À propos de la propriété intellectuelle Formation en propriété intellectuelle Respect de la propriété intellectuelle Sensibilisation à la propriété intellectuelle La propriété intellectuelle pour… Propriété intellectuelle et… Propriété intellectuelle et… Information relative aux brevets et à la technologie Information en matière de marques Information en matière de dessins et modèles industriels Information en matière d’indications géographiques Information en matière de protection des obtentions végétales (UPOV) Lois, traités et jugements dans le domaine de la propriété intellectuelle Ressources relatives à la propriété intellectuelle Rapports sur la propriété intellectuelle Protection des brevets Protection des marques Protection des dessins et modèles industriels Protection des indications géographiques Protection des obtentions végétales (UPOV) Règlement extrajudiciaire des litiges Solutions opérationnelles à l’intention des offices de propriété intellectuelle Paiement de services de propriété intellectuelle Décisions et négociations Coopération en matière de développement Appui à l’innovation Partenariats public-privé Outils et services en matière d’intelligence artificielle L’Organisation Travailler avec nous Responsabilité Brevets Marques Dessins et modèles industriels Indications géographiques Droit d’auteur Secrets d’affaires Académie de l’OMPI Ateliers et séminaires Application des droits de propriété intellectuelle WIPO ALERT Sensibilisation Journée mondiale de la propriété intellectuelle Magazine de l’OMPI Études de cas et exemples de réussite Actualités dans le domaine de la propriété intellectuelle Prix de l’OMPI Entreprises Universités Peuples autochtones Instances judiciaires Ressources génétiques, savoirs traditionnels et expressions culturelles traditionnelles Économie Financement Actifs incorporels Égalité des genres Santé mondiale Changement climatique Politique en matière de concurrence Objectifs de développement durable Technologies de pointe Applications mobiles Sport Tourisme PATENTSCOPE Analyse de brevets Classification internationale des brevets Programme ARDI – Recherche pour l’innovation Programme ASPI – Information spécialisée en matière de brevets Base de données mondiale sur les marques Madrid Monitor Base de données Article 6ter Express Classification de Nice Classification de Vienne Base de données mondiale sur les dessins et modèles Bulletin des dessins et modèles internationaux Base de données Hague Express Classification de Locarno Base de données Lisbon Express Base de données mondiale sur les marques relative aux indications géographiques Base de données PLUTO sur les variétés végétales Base de données GENIE Traités administrés par l’OMPI WIPO Lex – lois, traités et jugements en matière de propriété intellectuelle Normes de l’OMPI Statistiques de propriété intellectuelle WIPO Pearl (Terminologie) Publications de l’OMPI Profils nationaux Centre de connaissances de l’OMPI Série de rapports de l’OMPI consacrés aux tendances technologiques Indice mondial de l’innovation Rapport sur la propriété intellectuelle dans le monde PCT – Le système international des brevets ePCT Budapest – Le système international de dépôt des micro-organismes Madrid – Le système international des marques eMadrid Article 6ter (armoiries, drapeaux, emblèmes nationaux) La Haye – Le système international des dessins et modèles industriels eHague Lisbonne – Le système d’enregistrement international des indications géographiques eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Médiation Arbitrage Procédure d’expertise Litiges relatifs aux noms de domaine Accès centralisé aux résultats de la recherche et de l’examen (WIPO CASE) Service d’accès numérique aux documents de priorité (DAS) WIPO Pay Compte courant auprès de l’OMPI Assemblées de l’OMPI Comités permanents Calendrier des réunions WIPO Webcast Documents officiels de l’OMPI Plan d’action de l’OMPI pour le développement Assistance technique Institutions de formation en matière de propriété intellectuelle Mesures d’appui concernant la COVID-19 Stratégies nationales de propriété intellectuelle Assistance en matière d’élaboration des politiques et de formulation de la législation Pôle de coopération Centres d’appui à la technologie et à l’innovation (CATI) Transfert de technologie Programme d’aide aux inventeurs WIPO GREEN Initiative PAT-INFORMED de l’OMPI Consortium pour des livres accessibles L’OMPI pour les créateurs WIPO Translate Speech-to-Text Assistant de classification États membres Observateurs Directeur général Activités par unité administrative Bureaux extérieurs Avis de vacance d’emploi Achats Résultats et budget Rapports financiers Audit et supervision
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Lois Traités Jugements Recherche par ressort juridique

Décret-loi n° 29 de 1973 sur l'adhésion à l'Arrangement de Madrid concernant l'enregistrement international des marques, Hongrie

Retour
Version la plus récente dans WIPO Lex
Détails Détails Année de version 1973 Dates Adopté/e: 1 janvier 1973 Type de texte Lois en rapport avec la propriété intellectuelle Sujet Modèles d'utilité, Dessins et modèles industriels, Marques, Mise en application des droits, Organe de réglementation de la PI, Propriété industrielle

Documents disponibles

Texte(s) principal(aux) Textes connexe(s)
Texte(s) princip(al)(aux) Texte(s) princip(al)(aux) Hongrois 1973. évi 29 törvényerejő rendelet egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetésérıl        
 1973. évi 29 törvényerejő rendelet egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetésérıl

1973. évi 29. törvényerejő rendelet

egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetésérıl

(A Magyar Népköztársaság a Madridi Megállapodás megerısítı okiratait 1969. december 18­án, a

Locarnói Megállapodás megerısítı okiratait pedig 1973. szeptember 26­án letétbe helyezte.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi megállapodásokat e törvényerejő rendelettel

kihirdeti:

1. a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására az 1891. évi április hó 14­én

kötött, Brüsszelben az 1900. évi december hó 14­én, Washingtonban az 1911. évi június hó 2­án,

Hágában az 1925. évi november hó 6­án, Londonban az 1934. évi június hó 2­án, Nizzában az 1957.

évi június hó 15­én és Stockholmban az 1967. évi július hó 14­én felülvizsgált Madridi Megállapodást,

2. az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére Locarnóban 1968. október 8­án aláírt

Megállapodást.

2. § Az 1. §­ban említett megállapodások hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı:

A GYÁRI VAGY KERESKEDELMI VÉDJEGYEK

NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA

AZ 1891. ÉVI ÁPRILIS HÓ 14­ÉN KÖTÖTT, BRÜSSZELBEN

AZ 1900. ÉVI DECEMBER HÓ 14­ÉN, WASHINGTONBAN

AZ 1911. ÉVI JÚNIUS HÓ 2­ÁN, HÁGÁBAN

AZ 1925. ÉVI NOVEMBER HÓ 6­ÁN, LONDONBAN

AZ 1934. ÉVI JÚNIUS HÓ 2­ÁN, NIZZÁBAN

AZ 1957. ÉVI JÚNIUS HÓ 15­ÉN ÉS STOCKHOLMBAN

AZ 1967. ÉVI JÚLIUS HÓ 14­ÉN FELÜLVIZSGÁLT

MADRIDI MEGÁLLAPODÁS

1. Cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó országok a védjegyek nemzetközi lajstromozására külön

uniót alkotnak.

(2) A szerzıdı országok bármelyikének joghatósága alá tartozó személy a származási országban

lajstromozott termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó védjegye számára az e megállapodásban

résztvevı valamennyi többi országban oltalmat biztosíthat, ha az említett védjegyet a Szellemi

Tulajdon Világszervezetét (a továbbiakban: Szervezet) létrehozó alapegyezményben megjelölt

Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodájánál (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda), a származási ország

hatósága útján, bejelenti.

(3) Származási ország a külön uniónak az az országa, ahol a bejelentınek valóságos és mőködı ipari

vagy kereskedelmi telepe van; ennek hiányában a külön uniónak az az országa, amelyben a

bejelentınek lakóhelye van; ha pedig a külön unió területén nincs lakóhelye, akkor az a külön unióhoz

tartozó ország, amelynek állampolgára.

2. Cikk

A szerzıdı országok joghatóság alá tartozó személyekkel egy tekintet alá esik az, aki a

megállapodáshoz nem csatlakozott ország joghatósága alá tartozik ugyan, azonban az e

megállapodással létesített külön unió területén eleget tesz az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

Uniós Egyezmény 3. Cikkében megállapított feltételeknek.

3. Cikk

(1) A nemzetközi lajstromozásra irányuló kérelmet a végrehajtási szabályzatban elıírt nyomtatványon

kell benyújtani; a védjegy származási országának hatósága tanúsítja, hogy a kérelmen szereplı

adatok a nemzeti lajstrom adatainak megfelelnek és feltünteti a származási országban történt

védjegybejelentés és lajstromozás keltét és számát, valamint a védjegy nemzetközi lajstromozására

irányuló kérelem keltét.

(2) A védjegy lajstromozása céljából a Nizzai Megállapodás osztályozása alapján a bejelentınek meg

kell jelölnie azokat a termékeket, vagy szolgáltatásokat, amelyekre a védjegyoltalmat igényli, valamint

­ lehetıleg a megfelelı osztályt vagy osztályokat, mégpedig a termékekre és szolgáltatásokra

megállapított osztályoknak megfelelıen. Ha a bejelentı ezt az adatot nem közli, a termékeket, illetve a

szolgáltatásokat a Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelı osztályaiba. A

bejelentı által megadott osztályozást a Nemzetközi Iroda a nemzeti hatósággal együttesen ellenırzi.

A nemzeti hatóság és a Nemzetközi Iroda véleményeltérése esetén az utóbbi álláspontja irányadó.

(3) Ha a bejelentı a védjegy színére, mint megkülönböztetı elemre igényt tart, köteles:

1. ezt kijelenteni és a bejelentésben az igényelt színt vagy színösszetételt megjelölni;

2. kérelméhez az említett védjegy színes példányait mellékelni, ezeket a Nemzetközi Iroda

értesítéseihez csatolja. E példányok számát a végrehajtási szabályzat határozza meg.

(4) A Nemzetközi Iroda az 1. Cikknek megfelelıen bejelentett védjegyet haladéktalanul lajstromozza.

A lajstromozás a származási országban benyújtott nemzetközi lajstromozási kérelem keltét viseli, ha a

Nemzetközi Iroda a kérelmet ennek napjától számított kéthónapos határidın belül vette kézhez. Ha a

kérelem e határidı után érkezik, a Nemzetközi Iroda azt a beérkezés napjának keltével jegyzi be. A

Nemzetközi Iroda e lajstromozásról késedelem nélkül értesíti az érdekelt hatóságokat. A lajstromozott

védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban teszik közzé, a lajstromozási kérelemben

foglalt adatok alapján. Az ábrás elemet vagy különleges írásmódot tartalmazó védjegyek tekintetében

a végrehajtási szabályzat határozza meg, hogy a bejelentı köteles­e nyomódúcot (klisét)

rendelkezésre bocsátani.

(5) Valamennyi hatóság a lajstromozott védjegyeknek a szerzıdı országokban történı nyilvánosságra

hozatala céljából a Nemzetközi Irodától a végrehajtási szabályzatban megszabott feltételek mellett a

fent említett kiadványból bizonyos számú ingyenes és bizonyos számú csökkentett árú példányt kap,

mégpedig az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 16. Cikk (4) bekezdés a) pontja

szerint megállapított egységekkel arányosan. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi szerzıdı

ország teljesen kielégítınek tekinti és a bejelentıtıl egyéb nyilvánosságra hozatalt nem követelhet.

3bis Cikk

(1) Bármelyik szerzıdı ország írásban ­ bármikor ­ közölheti a Szervezet Fıigazgatójával (a

továbbiakban: fıigazgató), hogy a nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom országára csak akkor

terjed ki, ha a védjegytulajdonos ezt kifejezetten kéri.

(2) Ez a közlés csak a fıigazgató által a többi szerzıdı országgal történt közlés keltétıl számított hat

hónap elteltével válik hatályossá.

3ter Cikk

(1) Azt a kérelmet, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom olyan országra is kiterjedjen,

amelyik a 3bis Cikkben adott lehetıséggel élt, a 3. Cikk (1) bekezdése szerint benyújtott kérelemben

külön meg kell említeni.

(2) Az oltalmi terület kiterjesztésére irányuló kérelmet a nemzetközi lajstromozást követıen a

végrehajtási szabályzatban elıírt nyomtatványon a származási ország hatóságának közvetítésével

kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal lajstromozza és késedelem nélkül közli az érdekelt

hatósággal, illetve hatóságokkal. A kérelmet a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban

közzéteszik. Az oltalom területi kiterjesztése a nemzetközi lajstromba történt bejegyzés napjával lép

hatályba és a vonatkozó védjegy nemzetközi lajstromozásának lejártával szőnik meg.

4. Cikk

(1) A Nemzetközi Irodánál a 3. és a 3ter Cikk rendelkezéseinek figyelembevételével így foganatosított

lajstromozás idıpontjától kezdıdıen a védjegyet valamennyi érdekelt szerzıdı országban ugyanaz

az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet ott közvetlenül jelentették volna be. A 3. Cikkben említett

termék­ vagy szolgáltatási osztályozás a védjegyoltalom körének megállapítása tekintetében a

szerzıdı országokat nem kötelezi.

(2) Valamennyi nemzetközileg lajstromozott védjegyet megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült

Párizsi Uniós Egyezmény 4. Cikkében biztosított elsıbbségi jog anélkül, hogy az e cikk D) betője alatt

megszabott alakiságoknak eleget kellene tenni.

4bis Cikk

(1) Ha a Nemzetközi Iroda olyan védjegyet, amelyet egy vagy több országban már lajstromoztak,

utóbb ugyanazon jogosult vagy jogutóda javára lajstromoz, a nemzetközi lajstromozás a korábbi

nemzeti lajstromozások helyébe lép, az utóbbiak révén szerzett jogok sérelme nélkül.

(2) A nemzeti hatóság kérelmére köteles saját lajstromában a nemzetközi lajstromozást feltüntetni.

5. Cikk

(1) Azokban az országokban, ahol a jogszabályok ilyen felhatalmazást tartalmaznak, az a hatóság,

amellyel a Nemzetközi Iroda valamely védjegy lajstromozását vagy a 3ter Cikk értelmében az oltalom

kiterjesztésére irányuló kérelmet közli, jogosult kijelenteni, hogy területén a védjegyoltalomban nem

részesíthetı. Ilyen elutasítás ellen csupán olyan feltételek esetén lehet fellépni, amelyek az ipari

tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében a nemzeti lajstromozásra bejelentett

védjegyek esetén is érvényesíthetık. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet egyedül abból

az okból megtagadni, hogy a nemzeti jogszabályok a lajstromozást csak korlátozott számú osztály

vagy termék, illetve szolgáltatás tekintetében engedik meg.

(2) Az a hatóság, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles az elutasítást az összes indokok

megjelölése mellett a belsı jogszabályokban megszabott határidı alatt, de legkésıbb a védjegy

nemzetközi lajstromozásától, illetve az oltalom kiterjesztésére irányuló, a 3ter Cikknek megfelelı,

kérelemtıl számított egy év alatt a Nemzetközi Irodával közölni.

(3) A Nemzetközi Iroda az ekként közölt elutasító nyilatkozat egy példányát haladéktalanul megküldi a

származási ország hatóságának, továbbá a védjegytulajdonosnak vagy meghatalmazottjának, ha az

utóbbit az említett hatóság a Nemzetközi Iroda tudomására hozta. Az érdekelt ugyanazokkal a

jogorvoslatokkal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül jelentette volna be abban az országban, ahol az

oltalmat megtagadták.

(4) A Nemzetközi Iroda a védjegy elutasításának indokait közölni köteles azokkal az érdekeltekkel,

akik az Irodától ezt kérik.

(5) Az a hatóság, amelyik a fent említett, legfeljebb egyéves határidı alatt a védjegy lajstromozása,

illetve az oltalom kiterjesztése tárgyában a Nemzetközi Irodával sem ideiglenes, sem végleges

elutasító határozatot nem közölt, a szóban forgó védjegy tekintetében az e cikk (1) bekezdésében

említett lehetıségtıl elesik.

(6) Az illetékes hatóság a nemzetközi védjegy érvénytelenítését csak akkor mondhatja ki, ha a

védjegytulajdonosnak módot adott arra, hogy jogait kellı idıben érvényesíthesse. Az érvénytelenítést

a Nemzetközi Irodával közölni kell.

5bis Cikk

A védjegy bizonyos alkotó elemeinek, mint címereknek, címerpajzsoknak, arcképeknek,

kitüntetéseknek, címeknek, kereskedelmi neveknek, vagy a bejelentıtıl eltérı személynevének s más

hasonló felírásnak jogos használatát igazoló és a szerzıdı országok hatóságai által esetleg

megkívánt bizonylatok a származási ország hatóságának hitelesítésén vagy igazolásán kívül más

megerısítésre nem szorulnak.

5ter Cikk

(1) A Nemzetközi Iroda, kérelemre, valamely meghatározott védjegynek a lajstromba bejegyezett

adatairól, a végrehajtási szabályzatban megszabott illeték ellenében, bárkinek másolatot ad.

(2) A Nemzetközi Iroda díjazás ellenében arra is vállalkozhat, hogy a nemzetközi védjegyek között

elıvizsgálatot végezzen.

(3) A szerzıdı országok valamelyikében való felhasználás végett kért nemzetközi lajstromkivonatokat

hitelesíttetni nem kell.

6. Cikk

(1) A Nemzetközi Irodánál foganatosított védjegylajstromozás hatálya húsz évre szól és a 7. Cikkben

megszabott feltételekkel megújítható.

(2) A nemzetközi lajstromozástól számított öt év elteltével a nemzetközi lajstromozás a származási

országban korábban lajstromozott nemzeti védjegytıl ­ az alábbi kivételekkel ­ függetlenné válik.

(3) A nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom ­ akár átruházták a védjegyet, akár nem ­ sem

részben, sem egészben nem érvényesíthetı, ha a korábban az 1. Cikk szerint a származási

országban lajstromozott nemzeti védjegy ebben az országban a nemzetközi lajstromozástól számított

öt éven belül egészben vagy részben már nem részesül törvényes oltalomban. Ugyanez érvényes, ha

a törvényes oltalom utóbb, de az ötéves határidı eltelte elıtt indult eljárás következtében szőnik meg.

(4) A védjegy önkéntes, vagy hivatalból történı törlését a származási ország hatóságának

megkeresésére a Nemzetközi Iroda foganatosítja. Bírósági eljárás esetén a fent említett hatóság

hivatalból vagy a felperes kérelmére az eljárás megindításáról szóló irat vagy az eljárás megindítását

igazoló bármely más okirat másolatát, úgyszintén a jogerıs ítélet másolatát megküldi a Nemzetközi

Irodának, az Iroda ezeket bejegyzi a nemzetközi lajstromba.

7. Cikk

(1) A lajstromozás a 8. Cikk (2) bekezdésében megállapított alapdíj és adott esetben a pótdíjak és

díjkiegészítések egyszeri befizetésével az elızı oltalmi idıszak lejártától számított újabb húszéves

idıtartamra bármikor megújítható.

(2) A megújítás a megelızı lajstromozás végsı állapotához képest módosítást nem tartalmazhat.

(3) Az 1957. június 15­i nizzai okmány vagy a jelenlegi okmány rendelkezéseinek megfelelı elsı

megújításban meg kell jelölni a nemzetközi osztályozásnak azokat az osztályait, amelyekre a

lajstromozás vonatkozik.

(4) A Nemzetközi Iroda az oltalmi idı lejárta elıtt hat hónappal hivatalos értesítéssel a

védjegytulajdonos és meghatalmazottja figyelmét felhívja a lejárat pontos napjára.

(5) A végrehajtási szabályzatban megállapított pótdíj fizetése ellenében a nemzetközi lajstromozás

megújítására hathónapos türelmi határidıt kell engedélyezni.

8. Cikk

(1) A származási ország hatósága ­ belátása szerint ­ jogosult nemzeti illetéket megállapítani és azt a

nemzetközi lajstromozásra vagy megújításra bejelentett védjegy tulajdonosától saját javára beszedni.

(2) A Nemzetközi Irodánál történı védjegylajstromozáshoz a következı nemzetközi díjak elızetes

megfizetése szükséges:

a) alapdíj;

b) ha azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyekre a védjegy vonatkozik, a nemzetközi

osztályozás szerint háromnál több osztályba tartoznak, minden további osztály után pótdíj;

c) a 3ter Cikk alapján az oltalom kiterjesztése végett benyújtott minden egyes kérelem esetén

díjkiegészítés.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pótdíj azonban a végrehajtási szabályzatban

megállapított határidın belül is kiegyenlíthetı ­ anélkül, hogy ez a lajstromozás idıpontját érintené ­ ha

a termékek, illetıleg szolgáltatások osztályainak számát a Nemzetközi Iroda állapította meg vagy

kifogásolta. Ha az említett határidı lejártáig sem a pótdíj nem folyt be, sem a bejelentı nem korlátozta

a szükséges mértékben a termékek, illetıleg szolgáltatások jegyzékét, a nemzetközi lajstromozás

iránt benyújtott kérelmet tárgytalannak kell tekinteni.

(4) A nemzetközi lajstromozás különféle bevételeibıl befolyó évi jövedelmet ­ a (2) bekezdés b)­c)

pontja alatt említett kivétellel ­ a Nemzetközi Iroda az ebben a megállapodásban részes országok

között egyenlıen osztja el, miután levonta a szóban forgó okmány végrehajtásához szükséges

költségeket és terheket. Ha ezt az okmányt hatálybalépésekor valamelyik ország még nem erısítette

meg, vagy még nem csatlakozott ahhoz, a megerısítésnek vagy a csatlakozásnak hatálybalépéséig a

bevételi többletbıl csak a korábbi okmányok alapján kiszámított részesedés illeti meg.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában említett pótdíjakból származó összegeket minden év végén az ebben

az okmányban vagy az 1957. június 15­i nizzai okmányban részes országok között kell felosztani,

mégpedig arányosan a védjegyek számával, amelyekre az elmúlt évben az egyes országokban

oltalmat kértek. Az elıvizsgálatot folytató országok tekintetében a védjegyek számát a végrehajtási

szabályzatban meghatározott szorzószámmal kell módosítani. Ha ezen okmány hatálybalépésekor

valamelyik ország annak még nem részese, a megerısítés vagy csatlakozás hatálybalépéséig csak a

nizzai okmány alapján kiszámított részesedés illeti meg.

(6) A (2) bekezdés c) pontjában említett díjkiegészítésekbıl befolyó összegeket az (5) bekezdés

szabályai szerint kell felosztani azok között az országok között, amelyek a 3bis Cikkben adott

lehetıséggel éltek. Ha ezen okmány hatálybalépésekor valamelyik ország ezt még nem erısítette

meg, vagy még nem csatlakozott hozzá, a megerısítés vagy csatlakozás hatálybalépéséig csak a

nizzai okmány alapján kiszámított részesedés illeti meg.

8bis Cikk

A nemzetközi lajstrom szerint jogosult személy egy vagy több szerzıdı ország tekintetében az

oltalomról saját országának hatóságához benyújtott nyilatkozatban bármikor lemondhat; ezt közölni

kell a Nemzetközi Irodával. Ez értesíti azokat az országokat, amelyekre a lemondás vonatkozik. A

lemondás illetékmentes.

9. Cikk

(1) A védjegytulajdonos országának hatósága ugyanígy közli a Nemzetközi Irodával a védjegyre

vonatkozóan a nemzeti lajstromba bejegyzett megsemmisítést, törlést, lemondást, átruházást és

egyéb változásokat, ha ezek a nemzetközi lajstromozást is érintik.

(2) Az Iroda a változásokat a nemzetközi lajstromba bejegyzi, a szerzıdı országok hatóságaival közli

és lapjában közzéteszi.

(3) Ugyanígy kell eljárni, ha a nemzetközi lajstrom szerint korlátozni kívánja azoknak a termékeknek,

illetve szolgáltatásoknak jegyzékét, amelyekre a lajstromozás vonatkozik.

(4) E mőveletekért a végrehajtási szabályzat díjat állapíthat meg.

(5) Új terméket vagy szolgáltatást a jegyzékbe utólagosan csupán a 3. Cikk rendelkezéseinek

megfelelı új bejelentés révén lehet felvenni.

(6) A felvétellel egy tekintet alá esik valamely terméknek vagy szolgáltatásnak másikkal való

helyettesítése.

9bis Cikk

(1) Ha a nemzetközi lajstromba bejegyzett védjegyet olyan személyre ruházzák át, akinek telepe nem

a nemzetközi bejegyzés tulajdonosának országában, hanem másik szerzıdı országban van, az

átruházásról a Nemzetközi Irodát az elıbbi ország hatósága értesíti. A Nemzetközi Iroda az

átruházást lajstromozza, errıl a többi hatóságot értesíti és az átruházást lapjában közzéteszi. Ha az

átruházás a nemzetközi lajstromozástól számított öt éven belül történt, a Nemzetközi Iroda köteles az

új jogosult országának hatóságától hozzájárulást kérni ­ és ha lehetséges ­ az új jogosult országában

foganatosított védjegylajstromozás keltét és számát is közzéteszi.

(2) Nem lajstromozható a nemzetközi lajstromba bejegyzett védjegy átruházása olyan személy javára,

aki nemzetközi védjegybejelentésre nem jogosult.

(3) Ha valamely átruházás a nemzetközi lajstromba nem jegyezhetı be, akár annak következtében,

hogy az új jogosult országa a hozzájárulást megtagadta, akár azért, mert az átruházás olyan személy

javára történt, aki nemzetközi lajstromozás kérésére nem jogosult, a korábbi tulajdonos országának

hatósága igényelheti a Nemzetközi Irodától, hogy lajstromából a védjegyet törölje.

9ter Cikk

(1) Ha valamely nemzetközi védjegynek csupán a lajstromozott termékek vagy szolgáltatások egy

részére vonatkozó átruházását közlik a Nemzetközi Irodával, az ezt a lajstromba bejegyzi. Mindegyik

szerzıdı ország jogosult azonban az átruházás érvényességének elismerését megtagadni, ha az

ekként átruházott részben szereplı termékek vagy szolgáltatások hasonlók ahhoz, amelyekre

vonatkozóan a védjegy a lajstromban továbbra is az átruházó javára szerepel.

(2) A Nemzetközi Iroda a nemzetközi védjegy átruházását ugyanígy jegyzi be, ha csak egy vagy több

szerzıdı országról van szó.

(3) Ha az elızı esetekben a jogosult országát illetıen változás állt be, azon hatóságnak, amelynek

joghatósága alá az új jogosult tartozik, a 9bis Cikknek megfelelıen megkívánt hozzájárulást meg kell

adni, feltéve, hogy a nemzetközi védjegyet a nemzetközi lajstromozástól számított öt éven belül

ruházták át.

(4) Az elızı bekezdések rendelkezései csak az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós

Egyezmény 6quater Cikkének figyelembevételével alkalmazhatók.

9quater Cikk

(1) Ha a külön unió több országa a nemzeti védjegytörvények egységesítésében állapodik meg, a

fıigazgatóval közölhetik:

a) hogy az illetı országok nemzeti hatóságai helyébe közös hatóság lép;

b) hogy az e cikket megelızı valamennyi rendelkezés vagy egyes rendelkezések alkalmazása

szempontjából ­ az illetı országok egész területe egyetlen országnak tekintendı.

(2) Ez a közlés annak az értesítésnek a keltét követı hat hónap elteltével lép hatályba, amelyben a

fıigazgató errıl a többi szerzıdı országot értesítette.

10. Cikk

(1) a) A külön uniónak közgyőlése van; ez azokból az országokból áll, amelyek ezt az okmányt

megerısítették vagy hozzá csatlakoztak.

b) Minden ország kormányát egy­egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek,

tanácsadók és szakértık támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli, kivéve tagországonként egy­egy küldött utazási

költségeit és napidíját, amelyek a külön uniót terhelik.

(2) a) A közgyőlés:

I. foglalkozik minden kérdéssel, amely a külön unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve e

megállapodás alkalmazásával kapcsolatos;

II. útmutatást ad a Nemzetközi Irodának felülvizsgálati értekezletek elıkészítésére, megfelelıen

figyelembe véve a külön unió azon országainak észrevételeit, amelyek ezt az okmányt nem erısítették

meg, vagy nem csatlakoztak hozzá;

III. módosítja a végrehajtási szabályzatot és megállapítja a 8. Cikk (2) bekezdésében említett díjak és

a nemzetközi lajstromozásra vonatkozó egyéb díjak összegét;

IV. megvizsgálja és jóváhagyja a fıigazgatónak a külön unióval kapcsolatos jelentéseit, tevékenységét

és a külön unió hatáskörével kapcsolatos kérdésekben ellátja ıt a szükséges utasításokkal;

V. megállapítja a külön unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését és jóváhagyja a

zárszámadását;

VI. elfogadja a külön unió pénzügyi szabályzatát;

VII. létrehoz olyan szakértı bizottságokat és munkacsoportokat, amelyeket a külön unió

célkitőzéseinek megvalósításához szükségesnek tart;

VIII. meghatározza, hogy ülésein megfigyelıi minıségben milyen országok, amelyek a Szervezetnek

nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi szervezetek vehetnek részt;

IX. elfogadja a 10­13. Cikkek módosításait;

X. megtesz minden szükséges intézkedést a külön unió célkitőzéseinek megvalósítására;

XI. ellátja az e megállapodásból adódó egyéb hasznos feladatokat.

b) A Szervezet által igazgatott más uniót is érintı kérdésekben döntése elıtt a közgyőlés meghallgatja

a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.

(3) a) A közgyőlésen minden tagországnak egy szavazata van.

b) A közgyőlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.

c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha

valamelyik ülésén a tagországoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van; ebben

az esetben azonban a közgyőlés határozatai, az ügyrendi határozatok kivételével, csak a következı

feltételekkel érvényesek. A Nemzetközi Iroda közli a határozatot a közgyőlésrıl távolmaradt

tagországokkal és felkéri ıket, hogy a közgyőlést követı három hónapon belül írásban közöljék

szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidı lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok

száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé

válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) A 13. Cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit kivéve a közgyőlés határozatait kétharmad

szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

f) A küldött csak egy országot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.

g) A külön unió azon országai, amelyek a közgyőlésnek nem tagjai, megfigyelıként részt vehetnek az

üléseken.

(4) a) A közgyőlés rendes ülésszakra kétévenként egyszer ül össze ­ kivételes esetektıl eltekintve ­ a

Szervezet közgyőlésével azonos idıszakban és helyen, összehívásáról a fıigazgató gondoskodik.

b) A fıigazgató a közgyőlést rendkívüli ülésszakra hívja össze, ha a közgyőlés tagországainak

egynegyede ezt kívánja.

c) Az ülésszak napirendjét a fıigazgató készíti elı.

(5) Ügyrendjét a közgyőlés maga állapítja meg.

11. Cikk

(1) a) A nemzetközi lajstromozással kapcsolatos feladatokat, valamint a külön uniót érintı egyéb

igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) A Nemzetközi Iroda készíti elı a közgyőlés, valamint az általa létesített szakértı bizottságok és

munkacsoportok ülését és ellátja ezek titkársági teendıit.

c) A fıigazgató a külön unió legfıbb tisztviselıje; ı képviseli a külön uniót.

(2) A fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselı, szavazati jog nélkül, részt vesz a közgyőlés és a

közgyőlés által létesített szakértı bizottságok vagy munkacsoportok valamennyi ülésén. A fıigazgató,

vagy az általa kijelölt tisztviselı hivatalból ellátja e testületek titkári teendıit.

(3) a) A 10­13. Cikk felülvizsgálatának kivételével a Nemzetközi Iroda készíti elı a közgyőlés

útmutatásai szerint a megállapodás rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek elıkészítésébe bevonhat kormányközi és

nemzetközi nem kormányszervezeteket.

c) A fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselık szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati

értekezletek tanácskozásain.

(4) A Nemzetközi Iroda a rábízott egyéb feladatokat is ellátja.

12. Cikk

(1) a) A külön uniónak költségvetése van.

b) A külön unió költségvetése irányozza elı a külön unió saját bevételeit és kiadásait, az uniók közös

kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását, valamint azt az összeget, amelyet adott esetben a

Szervezet konferenciájának költségvetéséhez rendelkezésre bocsát.

c) Az uniók közös költségeinek tekintendık azok a költségek, amelyek nemcsak a külön unióval,

hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióval is kapcsolatosak. A külön unió e

költségek viselésében érdekeltségének arányában vesz részt.

(2) A külön unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével összhangban

kell megállapítani.

(3) A külön unió költségvetésének forrásai a következık:

I. a nemzetközi lajstromozással kapcsolatos bevételek és egyéb díjak, valamint az egyéb olyan

szolgáltatások, díjak, amelyeket a Nemzetközi Iroda a külön unióval kapcsolatosan nyújt;

II. a Nemzetközi Iroda kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve a kiadványok szerzıi

díja; ha a kiadványok a külön uniót érintik;

III. adományok, hagyományok és támogatások;

IV. bérleti, kamat­ és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) A 8. Cikk (2) bekezdésében foglalt bevételek és a nemzetközi lajstromozással kapcsolatos

egyéb díjak összegét a közgyőlés a fıigazgató javaslatára állapítja meg.

b) A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a külön unióval kapcsolatos díjak és egyéb bevételi

források a 8. Cikk (2) bekezdés b)­c) pontjában említett pótdíj és díjkiegészítés nélkül legalább a

Nemzetközi Irodának a külön unióval kapcsolatos költségeit fedezzék.

c) Ha a költségvetés az új költségvetési év kezdete elıtt nem került elfogadásra, a költségvetés a

pénzügyi szabályzat rendelkezései szerint az elızı év szintjén marad.

(5) A (4) bekezdés a) pontja rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a Nemzetközi Irodának a külön

unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és bevételek összegét a fıigazgató állapítja meg és

jelenti a közgyőlésnek.

(6) a) A külön uniónak forgóalapja van, amely a külön unió országainak egyszeri befizetésébıl áll. Ha

az alap elégtelennek bizonyul, a közgyőlés az alapot felemelheti.

b) Valamennyi ország kezdeti befizetésének összege az említett alapra és a befizetés esetleges

felemelésének mértéke arányos a kérdéses országnak az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

Uniós Egyezmény költségvetése javára abban az évben esedékes hozzájárulásával, amikor az alapot

létrehozták, vagy felemelését elhatározták, ha az említett unió tagja.

c) A befizetés mértékét és feltételeit a fıigazgató javaslatára a Szervezet koordinációs bizottsága

állásfoglalásának meghallgatása után a közgyőlés határozza meg.

d) Amíg a közgyőlés felhatalmazást nem ad a külön unió tartalékalapjának forgóalapként történı

felhasználására, a közgyőlés az a)­c) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazását felfüggesztheti.

(7) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, ahol a

Szervezet mőködik, rendelkezik arról, hogy a forgóalap elégtelensége esetén ez az ország elıleget

folyósít. Az elıleg összegét és folyósításának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között

esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.

b) Akár az a) pontban említett ország, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az

elılegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétıl számított három év

elteltével válik hatályossá.

(8) A pénzügyi ellenırzést a pénzügyi szabályzat rendelkezései szerint a külön unió egy vagy több

országa vagy külsı könyvszakértık végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyőlés jelöli ki.

13. Cikk

(1) A 10­12. Cikk és e cikk módosítását a közgyőlés bármelyik tagországa, vagy a fıigazgató

indítványozhatja. Az indítványt a közgyőlés elé terjesztés elıtt legalább hat hónappal a fıigazgató

közli a közgyőlés tagországaival.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármilyen módosítását a közgyőlés fogadja el. Az elfogadáshoz

a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; a 10. Cikk és e bekezdés bármilyen módosításához

azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek bármilyen módosítása egy hónappal azután lép hatályba,

amikor a fıigazgató azoknak az országoknak háromnegyed részétıl, amelyek a módosítás

elfogadásának idıpontjában a közgyőlés tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelı írásbeli

elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden országra kötelezı,

amely a módosítás hatálybalépésekor a közgyőlés tagja, vagy késıbbi idıpontban ennek tagjává

válik.

14. Cikk

(1) A külön unió minden országa megerısítheti ezt az okmányt, ha aláírta, ha pedig nem írta alá,

csatlakozhat hozzá.

(2) a) A külön unióhoz nem tartozó bármelyik ország, amelyik részese az ipari tulajdon oltalmára

létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, csatlakozhat ehhez az okmányhoz és ezzel a külön unió tagjává

válhat.

b) Mihelyt a Nemzetközi Iroda értesül arról, hogy valamelyik állam csatlakozott az okmányhoz,

megküldi az illetı ország hatóságának a 3. Cikknek megfelelıen azoknak a védjegyeknek összesített

jegyzékét, amelyek a csatlakozás idıpontjában nemzetközi oltalom alatt állanak.

c) Ez a jegyzék a csatlakozó ország területén az említett védjegyek számára önmagában biztosítja az

elızı rendelkezések szerint járó kedvezményeket és megküldésével kezdıdik az az egyéves

határidı, amely alatt az érdekelt hatóság az 5. Cikkben említett nyilatkozatot megteheti.

d) Ez okmányhoz való csatlakozás alkalmával azonban bármely ország kijelentheti, hogy azoknak a

nemzetközi védjegyeknek kivételével, amelyek az országban már elızıleg még érvényben levı

azonos nemzeti lajstromozás tárgyai voltak és amelyeket az érdekeltek kérelmére azonnal elismer,

ennek az okmánynak alkalmazását azokra a védjegyekre korlátozza, amelyeket a csatlakozás

hatálybalépésének napja után lajstromoznak.

e) Ez a nyilatkozat mentesíti a Nemzetközi Irodát a fentebb említett összesített jegyzék megküldése

alól. Ebben az esetben a Nemzetközi Iroda csak azokat a védjegyeket közli, amelyek tárgyában a d)

pontban foglalt kivétel kedvezményének alkalmazását nála az új ország csatlakozásától számított egy

éven belül a szükséges adatok megjelölésével kérik.

f) A Nemzetközi Iroda nem küld összesített jegyzéket annak az országnak, amelyik ezen okmányhoz

csatlakozva kijelenti, hogy a 3bis Cikkben biztosított lehetıséggel élni kíván. Ez az ország egyidejőleg

kijelentheti, hogy ennek az okmánynak az alkalmazását azokra a védjegyekre korlátozza, amelyeket a

csatlakozás hatálybalépésének napjától kezdve lajstromoznak, ez a korlátozás mindazonáltal nem

érinti azokat a nemzetközi védjegyeket, amelyek az országban már elızıen azonos nemzeti

lajstromozás tárgyai voltak, és amelyek a 3ter Cikknek és a 8. Cikk (2) bekezdés c) pontjának

megfelelıen az oltalom kiterjesztésére irányuló kérelem alapjául szolgálhatnak.

g) Annak a védjegynek a lajstromozását, amelyiket az e cikkben említett bármelyik jegyzék magában

foglal, úgy kell tekinteni, hogy az a csatlakozás hatálybalépésének napja elıtt az újonnan szerzıdı

országban közvetlenül foganatosított lajstromozás helyébe lép.

(3) A megerısítı vagy csatlakozási okmányokat a fıigazgatónál kell letenni.

(4) a) Az elsı öt olyan ország tekintetében, amelyik megerısítı vagy csatlakozási okmányát letétbe

helyezte, ez az okmány az ötödik letétbe helyezéstıl számított három hónap elteltével lép hatályba.

b) A többi ország tekintetében ez az okmány három hónappal azután lép hatályba, amikor az érintett

ország megerısítését vagy csatlakozását a fıigazgató közölte, kivéve, ha a megerısítı vagy

csatlakozási okmány késıbbi idıpontot tüntet fel. Utóbbi esetben az ilyen ország tekintetében ez az

okmány az így megjelölt idıpontban lép hatályba.

(5) A megerısítés vagy csatlakozás önmőködıen magában foglalja az okmány valamennyi

rendelkezésének elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi elıny igénybevételére.

(6) Ennek az okmánynak hatálybalépése után a megállapodás 1957. évi június 15­i nizzai szövegéhez

bármely ország csak úgy csatlakozhat, ha egyidejőleg ezt az okmányt is megerısíti vagy csatlakozik

hozzá. A nizzai szövegnél korábbi szöveghez való csatlakozást a jelen okmány egyidejő megerısítése

vagy az ahhoz való csatlakozás esetén sem lehet elfogadni.

(7) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 24. Cikkének rendelkezéseit e

megállapodásra is alkalmazni kell.

15. Cikk

(1) E megállapodás idıbeli korlátozás nélkül marad hatályban.

(2) Ezt az okmányt a fıigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja. A felmondás

egyben valamennyi korábbi okmány felmondását is jelenti, hatálya csak a felmondó országra terjed ki,

s a külön unió több országa között a megállapodás érvényben marad.

(3) A felmondás a közlésnek a fıigazgatóhoz történt kézbesítését követı egy év elteltével lép

hatályba.

(4) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogát a külön unió tagjává válásának keltétıl számított

öt év eltelte elıtt egyik ország sem gyakorolhatja.

(5) Azok a felmondás hatálybalépésének idıpontja elıtt lajstromozott nemzetközi védjegyek,

amelyeket az 5. Cikkben megjelölt egy éven belül nem utasítottak el, a nemzetközi oltalom tartalma

alatt továbbra is ugyanolyan oltalmat élveznek, mint a felmondó országban közvetlenül bejelentett

védjegyek.

16. Cikk

(1) a) Ez az okmány hatálybalépésétıl a megerısítı vagy hozzá csatlakozó külön uniós országok

között az 1891. évi Madridi Megállapodás ezt megelızı szövegei helyébe lép.

b) Mindamellett a külön unió bármely országát, amely ezt az okmányt megerısítette vagy csatlakozott

hozzá, az ez okmányt meg nem erısítı vagy hozzá nem csatlakozó országokkal szemben továbbra is

azok a korábbi szövegek kötelezik, amelyeket a nizzai okmány 12. Cikk (4) bekezdése értelmében

elızıleg nem mondott fel.

(2) A külön unióhoz nem tartozó országok, amelyek ennek az okmánynak részesei lesznek, kötelesek

ezt az okmányt azokra a nemzetközi lajstromozásokra alkalmazni, amelyeket a külön uniónak ez

okmányban nem részes bármelyik országa, nemzeti hatóságának közremőködésével, a Nemzetközi

Irodánál foganatosított, feltéve, hogy ezek a lajstromozások az említett országokban a jelen okmány

elıírásainak megfelelnek. Olyan nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyeket a Nemzetközi

Iroda, a külön unión kívüli, de ennek az okmánynak tagjává vált országok hivatalának kívánságára

teljesített, ez az ország elismeri, hogy a külön unió elıbb említett országai megkövetelhetik annak a

legutolsó szövegnek elıírásaiban foglalt feltételek teljesítését, amelynek részesei.

17. Cikk

(1) a) Ezt az okmányt francia nyelven készült egyetlen példányban kell aláírni és a svéd kormánynál

kell letenni.

b) A fıigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik a közgyőlés által megjelölt

más nyelvő hivatalos fordításról.

(2) Ezt az okmányt Stockholmban, 1968. január 13­ig lehet aláírni.

(3) Errıl az aláírt okmányról a fıigazgató a svéd kormány által hitelesített két­két másolatot küld a

külön unióhoz tartozó minden ország kormányának, és ­ kívánságra ­ bármely más ország

kormányának.

(4) A fıigazgató ezt az okmányt beiktatás végett bejelenti az Egyesült Nemzetek Szervezetének

Titkárságánál.

(5) A fıigazgató a külön unió minden országának kormányát értesíti az aláírásokról, a megerısítı

vagy csatlakozási okmányok letételérıl és az okmányokban foglalt nyilatkozatokról, a megállapodás

valamennyi rendelkezésének hatálybalépésérıl, a felmondásra vonatkozó, valamint a 3bis, a 9quater,

a 13. Cikk, a 14. Cikk (7) bekezdése és a 15. Cikk (2) bekezdése szerint tett közlésekrıl.

18. Cikk

(1) Az elsı fıigazgató hivatalbalépéséig az ennek az okmánynak a Szervezet Nemzetközi Irodájára

vagy a fıigazgatóra vonatkozó utalásait az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény

által létesített Uniós Irodára, illetve ennek igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.

(2) A külön unió azon országai, amelyek ezt az okmányt nem erısítették meg és nem is csatlakoztak

hozzá, a Szervezetet létrehozó egyezmény hatálybalépésétıl számított öt évig, kívánságukra, úgy

gyakorolhatják az ennek az okmánynak a 10­13. Cikkében szabályozott jogokat, mintha ezek a cikkek

köteleznék ıket. Ezt a kívánságot az érdekelt országnak írásban kell a fıigazgatóval közölnie; a

közlés a kézbesítés napjától hatályos. Az ilyen országot a fenti idıtartam lejártáig a közgyőlés

tagjának kell tekinteni.

Az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére

Locarnóban, 1968. október 8­án aláírt

megállapodás

1. Cikk

Külön unió létesítése; nemzetközi osztályozás elfogadása

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó országok külön uniót alkotnak.

(2) Ezek az országok egységes osztályozást fogadnak el az ipari mintákra (a továbbiakban:

nemzetközi osztályozás).

(3) A nemzetközi osztályozás magában foglalja:

(I) az osztályok és alosztályok jegyzékét;

(II) azoknak a termékeknek betősoros jegyzékét, amelyekben a minták megtestesülnek, a megfelelı

besorolási osztályok, az alosztályok megjelölésével;

(III) a magyarázó jegyzeteket.

(4) Az osztályok és alosztályok jegyzéke az ehhez a megállapodáshoz csatolt jegyzék, amelyet a 3.

Cikk értelmében alakított szakértı bizottság (továbbiakban: szakértı bizottság) módosíthat és

kiegészíthet.

(5) A termékek betősoros jegyzékét és a magyarázó jegyzeteket a szakértı bizottság a 3. Cikkben

meghatározott eljárás szerint fogadja el.

(6) A szakértı bizottság a 3. Cikkben foglalt eljárás szerint módosíthatja vagy kiegészítheti a

nemzetközi osztályozást.

(7) a) A nemzetközi osztályozás angol és francia nyelven készül.

b) A Szellemi Tulajdon Világszervezetét (a továbbiakban: Szervezet) létrehozó egyezményben

megnevezett Szellemi tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) ­ az érdekelt

kormányokkal egyetértésben ­ a nemzetközi osztályozás hivatalos szövegét más nyelven is kiadhatja,

a nyelveket az 5. Cikkben említett közgyőlés jelölheti ki.

2. Cikk

A nemzetközi osztályozás és jogi jellege

(1) Az ebben a megállapodásban elıírt kötelezettségek fenntartásával a nemzetközi osztályozás

önmagában csak ügyviteli jellegő. Ugyanakkor minden ország a neki megfelelı jogi jelleget

tulajdoníthatja neki, nevezetesen a nemzetközi osztályozás nem kötelezi a külön unió országait abban

a tekintetben, hogy milyen legyen az országban a minta oltalmának jellege és terjedelme.

(2) A külön unió mindegyik országa választhat, hogy a nemzetközi osztályozást mint fı, vagy mint

kisegítı rendszert alkalmazza.

(3) A külön uniós országok hatóságai a minták bejelentési vagy lajstromozási okirataiban és ha ezeket

hivatalosan közzéteszik, a közzétételi iratokban feltüntetik a nemzetközi osztályozás szerint azoknak

az osztályoknak és alosztályoknak a számát, amelyekbe a mintát megtestesítı termékek tartoznak.

(4) A termékek betősoros jegyzékébe kerülı elnevezések kiválasztásánál a szakértı bizottságnak

ésszerően kerülnie kell olyan elnevezések használatát, amelyekre kizárólagos jogok állhatnak fenn.

Mindazonáltal valamely kifejezés felvétele a betősoros jegyzékbe nem értelmezhetı olyképpen, hogy

a szakértı bizottság véleményt nyilvánított volna azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó kifejezésre

kizárólagos jogok állanak­e fenn vagy sem.

3. Cikk

A szakértı bizottság

(1) A Nemzetközi Iroda mellett az 1. Cikk (4)­(6) bekezdésében foglalt feladatok ellátására szakértı

bizottság létesül. A külön unió valamennyi országa képviselteti magát a szakértı bizottságban, amely

a képviselt országok egyszerő szótöbbségével elfogadott eljárási szabályzat alapján mőködik.

(2) A szakértı bizottság a betősoros jegyzéket és a magyarázó jegyzeteket a külön uniós országok

egyszerő szótöbbségével fogadja el.

(3) A nemzetközi osztályozás módosítására vagy kiegészítésére bármely külön uniós ország hivatala

vagy a Nemzetközi Iroda javaslatot tehet. A hivatalok ilyen javaslataikról értesítik a Nemzetközi Irodát.

A Nemzetközi Iroda ezeket és saját javaslatait legkésıbb két hónappal a szakértı bizottságnak a

szóban forgó javaslatokat tárgyaló ülésszaka elıtt eljuttatja ennek tagjaihoz.

(4) A nemzetközi osztályozás módosítására és kiegészítésére vonatkozó szakértı bizottsági

határozatokat a külön uniós országok egyszerő szótöbbséggel hozzák meg. Egyhangúság szükséges

viszont olyan határozat meghozatalához, amely új osztály létesítését vagy termékek egyik osztályból

másikba való átsorolását írja elı.

(5) A szakértık levelezés útján is szavazhatnak.

(6) Ha valamelyik ország nem jelöl ki képviselıt a szakértı bizottság valamelyik ülésszakára, vagy ha

a kijelölt szakértı az ülés folyamán vagy a szakértı bizottság eljárási szabályzatában megszabott

határidı alatt nem közli szavazatát, a szóban forgó ország úgy tekintendı, hogy a bizottság

határozatát elfogadja.

4. Cikk

Az osztályozás, a módosítások és kiegészítések közlése és közzététele

(1) A szakértı bizottság által elfogadott betősoros termékjegyzéket és magyarázó jegyzeteket,

valamint a nemzetközi osztályozás általa elhatározott bármely módosítását és kiegészítését a

Nemzetközi Iroda közli a külön unió országainak hivatalaival. A szakértı bizottság határozata a közlés

kézhezvételekor lép hatályba. Ha azonban új osztály létesítésérıl vagy termékek egyik osztályból

másikba való átsorolásáról rendelkezik, a közlés elküldésének keltétıl számított hat hónap múlva lép

hatályba.

(2) A hatályba lépett módosításokat és kiegészítéseket a Nemzetközi Iroda, mint letéteményes,

beilleszti a nemzetközi osztályozásba. A módosításokat és kiegészítéseket közzé kell tenni a

közgyőlés által kijelölendı folyóiratokban.

5. Cikk

Az unió közgyőlése

(1) a) A külön uniónak közgyőlése van, amely a külön unió országaiból áll. ­

b) A külön unió minden országának kormányát egy­egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes ­

küldöttek, tanácsadók és szakértık támogathatnak. ­

c) Mindegyik küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli. ­

(2) a) A 3. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyőlés: ­

(I) megtárgyal a külön unió fenntartására és fejlesztésére és ezen megállapodás alkalmazására

vonatkozó minden kérdést;

(II) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezletek elıkészítésére;

(III) megvizsgálja és jóváhagyja a Szervezet fıigazgatójának (a továbbiakban: fıigazgató) a külön

unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a külön unió hatáskörébe tartozó kérdésekben

ellátja ıt a szükséges utasításokkal;

(IV) megállapítja a külön unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését és jóváhagyja

zárszámadását;

(V) elfogadja a külön unió pénzügyi szabályzatát;

(VI) dönt arról, hogy a nemzetközi osztályozás hivatalos szövegét az angolon és francián kívül milyen

nyelven kell elkészíteni;

(VII) a 3. Cikk szerint felállított szakértı bizottságtól függetlenül egyéb szakértı bizottságokat és

munkacsoportokat alkot, amelyeket szükségesnek vél a külön unió célkitőzéseinek megvalósításához;

(VIII) meghatározza, hogy ülésein megfigyelıi minıségben milyen országok vehetnek részt, amelyek

a külön uniónak nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem­kormányszervezetek

vehetnek részt;

(IX) elfogadja a 5­8. Cikk módosításait;

(X) megtesz a külön unió célkitőzéseinek eléréséhez szükséges minden egyéb intézkedést;

(XI) ellátja a megállapodásból ráháruló egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek más olyan uniót is érintenek, amelynek igazgatását a Szervezet

látja el, döntése elıtt a közgyőlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.

(3) a) A közgyőlésen minden tagországnak egy szavazata van. ­

b) A közgyőlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van. ­

c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha ­

valamely ülésszakon a tagországoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van; ­

ebben az esetben azonban a határozat ­ az ügyrendi határozatok kivételével ­ csak a következı

feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda a határozatokat közli a közgyőlés távol maradt országaival

és felkéri ıket, hogy a közlés keltét követı három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy

tartózkodásukat. Ha e határidı lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább

annyi, amennyi, az ülésszakon a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik,

feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) A 8. Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével határozatait a közgyőlés kétharmad

szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.

(4) a) A közgyőlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, mégpedig ­ kivételes esetektıl

eltekintve ­ a Szervezet közgyőlésével azonos idıszakban és helyen, összehívásáról a fıigazgató

gondoskodik.

b) A közgyőlés tagországai egynegyedének kívánságára a fıigazgató a közgyőlést rendkívüli

ülésszakra hívja össze.

c) Az ülésszak napirendjét a fıigazgató készíti elı.

(5) Ügyrendjét a közgyőlés maga állapítja meg.

6. Cikk

Nemzetközi Iroda

(1) a) A külön uniót érintı igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) Nevezetesen, a Nemzetközi Iroda elıkészíti a közgyőlés, a szakértı bizottság, valamint az általuk

alakított bármely más szakértı bizottság és munkacsoport ülését és ellátja ezek titkársági teendıit.

c) A fıigazgató a külön unió legfıbb tisztviselıje; ı képviseli a külön uniót.

(2) A fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselı szavazati jog nélkül vesz részt a közgyőlés, a szakértı

bizottság, valamint az általuk alakított bármely más szakértı bizottság vagy munkacsoport valamennyi

ülésén. E testületek titkári teendıit a fıigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselı látja el.

(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elı a közgyőlés útmutatásai szerint a megállapodás 5­8. Cikkeitıl

eltérı rendelkezések felülvizsgálati konferenciáit.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati konferencia elıkészítése során tanácskozhat kormányközi és

nemzetközi nem­kormányszervezetekkel.

c) A fıigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt az ilyen értekezletek

tanácskozásain.

(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.

7. Cikk

Pénzügyek

(1) a) A külön uniónak költségvetése van.

b) A külön unió költségvetése magában foglalja a külön unió saját bevételeit és kiadásait,

hozzájárulását az uniók közös kiadásainak költségvetéséhez, valamint adott esetben a Szervezet

konferenciájának költségvetése javára megállapított összeget.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a külön unióra hárulnak, hanem a Szervezet által

igazgatott egy vagy több más unióra is, az uniók közös költségeinek kell tekinteni. A külön uniónak a

közös költségekben való részesedése arányos az ilyen kiadásokban való érdekeltségével.

(2) A külön unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével

összehangoltan állapítják meg.

(3) A külön unió költségvetésének forrásai a következık:

(I) a külön unió országainak hozzájárulása;

(II) az olyan szolgáltatások díja és illetéke, amelyeket a Nemzetközi Iroda a külön unióval

kapcsolatban nyújt;

(III) a Nemzetközi Iroda kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzıi

díja, ha a kiadványok a külön uniót érintik;

(IV) adományok, hagyományok és támogatások;

(V) bérleti, kamat­ és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) Avégbıl, hogy a (3) bekezdés (I) pontjában említett hozzájárulását meg lehessen állapítani, a

külön unió mindegyik országa ugyanahhoz az osztályhoz tartozik, amelybe az ipari tulajdon oltalmára

létesült Párizsi Unióban, évi hozzájárulását pedig az ebben az unióban a megfelelı osztályra

meghatározott számú egységek száma alapján fizeti.

b) A külön unió minden országa olyan arányban járul hozzá évente az összes országok által a külön

unió költségvetése javára fizetendı összeghez, ahogy egységeinek száma a hozzájáruló országok

összegységéhez aránylik.

c) A hozzájárulás minden év január 1­jén esedékes.

d) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, a külön unió egyik szervezetében sem

gyakorolhatja szavazati jogát, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az elızı két teljes évre

esedékes hozzájárulás összegét. A külön unió érintett szerve mindazonáltal megengedheti az ilyen

országnak a szavazati jog gyakorlását, ha úgy találja, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és

elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

e) Ha a költségvetést az új költségvetési év kezdete elıtt nem fogadják el, a költségvetés a pénzügyi

szabályzat elıírásai szerint az elızı év szintjén marad.

(5) A Nemzetközi Irodának a külön unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó illetékek és díjak

összegét a fıigazgató állapítja meg és jelenti a közgyőlésnek.

(6) a) A külön uniónak forgóalapja van; ez a külön unió országainak egyszeri befizetésébıl áll. Ha az

alap elégtelennek bizonyul, a közgyőlés elrendelheti felemelését.

b) Az az összeg, amelyet az egyes országok az említett alapra elıször befizetnek és a befizetés

felemelésének mértéke arányos a kérdéses országnak abban az évbn esedékes hozzájárulásával,

amikor az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.

c) A befizetés mértékét és feltételeit a fıigazgató javaslatára, a Szervezet koordinációs bizottságának

meghallgatása után, a közgyőlés határozza meg.

7. a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, ahol a

szervezet mőködik, elıirányozza, hogy a forgóalap elégtelensége esetében ez az ország elıleget

folyósít. Az elıleg összegét és feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött

külön megállapodások határozzák meg.

b) Akár az a) pontban említett ország, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az

elılegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétıl számított három év

elteltével hatályos.

(8) A pénzügyi ellenırzést a pénzügyi szabályzat értelmében a külön unió egy vagy több országa vagy

külsı könyvszakértık végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyőlés jelöli ki.

8. Cikk

Az 5­8. Cikk módosítása

(1) Az 5­7. és e cikk módosítását a külön unió bármely tagországa vagy a fıigazgató indítványozhatja.

Az indítványt a fıigazgató a közgyőlés elé terjesztés elıtt legalább hat hónappal közli a külön unió

országaival.

(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítását a közgyőlés határozza el. Az elfogadáshoz a

leadott szavazatok háromnegyede szükséges; az 5. Cikk és e bekezdés módosításához azonban a

leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármely módosítása egy hónappal azután lép hatályba, amikor

a fıigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részétıl, amelyek a módosítás elfogadásának

idıpontjában a külön unió tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelı írásbeli elfogadó

nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása hatálybalépésekor a külön unió tagja

vagy késıbbi idıpontban tagjává válik; de minden olyan módosítás, amely a külön unió országainak

pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelezı, amelyek bejelentették, hogy a

kérdéses módosítást elfogadják.

9. Cikk

Megerısítés, csatlakozás, hatálybalépés

(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény minden olyan részes országa, amely

ezt a megállapodást aláírta, megerısítheti, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá.

(2) A megerısítı és csatlakozási okmányokat a fıigazgatónál kell letenni.

(3) a) Ez a megállapodás arra az öt országra, amelyek megerısítı vagy csatlakozási okmányukat

elsıkként helyezték letétbe, az ötödik okmány letétbe helyezését követı három hónap múlva lép

hatályba.

b) Minden más országra ez a megállapodás attól az idıponttól számított három hónap múlva lép

hatályba, amikor az ország megerısítését vagy csatlakozását a fıigazgató közölte, hacsak a

megerısítı vagy csatlakozási okmány késıbbi idıpontot nem jelölt meg. Utóbbi esetben ez a

megállapodás erre az országra az így megjelölt idıpontban lép hatályba.

(4) A megerısítés vagy csatlakozás magában foglalja a megállapodás valamennyi rendelkezésének

elfogadását és jogot ad a vele járó valamennyi elıny igénybevételére.

10. Cikk

A megállapodás hatálya és idıtartama

E megállapodás hatálya és tartama azonos az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós

Egyezményével.

11. Cikk

Az 1­4. és 9­15. Cikkek felülvizsgálata

(1) E megállapodás 1­4. és 9­15. Cikke a kívánatos javítások végett felülvizsgálható.

(2) A felülvizsgálatra a külön unióhoz tartozó országok küldötteinek részvételével tartott értekezleten

kerül sor.

12. Cikk

Felmondás

(1) Ezt a megállapodást a fıigazgatóhoz küldött közléssel bármely ország felmondhatja. A felmondás

hatálya csak a felmondó országra terjed ki, a külön unió többi országában viszont a megállapodás

érvényben és hatályban marad.

(2) A felmondás a közlésnek a fıigazgatóhoz történt kézbesítési napját követı egy év elteltével lép

hatályba.

(3) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot bármelyik ország csak a külön unió tagjává

válásának idıpontjától számított öt év elteltével gyakorolhatja.

13. Cikk

Területek

Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 24. Cikkének rendelkezéseit erre a

megállapodásra is alkalmazni kell.

14. Cikk

Aláírás, nyelvek, közlések

(1) a) Ezt a megállapodást angol és francia nyelven készült egyetlen eredeti példányban kell aláírni.

Mindkét szöveg egyaránt hiteles. A megállapodást a svájci kormánynál kell letenni.

b) A megállapodást Bernben 1969. június 30­ig lehet aláírni.

(2) A fıigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik a közgyőlés által megjelölt

bármely más nyelvő hivatalos szövegrıl.

(3) A fıigazgató a megállapodás aláírt szövegébıl a svájci kormány által megfelelıen hitelesített két

másolatot küld az aláíró országok kormányának és ­ kívánságra ­ bármely más ország kormányának.

(5) A fıigazgató a külön unió összes országának kormányát értesíti a megállapodás

hatálybalépésének napjáról, az aláírásokról, a megerısítı vagy csatlakozási okmányok letétbe

helyezésérıl, a megállapodás módosításainak elfogadásáról és a módosítások hatálybalépésének

idıpontjáról, valamint a felmondásokról.

15. Cikk

Átmeneti rendelkezés

Az elsı fıigazgató hivatalbalépéséig a megállapodásnak a Szervezet Nemzetközi Irodájára vagy a

fıigazgatóra vonatkozó utalásait a szellemi tulajdon oltalmára alakult Nemzetközi Irodára (BIRPI),

illetve ennek igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.

3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1. §­ban megjelölt megállapodások megerısítı

okiratainak letételekor a következı nyilatkozatokat tette:

a) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rámutat arra, hogy a gyári vagy kereskedelmi védjegyek

nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás 14. Cikk (7) bekezdésének rendelkezései

ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és népek

függetlenségérıl 1960. december 14­én elfogadott 1514/XV. számú határozatával.

b) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rámutat arra, hogy az ipari minták nemzetközi

osztályozásának létesítésére Locarnóban, 1968. október 8­án aláírt Megállapodás 13. Cikkének

rendelkezései ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és

népek függetlenségérıl 1960. december 14­én elfogadott 1514/XV. számú határozatával.

(2) A Magyar Népköztársaság Kormánya 1970. március 31­én az alábbiakat közölte a gyári vagy

kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás nizzai szövege

letéteményesével, a Svájci Szövetségi Kormánnyal: A Megállapodás 3bis Cikkében biztosított

lehetıség alapján a Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredı

oltalom területére csak akkor terjed ki, ha a védjegytulajdonos ezt kifejezetten kéri.

4. § (1) Ez a törvényerejő rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, azonban az 1. § 1. pontjában

megjelölt megállapodást az 1970. évi szeptember hó 19. napjától, az 1. § 2. pontjában megjelölt

megállapodást az 1974. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni, a 3. § (2) bekezdésében foglalt

közlés pedig az 1970. évi október hó 31. napjától hatályos.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó

Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(3) A Megállapodáshoz kapcsolódó Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a

Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.

(4) A Locarnói Megállapodás mellékletének közzétételérıl a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

gondoskodik.



Traités Se rapporte à (2 documents) Se rapporte à (2 documents)
Aucune donnée disponible

N° WIPO Lex HU061