Act No. LXXVI of 1999 on Copyright (consolidated text of October 29, 2014)， 匈牙利

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

1

1999. évi LXXVI. törvény

a szerzői jogról

A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt

be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában;

egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles

közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad

információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles

körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban

Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az

Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

A szerzői jogi védelem tárgya

1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az

irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

b) a nyilvánosan tartott beszéd,

c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver)

akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája,

ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,

d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,

e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,

f) a rádió- és a televíziójáték,

g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott

alkotás és annak terve,

i) a fotóművészeti alkotás,

j) a térképmű és más térképészeti alkotás,

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti

együttes terve,

l) a műszaki létesítmény terve,

m) az iparművészeti alkotás és annak terve,

n) a jelmez, a díszlet és azok terve,

o) az ipari tervezőművészeti alkotás,

p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

2

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti

jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől

vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi

eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az

ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.

(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló

tényekre vagy napi hírekre.

(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem

lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti

a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a

filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott

védelemben részesülnek.

A törvény hatálya

2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben

meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt

nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

3. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,

megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel

összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott

kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

A szerzői jog

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más

szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Közös művek

5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői

jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog

megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.

(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész

tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt

alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű

valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.

Együttesen létrehozott művek

6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a

természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

3

illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és

amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők

hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az

egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.

Gyűjteményes mű

7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,

elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a

gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve

nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.

(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a

gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak

önálló jogait.

(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi

elemeire.

Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű

8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a

szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a

vagyoni jogok - összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a

szerző nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át,

másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára

rendelkezhetnek.

(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,

illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése

hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

II. Fejezet

Személyhez fűződő jogok

A mű nyilvánosságra hozatala

10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.

(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző

hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

4

(3) A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell

tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás

céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

(4) A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem

tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt

nyilvánosságra hozatalra szánta.

11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott

engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;

köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató

jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a

jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

A név feltüntetése

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a

közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű

részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve

feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is

fel kell tüntetni.

(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra

hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása

esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.

A mű egységének védelme

13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása

vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a

szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A személyhez fűződő jogok gyakorlása

14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése

miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi

hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem

intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.

(2) A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő

szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a

védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó

közleményen szerzőként feltüntessék.

15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is

felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

III. Fejezet

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

5

Vagyoni jogok

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok

16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy

valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen

felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése

hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.

(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi

hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély

fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz

kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal

mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a

díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.

(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás

illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény

kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak

kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.

(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult

szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja

fel a művet.

(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját ,

illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18-19. §),

b) a terjesztés (23. §),

c) a nyilvános előadás (24-25. §),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz

történő továbbközvetítése (28. §),

f) az átdolgozás (29. §),

g) a kiállítás (69. §).

A többszörözés joga

18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt

adjon. Többszörözés:

a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár

véglegesen, akár időlegesen, valamint

b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes

vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy

a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

6

formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi

formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített

alkotás kivitelezése és utánépítése is.

19. § (1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi

zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek

hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat

csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját

követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében

fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői

jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.

(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem

alkalmazható.

20. § (1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján

a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón

forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá

filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és

hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok

közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel

egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-

művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog,

illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A

díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám

fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a

hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy

köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző

szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba

hozataltól vagy - ha ez a korábbi - a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás

megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó

összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.

(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:

a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá

b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és

hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,

előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.

(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt

összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem

állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az

előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.

(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből

- ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg -

tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit,

négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit,

tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint

huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

7

(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet

a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és szerzői

jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös

jogkezelő szervezeteinek utalja át.

(7) A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról

csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

21. § (1) Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket

fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban

együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti

meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében

pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség

hiányában - egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön

először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában

meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes

belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket

ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő

szervezetnek kell befizetni.

(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön

jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj

megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét,

az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.

(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói

kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a

jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.

(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba

hozatalára.

(6) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a

kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek

szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a

fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös

jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett

közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem

állapodnak meg.

(8) A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,

díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

22. § (1) Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban

meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz,

vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy

hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden

naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési

határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy

behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő

szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

8

forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a

megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási

kötelezettség teljesítésének - akár részleges - elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson

felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni,

amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

A terjesztés joga

23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt

adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a

nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba

hozatalra való felkínálással.

(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a

műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő

behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának

kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben

általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.

(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő

haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)

bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös

jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó

összeg erejéig mondhatnak le.

(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari

tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.

(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel

vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben

forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a

bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem

gyakorolható.

(6) Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát

a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog

gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást

követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét

azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.

(7)

23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján

terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra

tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a

kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt

költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.

(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról

csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és

felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

9

számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a

tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és

felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön

jogszabály állapítja meg.

(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év

november 1. napján esedékes.

A nyilvános előadás joga

24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak

engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.

(2) Előadás különösen

a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például

a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (élő előadás);

b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a

filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval

való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.

(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más

helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek

gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.

25. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott

zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj

mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös

kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3)

bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.

(2)

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi

művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi

művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)

előadására.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett

felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő

szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.

(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a

vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül

kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb

idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot

szerezni a felhasználásra.

(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési

kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során

szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek

fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a

fizetendő díj összegével egyezik meg.

A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

10

26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és

hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára

hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más

hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a

nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság

körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és

ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre

megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold

útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a

tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort

hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján

azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra,

amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli

állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó

szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok

összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában

foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően

fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel

kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel

(kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-

szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.

(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő

szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e

szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett

kódoldóval lehetséges.

(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a

hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.

(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A

felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.

(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy

módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni

kell.

(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7)

bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt

adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más

eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság

tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi

művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi

művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)

felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és

az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel

kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.

(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

11

a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is

közvetíti a nyilvánossághoz, és

b) a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.

(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve

keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és

zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban

szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére

és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel

kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval,

kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.

28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét

sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját

műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve

közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más

szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan

továbbközvetítésére engedélyt adjon.

(3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján

gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig

mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös

kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel

egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel

kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.

(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös

jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék

a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a

képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a

filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék

az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.

(5) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet

a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi

jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a

jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.

(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában

sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a

Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője

gondoskodik.

Az átdolgozás joga

29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt

adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a

filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek

eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

12

30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző

jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó

kötelessége.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató

személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.

(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt

ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e

törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a

nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői

nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.

Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a

munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért

egyet.

(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos

jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó

rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti

jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony

jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.

A védelmi idő

31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek

védelemben.

(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében

az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra

hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző

jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét

részenként kell számítani.

(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év

első napjától számított hetven év.

(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát

követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e

tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás

céljára készült zene szerzője.

(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát

követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított

hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi

védelemben.

32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi

idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

13

nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem

időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.

IV. Fejezet

A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai

Általános szabályok

33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye

nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény

rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban

megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és

indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség

követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a

felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző

iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló

törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek

megfelelően valósul meg.

A szabad felhasználás esetei

34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az

eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen

önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás

képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint

tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt

terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.

Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez

nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak

megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt

feltüntetik.

(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű

felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.

35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés

vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az

építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel

működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való

rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában

szabályozott esetekben sem többszörözhető.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

14

(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy

írógéppel másolható.

(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a

műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.

(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]

intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve

hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját

közvetve sem szolgálja, és

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára

készül,

c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra

készül, vagy

d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.

(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás

céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz

szükséges példányszámban többszörözhetők.

(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki

folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli -

időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye

a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy

b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett

felhasználását.

(7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a

rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás

engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének

időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E

rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések, amelyeknek

rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve

hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.

(8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek

nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.

36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai

beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók.

Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez

lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye

szükséges.

(2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett

cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz

közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is -,

feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás

esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.

(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti,

iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen

felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

15

(4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való

felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.

(5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes

átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény

reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben

az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti

műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell

alkalmazni.

37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által

indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző

nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő

esetekben:

a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy

jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,

b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,

c) szociális és időskori gondozás keretében,

d) 1

e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,

f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a

művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.

(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl.

üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget

látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül

különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a

fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

(3)

(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi

személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel

is.

(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat

nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális

intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok

gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe

állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a

nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön

jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon

közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az

ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

1 Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLIX. törvény 27. § a). Hatálytalan 2013. október 25-től.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

16

39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett

adatbázisra.

40. § A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés és

a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.

41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az

kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő - igényeinek

kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.

(2) Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a

célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.

(3) Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési

képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő módon

és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy

jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

IV/A. Fejezet

Árva mű felhasználása

Általános szabályok

41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet

alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy

ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható

gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.

(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes

szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –

meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.

(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy teljesítményt

először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos

jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban kell

elvégezni.

(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország

területén kell elvégezni.

(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a

jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen információforrást is igénybe

véve kell elvégezni.

(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert

helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.

(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –

bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást

illetően gyakorolhatja jogait.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

17

(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása

közös jogkezelésbe tartozik.

Árva mű felhasználásának engedélyezése

41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a

felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva

mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére

terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű

átdolgozására (29. §) nem jogosít.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének

ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy

jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell

helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.

(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt

ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a

jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal

visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté

válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de

legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig

folytatható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a

jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket

tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy

tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló

határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj,

illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj

megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő

szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a

Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több

közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a

hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.

(6) Ha a jogosult a (3)−(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a szerzői

jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és a

(7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.

41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás

általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek

azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre

történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján

vizsgálja;

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

18

c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek

a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó

rendelkezései;

d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti

eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal

határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás

általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D.

§-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;

e) nincs helye közmeghallgatásnak;

f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton

írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.

(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás

megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a

határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.

41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló

kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely

azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül

továbbítja a bírósághoz.

(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot

tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a

bírósághoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok

megfelelően irányadók.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem

tárgyában a bíróság határoz.

(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló

törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás

sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.

(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a

felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől

számított harminc napra ismételten megnyílik.

(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe

és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken

kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,

b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák

kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is

alkalmazni kell.

(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.

(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell

megindítani.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

19

(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére,

illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett,

az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,

azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.

(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a

tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.

(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság –

az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés

megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új

eljárásra kötelezi.

(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a

bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás

folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási

engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített

elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a

Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben

meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a

kérelmezőnek.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem

megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton

történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus

érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével

tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét

állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés

visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja

vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása

41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati

médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett

intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata

teljesítése érdekében

a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság

tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;

b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés

vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

20

a) irodalmi művekre,

b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,

c) hangfelvételekre, valamint

d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig

előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális

művekre

kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –

kiadás hiányában – sugároztak.

(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt

elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem sugároztak, a

kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal

feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)−(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy

hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is

alkalmazni kell.

41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett

jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni

a) a jogosultkutatás eredményét,

b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,

c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],

d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci

Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online

nyilvántartásban történő rögzítés céljából.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás

megkezdésének feltétele.

41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes

megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és

tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel

Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott

nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény jogosultkutatás nélkül

felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye vagy archívuma részét képezi.

Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több

jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a 41/G. §

(1) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.

41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a

kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján

folytathatja.

(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő

díjazást követelhet.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

21

41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért

bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei fedezésére

fordíthatja.

41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos

részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit

kormányrendelet állapítja meg.

V. Fejezet

A felhasználási szerződések

A felhasználási szerződések általános szabályai

42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a

felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási

szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más

jogszabály az eltérést nem tiltja.

(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára

kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.

Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző

további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű

felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem

kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem

kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra

és a felhasználás meghatározott mértékére.

(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély

Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek

felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.

(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély

vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a

szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és

mértékre korlátozódik.

44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan

számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.

(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási

engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló

módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak

pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban,

kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

22

45. § (1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell

foglalni.

(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő

közzétételre kötött szerződés esetén.

(3) Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést maga

a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző

elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.

46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak

akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző

kifejezetten megengedte.

(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti

egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.

(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további

felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a

felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.

(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak

jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy

elektronikus adathordozóra másolja.

(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot

arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

(4) A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött

műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba

hozatal céljából történő behozatalára.

48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási

szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő

lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést

követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai

közötti értékkülönbség.

49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról

a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a

felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó

az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet

indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is

visszaadni.

(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a

felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti

meg.

50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy

nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

23

kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat

hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha

a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy -

ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy

b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának

megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a

szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított

két év eltelte után gyakorolhatja.

(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a

felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le;

gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő

legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.

(5) Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett -

megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.

52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a

jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől

számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra

felmondhatja a szerződést.

(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott

engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból

megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat

időpontjáig felmerült kár megtérítésére.

(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását

követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további

felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően

alkalmazni.

54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő

elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is,

ha a védelmi idő eltelt.

55. § (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a

szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)-(3) bekezdésben foglalt

eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni

jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.

(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy - ha erre nem kerül sor - a nyilvánossághoz

közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy

az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

24

megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján

vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a

nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész

felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.

(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a

hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló

értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét

felhasználási cselekményt.

(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.

Kiadói szerződés

56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a

kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.

(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés

alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára

készült művek kivételével - kizárólagos.

57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.

(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják

ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.

MÁSODIK RÉSZ

EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VI. Fejezet

A számítógépi programalkotás (szoftver)

58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó

felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy

matematikai műveletre is.

(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti

programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.

(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.

(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §

(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a

többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más

módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére

annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy

a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.

(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot

készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

25

(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is

megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak

betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a

célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.

60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához,

amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes

működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy

a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának

felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;

b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára

nem vált könnyen hozzáférhetővé;

c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az

együttes működtetés biztosításához szükségesek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ

a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli

célra;

b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes

működtetés ezt szükségessé teszi;

c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver

kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével

járó bármely más cselekményhez.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen

alkalmazni kell.

(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1)

bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.

(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver

műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.

VII. Fejezet

Adatbázis

60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi

elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi

elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet

férni.

(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis

működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.

(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai

eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált

szoftverre.

61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.

(2) Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.

(3) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a 30. §

(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

26

62. § (1) Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő -

adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az

adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.

(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben

foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen

alkalmazni kell.

(4) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben

foglaltaktól.

(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az

adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.

VIII. Fejezet

A reklámozás céljára megrendelt mű

63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra

átruházhatók.

(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges

kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a

reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.

(4) Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a

felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet - kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltak

alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából - reklámozás céljára

megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor

válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.

IX. Fejezet

Filmalkotások és más audiovizuális művek

Általános szabályok

64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang

nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen

hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült

játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az

ismeretterjesztő film.

(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője

és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E

rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított

jogait.

(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy

jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

27

kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb

feltételeiről.

65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító

ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg

egyoldalúan.

(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy

bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor - a szerzők közötti eltérő

megállapodás hiányában - a rendező képviseli a többi szerzőt.

(4) Az előállító - az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével - a szerzők személyhez

fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként

megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).

A megfilmesítési szerződés

66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési

szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét -

ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a

felhasználás engedélyezésére való jogot.

(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a

23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.

(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A

felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film

megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.

(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más - akár belföldi, akár külföldi -

természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.

(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó

bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.

(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi

meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a

szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg

megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.

(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles a

mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet

elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás

elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől számított

három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására

vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet elfogadottnak kell

tekinteni.

(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az

előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz-

vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint - a felek megállapodása esetén - a

szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.

X. Fejezet

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

28

Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások,

műszaki létesítmények tervei

Személyhez fűződő jogok

67. § (1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki

létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső

megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a

nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a

használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan

sérelme nélkül gyakorolhatja.

(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott

képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki

létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg

iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a

szerzőt.

(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az

eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.

(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és

iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.

(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról

felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.

A szabad felhasználás esetei

68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti

és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és

felhasználható.

(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.]

képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a

fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.

A kiállítás joga

69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás

tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére

bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.

(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző

beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző

beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.

(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

A követő jog

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

29

70. § (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő

visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás

tulajdonjogának első - a szerző részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E

díjazásról nem lehet lemondani.

(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény,

rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit,

kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy

olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban

a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével

ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell

tekinteni.

(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes

vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

(4) A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást nem tartalmazó - pénzben

kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)

a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó

részében;

b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti

részében;

c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti

részében;

d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti

részében;

e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.

(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.

(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha az

adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg az

5000 forintot.

(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári

negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.

(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás tulajdonjogát,

az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális

intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra

vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását

eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért

egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül - ha

eltérően nem állapodnak meg - az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők

közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás hiányában a

kötelezettség közülük a vevőt terheli.

(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig

köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és

iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A

szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek,

valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a

hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

30

(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott

átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak az

adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.

(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell

a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának

állampolgára, továbbá

b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző,

illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető

országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára,

vagy

c) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség egyik

tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.

(13) A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata

irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i

2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében az

igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja

ki a nyilatkozatot.

Egyéb rendelkezések

71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás

tekintetében:

a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név

feltüntetéséhez való jogot;

b) a felhasználót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás

és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;

c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten

vagy anélkül használja fel.

72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt

személy beleegyezése is szükséges.

HARMADIK RÉSZ

A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK

XI. Fejezet

A szerzői joggal szomszédos jogok védelme

Az előadóművészek védelme

73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges

ahhoz, hogy

a) rögzítetlen előadását rögzítsék;

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

31

b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha

az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is

sugárzott előadás;

c) rögzített előadását többszörözzék;

d) rögzített előadását terjesszék;

e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a

nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét

egyénileg választhassák meg.

(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat

képviselőjük útján gyakorolhatják.

(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a

hozzájárulással - ellenkező kikötés hiányában - a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át az

(1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a

20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is

megfelelően alkalmazni kell.

74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha e törvény

másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg.

(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének [26.

§ (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jog gyakorlására a

27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük

esetében is megfelelően alkalmazni kell.

74/A. § (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az

előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-

előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy -

ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától

számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az

előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló

díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.

(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az

ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett

hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c)

pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös

jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és

közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást

megadni.

(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az

előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra

jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor - a

hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet

követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott

levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.

75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti

az a személyhez fűződő jog, hogy nevét - a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

32

módon - feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az

együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.

(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,

megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés,

amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A hangfelvételek előállítóinak védelme

76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása

szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt

a) többszörözzék;

b) terjesszék;

c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára

hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák

meg.

(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény

másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg.

77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a

sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi

védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell

fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti

meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból

kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1)

bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában

nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében szabályozott

felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá

nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő

hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.

(3) A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak

a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

78. § (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához,

bérbeadásához - a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel

előállítójának, valamint - előadás hangfelvétele esetében - az előadóművésznek a hozzájárulása is

szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak - eltérő

megállapodásuk hiányában - egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek

díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás

időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

78/A. § Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval

kötött szerződést az 55. § (2)-(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a

hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

33

79. § A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain

feltüntessék.

A rádió- és televízió-szervezetek védelme

80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet

hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát

a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő

közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;

b) rögzítsék;

c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a

83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2)

bekezdése vonatkozik;

d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára

hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák

meg.

(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz

is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében

hozzáférhető a közönség számára.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -

díjazás jár.

(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.] esetén

az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

81. § A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a

saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.

A filmek előállítóinak védelme

82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet

a) többszörözzék;

b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;

c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára

hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák

meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -

díjazás jár.

(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.

A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya

83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,

tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.

(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,

amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg

a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

34

díjazás jár, a 16. § (4)-(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó

rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.

A védelmi idő

84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel -

a következő időtartamokban részesülnek védelemben:

a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven

évig;

b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év

első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított

ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;

c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év

első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától

számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított

hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha

ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első

sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;

f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a

film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a

filmet.

(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c)

pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő

közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított

ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a

nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1)

bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést

követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt

nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.

XI/A. Fejezet

Az adatbázis előállítóinak védelme

84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának

hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét

a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy

- a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a

továbbiakban: újrahasznosítás).

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni:

adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az

országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

35

(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható

ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes

az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának

jogos érdekeit.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem

rendelkezik - díjazás jár.

(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az

adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes

személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik

meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,

gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.

(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik

meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az

adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek,

illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.

(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek

jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.

(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott

védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha

a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos

tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;

b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az

Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek

nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye

vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.

(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem

akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági

társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági

Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam

gazdaságához.

84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a

nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának

jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.

(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben

foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan

cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul

károsítják az előállító jogos érdekeit.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes

művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos

jogokat.

(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben

foglaltaktól.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

36

84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem

vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.

(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak

megfelelő módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az

adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő

módon és mértékig.

(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t

megfelelően alkalmazni kell.

84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek

védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt

évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt

nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.

(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az

adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott

adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának

jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások

halmozódásából is.

84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni

kell.

(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első

mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis

előállítója esetében is alkalmazni kell.

(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály

eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével -

az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.

NEGYEDIK RÉSZ

KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI

XII. Fejezet

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelése

Közös jogkezelés

85. § Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem

gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak

által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a

jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás

engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat

és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

37

teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő

szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog

megsértésével szemben.

A közös jogkezelés általános szabályai

86. § (1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.

(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési

tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel vagy

szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében

nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem

mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.

87. § (1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös

jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely

felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt

érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett

valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés

alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is,

az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek

alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). Ha ugyanazon

jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek

nyilvántartásba, e rendelkezést - azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel - a 92/E. §

(3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.

(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és

azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak

engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik

közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is

megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A

megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást

adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást

megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki - az egyikük által

sem képviselt jogosultakat illetően - kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek,

amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E

kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és - szükség esetén - hivatalból

megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó

adatokat.

(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös

jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy

kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése

ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három

hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg.

A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a

közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).

(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének

érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös jogkezelő

szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk. A

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

38

megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást

adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak

megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.

(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését

végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek

nyilvántartása szerint az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos - engedélyezési jog vagy

díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú

közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény

képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző

szervezetet említ.

88. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok

gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell

tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az

igényét bíróság előtt érvényesítse.

(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a

jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.

(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként

előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a

felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás

esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont] alkalmazható.

(4) A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével

- az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi

teljesítmények védelemben részesülnek.

(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli

kérésére - költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által

egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.

A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása

89. § (1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el

kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:

a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása - vagy az abban való részvétel

- és

b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás

céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.

(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös

jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve

jogosultakról.

(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:

a) alapszabályát,

b) szervezeti és működési szabályzatát,

c) tagsági szabályzatát,

d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),

e) felosztási szabályzatát,

f) éves beszámolóját,

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

39

g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a

megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,

h) a 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében

említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.

(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő

szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét - a (8) bekezdésben

foglalt kivétellel - csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére

használhatja fel.

(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel

csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között,

függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más

célra - a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használható fel; a jogosultaknak

felosztandó jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési

kötelezettség kivételével - levonásnak nincs helye.

(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az

érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.

(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból csak

a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.

(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat

megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli

tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani,

azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11) bekezdés szerint

használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb - különösen szociális és kulturális - célokra

(a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).

(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen vagy

ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az érintett

mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott

helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel,

valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára

helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási helye

ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell felosztás

céljára átadni vagy - erről szóló képviseleti szerződés alapján - külföldi közös jogkezelő

szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem használható

fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.

(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható

jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben

meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb

szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási

szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A

legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak

érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell

felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek

összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott

támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő

átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika

figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

40

jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott - a tárgyévet megelőző -

bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását

követő 60 napon belül adja át az NKA számára.

(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak

érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító

közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves

beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett

összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a

20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.

(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a

közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is

alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok

számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes - a (11a) bekezdés

szerint átadott összeggel nem csökkentett - bevételt kell figyelembe venni.

(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett

költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és

támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.

(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény

szerinti éves - nem egyszerűsített - beszámoló készítésére köteles; beszámolóját

könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredménykimutatásában

az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni az adott üzleti

évben:

a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként és

vagyoni jogonként,

b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni

jogonként és jogcímenként,

c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek vagy

a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,

d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő

felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét és

egyéb lényeges feltételeit,

e) szerzett tagdíjbevételeit,

f) kapott támogatásait.

Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről

90. § (1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó jogszabályoknak

megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:

a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,

b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását,

feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,

c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,

d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló

kormányrendeletben meghatározott egyéb - a közös jogkezelés céljainak megvalósításához

szükséges - adatokat.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

41

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)−c) pontja szerinti adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a

honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt

adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy - díj ellenében -

hitelesített kivonatot kérhet.

(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a

közös jogkezelő szervezet

a) alapszabályához,

b) szervezeti és működési szabályzatához,

c) tagsági szabályzatához,

d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),

e) felosztási szabályzatához,

f) éves beszámolójához,

g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése,

valamint a 28. (4) bekezdése alapján kötött.

A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei

91. § (1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.

(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel

kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:

a) irodalmi és zenei művek,

b) egyéb alkotóművészeti alkotások,

c) filmalkotások,

d) előadóművészi teljesítmények,

e) hangfelvételek,

f) filmelőállítói teljesítmények.

(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának

fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2)

bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba

vehető.

(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó adatokat

a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a

nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett

jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

92. § (1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,

a) amelyhez valamennyi érintett jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös

jogkezelésre - csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;

b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét

képviseli azáltal, hogy

ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy

bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és

bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás

szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen

szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

42

c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős

részét is képviseli a ba)-bb) alpontjainak megfelelően.

d) amely - munkavállalói révén - rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi

kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;

e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;

f) amelynek alapszabálya

fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,

fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények

teljesítéséről,

fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül választott

testületet határozza meg,

fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil

szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön kívül a

legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is

tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves

költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.

(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e,

illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a

jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a

jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.

(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell

tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe

tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan

adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.

(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb - a

nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő - egyesület kéri nyilvántartásba vételét,

több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy egyébként

kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és

hatékonyságát - sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán

- nem veszélyezteti.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,

a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt

feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;

b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett

egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb

egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.

A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai

92/A. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal

- az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell

alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az

ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a Hivatal

döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi

felhívásnak.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

43

(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat

kormányrendelet állapítja meg.

92/B. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal

és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.

(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat

elektronikus úton benyújtani.

(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal - jogszabályban

meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az

ügyfélnek.

(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul

megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi

követelményeknek.

(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél

részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum

értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés

visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja

vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus úton

történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás

kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.

92/C. § A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési

tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben

meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.

92/D. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróság

nemperes eljárásban vizsgálja felül

a) a Hivatal határozatát, továbbá

b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli

jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az

iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági

eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc

napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - a (3) bekezdésben

szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A kérelem kellékeire a

keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.

(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot

tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a

bírósághoz.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában

a bíróság határoz.

(5) Az 57/C. § (5)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1)

bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

44

(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános

szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó

eltérésekkel - kell alkalmazni.

A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás

92/E. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás

kérelemre indul.

(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését

igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez

csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi azonosításra

alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét

tartalmazzák.

(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése - egyebek mellett - igazolható az

érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy egyébként kiterjesztett

hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra,

illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem

képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és

annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni.

(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban

szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a

Hivatalos Értesítőben - szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal - közleményt jelentet

meg.

Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából

92/F. § (1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból kell

törölni.

(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6) bekezdés d) pontjában

meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet vagy az általa ellátott

tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásából.

92/G. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy

törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a

törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két országos

napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött

határidőn - de legfeljebb egy éven - belül kezdeményezzék egyesületük közös jogkezelő

szervezetként való nyilvántartásba vételét.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő

egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben

megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn

belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új

közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a közös jogkezelő

egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes

felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt

közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

45

az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös jogkezelő

egyesületet nyilvántartásba nem veszik.

(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre

emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában

érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.

A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása

92/H. § (1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint

jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása

céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási

módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt:

díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.

(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók

indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének

megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges

körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban

figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület (102-

105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.

(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)-(11)

bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a

Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti

azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.

(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1)

bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét

reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének

meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti

szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban

résztvevők számára hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a

jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért

felelős minisztertől, továbbá - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a

kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20-21. §-ban

meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei

minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A

véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon

belül kell lefolytatni.

(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől

köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott évben a

Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása

alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg

benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett

megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben

az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban

meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

46

(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi

személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége

kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő

képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet

megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az

adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári

évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói

csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.

(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet

megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti

nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti

szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.

(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz

nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első

alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói

érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző

évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói

érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első

alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8)

bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi

jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a Hivatal

javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter csak a

Kormány - általa kezdeményezett - döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a Központi

Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó

mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. A miniszter

határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.

(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a

saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és

jóváhagyott - a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni

akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E

szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az

igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.

92/I. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági

eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell

alkalmazni.

(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi

résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös

jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti

szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.

92/J. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának

felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös

jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi

Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül

bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3)

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

47

és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az

igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján

fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell

számolni.

(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett

díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege

megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével,

illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes

körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.

(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a

díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet

jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a

közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti.

A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.

A közös jogkezelés felügyelete

92/K. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal a

hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a

nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e,

továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem

ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.

(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési

tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő

egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló

nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló

szándéknyilatkozatokat.

(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi

a) az alapszabályát,

b) a szervezeti és működési szabályzatát,

c) a tagsági szabályzatát,

d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,

e) a felosztási szabályzatát,

f) az éves beszámolóját,

g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.

(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen - a tagok

értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi

pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a

felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.

(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre

hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt

kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.

(6) A Hivatal a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát

vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli - megteszi a következő

intézkedéseket:

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

48

a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő egyesület

ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi

jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;

b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható

intézkedések megtétele céljából;

c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;

d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben

közzéteszi, ha

da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle

eredmény,

db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától

sem várható eredmény, vagy

dc) a felügyeleti bírság - egyszeri vagy ismételt - kiszabása nem járt eredménnyel.

(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival

kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli,

a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös

jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával

kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott

jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.

92/L. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére - különösen a jogsértő

magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a

hatékonyság követelményére és az arányosság elvére - figyelemmel kell meghatározni. A

felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti

díj összegének ötszörösét.

(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.

(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell

késedelmi pótlékot fizetni.

(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.

92/M. § (1) A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel összefüggésben

felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a Hivatala javára évente

felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-a.

A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő

egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a

tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második

naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.

92/N. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal -

az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni

a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a

közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a helyszíni ellenőrzést

megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit, amelyek az eljárás

megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból történő - értesítésre és

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

49

figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított

határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett nyilvántartásra vonatkoznak.

Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és

felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.

(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat

kormányrendelet állapítja meg.

92/O. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és

a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.

(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat

alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.

92/P. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság

nemperes eljárásban vizsgálja felül

a) a Hivatal határozatát, továbbá

b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli

jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az

iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági

eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)-(6)

bekezdését.

(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános

szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó

eltérésekkel - kell alkalmazni.

XIII. Fejezet

A szerzői jog megsértésének következményei

Polgári jogi jogkövetkezmények

94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez

képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a

jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és

hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot

biztosítsanak;

d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy

szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő

felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;

e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,

továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a

jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását,

kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve

megsemmisítését.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

50

(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint

kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén

a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.

(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is

támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.

(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is

támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;

b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;

c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel

érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások

nyújtásában.

(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek,

ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e

cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését

szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó

által jóhiszeműen végzett cselekmények.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben

meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve

teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba

bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;

b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe

vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.

(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból

visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák

meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt

esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági

végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől

ítéletben határoz.

(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok

lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos a

jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett

volna.

(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a

jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A

kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a

megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek

figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával

arányban álljon.

(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő

nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra

hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő

közzétételt.

(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2)

bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

51

megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve

hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.

94/A. § (1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az

ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez

szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll,

valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői

jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel

szemben.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat

hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta

hatvan nap már eltelt.

(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél

benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az

ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a

nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a

(7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert megindította, a peres

eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(4) A szerző - a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes

intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,

ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti

követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés kereskedelmi mértékű [94. § (5)

bek.];

b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,

illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;

c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a jogsértés abbahagyásának követelése helyett -

hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.

(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló

kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés

abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés

iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés

tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a

fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés

tárgyában - a (4) és az (5) bekezdést is ideértve - hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon

kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel

érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt

napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem

tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül

határoz.

(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható

mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé

tételére;

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

52

b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi

adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.

(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés

tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg,

az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a

törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. Az

előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon

kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes

bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes

bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a

kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének

minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) és az (5) bekezdést is -

elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem

helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének

kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének

kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével

hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az

ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást

elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és - a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve -

az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

(13) Ha a (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott

esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás,

illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve

az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem

érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.

94/B. § (1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a

művön a szokásos módon feltüntették.

(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes

műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási

szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,

szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított

teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet

önként vállalt szolgáltatásként - alapszabályával összhangban - saját tagja számára, a tag kérésére

állíthat ki.

(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

53

95. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére

szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan

személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság

mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.

(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy

alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy bérbeadás

céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan szolgáltatás

nyújtására,

a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy

forgalmaznak;

b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági

jelentősége, illetve célja; vagy

c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy

megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,

alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog

jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket - rendeltetésszerű működése révén -

megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a

mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás -

különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus -

útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. § (1)-(3)

bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést csak olyan

eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal történő

birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse a szoftver

védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy eltávolítását.

95/A. § (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],

továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott

szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti,

hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított

védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad

felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre

megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike

kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság

számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg

választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80. § (1) bek. d)

pont, 82. § (1) bek. c) pont].

A jogkezelési adatok védelme

96. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat

jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan

terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz

másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a

jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja,

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

54

vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene,

hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy

mást arra indít.

(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt

vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről

tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az

adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével

összefüggésben jelenítik meg.

A szerzői jog megsértésének vámjogi következményei

97. § A szerzői jog megsértése esetén a szerző - külön jogszabály rendelkezései szerint -

követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének

megakadályozására.

Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén

98. § (1) A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a

43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés

abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított

harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.

(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak

a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei

99. § A 94-98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet

szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos

műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a

95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1) bekezdésben

meghatározott - reprográfiával [21. § (1) bek.] történő - magáncélú másolást, valamint a 84/C. §

(2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell érteni.

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV. Fejezet

Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után

100. § (1) A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás tulajdonjogának

műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot kell fizetni.

(2) A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka. Az

eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék

kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

55

az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó tevékenység

támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.

(3) Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális intézmény

szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.

(4) A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és

nyilvántartani.

(5) A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot

évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet

követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.

XV. Fejezet

A szerzői jogviták rendezésében közreműködő szervezetek

Szerzői jogi szakértő testület

101. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más

hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A testület

tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves

időtartamra nevezi ki.

(2)

(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a

felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

(4) Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy

érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - a testületet értesíteni kell.

(5) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja

meg.

Egyeztető testület

102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti

szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a

díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott

egyeztető testülethez fordulhat.

103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI.

törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait

a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.

(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.

104. § (1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás

létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető

testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a

kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.

(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a

megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

56

(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.

Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől

számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.

(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet

szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak

hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.

(5) A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos

illetékessége alá tartozik.

105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és

mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető testület

a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti,

kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület - a (2) bekezdésben

említett szabályzat keretein belül - az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja

meg.

(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az

igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Hivatal

felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét.

105/A. § (1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre

megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével szemben

biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a felek

bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti

szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött

megállapodás hatálya - ellenkező kikötés hiányában - az érdek-képviseleti szervezetnek azokra a

tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.

(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az

egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az egyeztető

testület tagjainak személyében - az eljárás megindításától számított nyolc napon belül - nem

állapodnak meg.

(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)-(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell.

(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.

Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől

számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.

(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet

szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől

számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.

(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás

kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a

bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad felhasználásnak a

keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga - az ott megjelölt határidőn belül -

a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős érdemi

határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira terjed ki.

(9) Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

57

(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó

műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki intézkedés

kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.

XVI. Fejezet

Záró rendelkezések

A szerzői jog más jogosultjai

106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve

a szerzői jog más jogosultját is.

(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás

megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő

szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a

művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel

kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.

(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos

hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével -

a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet.

(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre

és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó szerzői

jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.

(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)

bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a kivonat minőség megjelölését, valamint azt, hogy az

milyen célra használható fel.

(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más

rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.

(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból

a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között

adatot szolgáltatni.

(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz

kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.

106/A. § E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az

adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó

rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

szóló jogszabályok érvényesülését.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok

107. § (1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését

követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló

készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A 111. § (1)-(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését

követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

58

108. § (1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban

hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi

jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.

(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,

valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott

jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban - rájuk vonatkozóan - említett év végétől számított húsz

év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.

(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994.

évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése

közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy

e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését követően.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően - a

hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan - még

további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági

tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel

vagy annak - a felhasználást folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni. A törvény

hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a

felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben

az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet

megkezdeni és folytatni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy

fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény

hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog

jogosultjának méltányos díjazás jár.

(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos viták

bírósági útra tartoznak.

(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés

alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény

hatálybalépését követően - a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően - újra

megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra

védelemben részesül.

108/A. § (1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7)

bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és

szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség

legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.

(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályok

megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén, illetve

kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz

történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését, illetve

kihirdetését kell érteni.

109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló

2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

59

eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított

védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények

módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell

az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108.

§ (3)-(9) bekezdésé ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény

hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.

109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi

XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi

tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és

(4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-

jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.

110. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első

alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.

évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a

közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály

módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály

megküldésével.

111. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló

2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított

rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január

1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt - a szerzői jogról

szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított

- XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai

2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával

2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a

szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.

(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001.

évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan

hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már

lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.

111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló

2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett

cselekmények és az így szerzett jogok kivételével - mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a

védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak

összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1.

cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

60

111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló

2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az eredeti műalkotás szerzőjét

megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi

irányelvre is figyelemmel - a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell

alkalmazni.

111/C. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét

követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.

(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött

műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján

megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-

jétől szolgáltatott adatok alapján.

111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)-(3) bekezdésében, 74/A. § (1)-(3)

bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)-d) pontjában és (2) bekezdésében

foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek

esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig

még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont

után születnek.

(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs

egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés

hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.

(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket

ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013.

november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor -

a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év

elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a

felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre

megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozóegyes törvények módosításáról szóló

2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e

törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.

111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az

NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.

évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013.

évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban

meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét

megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a)

bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

61

111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló

2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F−41/K. §-át az olyan műre és hangfelvételre kell

alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény szerint védelem illet meg.

Felhatalmazások

112. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét - az

érintett érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével - rendelettel meghatározza.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő

testület szervezetének és működésének részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében

szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a

számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes

szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő

eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének

módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek

nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.j) az Európai Parlament és a

Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett

felhasználási módjairól.

(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes

szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére,

nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke kiszámításának

módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,

b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban

elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a

Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint

b) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a

kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben

az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek

nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,

beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért

felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló

miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének

kikérésével rendeletben szabályozza.

(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős

miniszterrel egyetértésben - az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános

haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok,

valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től

62

113. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi

programok jogi védelméről;

b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a

vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz

kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;

c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi

védelméről;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs

társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő

összehangolásáról;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti

műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi

tulajdonjogok érvényesítéséről;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti

jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz

kapcsolódó egyes jogokról;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog

és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti

és tanácsi irányelv;

i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról

és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.

j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek

egyes megengedett felhasználási módjairól.