1973. évi 29. törvényerejő rendelet
egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetésérıl
(A Magyar Népköztársaság a Madridi Megállapodás megerısítı okiratait 1969. december 18án, a
Locarnói Megállapodás megerısítı okiratait pedig 1973. szeptember 26án letétbe helyezte.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi megállapodásokat e törvényerejő rendelettel
kihirdeti:
1. a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására az 1891. évi április hó 14én
kötött, Brüsszelben az 1900. évi december hó 14én, Washingtonban az 1911. évi június hó 2án,
Hágában az 1925. évi november hó 6án, Londonban az 1934. évi június hó 2án, Nizzában az 1957.
évi június hó 15én és Stockholmban az 1967. évi július hó 14én felülvizsgált Madridi Megállapodást,
2. az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére Locarnóban 1968. október 8án aláírt
Megállapodást.
2. § Az 1. §ban említett megállapodások hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı:
A GYÁRI VAGY KERESKEDELMI VÉDJEGYEK
NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA
AZ 1891. ÉVI ÁPRILIS HÓ 14ÉN KÖTÖTT, BRÜSSZELBEN
AZ 1900. ÉVI DECEMBER HÓ 14ÉN, WASHINGTONBAN
AZ 1911. ÉVI JÚNIUS HÓ 2ÁN, HÁGÁBAN
AZ 1925. ÉVI NOVEMBER HÓ 6ÁN, LONDONBAN
AZ 1934. ÉVI JÚNIUS HÓ 2ÁN, NIZZÁBAN
AZ 1957. ÉVI JÚNIUS HÓ 15ÉN ÉS STOCKHOLMBAN
AZ 1967. ÉVI JÚLIUS HÓ 14ÉN FELÜLVIZSGÁLT
MADRIDI MEGÁLLAPODÁS
1. Cikk
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó országok a védjegyek nemzetközi lajstromozására külön
uniót alkotnak.
(2) A szerzıdı országok bármelyikének joghatósága alá tartozó személy a származási országban
lajstromozott termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó védjegye számára az e megállapodásban
résztvevı valamennyi többi országban oltalmat biztosíthat, ha az említett védjegyet a Szellemi
Tulajdon Világszervezetét (a továbbiakban: Szervezet) létrehozó alapegyezményben megjelölt
Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodájánál (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda), a származási ország
hatósága útján, bejelenti.
(3) Származási ország a külön uniónak az az országa, ahol a bejelentınek valóságos és mőködı ipari
vagy kereskedelmi telepe van; ennek hiányában a külön uniónak az az országa, amelyben a
bejelentınek lakóhelye van; ha pedig a külön unió területén nincs lakóhelye, akkor az a külön unióhoz
tartozó ország, amelynek állampolgára.
2. Cikk
A szerzıdı országok joghatóság alá tartozó személyekkel egy tekintet alá esik az, aki a
megállapodáshoz nem csatlakozott ország joghatósága alá tartozik ugyan, azonban az e
megállapodással létesített külön unió területén eleget tesz az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi
Uniós Egyezmény 3. Cikkében megállapított feltételeknek.
3. Cikk
(1) A nemzetközi lajstromozásra irányuló kérelmet a végrehajtási szabályzatban elıírt nyomtatványon
kell benyújtani; a védjegy származási országának hatósága tanúsítja, hogy a kérelmen szereplı
adatok a nemzeti lajstrom adatainak megfelelnek és feltünteti a származási országban történt
védjegybejelentés és lajstromozás keltét és számát, valamint a védjegy nemzetközi lajstromozására
irányuló kérelem keltét.
(2) A védjegy lajstromozása céljából a Nizzai Megállapodás osztályozása alapján a bejelentınek meg
kell jelölnie azokat a termékeket, vagy szolgáltatásokat, amelyekre a védjegyoltalmat igényli, valamint
lehetıleg a megfelelı osztályt vagy osztályokat, mégpedig a termékekre és szolgáltatásokra
megállapított osztályoknak megfelelıen. Ha a bejelentı ezt az adatot nem közli, a termékeket, illetve a
szolgáltatásokat a Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelı osztályaiba. A
bejelentı által megadott osztályozást a Nemzetközi Iroda a nemzeti hatósággal együttesen ellenırzi.
A nemzeti hatóság és a Nemzetközi Iroda véleményeltérése esetén az utóbbi álláspontja irányadó.
(3) Ha a bejelentı a védjegy színére, mint megkülönböztetı elemre igényt tart, köteles:
1. ezt kijelenteni és a bejelentésben az igényelt színt vagy színösszetételt megjelölni;
2. kérelméhez az említett védjegy színes példányait mellékelni, ezeket a Nemzetközi Iroda
értesítéseihez csatolja. E példányok számát a végrehajtási szabályzat határozza meg.
(4) A Nemzetközi Iroda az 1. Cikknek megfelelıen bejelentett védjegyet haladéktalanul lajstromozza.
A lajstromozás a származási országban benyújtott nemzetközi lajstromozási kérelem keltét viseli, ha a
Nemzetközi Iroda a kérelmet ennek napjától számított kéthónapos határidın belül vette kézhez. Ha a
kérelem e határidı után érkezik, a Nemzetközi Iroda azt a beérkezés napjának keltével jegyzi be. A
Nemzetközi Iroda e lajstromozásról késedelem nélkül értesíti az érdekelt hatóságokat. A lajstromozott
védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban teszik közzé, a lajstromozási kérelemben
foglalt adatok alapján. Az ábrás elemet vagy különleges írásmódot tartalmazó védjegyek tekintetében
a végrehajtási szabályzat határozza meg, hogy a bejelentı kötelese nyomódúcot (klisét)
rendelkezésre bocsátani.
(5) Valamennyi hatóság a lajstromozott védjegyeknek a szerzıdı országokban történı nyilvánosságra
hozatala céljából a Nemzetközi Irodától a végrehajtási szabályzatban megszabott feltételek mellett a
fent említett kiadványból bizonyos számú ingyenes és bizonyos számú csökkentett árú példányt kap,
mégpedig az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 16. Cikk (4) bekezdés a) pontja
szerint megállapított egységekkel arányosan. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi szerzıdı
ország teljesen kielégítınek tekinti és a bejelentıtıl egyéb nyilvánosságra hozatalt nem követelhet.
3bis Cikk
(1) Bármelyik szerzıdı ország írásban bármikor közölheti a Szervezet Fıigazgatójával (a
továbbiakban: fıigazgató), hogy a nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom országára csak akkor
terjed ki, ha a védjegytulajdonos ezt kifejezetten kéri.
(2) Ez a közlés csak a fıigazgató által a többi szerzıdı országgal történt közlés keltétıl számított hat
hónap elteltével válik hatályossá.
3ter Cikk
(1) Azt a kérelmet, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom olyan országra is kiterjedjen,
amelyik a 3bis Cikkben adott lehetıséggel élt, a 3. Cikk (1) bekezdése szerint benyújtott kérelemben
külön meg kell említeni.
(2) Az oltalmi terület kiterjesztésére irányuló kérelmet a nemzetközi lajstromozást követıen a
végrehajtási szabályzatban elıírt nyomtatványon a származási ország hatóságának közvetítésével
kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal lajstromozza és késedelem nélkül közli az érdekelt
hatósággal, illetve hatóságokkal. A kérelmet a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban
közzéteszik. Az oltalom területi kiterjesztése a nemzetközi lajstromba történt bejegyzés napjával lép
hatályba és a vonatkozó védjegy nemzetközi lajstromozásának lejártával szőnik meg.
4. Cikk
(1) A Nemzetközi Irodánál a 3. és a 3ter Cikk rendelkezéseinek figyelembevételével így foganatosított
lajstromozás idıpontjától kezdıdıen a védjegyet valamennyi érdekelt szerzıdı országban ugyanaz
az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet ott közvetlenül jelentették volna be. A 3. Cikkben említett
termék vagy szolgáltatási osztályozás a védjegyoltalom körének megállapítása tekintetében a
szerzıdı országokat nem kötelezi.
(2) Valamennyi nemzetközileg lajstromozott védjegyet megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült
Párizsi Uniós Egyezmény 4. Cikkében biztosított elsıbbségi jog anélkül, hogy az e cikk D) betője alatt
megszabott alakiságoknak eleget kellene tenni.
4bis Cikk
(1) Ha a Nemzetközi Iroda olyan védjegyet, amelyet egy vagy több országban már lajstromoztak,
utóbb ugyanazon jogosult vagy jogutóda javára lajstromoz, a nemzetközi lajstromozás a korábbi
nemzeti lajstromozások helyébe lép, az utóbbiak révén szerzett jogok sérelme nélkül.
(2) A nemzeti hatóság kérelmére köteles saját lajstromában a nemzetközi lajstromozást feltüntetni.
5. Cikk
(1) Azokban az országokban, ahol a jogszabályok ilyen felhatalmazást tartalmaznak, az a hatóság,
amellyel a Nemzetközi Iroda valamely védjegy lajstromozását vagy a 3ter Cikk értelmében az oltalom
kiterjesztésére irányuló kérelmet közli, jogosult kijelenteni, hogy területén a védjegyoltalomban nem
részesíthetı. Ilyen elutasítás ellen csupán olyan feltételek esetén lehet fellépni, amelyek az ipari
tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében a nemzeti lajstromozásra bejelentett
védjegyek esetén is érvényesíthetık. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet egyedül abból
az okból megtagadni, hogy a nemzeti jogszabályok a lajstromozást csak korlátozott számú osztály
vagy termék, illetve szolgáltatás tekintetében engedik meg.
(2) Az a hatóság, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles az elutasítást az összes indokok
megjelölése mellett a belsı jogszabályokban megszabott határidı alatt, de legkésıbb a védjegy
nemzetközi lajstromozásától, illetve az oltalom kiterjesztésére irányuló, a 3ter Cikknek megfelelı,
kérelemtıl számított egy év alatt a Nemzetközi Irodával közölni.
(3) A Nemzetközi Iroda az ekként közölt elutasító nyilatkozat egy példányát haladéktalanul megküldi a
származási ország hatóságának, továbbá a védjegytulajdonosnak vagy meghatalmazottjának, ha az
utóbbit az említett hatóság a Nemzetközi Iroda tudomására hozta. Az érdekelt ugyanazokkal a
jogorvoslatokkal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül jelentette volna be abban az országban, ahol az
oltalmat megtagadták.
(4) A Nemzetközi Iroda a védjegy elutasításának indokait közölni köteles azokkal az érdekeltekkel,
akik az Irodától ezt kérik.
(5) Az a hatóság, amelyik a fent említett, legfeljebb egyéves határidı alatt a védjegy lajstromozása,
illetve az oltalom kiterjesztése tárgyában a Nemzetközi Irodával sem ideiglenes, sem végleges
elutasító határozatot nem közölt, a szóban forgó védjegy tekintetében az e cikk (1) bekezdésében
említett lehetıségtıl elesik.
(6) Az illetékes hatóság a nemzetközi védjegy érvénytelenítését csak akkor mondhatja ki, ha a
védjegytulajdonosnak módot adott arra, hogy jogait kellı idıben érvényesíthesse. Az érvénytelenítést
a Nemzetközi Irodával közölni kell.
5bis Cikk
A védjegy bizonyos alkotó elemeinek, mint címereknek, címerpajzsoknak, arcképeknek,
kitüntetéseknek, címeknek, kereskedelmi neveknek, vagy a bejelentıtıl eltérı személynevének s más
hasonló felírásnak jogos használatát igazoló és a szerzıdı országok hatóságai által esetleg
megkívánt bizonylatok a származási ország hatóságának hitelesítésén vagy igazolásán kívül más
megerısítésre nem szorulnak.
5ter Cikk
(1) A Nemzetközi Iroda, kérelemre, valamely meghatározott védjegynek a lajstromba bejegyezett
adatairól, a végrehajtási szabályzatban megszabott illeték ellenében, bárkinek másolatot ad.
(2) A Nemzetközi Iroda díjazás ellenében arra is vállalkozhat, hogy a nemzetközi védjegyek között
elıvizsgálatot végezzen.
(3) A szerzıdı országok valamelyikében való felhasználás végett kért nemzetközi lajstromkivonatokat
hitelesíttetni nem kell.
6. Cikk
(1) A Nemzetközi Irodánál foganatosított védjegylajstromozás hatálya húsz évre szól és a 7. Cikkben
megszabott feltételekkel megújítható.
(2) A nemzetközi lajstromozástól számított öt év elteltével a nemzetközi lajstromozás a származási
országban korábban lajstromozott nemzeti védjegytıl az alábbi kivételekkel függetlenné válik.
(3) A nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom akár átruházták a védjegyet, akár nem sem
részben, sem egészben nem érvényesíthetı, ha a korábban az 1. Cikk szerint a származási
országban lajstromozott nemzeti védjegy ebben az országban a nemzetközi lajstromozástól számított
öt éven belül egészben vagy részben már nem részesül törvényes oltalomban. Ugyanez érvényes, ha
a törvényes oltalom utóbb, de az ötéves határidı eltelte elıtt indult eljárás következtében szőnik meg.
(4) A védjegy önkéntes, vagy hivatalból történı törlését a származási ország hatóságának
megkeresésére a Nemzetközi Iroda foganatosítja. Bírósági eljárás esetén a fent említett hatóság
hivatalból vagy a felperes kérelmére az eljárás megindításáról szóló irat vagy az eljárás megindítását
igazoló bármely más okirat másolatát, úgyszintén a jogerıs ítélet másolatát megküldi a Nemzetközi
Irodának, az Iroda ezeket bejegyzi a nemzetközi lajstromba.
7. Cikk
(1) A lajstromozás a 8. Cikk (2) bekezdésében megállapított alapdíj és adott esetben a pótdíjak és
díjkiegészítések egyszeri befizetésével az elızı oltalmi idıszak lejártától számított újabb húszéves
idıtartamra bármikor megújítható.
(2) A megújítás a megelızı lajstromozás végsı állapotához képest módosítást nem tartalmazhat.
(3) Az 1957. június 15i nizzai okmány vagy a jelenlegi okmány rendelkezéseinek megfelelı elsı
megújításban meg kell jelölni a nemzetközi osztályozásnak azokat az osztályait, amelyekre a
lajstromozás vonatkozik.
(4) A Nemzetközi Iroda az oltalmi idı lejárta elıtt hat hónappal hivatalos értesítéssel a
védjegytulajdonos és meghatalmazottja figyelmét felhívja a lejárat pontos napjára.
(5) A végrehajtási szabályzatban megállapított pótdíj fizetése ellenében a nemzetközi lajstromozás
megújítására hathónapos türelmi határidıt kell engedélyezni.
8. Cikk
(1) A származási ország hatósága belátása szerint jogosult nemzeti illetéket megállapítani és azt a
nemzetközi lajstromozásra vagy megújításra bejelentett védjegy tulajdonosától saját javára beszedni.
(2) A Nemzetközi Irodánál történı védjegylajstromozáshoz a következı nemzetközi díjak elızetes
megfizetése szükséges:
a) alapdíj;
b) ha azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyekre a védjegy vonatkozik, a nemzetközi
osztályozás szerint háromnál több osztályba tartoznak, minden további osztály után pótdíj;
c) a 3ter Cikk alapján az oltalom kiterjesztése végett benyújtott minden egyes kérelem esetén
díjkiegészítés.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pótdíj azonban a végrehajtási szabályzatban
megállapított határidın belül is kiegyenlíthetı anélkül, hogy ez a lajstromozás idıpontját érintené ha
a termékek, illetıleg szolgáltatások osztályainak számát a Nemzetközi Iroda állapította meg vagy
kifogásolta. Ha az említett határidı lejártáig sem a pótdíj nem folyt be, sem a bejelentı nem korlátozta
a szükséges mértékben a termékek, illetıleg szolgáltatások jegyzékét, a nemzetközi lajstromozás
iránt benyújtott kérelmet tárgytalannak kell tekinteni.
(4) A nemzetközi lajstromozás különféle bevételeibıl befolyó évi jövedelmet a (2) bekezdés b)c)
pontja alatt említett kivétellel a Nemzetközi Iroda az ebben a megállapodásban részes országok
között egyenlıen osztja el, miután levonta a szóban forgó okmány végrehajtásához szükséges
költségeket és terheket. Ha ezt az okmányt hatálybalépésekor valamelyik ország még nem erısítette
meg, vagy még nem csatlakozott ahhoz, a megerısítésnek vagy a csatlakozásnak hatálybalépéséig a
bevételi többletbıl csak a korábbi okmányok alapján kiszámított részesedés illeti meg.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett pótdíjakból származó összegeket minden év végén az ebben
az okmányban vagy az 1957. június 15i nizzai okmányban részes országok között kell felosztani,
mégpedig arányosan a védjegyek számával, amelyekre az elmúlt évben az egyes országokban
oltalmat kértek. Az elıvizsgálatot folytató országok tekintetében a védjegyek számát a végrehajtási
szabályzatban meghatározott szorzószámmal kell módosítani. Ha ezen okmány hatálybalépésekor
valamelyik ország annak még nem részese, a megerısítés vagy csatlakozás hatálybalépéséig csak a
nizzai okmány alapján kiszámított részesedés illeti meg.
(6) A (2) bekezdés c) pontjában említett díjkiegészítésekbıl befolyó összegeket az (5) bekezdés
szabályai szerint kell felosztani azok között az országok között, amelyek a 3bis Cikkben adott
lehetıséggel éltek. Ha ezen okmány hatálybalépésekor valamelyik ország ezt még nem erısítette
meg, vagy még nem csatlakozott hozzá, a megerısítés vagy csatlakozás hatálybalépéséig csak a
nizzai okmány alapján kiszámított részesedés illeti meg.
8bis Cikk
A nemzetközi lajstrom szerint jogosult személy egy vagy több szerzıdı ország tekintetében az
oltalomról saját országának hatóságához benyújtott nyilatkozatban bármikor lemondhat; ezt közölni
kell a Nemzetközi Irodával. Ez értesíti azokat az országokat, amelyekre a lemondás vonatkozik. A
lemondás illetékmentes.
9. Cikk
(1) A védjegytulajdonos országának hatósága ugyanígy közli a Nemzetközi Irodával a védjegyre
vonatkozóan a nemzeti lajstromba bejegyzett megsemmisítést, törlést, lemondást, átruházást és
egyéb változásokat, ha ezek a nemzetközi lajstromozást is érintik.
(2) Az Iroda a változásokat a nemzetközi lajstromba bejegyzi, a szerzıdı országok hatóságaival közli
és lapjában közzéteszi.
(3) Ugyanígy kell eljárni, ha a nemzetközi lajstrom szerint korlátozni kívánja azoknak a termékeknek,
illetve szolgáltatásoknak jegyzékét, amelyekre a lajstromozás vonatkozik.
(4) E mőveletekért a végrehajtási szabályzat díjat állapíthat meg.
(5) Új terméket vagy szolgáltatást a jegyzékbe utólagosan csupán a 3. Cikk rendelkezéseinek
megfelelı új bejelentés révén lehet felvenni.
(6) A felvétellel egy tekintet alá esik valamely terméknek vagy szolgáltatásnak másikkal való
helyettesítése.
9bis Cikk
(1) Ha a nemzetközi lajstromba bejegyzett védjegyet olyan személyre ruházzák át, akinek telepe nem
a nemzetközi bejegyzés tulajdonosának országában, hanem másik szerzıdı országban van, az
átruházásról a Nemzetközi Irodát az elıbbi ország hatósága értesíti. A Nemzetközi Iroda az
átruházást lajstromozza, errıl a többi hatóságot értesíti és az átruházást lapjában közzéteszi. Ha az
átruházás a nemzetközi lajstromozástól számított öt éven belül történt, a Nemzetközi Iroda köteles az
új jogosult országának hatóságától hozzájárulást kérni és ha lehetséges az új jogosult országában
foganatosított védjegylajstromozás keltét és számát is közzéteszi.
(2) Nem lajstromozható a nemzetközi lajstromba bejegyzett védjegy átruházása olyan személy javára,
aki nemzetközi védjegybejelentésre nem jogosult.
(3) Ha valamely átruházás a nemzetközi lajstromba nem jegyezhetı be, akár annak következtében,
hogy az új jogosult országa a hozzájárulást megtagadta, akár azért, mert az átruházás olyan személy
javára történt, aki nemzetközi lajstromozás kérésére nem jogosult, a korábbi tulajdonos országának
hatósága igényelheti a Nemzetközi Irodától, hogy lajstromából a védjegyet törölje.
9ter Cikk
(1) Ha valamely nemzetközi védjegynek csupán a lajstromozott termékek vagy szolgáltatások egy
részére vonatkozó átruházását közlik a Nemzetközi Irodával, az ezt a lajstromba bejegyzi. Mindegyik
szerzıdı ország jogosult azonban az átruházás érvényességének elismerését megtagadni, ha az
ekként átruházott részben szereplı termékek vagy szolgáltatások hasonlók ahhoz, amelyekre
vonatkozóan a védjegy a lajstromban továbbra is az átruházó javára szerepel.
(2) A Nemzetközi Iroda a nemzetközi védjegy átruházását ugyanígy jegyzi be, ha csak egy vagy több
szerzıdı országról van szó.
(3) Ha az elızı esetekben a jogosult országát illetıen változás állt be, azon hatóságnak, amelynek
joghatósága alá az új jogosult tartozik, a 9bis Cikknek megfelelıen megkívánt hozzájárulást meg kell
adni, feltéve, hogy a nemzetközi védjegyet a nemzetközi lajstromozástól számított öt éven belül
ruházták át.
(4) Az elızı bekezdések rendelkezései csak az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós
Egyezmény 6quater Cikkének figyelembevételével alkalmazhatók.
9quater Cikk
(1) Ha a külön unió több országa a nemzeti védjegytörvények egységesítésében állapodik meg, a
fıigazgatóval közölhetik:
a) hogy az illetı országok nemzeti hatóságai helyébe közös hatóság lép;
b) hogy az e cikket megelızı valamennyi rendelkezés vagy egyes rendelkezések alkalmazása
szempontjából az illetı országok egész területe egyetlen országnak tekintendı.
(2) Ez a közlés annak az értesítésnek a keltét követı hat hónap elteltével lép hatályba, amelyben a
fıigazgató errıl a többi szerzıdı országot értesítette.
10. Cikk
(1) a) A külön uniónak közgyőlése van; ez azokból az országokból áll, amelyek ezt az okmányt
megerısítették vagy hozzá csatlakoztak.
b) Minden ország kormányát egyegy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek,
tanácsadók és szakértık támogathatnak.
c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli, kivéve tagországonként egyegy küldött utazási
költségeit és napidíját, amelyek a külön uniót terhelik.
(2) a) A közgyőlés:
I. foglalkozik minden kérdéssel, amely a külön unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve e
megállapodás alkalmazásával kapcsolatos;
II. útmutatást ad a Nemzetközi Irodának felülvizsgálati értekezletek elıkészítésére, megfelelıen
figyelembe véve a külön unió azon országainak észrevételeit, amelyek ezt az okmányt nem erısítették
meg, vagy nem csatlakoztak hozzá;
III. módosítja a végrehajtási szabályzatot és megállapítja a 8. Cikk (2) bekezdésében említett díjak és
a nemzetközi lajstromozásra vonatkozó egyéb díjak összegét;
IV. megvizsgálja és jóváhagyja a fıigazgatónak a külön unióval kapcsolatos jelentéseit, tevékenységét
és a külön unió hatáskörével kapcsolatos kérdésekben ellátja ıt a szükséges utasításokkal;
V. megállapítja a külön unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését és jóváhagyja a
zárszámadását;
VI. elfogadja a külön unió pénzügyi szabályzatát;
VII. létrehoz olyan szakértı bizottságokat és munkacsoportokat, amelyeket a külön unió
célkitőzéseinek megvalósításához szükségesnek tart;
VIII. meghatározza, hogy ülésein megfigyelıi minıségben milyen országok, amelyek a Szervezetnek
nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi szervezetek vehetnek részt;
IX. elfogadja a 1013. Cikkek módosításait;
X. megtesz minden szükséges intézkedést a külön unió célkitőzéseinek megvalósítására;
XI. ellátja az e megállapodásból adódó egyéb hasznos feladatokat.
b) A Szervezet által igazgatott más uniót is érintı kérdésekben döntése elıtt a közgyőlés meghallgatja
a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.
(3) a) A közgyőlésen minden tagországnak egy szavazata van.
b) A közgyőlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.
c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha
valamelyik ülésén a tagországoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van; ebben
az esetben azonban a közgyőlés határozatai, az ügyrendi határozatok kivételével, csak a következı
feltételekkel érvényesek. A Nemzetközi Iroda közli a határozatot a közgyőlésrıl távolmaradt
tagországokkal és felkéri ıket, hogy a közgyőlést követı három hónapon belül írásban közöljék
szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidı lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok
száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé
válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.
d) A 13. Cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit kivéve a közgyőlés határozatait kétharmad
szótöbbséggel hozza.
e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.
f) A küldött csak egy országot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.
g) A külön unió azon országai, amelyek a közgyőlésnek nem tagjai, megfigyelıként részt vehetnek az
üléseken.
(4) a) A közgyőlés rendes ülésszakra kétévenként egyszer ül össze kivételes esetektıl eltekintve a
Szervezet közgyőlésével azonos idıszakban és helyen, összehívásáról a fıigazgató gondoskodik.
b) A fıigazgató a közgyőlést rendkívüli ülésszakra hívja össze, ha a közgyőlés tagországainak
egynegyede ezt kívánja.
c) Az ülésszak napirendjét a fıigazgató készíti elı.
(5) Ügyrendjét a közgyőlés maga állapítja meg.
11. Cikk
(1) a) A nemzetközi lajstromozással kapcsolatos feladatokat, valamint a külön uniót érintı egyéb
igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.
b) A Nemzetközi Iroda készíti elı a közgyőlés, valamint az általa létesített szakértı bizottságok és
munkacsoportok ülését és ellátja ezek titkársági teendıit.
c) A fıigazgató a külön unió legfıbb tisztviselıje; ı képviseli a külön uniót.
(2) A fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselı, szavazati jog nélkül, részt vesz a közgyőlés és a
közgyőlés által létesített szakértı bizottságok vagy munkacsoportok valamennyi ülésén. A fıigazgató,
vagy az általa kijelölt tisztviselı hivatalból ellátja e testületek titkári teendıit.
(3) a) A 1013. Cikk felülvizsgálatának kivételével a Nemzetközi Iroda készíti elı a közgyőlés
útmutatásai szerint a megállapodás rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.
b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek elıkészítésébe bevonhat kormányközi és
nemzetközi nem kormányszervezeteket.
c) A fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselık szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati
értekezletek tanácskozásain.
(4) A Nemzetközi Iroda a rábízott egyéb feladatokat is ellátja.
12. Cikk
(1) a) A külön uniónak költségvetése van.
b) A külön unió költségvetése irányozza elı a külön unió saját bevételeit és kiadásait, az uniók közös
kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását, valamint azt az összeget, amelyet adott esetben a
Szervezet konferenciájának költségvetéséhez rendelkezésre bocsát.
c) Az uniók közös költségeinek tekintendık azok a költségek, amelyek nemcsak a külön unióval,
hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióval is kapcsolatosak. A külön unió e
költségek viselésében érdekeltségének arányában vesz részt.
(2) A külön unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével összhangban
kell megállapítani.
(3) A külön unió költségvetésének forrásai a következık:
I. a nemzetközi lajstromozással kapcsolatos bevételek és egyéb díjak, valamint az egyéb olyan
szolgáltatások, díjak, amelyeket a Nemzetközi Iroda a külön unióval kapcsolatosan nyújt;
II. a Nemzetközi Iroda kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve a kiadványok szerzıi
díja; ha a kiadványok a külön uniót érintik;
III. adományok, hagyományok és támogatások;
IV. bérleti, kamat és egyéb vegyes bevételek.
(4) a) A 8. Cikk (2) bekezdésében foglalt bevételek és a nemzetközi lajstromozással kapcsolatos
egyéb díjak összegét a közgyőlés a fıigazgató javaslatára állapítja meg.
b) A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a külön unióval kapcsolatos díjak és egyéb bevételi
források a 8. Cikk (2) bekezdés b)c) pontjában említett pótdíj és díjkiegészítés nélkül legalább a
Nemzetközi Irodának a külön unióval kapcsolatos költségeit fedezzék.
c) Ha a költségvetés az új költségvetési év kezdete elıtt nem került elfogadásra, a költségvetés a
pénzügyi szabályzat rendelkezései szerint az elızı év szintjén marad.
(5) A (4) bekezdés a) pontja rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a Nemzetközi Irodának a külön
unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és bevételek összegét a fıigazgató állapítja meg és
jelenti a közgyőlésnek.
(6) a) A külön uniónak forgóalapja van, amely a külön unió országainak egyszeri befizetésébıl áll. Ha
az alap elégtelennek bizonyul, a közgyőlés az alapot felemelheti.
b) Valamennyi ország kezdeti befizetésének összege az említett alapra és a befizetés esetleges
felemelésének mértéke arányos a kérdéses országnak az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi
Uniós Egyezmény költségvetése javára abban az évben esedékes hozzájárulásával, amikor az alapot
létrehozták, vagy felemelését elhatározták, ha az említett unió tagja.
c) A befizetés mértékét és feltételeit a fıigazgató javaslatára a Szervezet koordinációs bizottsága
állásfoglalásának meghallgatása után a közgyőlés határozza meg.
d) Amíg a közgyőlés felhatalmazást nem ad a külön unió tartalékalapjának forgóalapként történı
felhasználására, a közgyőlés az a)c) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti.
(7) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, ahol a
Szervezet mőködik, rendelkezik arról, hogy a forgóalap elégtelensége esetén ez az ország elıleget
folyósít. Az elıleg összegét és folyósításának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között
esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.
b) Akár az a) pontban említett ország, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az
elılegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétıl számított három év
elteltével válik hatályossá.
(8) A pénzügyi ellenırzést a pénzügyi szabályzat rendelkezései szerint a külön unió egy vagy több
országa vagy külsı könyvszakértık végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyőlés jelöli ki.
13. Cikk
(1) A 1012. Cikk és e cikk módosítását a közgyőlés bármelyik tagországa, vagy a fıigazgató
indítványozhatja. Az indítványt a közgyőlés elé terjesztés elıtt legalább hat hónappal a fıigazgató
közli a közgyőlés tagországaival.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármilyen módosítását a közgyőlés fogadja el. Az elfogadáshoz
a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; a 10. Cikk és e bekezdés bármilyen módosításához
azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.
(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek bármilyen módosítása egy hónappal azután lép hatályba,
amikor a fıigazgató azoknak az országoknak háromnegyed részétıl, amelyek a módosítás
elfogadásának idıpontjában a közgyőlés tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelı írásbeli
elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden országra kötelezı,
amely a módosítás hatálybalépésekor a közgyőlés tagja, vagy késıbbi idıpontban ennek tagjává
válik.
14. Cikk
(1) A külön unió minden országa megerısítheti ezt az okmányt, ha aláírta, ha pedig nem írta alá,
csatlakozhat hozzá.
(2) a) A külön unióhoz nem tartozó bármelyik ország, amelyik részese az ipari tulajdon oltalmára
létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, csatlakozhat ehhez az okmányhoz és ezzel a külön unió tagjává
válhat.
b) Mihelyt a Nemzetközi Iroda értesül arról, hogy valamelyik állam csatlakozott az okmányhoz,
megküldi az illetı ország hatóságának a 3. Cikknek megfelelıen azoknak a védjegyeknek összesített
jegyzékét, amelyek a csatlakozás idıpontjában nemzetközi oltalom alatt állanak.
c) Ez a jegyzék a csatlakozó ország területén az említett védjegyek számára önmagában biztosítja az
elızı rendelkezések szerint járó kedvezményeket és megküldésével kezdıdik az az egyéves
határidı, amely alatt az érdekelt hatóság az 5. Cikkben említett nyilatkozatot megteheti.
d) Ez okmányhoz való csatlakozás alkalmával azonban bármely ország kijelentheti, hogy azoknak a
nemzetközi védjegyeknek kivételével, amelyek az országban már elızıleg még érvényben levı
azonos nemzeti lajstromozás tárgyai voltak és amelyeket az érdekeltek kérelmére azonnal elismer,
ennek az okmánynak alkalmazását azokra a védjegyekre korlátozza, amelyeket a csatlakozás
hatálybalépésének napja után lajstromoznak.
e) Ez a nyilatkozat mentesíti a Nemzetközi Irodát a fentebb említett összesített jegyzék megküldése
alól. Ebben az esetben a Nemzetközi Iroda csak azokat a védjegyeket közli, amelyek tárgyában a d)
pontban foglalt kivétel kedvezményének alkalmazását nála az új ország csatlakozásától számított egy
éven belül a szükséges adatok megjelölésével kérik.
f) A Nemzetközi Iroda nem küld összesített jegyzéket annak az országnak, amelyik ezen okmányhoz
csatlakozva kijelenti, hogy a 3bis Cikkben biztosított lehetıséggel élni kíván. Ez az ország egyidejőleg
kijelentheti, hogy ennek az okmánynak az alkalmazását azokra a védjegyekre korlátozza, amelyeket a
csatlakozás hatálybalépésének napjától kezdve lajstromoznak, ez a korlátozás mindazonáltal nem
érinti azokat a nemzetközi védjegyeket, amelyek az országban már elızıen azonos nemzeti
lajstromozás tárgyai voltak, és amelyek a 3ter Cikknek és a 8. Cikk (2) bekezdés c) pontjának
megfelelıen az oltalom kiterjesztésére irányuló kérelem alapjául szolgálhatnak.
g) Annak a védjegynek a lajstromozását, amelyiket az e cikkben említett bármelyik jegyzék magában
foglal, úgy kell tekinteni, hogy az a csatlakozás hatálybalépésének napja elıtt az újonnan szerzıdı
országban közvetlenül foganatosított lajstromozás helyébe lép.
(3) A megerısítı vagy csatlakozási okmányokat a fıigazgatónál kell letenni.
(4) a) Az elsı öt olyan ország tekintetében, amelyik megerısítı vagy csatlakozási okmányát letétbe
helyezte, ez az okmány az ötödik letétbe helyezéstıl számított három hónap elteltével lép hatályba.
b) A többi ország tekintetében ez az okmány három hónappal azután lép hatályba, amikor az érintett
ország megerısítését vagy csatlakozását a fıigazgató közölte, kivéve, ha a megerısítı vagy
csatlakozási okmány késıbbi idıpontot tüntet fel. Utóbbi esetben az ilyen ország tekintetében ez az
okmány az így megjelölt idıpontban lép hatályba.
(5) A megerısítés vagy csatlakozás önmőködıen magában foglalja az okmány valamennyi
rendelkezésének elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi elıny igénybevételére.
(6) Ennek az okmánynak hatálybalépése után a megállapodás 1957. évi június 15i nizzai szövegéhez
bármely ország csak úgy csatlakozhat, ha egyidejőleg ezt az okmányt is megerısíti vagy csatlakozik
hozzá. A nizzai szövegnél korábbi szöveghez való csatlakozást a jelen okmány egyidejő megerısítése
vagy az ahhoz való csatlakozás esetén sem lehet elfogadni.
(7) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 24. Cikkének rendelkezéseit e
megállapodásra is alkalmazni kell.
15. Cikk
(1) E megállapodás idıbeli korlátozás nélkül marad hatályban.
(2) Ezt az okmányt a fıigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja. A felmondás
egyben valamennyi korábbi okmány felmondását is jelenti, hatálya csak a felmondó országra terjed ki,
s a külön unió több országa között a megállapodás érvényben marad.
(3) A felmondás a közlésnek a fıigazgatóhoz történt kézbesítését követı egy év elteltével lép
hatályba.
(4) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogát a külön unió tagjává válásának keltétıl számított
öt év eltelte elıtt egyik ország sem gyakorolhatja.
(5) Azok a felmondás hatálybalépésének idıpontja elıtt lajstromozott nemzetközi védjegyek,
amelyeket az 5. Cikkben megjelölt egy éven belül nem utasítottak el, a nemzetközi oltalom tartalma
alatt továbbra is ugyanolyan oltalmat élveznek, mint a felmondó országban közvetlenül bejelentett
védjegyek.
16. Cikk
(1) a) Ez az okmány hatálybalépésétıl a megerısítı vagy hozzá csatlakozó külön uniós országok
között az 1891. évi Madridi Megállapodás ezt megelızı szövegei helyébe lép.
b) Mindamellett a külön unió bármely országát, amely ezt az okmányt megerısítette vagy csatlakozott
hozzá, az ez okmányt meg nem erısítı vagy hozzá nem csatlakozó országokkal szemben továbbra is
azok a korábbi szövegek kötelezik, amelyeket a nizzai okmány 12. Cikk (4) bekezdése értelmében
elızıleg nem mondott fel.
(2) A külön unióhoz nem tartozó országok, amelyek ennek az okmánynak részesei lesznek, kötelesek
ezt az okmányt azokra a nemzetközi lajstromozásokra alkalmazni, amelyeket a külön uniónak ez
okmányban nem részes bármelyik országa, nemzeti hatóságának közremőködésével, a Nemzetközi
Irodánál foganatosított, feltéve, hogy ezek a lajstromozások az említett országokban a jelen okmány
elıírásainak megfelelnek. Olyan nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyeket a Nemzetközi
Iroda, a külön unión kívüli, de ennek az okmánynak tagjává vált országok hivatalának kívánságára
teljesített, ez az ország elismeri, hogy a külön unió elıbb említett országai megkövetelhetik annak a
legutolsó szövegnek elıírásaiban foglalt feltételek teljesítését, amelynek részesei.
17. Cikk
(1) a) Ezt az okmányt francia nyelven készült egyetlen példányban kell aláírni és a svéd kormánynál
kell letenni.
b) A fıigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik a közgyőlés által megjelölt
más nyelvő hivatalos fordításról.
(2) Ezt az okmányt Stockholmban, 1968. január 13ig lehet aláírni.
(3) Errıl az aláírt okmányról a fıigazgató a svéd kormány által hitelesített kétkét másolatot küld a
külön unióhoz tartozó minden ország kormányának, és kívánságra bármely más ország
kormányának.
(4) A fıigazgató ezt az okmányt beiktatás végett bejelenti az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Titkárságánál.
(5) A fıigazgató a külön unió minden országának kormányát értesíti az aláírásokról, a megerısítı
vagy csatlakozási okmányok letételérıl és az okmányokban foglalt nyilatkozatokról, a megállapodás
valamennyi rendelkezésének hatálybalépésérıl, a felmondásra vonatkozó, valamint a 3bis, a 9quater,
a 13. Cikk, a 14. Cikk (7) bekezdése és a 15. Cikk (2) bekezdése szerint tett közlésekrıl.
18. Cikk
(1) Az elsı fıigazgató hivatalbalépéséig az ennek az okmánynak a Szervezet Nemzetközi Irodájára
vagy a fıigazgatóra vonatkozó utalásait az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
által létesített Uniós Irodára, illetve ennek igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.
(2) A külön unió azon országai, amelyek ezt az okmányt nem erısítették meg és nem is csatlakoztak
hozzá, a Szervezetet létrehozó egyezmény hatálybalépésétıl számított öt évig, kívánságukra, úgy
gyakorolhatják az ennek az okmánynak a 1013. Cikkében szabályozott jogokat, mintha ezek a cikkek
köteleznék ıket. Ezt a kívánságot az érdekelt országnak írásban kell a fıigazgatóval közölnie; a
közlés a kézbesítés napjától hatályos. Az ilyen országot a fenti idıtartam lejártáig a közgyőlés
tagjának kell tekinteni.
Az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére
Locarnóban, 1968. október 8án aláírt
megállapodás
1. Cikk
Külön unió létesítése; nemzetközi osztályozás elfogadása
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó országok külön uniót alkotnak.
(2) Ezek az országok egységes osztályozást fogadnak el az ipari mintákra (a továbbiakban:
nemzetközi osztályozás).
(3) A nemzetközi osztályozás magában foglalja:
(I) az osztályok és alosztályok jegyzékét;
(II) azoknak a termékeknek betősoros jegyzékét, amelyekben a minták megtestesülnek, a megfelelı
besorolási osztályok, az alosztályok megjelölésével;
(III) a magyarázó jegyzeteket.
(4) Az osztályok és alosztályok jegyzéke az ehhez a megállapodáshoz csatolt jegyzék, amelyet a 3.
Cikk értelmében alakított szakértı bizottság (továbbiakban: szakértı bizottság) módosíthat és
kiegészíthet.
(5) A termékek betősoros jegyzékét és a magyarázó jegyzeteket a szakértı bizottság a 3. Cikkben
meghatározott eljárás szerint fogadja el.
(6) A szakértı bizottság a 3. Cikkben foglalt eljárás szerint módosíthatja vagy kiegészítheti a
nemzetközi osztályozást.
(7) a) A nemzetközi osztályozás angol és francia nyelven készül.
b) A Szellemi Tulajdon Világszervezetét (a továbbiakban: Szervezet) létrehozó egyezményben
megnevezett Szellemi tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) az érdekelt
kormányokkal egyetértésben a nemzetközi osztályozás hivatalos szövegét más nyelven is kiadhatja,
a nyelveket az 5. Cikkben említett közgyőlés jelölheti ki.
2. Cikk
A nemzetközi osztályozás és jogi jellege
(1) Az ebben a megállapodásban elıírt kötelezettségek fenntartásával a nemzetközi osztályozás
önmagában csak ügyviteli jellegő. Ugyanakkor minden ország a neki megfelelı jogi jelleget
tulajdoníthatja neki, nevezetesen a nemzetközi osztályozás nem kötelezi a külön unió országait abban
a tekintetben, hogy milyen legyen az országban a minta oltalmának jellege és terjedelme.
(2) A külön unió mindegyik országa választhat, hogy a nemzetközi osztályozást mint fı, vagy mint
kisegítı rendszert alkalmazza.
(3) A külön uniós országok hatóságai a minták bejelentési vagy lajstromozási okirataiban és ha ezeket
hivatalosan közzéteszik, a közzétételi iratokban feltüntetik a nemzetközi osztályozás szerint azoknak
az osztályoknak és alosztályoknak a számát, amelyekbe a mintát megtestesítı termékek tartoznak.
(4) A termékek betősoros jegyzékébe kerülı elnevezések kiválasztásánál a szakértı bizottságnak
ésszerően kerülnie kell olyan elnevezések használatát, amelyekre kizárólagos jogok állhatnak fenn.
Mindazonáltal valamely kifejezés felvétele a betősoros jegyzékbe nem értelmezhetı olyképpen, hogy
a szakértı bizottság véleményt nyilvánított volna azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó kifejezésre
kizárólagos jogok állanake fenn vagy sem.
3. Cikk
A szakértı bizottság
(1) A Nemzetközi Iroda mellett az 1. Cikk (4)(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására szakértı
bizottság létesül. A külön unió valamennyi országa képviselteti magát a szakértı bizottságban, amely
a képviselt országok egyszerő szótöbbségével elfogadott eljárási szabályzat alapján mőködik.
(2) A szakértı bizottság a betősoros jegyzéket és a magyarázó jegyzeteket a külön uniós országok
egyszerő szótöbbségével fogadja el.
(3) A nemzetközi osztályozás módosítására vagy kiegészítésére bármely külön uniós ország hivatala
vagy a Nemzetközi Iroda javaslatot tehet. A hivatalok ilyen javaslataikról értesítik a Nemzetközi Irodát.
A Nemzetközi Iroda ezeket és saját javaslatait legkésıbb két hónappal a szakértı bizottságnak a
szóban forgó javaslatokat tárgyaló ülésszaka elıtt eljuttatja ennek tagjaihoz.
(4) A nemzetközi osztályozás módosítására és kiegészítésére vonatkozó szakértı bizottsági
határozatokat a külön uniós országok egyszerő szótöbbséggel hozzák meg. Egyhangúság szükséges
viszont olyan határozat meghozatalához, amely új osztály létesítését vagy termékek egyik osztályból
másikba való átsorolását írja elı.
(5) A szakértık levelezés útján is szavazhatnak.
(6) Ha valamelyik ország nem jelöl ki képviselıt a szakértı bizottság valamelyik ülésszakára, vagy ha
a kijelölt szakértı az ülés folyamán vagy a szakértı bizottság eljárási szabályzatában megszabott
határidı alatt nem közli szavazatát, a szóban forgó ország úgy tekintendı, hogy a bizottság
határozatát elfogadja.
4. Cikk
Az osztályozás, a módosítások és kiegészítések közlése és közzététele
(1) A szakértı bizottság által elfogadott betősoros termékjegyzéket és magyarázó jegyzeteket,
valamint a nemzetközi osztályozás általa elhatározott bármely módosítását és kiegészítését a
Nemzetközi Iroda közli a külön unió országainak hivatalaival. A szakértı bizottság határozata a közlés
kézhezvételekor lép hatályba. Ha azonban új osztály létesítésérıl vagy termékek egyik osztályból
másikba való átsorolásáról rendelkezik, a közlés elküldésének keltétıl számított hat hónap múlva lép
hatályba.
(2) A hatályba lépett módosításokat és kiegészítéseket a Nemzetközi Iroda, mint letéteményes,
beilleszti a nemzetközi osztályozásba. A módosításokat és kiegészítéseket közzé kell tenni a
közgyőlés által kijelölendı folyóiratokban.
5. Cikk
Az unió közgyőlése
(1) a) A külön uniónak közgyőlése van, amely a külön unió országaiból áll.
b) A külön unió minden országának kormányát egyegy küldött képviseli, akit munkájában helyettes
küldöttek, tanácsadók és szakértık támogathatnak.
c) Mindegyik küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.
(2) a) A 3. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyőlés:
(I) megtárgyal a külön unió fenntartására és fejlesztésére és ezen megállapodás alkalmazására
vonatkozó minden kérdést;
(II) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek elıkészítésére;
(III) megvizsgálja és jóváhagyja a Szervezet fıigazgatójának (a továbbiakban: fıigazgató) a külön
unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a külön unió hatáskörébe tartozó kérdésekben
ellátja ıt a szükséges utasításokkal;
(IV) megállapítja a külön unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését és jóváhagyja
zárszámadását;
(V) elfogadja a külön unió pénzügyi szabályzatát;
(VI) dönt arról, hogy a nemzetközi osztályozás hivatalos szövegét az angolon és francián kívül milyen
nyelven kell elkészíteni;
(VII) a 3. Cikk szerint felállított szakértı bizottságtól függetlenül egyéb szakértı bizottságokat és
munkacsoportokat alkot, amelyeket szükségesnek vél a külön unió célkitőzéseinek megvalósításához;
(VIII) meghatározza, hogy ülésein megfigyelıi minıségben milyen országok vehetnek részt, amelyek
a külön uniónak nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nemkormányszervezetek
vehetnek részt;
(IX) elfogadja a 58. Cikk módosításait;
(X) megtesz a külön unió célkitőzéseinek eléréséhez szükséges minden egyéb intézkedést;
(XI) ellátja a megállapodásból ráháruló egyéb feladatokat.
b) Azokban a kérdésekben, amelyek más olyan uniót is érintenek, amelynek igazgatását a Szervezet
látja el, döntése elıtt a közgyőlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.
(3) a) A közgyőlésen minden tagországnak egy szavazata van.
b) A közgyőlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.
c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha
valamely ülésszakon a tagországoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van;
ebben az esetben azonban a határozat az ügyrendi határozatok kivételével csak a következı
feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda a határozatokat közli a közgyőlés távol maradt országaival
és felkéri ıket, hogy a közlés keltét követı három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy
tartózkodásukat. Ha e határidı lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább
annyi, amennyi, az ülésszakon a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik,
feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.
d) A 8. Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével határozatait a közgyőlés kétharmad
szótöbbséggel hozza.
e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.
f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.
(4) a) A közgyőlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, mégpedig kivételes esetektıl
eltekintve a Szervezet közgyőlésével azonos idıszakban és helyen, összehívásáról a fıigazgató
gondoskodik.
b) A közgyőlés tagországai egynegyedének kívánságára a fıigazgató a közgyőlést rendkívüli
ülésszakra hívja össze.
c) Az ülésszak napirendjét a fıigazgató készíti elı.
(5) Ügyrendjét a közgyőlés maga állapítja meg.
6. Cikk
Nemzetközi Iroda
(1) a) A külön uniót érintı igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.
b) Nevezetesen, a Nemzetközi Iroda elıkészíti a közgyőlés, a szakértı bizottság, valamint az általuk
alakított bármely más szakértı bizottság és munkacsoport ülését és ellátja ezek titkársági teendıit.
c) A fıigazgató a külön unió legfıbb tisztviselıje; ı képviseli a külön uniót.
(2) A fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselı szavazati jog nélkül vesz részt a közgyőlés, a szakértı
bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértı bizottság vagy munkacsoport valamennyi
ülésén. E testületek titkári teendıit a fıigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselı látja el.
(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elı a közgyőlés útmutatásai szerint a megállapodás 58. Cikkeitıl
eltérı rendelkezések felülvizsgálati konferenciáit.
b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati konferencia elıkészítése során tanácskozhat kormányközi és
nemzetközi nemkormányszervezetekkel.
c) A fıigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt az ilyen értekezletek
tanácskozásain.
(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.
7. Cikk
Pénzügyek
(1) a) A külön uniónak költségvetése van.
b) A külön unió költségvetése magában foglalja a külön unió saját bevételeit és kiadásait,
hozzájárulását az uniók közös kiadásainak költségvetéséhez, valamint adott esetben a Szervezet
konferenciájának költségvetése javára megállapított összeget.
c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a külön unióra hárulnak, hanem a Szervezet által
igazgatott egy vagy több más unióra is, az uniók közös költségeinek kell tekinteni. A külön uniónak a
közös költségekben való részesedése arányos az ilyen kiadásokban való érdekeltségével.
(2) A külön unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével
összehangoltan állapítják meg.
(3) A külön unió költségvetésének forrásai a következık:
(I) a külön unió országainak hozzájárulása;
(II) az olyan szolgáltatások díja és illetéke, amelyeket a Nemzetközi Iroda a külön unióval
kapcsolatban nyújt;
(III) a Nemzetközi Iroda kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzıi
díja, ha a kiadványok a külön uniót érintik;
(IV) adományok, hagyományok és támogatások;
(V) bérleti, kamat és egyéb vegyes bevételek.
(4) a) Avégbıl, hogy a (3) bekezdés (I) pontjában említett hozzájárulását meg lehessen állapítani, a
külön unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, amelybe az ipari tulajdon oltalmára
létesült Párizsi Unióban, évi hozzájárulását pedig az ebben az unióban a megfelelı osztályra
meghatározott számú egységek száma alapján fizeti.
b) A külön unió minden országa olyan arányban járul hozzá évente az összes országok által a külön
unió költségvetése javára fizetendı összeghez, ahogy egységeinek száma a hozzájáruló országok
összegységéhez aránylik.
c) A hozzájárulás minden év január 1jén esedékes.
d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a külön unió egyik szervezetében sem
gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az elızı két teljes évre
esedékes hozzájárulás összegét. A külön unió érintett szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen
országnak a szavazati jog gyakorlását, ha úgy találja, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és
elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.
e) Ha a költségvetést az új költségvetési év kezdete elıtt nem fogadják el, a költségvetés a pénzügyi
szabályzat elıírásai szerint az elızı év szintjén marad.
(5) A Nemzetközi Irodának a külön unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó illetékek és díjak
összegét a fıigazgató állapítja meg és jelenti a közgyőlésnek.
(6) a) A külön uniónak forgóalapja van; ez a külön unió országainak egyszeri befizetésébıl áll. Ha az
alap elégtelennek bizonyul, a közgyőlés elrendelheti felemelését.
b) Az az összeg, amelyet az egyes országok az említett alapra elıször befizetnek és a befizetés
felemelésének mértéke arányos a kérdéses országnak abban az évbn esedékes hozzájárulásával,
amikor az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.
c) A befizetés mértékét és feltételeit a fıigazgató javaslatára, a Szervezet koordinációs bizottságának
meghallgatása után, a közgyőlés határozza meg.
7. a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, ahol a
szervezet mőködik, elıirányozza, hogy a forgóalap elégtelensége esetében ez az ország elıleget
folyósít. Az elıleg összegét és feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött
külön megállapodások határozzák meg.
b) Akár az a) pontban említett ország, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az
elılegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétıl számított három év
elteltével hatályos.
(8) A pénzügyi ellenırzést a pénzügyi szabályzat értelmében a külön unió egy vagy több országa vagy
külsı könyvszakértık végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyőlés jelöli ki.
8. Cikk
Az 58. Cikk módosítása
(1) Az 57. és e cikk módosítását a külön unió bármely tagországa vagy a fıigazgató indítványozhatja.
Az indítványt a fıigazgató a közgyőlés elé terjesztés elıtt legalább hat hónappal közli a külön unió
országaival.
(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítását a közgyőlés határozza el. Az elfogadáshoz a
leadott szavazatok háromnegyede szükséges; az 5. Cikk és e bekezdés módosításához azonban a
leadott szavazatok négyötödére van szükség.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármely módosítása egy hónappal azután lép hatályba, amikor
a fıigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részétıl, amelyek a módosítás elfogadásának
idıpontjában a külön unió tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelı írásbeli elfogadó
nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása hatálybalépésekor a külön unió tagja
vagy késıbbi idıpontban tagjává válik; de minden olyan módosítás, amely a külön unió országainak
pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelezı, amelyek bejelentették, hogy a
kérdéses módosítást elfogadják.
9. Cikk
Megerısítés, csatlakozás, hatálybalépés
(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény minden olyan részes országa, amely
ezt a megállapodást aláírta, megerısítheti, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá.
(2) A megerısítı és csatlakozási okmányokat a fıigazgatónál kell letenni.
(3) a) Ez a megállapodás arra az öt országra, amelyek megerısítı vagy csatlakozási okmányukat
elsıkként helyezték letétbe, az ötödik okmány letétbe helyezését követı három hónap múlva lép
hatályba.
b) Minden más országra ez a megállapodás attól az idıponttól számított három hónap múlva lép
hatályba, amikor az ország megerısítését vagy csatlakozását a fıigazgató közölte, hacsak a
megerısítı vagy csatlakozási okmány késıbbi idıpontot nem jelölt meg. Utóbbi esetben ez a
megállapodás erre az országra az így megjelölt idıpontban lép hatályba.
(4) A megerısítés vagy csatlakozás magában foglalja a megállapodás valamennyi rendelkezésének
elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi elıny igénybevételére.
10. Cikk
A megállapodás hatálya és idıtartama
E megállapodás hatálya és tartama azonos az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós
Egyezményével.
11. Cikk
Az 14. és 915. Cikkek felülvizsgálata
(1) E megállapodás 14. és 915. Cikke a kívánatos javítások végett felülvizsgálható.
(2) A felülvizsgálatra a külön unióhoz tartozó országok küldötteinek részvételével tartott értekezleten
kerül sor.
12. Cikk
Felmondás
(1) Ezt a megállapodást a fıigazgatóhoz küldött közléssel bármely ország felmondhatja. A felmondás
hatálya csak a felmondó országra terjed ki, a külön unió többi országában viszont a megállapodás
érvényben és hatályban marad.
(2) A felmondás a közlésnek a fıigazgatóhoz történt kézbesítési napját követı egy év elteltével lép
hatályba.
(3) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot bármelyik ország csak a külön unió tagjává
válásának idıpontjától számított öt év elteltével gyakorolhatja.
13. Cikk
Területek
Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 24. Cikkének rendelkezéseit erre a
megállapodásra is alkalmazni kell.
14. Cikk
Aláírás, nyelvek, közlések
(1) a) Ezt a megállapodást angol és francia nyelven készült egyetlen eredeti példányban kell aláírni.
Mindkét szöveg egyaránt hiteles. A megállapodást a svájci kormánynál kell letenni.
b) A megállapodást Bernben 1969. június 30ig lehet aláírni.
(2) A fıigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik a közgyőlés által megjelölt
bármely más nyelvő hivatalos szövegrıl.
(3) A fıigazgató a megállapodás aláírt szövegébıl a svájci kormány által megfelelıen hitelesített két
másolatot küld az aláíró országok kormányának és kívánságra bármely más ország kormányának.
(5) A fıigazgató a külön unió összes országának kormányát értesíti a megállapodás
hatálybalépésének napjáról, az aláírásokról, a megerısítı vagy csatlakozási okmányok letétbe
helyezésérıl, a megállapodás módosításainak elfogadásáról és a módosítások hatálybalépésének
idıpontjáról, valamint a felmondásokról.
15. Cikk
Átmeneti rendelkezés
Az elsı fıigazgató hivatalbalépéséig a megállapodásnak a Szervezet Nemzetközi Irodájára vagy a
fıigazgatóra vonatkozó utalásait a szellemi tulajdon oltalmára alakult Nemzetközi Irodára (BIRPI),
illetve ennek igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.
3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1. §ban megjelölt megállapodások megerısítı
okiratainak letételekor a következı nyilatkozatokat tette:
a) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rámutat arra, hogy a gyári vagy kereskedelmi védjegyek
nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás 14. Cikk (7) bekezdésének rendelkezései
ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és népek
függetlenségérıl 1960. december 14én elfogadott 1514/XV. számú határozatával.
b) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rámutat arra, hogy az ipari minták nemzetközi
osztályozásának létesítésére Locarnóban, 1968. október 8án aláírt Megállapodás 13. Cikkének
rendelkezései ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és
népek függetlenségérıl 1960. december 14én elfogadott 1514/XV. számú határozatával.
(2) A Magyar Népköztársaság Kormánya 1970. március 31én az alábbiakat közölte a gyári vagy
kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás nizzai szövege
letéteményesével, a Svájci Szövetségi Kormánnyal: A Megállapodás 3bis Cikkében biztosított
lehetıség alapján a Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredı
oltalom területére csak akkor terjed ki, ha a védjegytulajdonos ezt kifejezetten kéri.
4. § (1) Ez a törvényerejő rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, azonban az 1. § 1. pontjában
megjelölt megállapodást az 1970. évi szeptember hó 19. napjától, az 1. § 2. pontjában megjelölt
megállapodást az 1974. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni, a 3. § (2) bekezdésében foglalt
közlés pedig az 1970. évi október hó 31. napjától hatályos.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó
Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.
(3) A Megállapodáshoz kapcsolódó Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a
Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.
(4) A Locarnói Megállapodás mellékletének közzétételérıl a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
gondoskodik.