关于知识产权 知识产权培训 树立尊重知识产权的风尚 知识产权外联 部门知识产权 知识产权和热点议题 特定领域知识产权 专利和技术信息 商标信息 工业品外观设计信息 地理标志信息 植物品种信息(UPOV) 知识产权法律、条约和判决 知识产权资源 知识产权报告 专利保护 商标保护 工业品外观设计保护 地理标志保护 植物品种保护(UPOV) 知识产权争议解决 知识产权局业务解决方案 知识产权服务缴费 谈判与决策 发展合作 创新支持 公私伙伴关系 人工智能工具和服务 组织简介 与产权组织合作 问责制 专利 商标 工业品外观设计 地理标志 版权 商业秘密 WIPO学院 讲习班和研讨会 知识产权执法 WIPO ALERT 宣传 世界知识产权日 WIPO杂志 案例研究和成功故事 知识产权新闻 产权组织奖 企业 高校 土著人民 司法机构 遗传资源、传统知识和传统文化表现形式 经济学 金融 无形资产 性别平等 全球卫生 气候变化 竞争政策 可持续发展目标 前沿技术 移动应用 体育 旅游 PATENTSCOPE 专利分析 国际专利分类 ARDI - 研究促进创新 ASPI - 专业化专利信息 全球品牌数据库 马德里监视器 Article 6ter Express数据库 尼斯分类 维也纳分类 全球外观设计数据库 国际外观设计公报 Hague Express数据库 洛迦诺分类 Lisbon Express数据库 全球品牌数据库地理标志信息 PLUTO植物品种数据库 GENIE数据库 产权组织管理的条约 WIPO Lex - 知识产权法律、条约和判决 产权组织标准 知识产权统计 WIPO Pearl(术语) 产权组织出版物 国家知识产权概况 产权组织知识中心 产权组织技术趋势 全球创新指数 世界知识产权报告 PCT - 国际专利体系 ePCT 布达佩斯 - 国际微生物保藏体系 马德里 - 国际商标体系 eMadrid 第六条之三(徽章、旗帜、国徽) 海牙 - 国际外观设计体系 eHague 里斯本 - 国际地理标志体系 eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange 调解 仲裁 专家裁决 域名争议 检索和审查集中式接入(CASE) 数字查询服务(DAS) WIPO Pay 产权组织往来账户 产权组织各大会 常设委员会 会议日历 WIPO Webcast 产权组织正式文件 发展议程 技术援助 知识产权培训机构 COVID-19支持 国家知识产权战略 政策和立法咨询 合作枢纽 技术与创新支持中心(TISC) 技术转移 发明人援助计划(IAP) WIPO GREEN 产权组织的PAT-INFORMED 无障碍图书联合会 产权组织服务创作者 WIPO Translate 语音转文字 分类助手 成员国 观察员 总干事 部门活动 驻外办事处 职位空缺 采购 成果和预算 财务报告 监督
Arabic English Spanish French Russian Chinese
法律 条约 判决 按管辖区浏览

Act No. CLIX of 2013 on Amendments to Certain Acts on Intellectual Property, 匈牙利

返回
被取代文本  转至WIPO Lex中的最新版本
详情 详情 版本年份 2013 日期 议定: 2013年10月7日 文本类型 主要知识产权法 主题 专利(发明), 工业品外观设计, 商标, 地理标志, 版权与相关权利(邻接权), 知识产权监管机构

可用资料

主要文本 相关文本
主要文本 主要文本 匈牙利语 2013. évi CLIX. törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról        
 2013. évi CLIX. törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

2013. évi CLIX. törvény

a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

1. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

1. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (2) bekezdésében

az „az iparjogvédelmi” szövegrész helyébe az „a szellemitulajdon-védelmi” szöveg

lép.

2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

módosítása

2. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 53/C. § (2) bekezdés

b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi

ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell

fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a

következő kérelmekért is:)

„b) a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló

kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”

3. § Az Szt. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény – indokolást is tartalmazó – előzetes megállapítás arról, hogy

az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a

találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari

alkalmazhatóság követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet

az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.

(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért jogszabályban

meghatározott díjat kell fizetni.

(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet

el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentést– a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre irányuló

kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló

leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított hat

hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon

belül visszavonja,

b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elutasítja a szabadalmi bejelentést,

c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést

visszavontnak kell tekinteni,

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem

amiatt került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját

követően, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben

meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási

kérelemnek.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A

gyorsítás iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentésre irányuló kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell

megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél kevesebb, de az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét eléri, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentést.

(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek,

vagy az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban

megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló

kérelmet a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.

(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés

megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben

meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés készítése iránt.

(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott

feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján

rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a

kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban

a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentésért fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést– a (8) bekezdés alapján –

a (6) bekezdés alkalmazásával készítette el,

b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor

a (11) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3)

bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett

igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat visszafizeti, ha a bejelentő az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázását megelőzően

előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett jelentés elkészítésére

nem tart igényt,

c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló

kérelmet a (9) bekezdésben megjelölt okból elutasítja.”

4. § Az Szt. 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi

oltalomról – legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában – a bejelentés

napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött

határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

5. § Az Szt. 115/H. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön

jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:)

„a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva

művek felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,”

6. § Az Szt. 115/S. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított

elkészítésére irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni,

ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.”

7. § Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket

megállapító szabályok” alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:

„117/A. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények

módosításáról szóló 2013. Évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. §

(3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi

tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény

hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő

már eltelt.”

3. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

módosítása

8. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a

továbbiakban: Vt.) 46/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés

lép:

(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően

védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási

díjat kell fizetni – a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a

következő kérelmekért is:)

„b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló

kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.”

9. § A Vt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a

védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább

az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható

hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az

eljárási költséget a kérelmező viseli.”

10. § A Vt. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes

felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező

megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli.

Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló

eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett

része vonatkozásában –a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés

szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a

kérelmező viseli.”

11. § A Vt. 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós

oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről

szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi

rendelet (a továbbiakban: 1151/2012/EU rendelet) rendelkezései az irányadók.”

12. § A Vt. 122. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához

szükséges rendelkezéseket:)

„b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012.

november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

13. § A Vt.

a) 112. § (2) bekezdésében, 113/A. § (1) bekezdés e) pontjában, Nyolcadik részének

címében, XVII/A. fejezetének címében, 116/A. § (2) bekezdésében, 116/A. § (13)

bekezdés a) és b) pontjában, 116/B. § (1)−(4) bekezdésében a „közösségi”

szövegrészek helyébe az „uniós” szöveg,

b) 116/A. § (3) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az

„1151/2012/EU rendelet” szöveg,

c) 116/A. § (4) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke” szövegrész

helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke” szöveg,

d) 116/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2−3. cikkeiben”

szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5−6. cikkeiben” szöveg,

e) 116/A. § (6) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 2. cikke (1)

bekezdésének a) és b) pontja” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 5.

cikke (1)−(2) bekezdésének” szöveg,

f ) 116/A. § (8) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének”

szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének” szöveg,

g) 116/A. § (9) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7)

bekezdésében” szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 8. cikke (2)

bekezdésében” szöveg,

h) 116/A. § (10) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének”

szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 9. cikke” szöveg,

i) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 9. cikke”

szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 53. cikke” szöveg,

j) 116/A. § (11) bekezdés a) pontjában az „a 12. cikke alapján” szövegrész helyébe

az „az 54. cikke alapján” szöveg,

k) 116/A. § (12) bekezdésében az „510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése

szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2)

bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak” szövegrész helyébe

az „1151/2012/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti

kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke

(2) bekezdésének a) pontja szerinti adatnak, illetve iratnak” szöveg,

l) 116/A. § (13) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet” szövegrész

helyébe az „1151/2012/EU rendelet” szöveg,

m) 116/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „510/2006/EK rendelet 11. cikkének”

szövegrész helyébe az „1151/2012/EU rendelet 37. cikkének” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti a Vt. 112. § (4) bekezdés d) pontja.

4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

15. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 38. §-a a

következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.”

16. § Az Szjt. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. Fejezet

ÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA

Általános szabályok

41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet

alkalmazásában: teljesítmény) akkor

tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik

és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal,

jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.

(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos

részletes szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény

típusa szerint – meghatározott információforrásokat igénybe

kell venni.

(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy

teljesítményt először kiadták vagy– kiadás hiányában – először sugározták.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel

kapcsolatos jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye

szerinti országban kell elvégezni.

(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást

Magyarország területén kell elvégezni.

(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges

információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen

információforrást is igénybe véve kell elvégezni.

(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és

ismert helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is

szükséges.

(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai

tekintetében – bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és

a további felhasználást illetően gyakorolhatja jogait.

(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás

jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

Árva mű felhasználásának engedélyezése

41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre

– a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett –

engedélyt ad az árva mű felhasználására. A felhasználási engedély

legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem

átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §)

nem jogosít.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási

helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a

felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás

célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a

felhasználás megkezdésének feltétele.

(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya

alatt ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a

felhasználási engedélyt a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté

válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a

jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő

mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a jogosult

személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a

felhasználásra a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának

napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben

a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy tartózkodási helye

ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a

visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti

a felhasználótól az őt megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén –

a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően

a Hivatal átutalja a díjat annak

a közös jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja,

ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban:

NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több közös jogkezelő

szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a hozzá

átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.

(6) Ha a jogosult a (3)−(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása –

a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes

szabályokat és a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.

41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási

hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő

eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos –

hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;

b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai

alapján vizsgálja;

c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a

végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és

felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás

kibocsátásnak; a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit,

amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló

törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D. §-ban foglaltak

szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;

e) nincs helye közmeghallgatásnak;

f ) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak,

elektronikus úton írásban cask a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye

kapcsolattartásnak.

(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás

megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A

Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.

41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására

irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell

benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben

szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli

nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc

napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok

megfelelően irányadók.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási

kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári

perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott

és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.

(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás

általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság

határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének

határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra

ismételten megnyílik.

(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék

hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott

eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt,

aki

a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,

b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény

általános – a bírák kizárására vonatkozó –szabályaiban megjelölt hozzátartozója.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is

alkalmazni kell.

(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.

(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást

ellene kell megindítani.

(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek

előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell

megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket

a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdése szerinti írásbeli

nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a

felekkel.

(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat

határozatot, azonban a felet – kérésére –meg kell hallgatnia.

(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán

szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.

(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A

bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével –

jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon

kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.

(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését

visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította,

a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van

helye.

41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a

felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra

rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is

be lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem

megérkezéséről a Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló

kormányrendeletben meghatározott módon – elektronikus érkeztető

számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem

megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az

elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi

követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az

elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére

történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal

a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet

elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti

értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon

belül nem igazolja vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása

41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati

médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt:

kedvezményezett intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét

képező árva művet a közérdekű feladata teljesítése érdekében

a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a

nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;

b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás,

megőrzés vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan

a) irodalmi művekre,

b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,

c) hangfelvételekre, valamint

d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002.

december 31-ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre,

filmalkotásokra és más audiovizuális művekre kell alkalmazni, amelyeket először az

Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy – kiadás hiányában – sugároztak.

(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29.

előtt elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és

nem sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés

alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult

nem tiltakozna.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)−(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy

hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és

teljesítményekre is alkalmazni kell.

41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa

elvégzett jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni

a) a jogosultkutatás eredményét,

b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,

c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],

d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső

Piaci Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető

egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a

felhasználás megkezdésének feltétele.

41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek

egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU

európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban

árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel Magyarországon is árva műnek

tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében

meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény

jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját

gyűjteménye vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. §

(2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több

jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén

köteles a 41/G. § (1) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott információkat a

Hivatalnak megküldeni.

41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén

a kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult

engedélye alapján folytathatja.

(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében

megfelelő díjazást követelhet.

41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal

összefüggésben elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával

felmerülő költségei fedezésére fordíthatja.

41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával

kapcsolatos részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő

díjazás feltételeit kormányrendelet állapítja meg.”

17. § Az Szjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta

eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással

kapcsolatos más olyan visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy

hírnevére sérelmes.”

18. § (1) Az Szjt. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési

költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett

jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy

sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra – a (8), (10) és (11a)

bekezdésben foglalt kivétellel – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó

jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.”

(2) Az Szjt. 89. § (11), (11a) és (11b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

lépnek:

„(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10)

bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak

érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható

hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú

felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb

szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak

érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében

kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról

szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló

törvényben meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő

szervezet kulturális célra az NKA számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális

Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika figyelembevételével

használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös

jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott – a tárgyévet

megelőző –

bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló

elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.

(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a

jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban

meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés

szerinti összeget kulturális célra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon

belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális

Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a 20. § (4)−(5) és

21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.

(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem

érinti, ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból

származó bevételére is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11)

bekezdésben meghatározott bevételi hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban

meghatározott díjakból származó teljes – a (11a) bekezdés szerint átadott összeggel

nem csökkentett – bevételt kell figyelembe venni.”

19. § Az Szjt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)−c) pontja szerinti adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

20. § Az Szjt. 92/A. § (2) bekezdésében és 92/N. § (2) bekezdésében az „óvásnak”

szövegrész helyébe a „felhívásnak” szöveg lép.

21. § Az Szjt. 92/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek

díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott

jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést

kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő egyesületek

jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos

feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben

meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést

kezdeményez.”

22. § Az Szjt. 94/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell

szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek

minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal

igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

23. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket

megállapító szabályok” alcíme a következő 111/F. §-sal egészül ki:

„111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények

módosításáról szóló 2013. Évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b)

bekezdésében foglaltakat az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott

bevételekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi CLIX. Törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat

első alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös

jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013.

Évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére

kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a) bekezdésében előírt

átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.”

24. § Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket

megállapító szabályok” alcíme a következő 111/G. §-sal egészül ki:

„111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények

módosításáról szóló 2013. Évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F−41/K. §-át az

olyan műre és hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt

követően e törvény szerint védelem illet meg.”

25. § (1) Az Szjt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos

részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a

felhasználással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási

díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját, továbbá az árva művek

felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek nyilvántartásának részletes

szabályait rendeletben állapítsa meg.” (2) Az Szjt. 112. §-a a következő (6)

bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő

szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási

szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját

az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben,

valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.”

26. § Az Szjt. 113. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az

árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól.”

27. § Hatályát veszti az Szjt.

a) 38. § (1) bekezdés d) pontja,

b) „A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó

szerző alkotása (árva mű)

esetén” alcíme és az 57/A−57/D. §-a,

c) 92/K. § (8) bekezdése.

5. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény

módosítása

28. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (7)

bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép:

„(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

Ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a

mintaoltalomról – több mintára adott oltalom esetén

legalább az érintett minták vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható

hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt

lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.”

6. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi

CXXXIV. törvény módosítása

29. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.

törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 30/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel

egészül ki:

„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. §

(1) bekezdésében felsorolt kérdésekben hozott döntését megváltoztatási kérelem

alapján, annak a bírósághoz történő továbbításáig

visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően

módosíthatja, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a

megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. A módosító döntés ellen

ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.”

30. § Az innovációs törvény 30/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

lép, és a § a következő (3)−(6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

szakértői díjazásra nem tarthat igényt.

(3) Más hatóság vagy bíróság általi megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala szakértői véleményt ad a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-

fejlesztési szempontú minősítése, valamint a megkeresésben

megjelölt költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való

hozzárendelhetősége kérdésében.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a

tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart

helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól.

(5) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény

kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendelkezik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.

(6) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni.”

31. § Az innovációs törvény 34/A. §-ában a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal”

szövegrész helyébe a „Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala” szöveg lép.

7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

32. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés

d)−e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő

f) ponttal egészül ki:

(A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó)

„d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,

e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhatóságot,

f) szerzői jogi védelem alatt álló alkotás vagy kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultja

volt, az örökhagyó alkotásaival vagy teljesítményeivel kapcsolatban érintett közös

jogkezelő szervezetet vagy – ha ilyen szervezet nem azonosítható –

az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző

szervezetet” (a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az

örökhagyó haláláról.)

8. A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.

évi XVI. Törvény módosítása

33. § A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi

XVI. törvény 40. §-ának az Szjt. 74/A. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az

„előadóművésznek” szövegrész helyett az „előadóművész”

szöveggel lép hatályba.

9. Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a

kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 18. §, 21. §, 23. §, 27. § c) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 5. §, 16. §, 24. §, 26. § és a 27. § b) pontja 2014. október 29-én lép hatályba.

35. § (1) E törvény 5. §-a, 16. §-a, 24. §-a, 26. §-a és 27. § b) pontja az árva művek

egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU

európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 11−13. §-a a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek

minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-I 1151/2012/EU európai parlamenti

és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


立法 被以下文本取代 (1 文本) 被以下文本取代 (1 文本)
无可用数据。

WIPO Lex编号 HU117