, which enables the separation to be carried out; subsequently, this copy may be used in the course of the procedure of the taking and assessing of evidence and the physical back-up copy shall be stored as set out in Section (4) above. It shall be an exclusive power of the court to have access to that physical back-up copy, in order to control the authenticity of the copy used in the course of the procedure of obtaining and assessing evidence.

(8) In cases where the document cannot be separated without a lessening of the probative force, the court shall identify by its injunction the parts of the document, which are being covered by Section (1). The document shall be stored as set out in Section (4) and it shall be given to the Hungarian Competition Authority. The storing device may be opened or the part of the document not covered by Section (1) may be examined only in the presence of the party. The party shall be notified, at least three days in advance, of the time, the likely duration and the place of such an investigative measure. The performance of the examination shall not be prevented by the lack of appearance of the duly notified party.

(9) In cases where the party (or its legal representative) could, as set out in Section (3), but failed to, ensure protection for the document, Section (1) shall not apply in respect of that document.

Article 66

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

Chapter XI

Performance of the Competition Supervision Proceedings of the Hungarian

Competition Authority

Commencement of competition supervision proceedings

Article 67

(1) Competition supervision proceedings are commenced on application or may be started ex officio.

(2) Competition supervision proceedings shall be commenced on application in the following cases:

a) authorisation as defined by Article 24,

b) extension of the period determined by Article 25, or

commencement of c) prior notification of price increase. proceedings (3) The competition supervision proceedings may also be commenced ex officio

where it is established that, in the cases defined by Section (2), the initiation of competition supervision proceedings should have, but have not been, applied for.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

39

time-bar

application

starting proceedings ex officio

(4) No investigation may be started where five years have elapsed since the infringement of this Act. Where the infringement of the Act is committed through a failure to eliminate a state of affairs or situation, the time limit does not start as long as this state of affairs or situation exists.

(5) Competition supervision proceedings, which may be commenced ex officio shall start on the day on which the injunction pursuant to Article 70(1) is made; competition supervision proceedings commenced on application shall start of the date of receipt of the application.

Commencement of investigation on application

Article 68

(1) An application for commencement of proceedings may be submitted by persons:

a) obliged by Article 28(1) to obtain authorisation for a concentration, or

b) obliged by another regulation to notify a price increase in advance, or

c) who were not able to fulfil within one year an obligation relating to disposal pursuant to Article 25.

(2) Applications submitted pursuant to Article 24 shall be accompanied by a properly completed copy of the application form for the authorisation of a concentration issued by the Hungarian Competition Authority.

(3) Applications defined by Article 24 shall be submitted at the time defined by Article 28(2).

(4) The applications shall contain all facts and details required for the assessment of the case. Where the information provided is seen as incomplete, the application may be returned on one occasion, within fifteen days of receipt of it, by the investigator for completion setting a time limit for compliance. This time limit may be extended on one occasion where justified.. Where the applicant fails to complete the information or provides inappropriate information following such a request, the investigator shall terminate the proceedings. Separate legal remedy (Article 82) against the injunction on terminating the proceedings may be sought.

(5) The applicant may withdraw its application for the commencement of proceedings in the course of the proceedings before the decision is made.

Article 69

[Repealed by Act LXVIII of 2005]

Opening an investigation ex officio

Article 70

(1) The investigator shall issue an injunction to open an investigation upon observation of an activity, conduct or situation which may violate the provisions of this Act, provided that the proceedings are within the competence of the Hungarian Competition Authority and the proceedings are necessary to safeguard the public interest. Such an injunction shall specify the circumstances and practices that necessitated the proceedings.

(2) Where the court, due to a lack of competence, refers a case to the Hungarian Competition Authority, the investigator shall proceed in accordance with Article 68 in the cases defined by Article 67(2), and in accordance with Articles 43/G­ 43/I in other cases.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

40

report of the investigator

termination of the proceedings by the investigator

resolutions of the proceeding competition council

(3) The fact that an investigation has been opened may be disclosed. Where the opening of an investigation is disclosed to the public, the results of this investigation shall also be published.

(4) The investigator shall extend the investigation by his injunction where an activity, conduct or situation may infringe or may also infringe, in addition to what has been indicated in the injunction initiating the case, another provision of this Act or Article 81 or 82 of the EC Treaty. The investigation may also be extended to activities, conducts or situations relating to those indicated in the injunction initiating the case.

(5) The investigator may divide competition supervision proceedings started against more than one party into separate proceedings if the case can be assessed in respect of the individual parties. The time limits for settlement, which apply to the proceedings conducted after the separation shall be the same as those governing the original proceedings.

The report of the investigator

Article 71

(1) After completing the investigation, the investigator shall prepare a report, which he shall submit to the competition council, together with the files.

(2) The report shall contain:

a) the subject matter of the investigation,

b) the facts established and the supporting evidence, and

c) the proposal of the investigator relating to the further course of the proceedings and for interim measures where necessary.

(3) In justified cases, the investigator may, in a separate report, propose interim measures prior to the conclusion of the investigation.

Article 71/A

The investigator shall terminate by injunction the competition supervision proceedings started ex officio, where the circumstances specified by Article 70(1), which gave rise to the ordering of the investigation to be opened do not exist, or if the evidence obtained in the course of the proceedings does not allow the existence of an infringement of the Act to be found and the continuation of the proceedings is likely to result in failure. The complainant shall also be informed of the injunction. Separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction terminating the proceedings.

The proceedings of the competition council

Article 72

(1) After receipt of the report submitted by the investigator the competition council bringing proceedings in the case:

a) shall terminate by injunction the proceedings, where the circumstances specified by Article 70(1), which gave rise to the ordering of the investigation to be opened do not exist, or if the evidence obtained in the course of the proceedings does not allow the existence of an infringement of the Act to be found and the continuation of the proceedings is likely to result in failure; separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction terminating the proceedings;

The Competition Act (Act LVII of 1996)

41

interim measure

preliminary position of the proceeding competition council

trial of the proceeding competition council

b) may return the files to the investigator where it establishes that the clarification of the facts requires further investigation or that an extension of, or the calling of a new party into, the proceedings is justified;

c) may, by an interim measure, prohibit in its injunction the continuation of the illegal conduct or order the elimination of the unlawful situation, where prompt action is required for the protection of the legal or economic interests of the interested persons or because the formation, development or continuation of economic competition is threatened.

(2) Where an interim measure is requested by a party, the competition council bringing proceedings may require a bond as a condition. A separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction ordering an interim measure or the provision of a bond.

(3) The competition council bringing proceedings may provide the investigator with guidance on the method and the direction of the conduct of the investigation as early as before closing the investigation.

(4) The complainant shall also be informed of the injunction made pursuant to point a) of Section (1).

Article 73

(1) Where the measures defined by points a) and b) of Article 72(1) are unnecessary, the competition council bringing proceedings in the case shall send its preliminary position about the case, which shall set forth the facts of the case which have been established, the evidence in support of them, the assessment of them and the substance of the aspects and the conclusions which are necessary to make a resolution, to the party.

(2) A preliminary position need not be prepared where the proceedings are started on application, the competition council bringing proceedings in the case consents to the content of the application and the application of Article 30(3) is unnecessary. In such cases the competition council bringing proceedings in the case shall reach its decision (Article 77) without a trial.

The trial of the competition council

Article 74

(1) The competition council bringing proceedings in the case shall hold a trial in so far this is requested by the party or considered necessary by the competition council bringing proceedings in the case. Concurrently with sending its preliminary position, the competition council bringing proceedings in the case shall ask the party to make a statement on whether it requests a trial to be held. The date of the trial shall be set in time to allow the party to prepare for the trial.

(2) At the trial (or without holding a trial), the competition council bringing proceedings in the case may terminate the proceedings by injunction in cases specified in point a) of Article 72(1).

(3) Competition council trials shall be held in public. Through its reasoned injunction, the competition council bringing proceedings in the case may exclude the public from the trial or part thereof, on request or ex officio, where such an exclusion is indispensable for the protection of the confidentiality of state secrets, trade secrets, business secrets or data pertaining to the property status of a party, received from a credit institution (bank secrets) or from an insurance undertaking (insurance secrets), or secrets defined by separate statutes and relating to the treatment of securities or the operation of funds, or with regard to the interests of the national economy.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

42

commitment injunctions

post-investigation

Commitments

Article 75

(1) Where, in the course of competition supervision proceedings started ex officio, parties undertake commitments to ensure, in a specified manner, compliance of their practices with the provisions of this Act or of Article 81 or 82 of the EC Treaty and if effective safeguarding of public interest can be ensured in this manner, the competition council bringing proceedings in the case may by injunction make those commitments binding on the parties, terminating at the same time the proceedings, without concluding in the injunction whether or not there has been or still is an infringement of the Act. A separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction.

(2) Commitment injunctions are without prejudice to the power of the Hungarian Competition Authority to start new competition supervision proceedings in the case where there has been a material change in the circumstances or where the injunction was based on misleading information concerning a fact which was fundamental to the making of the resolution. In the course of the new competition supervision proceedings, resolution shall be made of the injunction, which was adopted previously based on Section (1).

Post-investigation

Article 76

(1) The investigator shall hold a post-investigation in order to check

a) the compliance with the commitments specified in the injunction pursuant to Article 75, or

b) the fulfilment of the pre- or post-conditions provided for by the decision, or

c) the fulfilment of the obligations provided for by the decision.

(2) The investigator may hold a post-investigation in cases concluded by the decision of the competition council bringing proceedings in the case.

(3) The provisions of the competition supervision proceedings shall apply mutatis mutandis to the post-investigation.

(4) On the basis of the report submitted by the investigator, the competition council bringing proceedings in the case shall

a) by injunction impose fines (Article 78) in cases pursuant to point a) of Section (1) where parties failed to comply with a commitment, except where, due to changes in the circumstances, the enforcement of compliance is not justified; in such cases and in cases where the commitments have been fulfilled, he shall by injunction terminate the post-investigation;

b) by injunction establish in cases pursuant to point b) of Section (1) whether the pre- or post-conditions have been satisfied,

c) in cases pursuant to point c) of Section (1), terminate by injunction the post-investigation where the obligation has been fulfilled or revoke or amend by a decision its preceding decision where the

The Competition Act (Act LVII of 1996)

43

decision

fine

obligation has not been fulfilled or the fulfilment is not justified, respectively;

d) in cases pursuant to Section (2), by injunction, terminate the post- investigation where voluntary compliance with the decision is established or order the decision to be enforced in the absence of compliance.

(5) Separate legal remedy (Article 82) may be sought against the injunction imposing fines pursuant to point a) of Section (4).

Decisions

Article 77

(1) The competition council bringing proceedings in the case, in its decision,

a) shall decide on the applications specified by Article 67(2),

b) in the case of proceedings started pursuant to Article 67(3), may authorise the concentration of undertakings or may extend the one- year time limit pursuant to Article 25,

c) may establish pursuant to Article 16/A that the benefit of the application of the group exemption does not apply to the agreement,

d) may establish that the conduct is unlawful,

e) may order a situation violating the Act to be eliminated,

f) may prohibit the continuation of the conduct which violates the provisions of the Act,

g) where it finds that there is an infringement of the law, it may impose obligations including in particular the obligation of a contract to be concluded where an unjustified refusal to create or maintain business relations appropriate for the type of the transaction (point c) of Article 21) has been found,

h) may order a corrective announcement to be published in respect of a previous information which is likely to deceive,

i) may establish that the conduct is not unlawful,

j) may revoke or amend its earlier decision (Articles 32 and 76 of this Act, Article 114 of PAPA).

(2) Pre- or post-conditions and obligations may be attached to the decisions granting authorisation for concentrations.

(3) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

Article 78

(1) The competition council bringing proceedings may impose a fine on persons violating the provisions of this Act. The maximum fine shall not exceed ten per cent of the net turnover, achieved in the business year preceding that in which the decision establishing the violation is reached, of the undertaking or, where the undertaking is member of a group of undertakings, which is identified in the decision, of that group of undertakings. The maximum fine imposed on social organisations of undertakings, public corporations, associations or other similar organisations shall not exceed ten per cent of the total of the net turnover in the preceding business year of undertakings, which are members of them.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

44

leniency policy

publication of the resolution

(2) Where no information which could be considered as authentic on the net turnover, achieved in the business year preceding that in which the decision establishing the violation is reached, of the undertakings or the group of undertakings mentioned in Section (1) is available, the last business year with an authentic annual closing shall be taken into consideration when determining the maximum fine.

(3) The amount of the fine shall be established with all the relevant facts of the case taken into account, in particular the gravity of the violation, the duration of the unlawful situation, the benefit gained by the infringement, the market positions of the parties violating the law, the imputability of the conduct, the effective cooperation by the undertaking during the proceedings and the repeated display of unlawful conduct. The gravity of the violation shall be established, in particular, on the basis of the threat to economic competition and the range and extent of harm to the interests of consumers.

(4) Fines imposed on broadcasters shall be paid into the Broadcasting Fund.

(5) In cases where a member of a group of undertakings, which has committed the infringement, fails to voluntarily pay the fine and the enforcement results in failure, the competition council bringing proceedings in the case shall by a separate injunction jointly and severally oblige the members of the group of undertakings concerned which have been identified in the decision to pay the fine or the part thereof which was not collected.

(6) In cases where a social organisation of undertakings, public corporation, association or other similar organisation fails to voluntarily pay the fine and the enforcement results in failure, the competition council bringing proceedings in the case shall by a separate injunction jointly and severally oblige the undertakings which participated in reaching the unlawful decision and are identified as such in the decision, to pay the fine.

(7) A separate legal remedy pursuant to Article 82(3) may be sought against an injunction made pursuant to Section (5) or (6).

(8) In order to effectively detect secret agreements infringing Article 11, the Hungarian Competition Authority may frame a leniency policy, in which it may lay down, on the one side, the principles governing its approach when it takes into account, in determining the amount of the fine it intends to impose, the effective collaboration of an infringing undertaking in the detection of the infringement and, on the other side, the extent to which it can take into account this collaboration. The conditions for the application of the leniency policy shall be described in a notice pursuant to Article 36(6).

Article 79

The amount of the fine for failure to submit an application for the authorisation defined by Article 24 may not exceed HUF fifty thousand per day.

Publication of the resolution

Article 80

The competition council bringing proceedings shall publish its decisions and it may publish its injunctions. This shall not be prevented by applications initiating a court review of the resolutions; however, the fact of a court review having been initiated shall be indicated when the publication is made. If the injunction ordering the opening of an investigation has been published, the resolution concluding the proceedings shall also be published.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

45

objections to the investigation

legal remedy against injunctions

administrative lawsuits

Chapter XII

Legal Remedy in the Competition Supervision Proceedings of the Hungarian

Competition Authority

Objections to the investigation

Article 81

A party may file an objection, in writing, to any irregularities in the investigation procedures, within three days of the irregular measure alleged. The investigator or the competition council bringing proceedings in the case shall give reasons for its course to ignore the objection in the report or the resolution concluding the proceedings respectively.

Legal remedy against injunctions made in the course of the proceedings

Article 82

(1) Separate legal remedies may be sought against the injunctions made by the investigator or the competition council bringing proceedings only in cases where this is authorised by this Act. The submission of an application for legal remedy does not have a suspensive effect on the implementation of what has been ordered by the contested injunctions or on the continuation of the proceedings, unless otherwise provided by this Act. Application for a legal remedy may be submitted by the party or the person in respect of whom the injunction contains provisions, within eight days of the conveyance of the injunction.

(2) Application for a legal remedy submitted against an injunction made by the investigator shall be assessed by the competition council bringing proceedings in the case apart from its trial. In assessing the application, the competition council bringing proceedings in the case may made the following resolutions: it may affirm or amend or annul the injunction of the investigator, furthermore, at the same time with the annulment, it may order the investigator to repeatedly proceed. Of the injunctions assessing an application for legal remedy of the competition council bringing proceedings in the case, further legal remedy may be sought only against those which were made in respect of applications for legal remedy against an injunction pursuant to Article 60, 61, 62(7), 68(4) or 71/A of the investigator.

(3) Applications for a separate legal remedy against an injunction made by the competition council bringing proceedings in the case shall be considered by the Municipal Court of Budapest in administrative proceedings out of lawsuit.

Administrative lawsuits

Article 83

(1) In cases where an action is brought in order to get the decision reached in competition supervision proceedings reviewed by the court, the statement of claim shall be, within thirty days of the conveyance of the decision, submitted to the competition council or taken to the post as registered mail.

(2) The competition council bringing proceedings in the case shall refer the statement of claim, along with the documents of the case and its observations about the contents of the statement of claim, to the court within thirty days of receipt of the statement of claim. In cases where the statement of claim contains an application for a stay of enforcement, the statement of claim and the documents of the case shall be referred to the court within fifteen days of receipt of the statement of claim.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

46

actions against administrative decisions

time-bar

competence

(3) Upon an authorisation given by the Chairof the Competition Council members of the competition council bringing proceedings may also act as representatives of the Hungarian Competition Authority in administrative lawsuits.

(4) The court may overrule the decision of the competition council.

(5) Where the decision made by the competition council bringing proceedings in the case violated a legal norm as a result of which the party has a claim for the reimbursement of the fine, the refunded amount is subject to interest corresponding to twice the central bank’s prime rate in the period in question.

Article 84

In court proceedings started on the basis of a claim against a decision of the competition council, Chapter XX of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedures shall apply, with exceptions defined by Article 83 of this Act.

Chapter XIII

Litigation initiated by the Hungarian Competition Authority

Article 85

(1) Where in the course of its operation the Hungarian Competition Authority finds that any public administrative resolution violates the freedom of economic competition, it shall request the public administrative institution to amend or revoke the resolution in question.

(2) Where such a public administrative institution fails to comply within 30 days with the request defined by the above Section (1), the Hungarian Competition Authority may seek a court review of the resolution of such a public administrative institution violating the freedom of economic competition, except in cases where the law excludes a court review of such public administrative resolutions. No such claim may be lodged after six months have elapsed from the entry into force of such a resolution, and no application for justification may be submitted where the time limit is missed.

(3) The assessment of such lawsuits shall belong to the competence of the county court (the Municipal Court of Budapest). The provisions laid down in Chapter XX of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedures shall apply mutatis mutandis to the proceedings of the court.

Chapter XIV

The Competition Supervision Proceedings of the Court

Article 86

(1) Proceedings in cases of violation of the provisions contained in Articles 2 to 7 belong to the competence of the court.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

47

resolutions of the courts

time-bar

competence

private enforcement

(2) In the claim, the interested party may demand:

a) the establishment of the violation,

b) termination of the violation and the prohibition of continued violation by the offender,

c) that the offender make amends - through making an announcement or in some other appropriate manner - and, if necessary, that sufficient publicity be given to such an announcement by the offender or at its cost,

d) termination of the infringing state of affairs, restitution of the situation preceding the infringement, and depriving the goods produced or distributed in an infringing manner of their infringing features or, where this is not possible, destruction of such goods, as well as the destruction of any special facilities used for the production of such goods,

e) damages subject to the provisions of the civil law, and

f) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

g) that the offender supply information about the persons who participated in the production and distribution of the goods concerned by the infringement and about the business relations created for the dissemination of such goods.

(3) [Repealed by Act LXVIII of 2005]

Article 87

The scope of the court proceedings also includes the imposition of fines as defined by Article 78.

Article 88

(1) Action in court may be started with reference to practices defined in Articles 2 to 7 within six months of acquiring knowledge thereof. No action may be started after the end of five years of the display of such conduct.

(2) Where the contested conduct is realised by failure to eliminate a state of affairs or a situation, the time limit defined in Section (1) shall not start as long as the state of affairs (situation) continues to exist.

(3) Litigation started pursuant to this Chapter shall come within the competence of the county court (the Municipal Court of Budapest).

Article 88/A

The competence of the Hungarian Competition Authority, determined by Article 45 of this Act and used to safeguard, pursuant to Article 70(1), the public interest, shall not prevent civil law claims, arising out of the infringement of the provisions laid down in Chapters III to V of this Act and mentioned in Articles 11(3) and 93, from being enforced directly in court.

Article 88/B

(1) For lawsuits to be assessed under the provisions laid down in Chapters IV and V of this Act, the provisions of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedures shall apply with the exceptions defined in this Chapter.

(2) The court shall notify, without delay, the Hungarian Competition Authority of lawsuits before it, which are to be assessed under the provisions laid down in Chapters III to V of this Act.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

48

amicus curiae

enforcement

(3) The Hungarian Competition Authority may submit, until the closure of the trial, written observations on issues relating to the application of the provisions laid down in Chapters III to V of this Act, furthermore it may also submit oral observations at the trial. If the Hungarian Competition Authority intends to exercise its right to make oral observations, this must be notified to the court. The information provided by the observation of the Hungarian Competition Authority may be used in evidence in the lawsuit.

(4) At the request of the court, the Hungarian Competition Authority shall inform the court, within sixty days of receipt of the injunction of the court requesting this information, of its opinion on points concerning the application of the provisions laid down in Chapters III to V of this Act.

(5) At the request of the Hungarian Competition Authority, the court shall transmit to it the documents of the lawsuit, which are necessary for the preparation of its observations or for the formation of its opinion on points of law referred to in Section (3) and Section (4) respectively. The costs of making copies of the documents shall be advanced by the court. At the request of the Hungarian Competition Authority, the court may give its consent to the Hungarian Competition Authority having access to the documents in place of transmitting them to it.

(6) Where at any phase of the lawsuit, the Hungarian Competition Authority notifies the court hearing the lawsuit of competition supervision proceedings it has initiated in the case concerned, the court shall stay its proceedings until the expiry of the time limit for filing an action in the court against the decision reached in the competition supervision proceedings or in cases where an action is filed against that decision, until the date on which the decision of the review court becomes final. The statement on the existence or absence of an infringement, made in the decision of the Hungarian Competition Authority against which no action has been filed or in the decision of the review court, shall be binding on the court hearing the lawsuit.

(7) In such lawsuits, the burden of proving the facts evidencing an infringement of the provisions laid down in Chapters III to V of this Act shall rest on the party alleging the infringement; the burden of proving that the conditions for claiming the benefit of the application of a group exemption pursuant to Article 16 of this Act or the conditions set by Article 17 of this Act are fulfilled, shall rest on the party alleging this.

(8) The court may also decide pursuant to Article 13(4) or 16/A(2) if the party referring to these provisions can show that the conditions set by this Act have been met.

Chapter XV

Enforcement of the Resolutions of the Hungarian Competition Authority

Article 89

(1) Resolutions made in the course of competition supervision proceedings are final if no claim for a legal remedy has been filed against them within the time limit or a legal remedy has been waived or is precluded.

(2) Resolutions, which are final, may be enforced if the time limit or deadline for implementation set by them expired without due compliance. Resolutions, which are not final, may be enforced if a claim for remedy has no suspensive effect on their enforcement.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

enforcement fine

49

(3) The competition council bringing proceedings in the case shall ex officio order, by a separate injunction, the enforcement of its resolutions made in the course of the competition supervision proceedings, without delay following the expiry without due compliance of the time limit set for the implementation.

Article 90

(1) Where the competition council bringing proceedings in the case, by its resolution, obliged the party to perform an act or display a conduct specified in the resolution, the competition council bringing proceedings in the case, concurrently with the ordering of the enforcement, shall impose an enforcement fine. The enforcement fine shall not exceed HUF fifty thousand per day.

(2) The competition council bringing proceedings in the case may set on one occasion, upon a reasoned application of the obligee, an extended time limit for voluntary compliance, raising at the same time the daily rate of the enforcement fine. The increased fine shall not exceed HUF hundred thousand per day.

(3) The obligee shall pay the enforcement fine for the period between the ordering of the enforcement, or the increased enforcement fine for the period between the expiry of the extended time limit for voluntary compliance, and the day of confirmation of performance of what has been ordered by the decision.

(4) The enforcement fine may be imposed at the same time on both an undertaking and its manager.

(5) Fines imposed in competition supervision proceedings and not paid within the time limit set for the compliance qualify as public debt, to be exacted like taxes,

fines not paid and which is to be collected officially upon request of the Hungarian Competition Authority by the tax authority.*

Article 90/A

enforcement The enforcement of the resolutions ordering the performance of an act or the display of a conduct specified in the resolution shall be executed by the Hungarian Competition Authority.**

Article 91

(1) A person whose right or lawful interest is violated by the ordering of the enforcement or by the imposition of the enforcement fine shall be entitled to file an objection to the enforcement with the Chairof the Competition Council within

objection to the three days of acquiring knowledge of the violation of such interests. enforcement

(2) The Chairof the Competition Council shall decide on the objection to the enforcement within eight days of receipt. No legal remedy is available against such an injunction.

* As of 1 January 2008, Article 90(5) of this Act will loose force in connection with Article 62(3) of Act LXVIII of 2005 and Article 173(3)

PAPA. **

In connection with Article 63(2) of Act LXVIII of 2005 and Article 173(3) PAPA, as of 1 January 2008, Article 90/A of this Act will change, as follows. „The enforcement service may draw the Hungarian Competition Authority into the execution of the enforcement of the resolutions ordering the performance of an act or the display of a conduct specified in the resolution.”

The Competition Act (Act LVII of 1996)

50

general procedural rules

rules for the procedure of the Hungarian Competition Authority

Chapter XVI

Procedure for the Application of European Community Competition Rules

General rules

Article 91/A

(1) In any proceedings for the application of Articles 81 and 82 of the EC Treaty the provisions of this Act shall be applied with the exceptions defined in this Chapter and by Regulation (EC) No 1/2003.

(2) In carrying out the control of concentrations between undertakings which are covered by European Community law the provisions of this Act shall apply when this is provided for by Regulation (EC) No 139/2004. In such cases, of the provisions of this Chapter, those of Articles 91/E and 91/G are applicable.

The proceedings of the Hungarian Competition Authority

Article 91/B

In applying Articles 81 and 82 of the EC Treaty the Hungarian Competition Authority shall cooperate, in a manner specified by Regulation (EC) No 1/2003, with the European Commission and the competition authorities of the member states of the European Union.

Article 91/C

Before scheduling the trial the competition council bringing proceedings shall inform the Commission and in so far this is appropriate the competition authority of the member state concerned of its preliminary position (Article 73). The trial may not be held earlier than thirty days after the European Commission was informed. In such cases the time limit for settlement shall be extended by thirty days.

Article 91/D

If evidence originating from the European Commission or another member state competition authority is used in the course of the competition supervision proceedings, the competition council bringing proceedings shall substantiate in its reasoning to the resolution – by showing that the conditions set by Regulation (EC) No 1/2003 have been met – the applicability of such evidence.

Article 91/E

(1) In settling complaints the investigator shall refuse to take action to open an investigation, furthermore, the investigator and the competition council bringing proceedings shall terminate the proceedings started ex officio if the European Commission has initiated its own proceedings in the case.

(2) In settling complaints taking action to open an investigation may be refused if the competition authority of another member state has initiated its own proceedings in the case.

(3) The investigator and the council bringing proceedings may stay or terminate the proceedings started ex officio if the competition authority of another member state has initiated its own proceedings in the case.

(4) No separate legal remedy is available against an injunction made pursuant to Sections (1) to (3).

The Competition Act (Act LVII of 1996)

51

(5) When the Hungarian Competition Authority makes a request to the Commission pursuant to Article 22(1) of Regulation (EC) No 139/2004, the investigator shall stay the proceedings of the Authority upon submission of the request.

(6) The investigator shall by injunction terminate the proceedings, if the Commission decides, upon request of the Hungarian Competition Authority, to examine the concentration. If the Commission decides not to examine the concentration, the investigator shall continue the proceedings.

(7) If in connection with an application for authorisation submitted to the Hungarian Competition Authority, the Commission, in accordance with the provisions of Article 22(2) of Regulation (EC) No 139/2004, informs the Hungarian Competition Authority of a request pursuant to Article 22(1) of Regulation (EC) No 139/2004 it has received from another member state, the investigator or the competition council bringing proceedings in the case shall stay the proceedings.

(8) As soon as the Hungarian Competition Authority has informed the Commission that it does not wish to join the request mentioned in Section (7), he or it shall continue the proceedings.

(9) The investigator or the competition council bringing proceedings in the case shall by injunction terminate the proceedings, in so far the Hungarian Competition Authority has joined the request mentioned in Section (7) and the Commission decides to examine the concentration.

(10) The investigator or the competition council bringing proceedings in the case shall continue the proceedings, in so far the Hungarian Competition Authority has joined the request mentioned in Section (7) but the Commission decides not to examine the concentration.

(11) No separate legal remedy may be sought against injunctions made according to Sections (5) to (10).

Article 91/F

(1) When the execution, in the course of the proceedings of the European Commission, of the investigative measures specified by Section (1) of Article 65/A(1) is necessary and in the case specified by Article 21 of Regulation (EC) No 1/2003, the procedural rules set out in Article 65/A shall apply to the prior authorisation by the court.

(2) The court shall take an authorisation injunction if the conditions set by Regulation (EC) No 1/2003 or by Regulation (EC) No 139/2004 are satisfied.

(3) The European Commission may submit its request for a prior judicial authorisation of the investigative measure directly to the court or may request the Hungarian Competition Authority to act on behalf of it.

(4) When the performance of the investigative measure necessitates the assistance of the police, the European Commission may request the Hungarian Competition Authority to take the steps, which are necessary to afford it.

Article 91/G

When the Hungarian Competition Authority is requested, under Regulation (EC) No 1/2003, by the European Commission or the competition authority of another member state or, under Regulation (EC) No 139/2004, by the European Commission, to carry out investigative measures, the provisions of this Act shall be applied at granting the request except that the procedure shall be closed by an injunction of the investigator about the transmission of the evidence collected; in such cases no decision (Article 77) may be taken.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

52

rules for the procedure of the court

amicus curiae

public interest actions

time-bar

publication of the judgement

Rules for the proceedings of the court

Article 91/H

(1) For lawsuits to be assessed under Articles 81 and 82 of the EC Treaty, the provisions of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedures shall apply with the exceptions defined in this Article and by Regulation (EC) No 1/2003.

(2) The court shall notify, without delay, the European Commission and the Hungarian Competition Authority of lawsuits before it, which are to be assessed under Articles 81 and 82 of the EC Treaty. The Hungarian Competition Authority need not be specially notified in lawsuits to which it is a party.

(3) The European Commission and the Hungarian Competition Authority may submit, until the closure of the trial, written observations on issues relating to the application of Articles 81 and 82 of the EC Treaty, furthermore they may also submit oral observations at the trial. If any of them intend to exercise its right to make oral observations, this must be notified to the court. The information provided by the observation of the European Commission and the Hungarian Competition Authority may be used in evidence in the lawsuit.

(4) At the request of the European Commission or the Hungarian Competition Authority, the court shall transmit them the documents of the lawsuit, which are necessary for the preparation of their observation. The costs of making copies of the documents shall be advanced by the court. At the request of the person concerned, the court may give its consent to the person having access to the documents in place of transmitting them to it.

(5) If under Regulation (EC) No 1/2003 the court intends to request information from the European Commission on facts or on points of law, it shall decide about the request by injunction against which no separate legal remedy may be sought. Data or opinion on points of law given by the European Commission as an answer to the request may be used in evidence in the lawsuit.

(6) In order to fulfil its obligation under Regulation (EC) No 1/2003 relating to the provision of information to the European Commission, the court shall forward its judgment without delay to the minister responsible for justice. The minister responsible for justice shall send the judgement for information to the Hungarian Competition Authority.

PART FOUR

Chapter XVII

Closing Provisions

Article 92

(1) The Hungarian Competition Authority, in cases falling into its competence, if it established an infringement by its decision; the chambers of commerce in respect of their members; or consumer protection organisations may file an action against persons who have put consumers at a substantial disadvantage or have disadvantaged a wide range of consumers by their activities infringing this Act even if the identity of the consumers suffering damage cannot be established.

(2) The claim defined by the above Section (1) shall be time-barred in one year from the realisation of the disadvantage.

(3) The court may oblige the offender to implement a price cut, repair or replace the goods, or refund the purchase price. In its judgement the court may authorise the party taking the action to publish the judgement in a national daily at the expense of the offender.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

53

legal consequences

international cooperation

complaints and notifications of public interest

entry into force

transitional period

block exemption

(4) The offender must satisfy the claim of the consumer suffering damage in accordance with the judgement. This does not prejudice the right of the consumer to take further action against the offender in accordance with the provisions of the civil law.

Article 93

The legal consequences flowing as a result of the violation of the provisions of this Act and the enforced civil law claims shall not prejudice the possibilities to apply other civil law consequences defined in other legal norms or to initiate a petty offence action or criminal proceedings.

Article 94

The procedural rules of cooperation with foreign competition authorities are set out in international agreements or in other legal norms.

Article 94/A

Articles 141 to 143 of Act XXIX of 2004 on the Amendment of Certain Statutes and the Repeal and Laying Down of Certain Statutory Provisions Related to the Accession to the European Union are not applicable in cases covered by this Act.

Article 95

(1) This Act enters into force on 1st January 1997. Cases pending at the time of its entry into force, however, shall continue to be governed by the provisions of Act LXXXVI of 1990 on the Prohibition of Unfair Market Practices.

(2) The fixed term appointments of the President of the Hungarian Competition Authority and of his deputies in effect at the time of the entry into force of this Act are not affected by its entry into force.

(3) A submission concerning the appointment of the members of the Competition Council shall be made within sixty days of the entry into force of this Act.

(4) The prohibition defined in Article 11(1) of this Act may not be applied, for a period of one year following the entry into force of this Act, to agreements concluded prior to the entry into force of this Act if such agreements were not prohibited by the provisions previously in force. Entitled persons may request the establishment of this fact by the Hungarian Competition Authority. In such cases proceedings of the Hungarian Competition Authority shall be governed by the provisions of Act LXXXVI of 1990 on the Prohibition of Unfair Market Practices.

Article 96

The Government shall be empowered to lay down in regulations the rules of the exemption of certain groups of agreements from the prohibition declared by Article 11 of this Act.

The Competition Act (Act LVII of 1996)

54

repeal

implementation of Council Regulations

Article 97

With the entry into force of this Act:

a) Act XXXVI of 1990 on the Prohibition of Unfair Market Practices;

b) Article 155 of Act I of 1996 on Radio and Television;

c) Article 173 of Act XCVI of 1995 on Insurance Undertakings and Insurance Activities;

d) points f), g), h) and i) of Article 84(1) of Act XVI of 1994 on Chambers of Commerce;

e) Article 67 of Act XXXIX of 1994 on the Commodity Exchange and Transactions at the Commodity Exchange;

f) Article 43(3) of Act CXII of 1993 amending Act LXIX of 1991 on Financial Institutions and Their Activities;

g) the Law Decree 19 of 1987 on Tenders;

h) the text “Article 52 of Act LXXXVI of 1990” in Article 4 of Act LXXXVII of 1990 on Price Setting

are repealed.

Article 98

The rules necessary for the implementation of Regulation (EC) No 1/2003 and Regulation (EC) No 139/2004 are laid down

– by Article 1(2), Article 33(3), point e) of Article 36(1), Article 91/A(1), Articles 91/B to 91/D, Article 91/E(1)-(4) and Articles 91/F to 91/H and

– by point e) of Article 36(1), Article 91/A(2), Article 91/E(5 )-(11) and Articles 91/F-91/G

of this Act respectively.

The Competition Act (Act LVII of 1996)