عن الملكية الفكرية التدريب في مجال الملكية الفكرية إذكاء الاحترام للملكية الفكرية التوعية بالملكية الفكرية الملكية الفكرية لفائدة… الملكية الفكرية و… الملكية الفكرية في… معلومات البراءات والتكنولوجيا معلومات العلامات التجارية معلومات التصاميم الصناعية معلومات المؤشرات الجغرافية معلومات الأصناف النباتية (الأوبوف) القوانين والمعاهدات والأحكام القضائية المتعلقة بالملكية الفكرية مراجع الملكية الفكرية تقارير الملكية الفكرية حماية البراءات حماية العلامات التجارية حماية التصاميم الصناعية حماية المؤشرات الجغرافية حماية الأصناف النباتية (الأوبوف) تسوية المنازعات المتعلقة بالملكية الفكرية حلول الأعمال التجارية لمكاتب الملكية الفكرية دفع ثمن خدمات الملكية الفكرية هيئات صنع القرار والتفاوض التعاون التنموي دعم الابتكار الشراكات بين القطاعين العام والخاص أدوات وخدمات الذكاء الاصطناعي المنظمة العمل مع الويبو المساءلة البراءات العلامات التجارية التصاميم الصناعية المؤشرات الجغرافية حق المؤلف الأسرار التجارية أكاديمية الويبو الندوات وحلقات العمل إنفاذ الملكية الفكرية WIPO ALERT إذكاء الوعي اليوم العالمي للملكية الفكرية مجلة الويبو دراسات حالة وقصص ناجحة في مجال الملكية الفكرية أخبار الملكية الفكرية جوائز الويبو الأعمال الجامعات الشعوب الأصلية الأجهزة القضائية الموارد الوراثية والمعارف التقليدية وأشكال التعبير الثقافي التقليدي الاقتصاد التمويل الأصول غير الملموسة المساواة بين الجنسين الصحة العالمية تغير المناخ سياسة المنافسة أهداف التنمية المستدامة التكنولوجيات الحدودية التطبيقات المحمولة الرياضة السياحة ركن البراءات تحليلات البراءات التصنيف الدولي للبراءات أَردي – البحث لأغراض الابتكار أَردي – البحث لأغراض الابتكار قاعدة البيانات العالمية للعلامات مرصد مدريد قاعدة بيانات المادة 6(ثالثاً) تصنيف نيس تصنيف فيينا قاعدة البيانات العالمية للتصاميم نشرة التصاميم الدولية قاعدة بيانات Hague Express تصنيف لوكارنو قاعدة بيانات Lisbon Express قاعدة البيانات العالمية للعلامات الخاصة بالمؤشرات الجغرافية قاعدة بيانات الأصناف النباتية (PLUTO) قاعدة بيانات الأجناس والأنواع (GENIE) المعاهدات التي تديرها الويبو ويبو لكس - القوانين والمعاهدات والأحكام القضائية المتعلقة بالملكية الفكرية معايير الويبو إحصاءات الملكية الفكرية ويبو بورل (المصطلحات) منشورات الويبو البيانات القطرية الخاصة بالملكية الفكرية مركز الويبو للمعارف الاتجاهات التكنولوجية للويبو مؤشر الابتكار العالمي التقرير العالمي للملكية الفكرية معاهدة التعاون بشأن البراءات – نظام البراءات الدولي ePCT بودابست – نظام الإيداع الدولي للكائنات الدقيقة مدريد – النظام الدولي للعلامات التجارية eMadrid الحماية بموجب المادة 6(ثالثاً) (الشعارات الشرفية، الأعلام، شعارات الدول) لاهاي – النظام الدولي للتصاميم eHague لشبونة – النظام الدولي لتسميات المنشأ والمؤشرات الجغرافية eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange الوساطة التحكيم قرارات الخبراء المنازعات المتعلقة بأسماء الحقول نظام النفاذ المركزي إلى نتائج البحث والفحص (CASE) خدمة النفاذ الرقمي (DAS) WIPO Pay الحساب الجاري لدى الويبو جمعيات الويبو اللجان الدائمة الجدول الزمني للاجتماعات WIPO Webcast وثائق الويبو الرسمية أجندة التنمية المساعدة التقنية مؤسسات التدريب في مجال الملكية الفكرية الدعم المتعلق بكوفيد-19 الاستراتيجيات الوطنية للملكية الفكرية المساعدة في مجالي السياسة والتشريع محور التعاون مراكز دعم التكنولوجيا والابتكار نقل التكنولوجيا برنامج مساعدة المخترعين WIPO GREEN WIPO's PAT-INFORMED اتحاد الكتب الميسّرة اتحاد الويبو للمبدعين WIPO Translate أداة تحويل الكلام إلى نص مساعد التصنيف الدول الأعضاء المراقبون المدير العام الأنشطة بحسب كل وحدة المكاتب الخارجية المناصب الشاغرة المشتريات النتائج والميزانية التقارير المالية الرقابة
Arabic English Spanish French Russian Chinese
القوانين المعاهدات الأحكام التصفح بحسب الاختصاص القضائي

المرسوم بقانون رقم III لعام 1975 بشأن الانضمام إلى الاتفاقية العالمية لحق المؤلف المعدلة في باريس في 24 يوليو عام 1971، مع الإعلان الملحق المتعلق بالمادة 17 والقرار بشأن المادة 11، هنغاريا

عودة للخلف
أحدث إصدار في ويبو لِكس
التفاصيل التفاصيل سنة الإصدار 1975 تواريخ الاعتماد : 1 يناير 1975 نوع النص قوانين ذات صلة بالملكية الفكرية الموضوع حق المؤلف والحقوق المجاورة، إنفاذ قوانين الملكية الفكرية والقوانين ذات الصلة، هيئة تنظيمية للملكية الفكرية

المواد المتاحة

النصوص الرئيسية النصوص ذات الصلة
النصوص الرئيسية النصوص الرئيسية بالهنغارية 1975. évi 3. törvényerejő rendelet az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetésérıl        
 1975. évi 3. törvényerejő rendelet az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetésérıl

1975. évi 3. törvényerejő rendelet

az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetésérıl

(Az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény párizsi szövegének megerısítésérıl szóló okirat

letétbehelyezése Párizsban, az UNESCO Fıigazgatójánál az 1972. évi szeptember hó 15. napján

megtörtént és az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában ­ a IX. Cikk 1. pontjának

megfelelıen ­ az 1974. évi július hó 10. napján hatályba lépett.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Párizsban,

1971. július 24­én felülvizsgált és aláírt szövegét, valamint a 2. számú Jegyzıkönyvét e törvényerejő

rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény és a 2. számú Jegyzıkönyv hivatalos magyar fordítása a következı:

"A Párizsban 1971. július 24­én felülvizsgált Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény

A Szerzıdı Államok,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy minden országban biztosítsák az irodalmi, tudományos és

mővészeti mővek szerzıi jogainak védelmét, továbbá

abban a meggyızıdésben, hogy a szerzıi jogvédelemnek a világ összes nemzetei számára

megfelelı és olyan egyetemes egyezményben kifejezésre jutó rendszere, amely a már jelenleg

hatályban levı nemzetközi rendszerekhez csatlakozik anélkül, hogy sértené azokat, biztosítani fogja

az egyének jogainak tiszteletben tartását és elı fogja segíteni az irodalom, a tudomány és mővészet

fejlıdését, végül

abban a meggyızıdésben, hogy a szerzıi jogok védelmének ilyen egyetemes rendszere meg fogja

könnyíteni a szellemi alkotások szélesebb körő elterjesztését és hozzá fog járulni a jobb nemzetközi

megértéshez,

elhatározták, hogy a Genfben, 1952. szeptember 6­án aláírt Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezményt (a

továbbiakban: az 1952. évi Egyezmény) felülvizsgálják, következésképpen az alábbiakban állapodtak

meg:

I. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére annak

érdekében, hogy a szerzıknek és a szerzıi jogok egyéb jogosultjainak kielégítı és hatékony

jogvédelmet biztosítson az irodalmi, tudományos és mővészeti mővekre vonatkozólag, ideértve az írói

mőveket, a zenemőveket, a színpadi mőveket és a filmeket, a festményeket, a metszeteket és a

szobrokat.

II. Cikk

1. Bármelyik Szerzıdı Állam kötelékébe tartozó állampolgárok megjelent mővei, valamint azok a

mővek, amelyek elsı ízben egy ilyen állam területén jelentek meg, minden más Szerzıdı Államban

ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyen védelmet az illetı állam saját állampolgárainak

azon mővei számára biztosít, amelyek elıször a saját területén jelentek meg, élvezik továbbá a jelen

Egyezmény által biztosított védelmet is.

2. Valamennyi Szerzıdı Állam állampolgárainak meg nem jelent mővei minden más Szerzıdı

Államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyent az illetı állam a saját állampolgárai meg

nem jelent mővei számára biztosít, élvezik továbbá a jelen Egyezmény által biztosított védelmet is.

3. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából bármely Szerzıdı Állam ­ belsı törvényhozási

rendelkezéssel ­ a területén lakó bármely személyt saját állampolgáraival egyenlı elbánásban

részesülınek nyilváníthat.

III. Cikk

1. Minden olyan Szerzıdı Állam, amely belsı törvényei szerint a szerzıi jogvédelem elıfeltételeként

bizonyos alakszerőségek betartását követeli meg, mint amilyenek pl. a letétbe helyezés, a

nyilvántartásba vétel, a minısítés, a közjegyzıi bizonyítvány, illetéklerovás, az illetı Szerzıdı Állam

területén való gyártás vagy kiadás, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell hogy tekintse a

jelen Egyezmény alapján védelmet élvezı minden olyan mő tekintetében, amely elsı ízben az illetı

állam területén kívül jelent meg, és amelynek szerzıje nem az illetı állam állampolgára, feltéve, hogy

az ilyen, a szerzınek vagy a szerzıi jog más jogosultjának hozzájárulásával megjelent mő minden

példányán a mő elsı kiadásától kezdve a C jel, a szerzıi jog jogosultjának neve és az elsı kiadás éve

olyképpen és olyan helyen van feltüntetve, ami ésszerő módon hívja fel a figyelmet a szerzıi

jogvédelem igénylésére.

2. E cikk elsı bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerzıdı Állam az elsı

ízben a saját területén megjelent mővek, vagy saját állampolgárainak bárhol megjelent mővei

vonatkozásában a szerzıi jog megszerzését és gyakorlását bizonyos alakszerőségekhez vagy más

feltételek betartásához kösse.

3. E cikk elsı bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerzıdı Állam a

bírósághoz jogsegélyért forduló személytıl a per megindításakor megkövetelje bizonyos eljárási

szabályok betartását, mint pl. hogy a felperest olyan ügyvéd képviselje, aki az illetı államban folytat

gyakorlatot vagy a jogvita tárgyát képezı mő egy példányának a felperes által a bíróságnál vagy

valamely államigazgatási szervnél, vagy mind a kettınél való letétbe helyezése. Mindazonáltal az a

tény, hogy az ilyen követelményeknek nem tettek eleget, nem érinti a szerzıi jog fennállását.

Semmiféle olyan követelmény nem támasztható egy másik Szerzıdı Állam állampolgáraival

szemben, amelynek azon állam polgárai sem tartoznak eleget tenni, ahol a védelmet igénylik.

4. Minden Szerzıdı Államban gondoskodni kell olyan jogi eszközökrıl, amelyek a többi Szerzıdı

Állam állampolgárainak meg nem jelent mőveit minden alakszerőség nélkül védelemben részesítik.

5. Ha valamely Szerzıdı Állam több mint egy meghatározott idıszakra biztosít jogvédelmet és az elsı

idıszak hosszabb a jelen Egyezmény IV. Cikkében elıírt legrövidebb idıtartamok valamelyikénél, úgy

az ilyen államnak jogában áll, hogy ne alkalmazza a jelen Egyezmény III. Cikkének 1. pontját a

jogvédelem második vagy ezt követı további idıszakaira vonatkozóan.

IV. Cikk

1. A mő védelmének idıtartamát a II. Cikk és a jelen cikk alábbi rendelkezéseivel összhangban azon

Szerzıdı Állam törvénye szabályozza, ahol a védelmet igénylik.

2. a) A jelen Egyezmény alapján védett mővek védelmi ideje nem lehet rövidebb, mint a szerzı élete

és a halálát követı huszonöt év. Mindazonáltal, ha valamely Szerzıdı Állam a jelen Egyezmény saját

területén való hatályba lépésének idıpontjában a mővek bizonyos kategóriái tekintetében ezt az

idıtartamot a mő elsı megjelenésétıl számított idıszakra korlátozta, jogában áll ezeket a kivételeket

fenntartani, vagy azokat más kategóriákra is kiterjeszteni. Mindezen kategóriák számára a védelem

idıtartama nem lehet rövidebb az elsı megjelenés idıpontjától számított huszonöt évnél.

b) Minden olyan Szerzıdı Állam, amely a jelen Egyezmény saját területén való hatályba lépésének

idıpontjában a védelem idıtartamát nem a szerzı élete alapján számítja, jogosult a védelemnek ezt

az idıtartamát a mő elsı megjelenésétıl, vagy pedig ­ adott esetben ­ a megjelenését megelızı

nyilvántartásba vételétıl számítani, feltéve hogy a védelmi idı nem rövidebb, mint az elsı megjelenés

idıpontjától, illetve ­ adott esetben ­ a nyilvántartásba vételtıl vagy a megjelenést megelızı

nyilvántartásba vételtıl számított huszonöt év.

c) Ha a Szerzıdı Állam törvénye két vagy több egymást követı idıszakra biztosít jogvédelmet, az

elsı idıszak idıtartama nem lehet rövidebb a fenti a) és b) alpontokban meghatározott legrövidebb

idıszakok valamelyikénél.

3. A 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a fényképészeti és iparmővészeti mővekre;

mindazonáltal azon Szerzıdı Államokban, ahol védelemben részesítik a fényképészeti mőveket, és

mint mővészeti mőveket az iparmővészeti alkotásokat, a védelem idıtartama az említett mővek

tekintetében tíz évnél kevesebb nem lehet.

4. a) Egyetlen Szerzıdı Állam sem köteles valamely mő védelmét annál hosszabb ideig biztosítani,

mint amennyi védelmi idıt azon kategória számára, amelybe a mő tartozik ­ ha meg nem jelent mőrıl

van szó ­ annak a Szerzıdı Államnak a törvénye állapít meg, amelynek a szerzı állampolgára ­ ha

pedig megjelent mőrıl van szó ­ annak a Szerzıdı Államnak a törvénye, ahol a mő elsı ízben

megjelent.

b) Ha valamely Szerzıdı Állam törvénye két vagy több egymást követı idıszakra biztosít

jogvédelmet, az a) alpont alkalmazása szempontjából az ilyen állam által adott védelmi idınek az

említett idıszakok együttes idıtartamát kell tekinteni. Ha azonban az ilyen állam a második vagy ezt

követı bármely idıszakra bármilyen okból valamely meghatározott mő számára védelmet nem

biztosít, a többi Szerzıdı Állam sem köteles azt védeni a második vagy azt követı bármelyik

idıszakban.

5. A 4. bekezdés alkalmazása szempontjából valamely Szerzıdı Állam állampolgárának olyan mővét,

amely elsı ízben egy olyan államban jelent meg, amely nem tartozik a Szerzıdı Államok közé, úgy

kell tekinteni, mintha elsı ízben abban a Szerzıdı Államban jelent volna meg, amelynek a szerzı

állampolgára.

6. A fenti 4. bekezdés alkalmazása szempontjából a két vagy több Szerzıdı Államban egyidıben

történı megjelenése esetében a mővet úgy kell tekinteni, mintha elsı ízben abban az államban jelent

volna meg, amely a legrövidebb védelmet nyújtja; ­ minden olyan mővet, amely az elsı megjelenéstıl

számított harminc napon belül jelent meg két vagy több Szerzıdı Államban, a szóban forgó Szerzıdı

Államokban egyidejőleg megjelent mőnek kell tekinteni.

IVbis Cikk

1. Az I. Cikkben említett jogok a szerzı vagyoni érdekeit biztosító alapvetı jogokat ölelik fel,

nevezetesen a bármely módon történı többszörösítés, a nyilvános bemutatás és elıadás, valamint a

rádió és televízió útján történı sugárzás engedélyezésének kizárólagos jogát. E cikk rendelkezéseit a

jelen Egyezmény által védett mővekre kell alkalmazni akár eredeti formájukban, akár ­ felismerhetı

módon ­ az eredeti mőbıl származó formában jelennek meg.

2. Hazai törvényei útján azonban minden Szerzıdı Állam kivételeket tehet a jelen cikk 1.

bekezdésében említett jogokra nézve, feltéve hogy e kivételek nem ellentétesek a jelen Egyezmény

szellemével és rendelkezéseivel. Az említett lehetıséggel esetleg élı államok mindamellett kötelesek

mindazon jogok hatékony védelmének ésszerő szintjét biztosítani, melyekre nézve kivételeket

tesznek.

V. Cikk

1. Az I. Cikkben említett jogok magukban foglalják a szerzı kizárólagos jogát, hogy a jelen

Egyezmény értelmében védelemben részesített mő fordítását elkészítse és megjelentesse, valamint

azt a kizárólagos jogot, hogy másnak a mő lefordítására és a fordítás megjelentetésére engedélyt

adjon.

2. Mindazonáltal minden Szerzıdı Államnak jogában áll hazai törvényeiben az írói mővek fordítási

jogát korlátozni, de csak az alábbi rendelkezésekkel összhangban:

a) Ha valamely írói mővet elsı megjelenésétıl számított hét év elteltével valamely Szerzıdı Államban

általánosan használt nyelven a fordítás jogának jogosultja, vagy az ı hozzájárulásával másvalaki nem

jelenteti meg, e Szerzıdı Állam bármely állampolgára az állam illetékes hatóságától nem kizárólagos

engedélyt kaphat arra, hogy a mővet lefordítsa erre a nyelvre, és az így lefordított mővet kiadja.

b) Ezt az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmezı azon állam hatályban levı

rendelkezéseinek megfelelıen, ahol a kérelmet elıterjesztette, igazolja, hogy a fordítás jogának

jogosultjától a fordításra és a fordítás megjelentetésére engedélyt kért, de azt tıle megtagadták,

illetıleg hogy megfelelı utánjárással sem tudta a szerzıi jog jogosultját megtalálni. Ugyanilyen

feltételek mellett adható meg az engedély abban az esetben is, ha az ebben a Szerzıdı Államban

általánosan használt nyelven megjelent elızı fordítás összes példányai elfogytak.

c) Ha a kérelmezı nem tudta a fordítási jog jogosultját megtalálni, kérelmének másolatát azon

kiadónak kell megküldenie, akinek a neve a mővön szerepel és amennyiben a fordítási jog

jogosultjának állampolgársága ismeretes, azon állam diplomáciai vagy konzuli képviselıjének is,

amelynek a fordítási jog jogosultja állampolgára, vagy pedig annak a szervnek, amelyet az illetı állam

kormánya esetleg e célból kijelölt. Az engedély csak a kérelem másolatainak elküldésétıl számított

két hónap elteltével adható meg.

d) A hazai törvények útján megfelelı intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a

fordítási jog jogosultja részére a méltányos és a nemzetközi szokásoknak megfelelı díjazás, annak

kifizetése és átutalása biztosítva legyen, továbbá, hogy gondoskodás történjék a mő pontos

fordításáról.

e) A megjelent fordítás minden egyes példányán fel kell tüntetni az eredeti mő címét és szerzıjének

nevét. Az engedély a fordításnak csak azon Szerzıdı Államok területén való megjelentetésére

érvényes, ahol ezt az engedélyt kérték. A példányokat valamely más Szerzıdı Állam területére

bevinni és eladni csak akkor szabad, ha az ebben az államban általánosan használt nyelv azonos az

abban az államban általánosan használt nyelvvel, ahol a mővet lefordították, és ha az illetı állam

hazai törvénye lehetıvé teszi az ilyen engedély megadását és nem tiltja az ilyen behozatalt és

eladást. Az olyan Szerzıdı Állam területén, ahol az elızı feltételek nem állnak fenn, a behozatalt és

az eladást az illetı állam törvénye, illetve az általa kötött megállapodások szabályozzák. Az engedélyt

a kedvezményezett nem ruházhatja át.

f) Ha a szerzı a mő összes példányait kivonta a forgalomból, az engedély nem adható meg.

Vbis Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által kialakított gyakorlatnak megfelelıen "fejlıdı országnak"

tekintett minden Szerzıdı Állam a jelen Egyezmény megerısítése, elfogadása vagy ahhoz történı

csatlakozása idıpontjában, illetıleg ezt követıen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és

Kulturális Szervezete Fıigazgatójánál (a továbbiakban: Fıigazgató) letétbe helyezett hivatalos

közlésben érvényesítheti saját javára az Vter és Vquater Cikkekben említett összes kivételeket vagy

azok bármelyikét.

2. Az elsı bekezdés rendelkezéseinek megfelelıen letétbe helyezett minden hivatalos közlés e jelen

Egyezmény hatályba lépésének idıpontjától számított tíz esztendeig, vagy e tíz esztendıs idıszaknak

a hivatalos közlés letétbe helyezésének idıpontjában még hátralevı részéig marad érvényben, és

egészben vagy részben további tízéves idıszakokra megújítható, amennyiben a Szerzıdı Állam a

folyamatban levı tízéves idıszak lejártát megelızı tizenötödik és harmadik hónap közötti idıszakban

új hivatalos közlést helyez letétbe a Fıigazgatónál. E cikk rendelkezéseinek megfelelı hivatalos

közléseket ezen új tízéves idıszakok folyamán elsı ízben is letétbe lehet helyezni.

3. Az a Szerzıdı Állam, mely az 1. bekezdés meghatározása alapján már nem tekintendı "fejlıdı

országnak", a 2. bekezdés rendelkezéseinek ellenére sem jogosult az 1. vagy 2. bekezdés értelmében

letétbe helyezett hivatalos közlés megújítására, és ez az Állam, akár hivatalosan érvényteleníti e

közlést, akár nem, a folyamatban levı tízéves idıszak lejártával, vagy attól az idıponttól számított

három év múlva, amikor már nem tekintendı fejlıdı országnak, elveszti azt a lehetıségét, hogy

érvényesíthesse az Vter és Vquater Cikkekben említett kivételeket. A fenti két idıpont közül a

hamarabb bekövetkezıket kell alkalmazni.

4. Valamely mőnek az Vter és Vquater Cikkekben említett kivételek alapján már elkészült

példányainak forgalmazását mindaddig, amíg e példányok ki nem fogynak, folytatni lehet annak az

idıszaknak elmúltával is, melyre nézve a jelen cikk értelmében tett hivatalos közlések hatályba léptek.

5. Minden Szerzıdı Állam, mely a XIII. Cikknek megfelelıen hivatalos közlést helyezett letétbe a jelen

Egyezménynek egyes olyan országra, vagy területre történı alkalmazására vonatkozóan, melynek

helyzete azonosnak tekinthetı a jelen cikk 1. bekezdésében említett államokéval, a jelen cikk

értelmében ezen országra, vagy területre nézve ugyancsak letétbe helyezhet a kivételek

érvényesítésére és ennek megújítására vonatkozó hivatalos közléseket. E hivatalos közlések

érvényességi ideje alatt az Vter és Vquater Cikkek rendelkezéseit alkalmazni lehet az említett

országra, vagy területre. Az említett országból vagy területrıl származó példányoknak bármi címen a

Szerzıdı Államba juttatását az Vter és Vquater Cikkek szerinti kivitelnek kell tekinteni.

Vter Cikk

1. a) Minden Szerzıdı Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, az V. Cikk 2.

bekezdésében említett hétéves idıszakot hároméves idıszakkal vagy a hazai törvénye által

megállapított bármilyen hosszabb idıszakkal helyettesítheti. Az olyan nyelvre történı fordítás

esetében azonban, mely nem az általánosan használt nyelv egy vagy több olyan fejlett országban,

amely akár a jelen Egyezménynek, akár csupán az 1952. évi Egyezménynek tagja, az említett

hároméves idıszak helyébe egyéves idıszak lép.

b) Minden Szerzıdı Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, akár a jelen

Egyezményhez, akár csupán az 1952. évi Egyezményhez tartozó olyan fejlett országokkal történı

egyhangú megegyezéssel, melyeknek ugyanaz az általánosan használt nyelve, az ilyen nyelvre

történı fordítás esetében a fenti a) pontban említett hároméves idıszakot megegyezésüknek

megfelelı más idıszakkal helyettesítheti, ez azonban nem lehet egy évnél rövidebb. Ezt a

rendelkezést azonban nem lehet alkalmazni, ha a szóban forgó nyelv az angol, a spanyol vagy a

francia. Az ilyen megegyezésrıl szóló hivatalos közlést a Fıigazgatóhoz kell intézni.

c) Az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmezı az abban az államban

hatályban levı rendelkezéseknek megfelelıen, ahol a kérelmet elıterjesztette, igazolja akár azt, hogy

engedélyt kért a fordítás jogának jogosultjától, akár azt, hogy megfelelı utánjárás ellenére sem tudta a

jogosultat megtalálni, illetıleg tıle az engedélyt megszerezni. A kérelem elıterjesztésével egyidejőleg

a kérelmezı köteles a kérelemrıl tájékoztatni akár az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos

és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzıi jogi tájékoztató központot, akár azon

állam kormánya által a Fıigazgatónál e célból letétbe helyezett hivatalos közlésben megjelölt minden

nemzeti vagy regionális tájékoztató központot, melyben a kiadó feltételezhetıen szakmai

tevékenysége fırészét gyakorolja.

d) Ha a kérelmezı nem tudta a fordítás jogának jogosultját megtalálni, köteles kérelmének másolatait

ajánlott légipostai küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek neve a mővön szerepel,

továbbá a c) pontban említett valamennyi nemzeti vagy regionális tájékoztató központnak. Ha ilyen

központ létezésérıl nem történt hivatalos közlés, a kérelmezı egy példányt köteles megküldeni az

Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi

szerzıi jogi tájékoztató központnak is.

2. a) A jelen cikk alapján: az engedélyt nem lehet megadni hároméves idıszak lejártával

megszerezhetı engedély esetén hathónapos kiegészítı határidı lejárta elıtt, egyéves idıszak

lejártával megszerezhetı engedély esetén pedig kilenc hónapos kiegészítı határidı lejárta elıtt. A

kiegészítı határidıt az 1. bekezdés c) pontjában említett fordítási engedély iránti kérelem idıpontjától,

abban az esetben pedig, amikor a fordítási jog jogosultjának személye, vagy címe ismeretlen, az

engedély elnyerése iránti kérelemnek az 1. bekezdés d) pontjában említett másolatai elküldésének

idıpontjától kell számítani.

b) Az engedély nem adható meg, ha az említett hathónapos vagy kilenchónapos határidın belül, a

fordítási jog jogosultja, vagy az ı engedélyével más, megjelentette a fordítást.

3. A jelen cikk alapján megadott minden engedély csupán iskolai, egyetemi vagy kutatási célra

szólhat.

4. a) Az engedély nem terjed ki példányok kivitelére és csak a kérelem helye szerinti Szerzıdı Állam

területén történı kiadásra érvényes.

b) Az ilyen engedély alapján megjelent valamennyi példánynak megfelelı nyelven tartalmaznia kell

annak megemlítését, hogy a példány csak abban a Szerzıdı Államban kerül terjesztésre, amely az

engedélyt kapta; ha a mővön a III. Cikk 1. bekezdésében említett megjegyzést feltüntették, az így

megjelentetett példányokon ugyanezt a megjegyzést fel kell tüntetni.

c) A fenti a) pontban említett kiviteli tilalom nem kerül alkalmazásra, ha egy olyan állam

kormányszerve vagy más közintézménye, mely e cikknek megfelelıen engedélyt adott valamely

mőnek az angolon, spanyolon vagy francián kívüli más nyelvre történı fordítására, küldi az ilyen

engedély alapján készült fordítás példányait más országba, feltéve hogy:

i) a címzettek annak a Szerzıdı Államnak az állampolgárai, mely az engedélyt adta, illetıleg ilyen

állampolgárokat tömörítı szervezetek;

ii) a példányokat kizárólag iskolai, tudományos vagy kutatási célra használják fel;

iii) a példányok megküldésének és azok további terjesztésének a címzettek között nincs hasznot hajtó

jellege;

iv) avégbıl, hogy megengedjék az átvételt és a terjesztést, vagy e két mővelet közül az egyiket, a

példányok rendeltetési helyének országa és a Szerzıdı Állam között, megegyezés jön létre, melyet

az azt létrehozó kormányok bármelyike hivatalos közlésben a Fıigazgató tudomására hoz.

5. Megfelelı rendelkezéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy

a) az engedély méltányos és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások

eredményeként megadott engedélyek esetén szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelı

díjazással járjon együtt;

b) a jogdíjat megfizessék és átutalják. Ha az illetı országban különleges szabályozás áll fenn a

devizában teljesítendı fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget nyújtó

szerveket is igénybe véve minden erıfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogdíj

konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékő pénznemben átutalásra kerüljön.

6. Valamely Szerzıdı Állam által e cikk alapján kapott mindennemő engedély megszőnik, ha ebben

az államban a fordítás jogának jogosultja, vagy az ı beleegyezésével más, az ebben az államban az

ilyenfajta mővekre szokásos árhoz hasonló áron kiadja a mő fordítását ugyanazon a nyelven és

lényegében ugyanolyan tartalommal, mint az a kiadás, melyre az engedélyt megadták. Az engedély

megszőnése elıtt már elkészült példányok forgalmazását mindaddig folytatni lehet, míg e példányok

elfogynak.

7. A fıként illusztrációkból álló mővek esetében a szöveg lefordítására és az illusztrációk

többszörösítésére csak akkor adható engedély, ha az Vquater Cikkben említett feltételek ugyancsak

fennállnak.

8. a) A jelen Egyezmény által védett, nyomtatásban megjelent vagy hasonló módon többszörösített

mő lefordítására szóló engedély rádió és televíziós társaság részére is adható, ha székhelye olyan

Szerzıdı Állam területén van, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdését alkalmazni kell; az engedélyt a rádió

és televíziós társaságnak ebben az Államban elıterjesztett kérelmére, az alábbi feltételek mellett lehet

megadni:

i) a fordítást a Szerzıdı Állam törvényeinek megfelelıen megjelent és megszerzett példány alapján

kell készíteni;

ii) a fordítást csak kizárólag oktatás céljait szolgáló adásokban, vagy meghatározott hivatás szakértıi

részére szánt tudományos jellegő tájékoztatás sugárzására használják fel;

iii) a fordítást kizárólag a fenti ii) pontban felsorolt célokra használhatják fel a kedvezményezettek

szándékának megfelelıen a Szerzıdı Állam területén jogszerően történı rádió vagy televíziós

adásban, ideértve a jogszerően és kizárólag e rádió vagy televíziós adás céljára készített hang­ vagy

képi rögzítést;

iv) a fordítás hang­ vagy képi rögzítése csak az engedélyt kapott állam területén székhellyel bíró rádió

és televíziós társaságok közötti csere tárgyát képezheti;

v) a fordítás bárminemő felhasználásának nem lehet hasznot hajtó jellege.

b) Az a) alpontban felsorolt valamennyi ismérv és feltétel betartása esetén rádió és televíziós társaság

részére engedélyezhetı a kizárólagosan iskolai és egyetemi felhasználás céljára készült és kiadott,

audiovizuális rögzítésekbe foglalt, illetıleg iktatott mindenfajta szöveg fordítása is.

c) Az a) és b) alpontok rendelkezéseinek betartása mellett e cikk rendelkezéseit alkalmazni kell az

ilyen engedély megadására és gyakorlására.

9. E cikk rendelkezéseinek betartása mellett valamennyi, e cikk alapján megadott engedélyre az V.

Cikk rendelkezései irányadóak, és még az V. Cikk 2. bekezdésében említett hétéves idıszak lejártát

követıen is irányadóak lesznek az V. Cikk és a jelen cikk rendelkezései. Ezen idıszak lejárta után

azonban az engedély jogosultja kérheti, hogy annak helyébe egy kizárólag az V. Cikk rendelkezései

által szabályozott engedély lépjen.

Vquater Cikk

1. Minden Szerzıdı Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, elfogadhatja a

következı rendelkezéseket:

a) Ha

i) a c) alpontban megszabott valamely, a 3. bekezdésben említett irodalmi, tudományos vagy

mővészeti mő meghatározott kiadásának elsı megjelenésétıl számított idıszak, vagy pedig

ii) bármely más, az állam törvényében megszabott ennél hosszabb idıszak elteltével a többszörösítés

jogának jogosultja, vagy az ı engedélyével más, az ebben az államban az ilyenfajta mővekre

szokásos árhoz hasonló áron akár a nagyközönség, akár az iskolai és egyetemi oktatás

szükségleteinek kielégítése céljából nem kínálta fel eladásra e kiadás példányait ebben az államban,

az állam bármely polgára ­ nem kizárólagos ­ engedélyt szerezhet az illetékes hatóságtól e kiadásnak

az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítésére történı megjelentetésére az említett,

vagy annál alacsonyabb áron. Az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmezı az

államban hatályban levı rendelkezéseknek megfelelıen igazolja, hogy a kérelem jogosultjától

engedélyt kért e mő megjelentetésére, de megfelelı utánjárás ellenére sem tudta a szerzıi jog

jogosultját megtalálni, vagy tıle az engedélyt megszerezni. A kérelem elıterjesztésével egyidejőleg a

kérelmezı köteles a kérelemrıl tájékoztatni akár az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és

Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzıi jogi tájékoztató központot, akár a d)

alpontban említett valamennyi nemzeti vagy regionális tájékoztató központot.

b) Az engedélyt ugyanilyen feltételekkel akkor is meg lehet adni, ha egy hathónapos idıszak folyamán

a szóban forgó kiadás engedélyezett példányait az érintett államban az ilyenfajta mővekre szokásos

árhoz hasonló áron ­ a nagyközönség, vagy pedig az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek

kielégítése céljából ­ már nem árusítják.

c) Az a) alpontban hivatkozott idıszakon ötéves határidıt kell érteni. Mindazonáltal:

i) az egzakt tudományokkal foglalkozó mővekre, továbbá a természettudományos és a technológiai

mővekre hároméves idıszak,

ii) a képzelet területére tartozó mővekre, mint a regények, költıi, drámai és zenei mővek, valamint a

mővészeti mővekre hétéves idıszak érvényesül.

d) Ha a kérelmezı nem tudta a többszörösítés jogának jogosultját megtalálni, köteles kérelmének

másolatait ajánlott légipostai küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek a neve a mővön

szerepel, továbbá azon állam kormánya által a fıigazgatónál e célból letétbe helyezett hivatalos

közlésben megjelölt minden nemzeti vagy regionális tájékoztató központnak, amelyben a kiadó

feltételezhetıen szakmai tevékenysége fı részét gyakorolja. Ilyen hivatalos közlés hiányában egy

példányt köteles megküldeni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális

Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzıi jogi tájékoztató központnak is. Az engedély a kérelem

másolatainak elküldésétıl számított három hónapos idıszak eltelte elıtt nem adható meg.

e) Azokban az esetekben, amikor az engedély háromévi idıszak elteltével megszerezhetı, a jelen

cikk alapján az csak akkor adható meg, ha

i) az a) alpontban említett engedély iránti kérelemtıl, vagy ha a többszörösítési jog jogosultjának

személye vagy címe ismeretlen, az engedély elnyerését célzó kérelemnek a d) alpontban említett

másolatai elküldésétıl számított hat hónap eltelt,

ii) ezen idıszak alatt az a) alpontban említett feltételek mellett nem került sor a kiadvány példányainak

forgalmazására.

f) A megjelent többszörösítés valamennyi példányán nyomtatásban fel kell tüntetni a szerzı nevét és a

mő meghatározott kiadása jogcímét. Az engedély nem terjed ki a példányok kivitelére és csak a

kérelem helye szerinti Szerzıdı Államnak területén történı kiadásra érvényes. A jogosult az

engedélyt nem engedheti át.

g) A hazai törvényhozó szerveknek megfelelı intézkedéseket kell tenniök annak érdekében, hogy a

szóban forgó kiadvány hő többszörösítését biztosítsák.

h) E cikk alapján a következı esetekben nem adható engedély valamely mő fordításának

többszörösítésére és megjelentetésére:

i) ha a szóban forgó fordítást nem a szerzıi jog jogosultja, vagy az ı engedélyével más adta ki,

ii) ha a fordítás nem az engedély megadására jogosult államban általánosan használt nyelven készült.

2. A következı rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen cikk 1. bekezdésében említett kivételekre:

a) a jelen cikk értelmében adott engedély alapján megjelent valamennyi példánynak megfelelı

nyelven tartalmaznia kell annak megemlítését, hogy a példány csak abban a Szerzıdı Államban kerül

terjesztésre, amelyre az említett engedély érvényes; ha a mővön a III. Cikk 1. bekezdésében említett

megjegyzést feltüntették, az így megjelentetett példányokon ugyanezt a megjegyzést fel kell tüntetni;

b) megfelelı rendelkezéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy

i) az engedély méltányos és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások

eredményeként megadott engedélyek esetén, szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelı

díjazással járjon együtt;

ii) a jogdíjat megfizessék és átutalják. Ha az illetı országban különleges szabályozás áll fenn a

devizában teljesítendı fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget nyújtó

nemzetközi szerveket is igénybe véve minden erıfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a

jogdíj konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékő pénznemben átutalásra kerüljön.

c) A jelen cikk alapján kapott mindennemő engedély megszőnik azokban az esetekben, amikor

valamely mő kiadványának példányait a többszörösítési jog jogosultja vagy az ı engedélyével más,

akár a nagyközönség, akár az iskolai vagy egyetemi oktatás kielégítése céljából a Szerzıdı Államban

az ebben az államban az ilyenfajta mővekre szokásos árhoz hasonló áron eladásra kínálta fel, feltéve,

hogy ez a kiadvány ugyanazon a nyelven jelent meg, mint az engedély alapján nyilvánosságra hozott

kiadvány és ha tartalma lényegében ugyanaz. Az engedély megszőnése elıtt már elkészült példányok

forgalmazását mindaddig folytatni lehet, míg e példányok elfogynak.

d) Az engedély nem adható meg, ha a szerzı valamely kiadvány valamennyi példányát kivonta a

forgalomból.

3. a) A b) alpont rendelkezéseinek fenntartása mellett a jelen cikk alkalmazása azokra az irodalmi,

tudományos vagy mővészeti mővekre korlátozódik, amelyek nyomtatott kiadvány formájában vagy a

többszörösítés bármely más hasonló formájában jelentek meg.

b) A jelen cikk alkalmazást nyer a jogszerő audiovizuális rögzítések audiovizuális többszörösítéseire

is, amennyiben e rögzítések védett mőveket képeznek, vagy tartalmaznak, továbbá az ezeket kísérı

szövegnek az engedély megadására jogosult állam egy általánosan használt nyelvére történı

fordítására, feltéve természetesen, hogy a szóban forgó audiovizuális rögzítéseket kizárólagosan

iskolai vagy egyetemi használat céljára szerkesztették és hozták nyilvánosságra.

VI. Cikk

A jelen Egyezmény szempontjából "megjelenésen" a mőnek valamely anyagi formában történı

többszörösítését és a mő példányainak a közönség körében történı olyan jellegő forgalombahozatalát

kell érteni, amely lehetıvé teszi a mő elolvasását vagy más vizuális úton történı megismerését.

VII. Cikk

Ez az Egyezmény nem alkalmazható olyan mővekre vagy e mővek jogaira, amelyek abban a

Szerzıdı Államban, ahol a védelmet igénylik, a jelen Egyezmény hatálybalépésének idıpontjában

végérvényesen nem részesülnek szerzıi jogvédelemben.

VIII. Cikk

1. Ezt az Egyezményt, amelynek kelte 1971. július 24., a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni, s azt a

jelen Egyezmény keltétıl számított százhúsz napig minden, az 1952. évi Egyezményhez tartozó Állam

aláírhatja. Az Egyezmény az aláíró államok megerısítésére vagy elfogadására szorul.

2. Bármely állam, amely nem írta alá ezt az Egyezményt, csatlakozhat ahhoz.

3. A megerısítés, az elfogadás vagy a csatlakozás az errıl szóló okmánynak a Fıigazgatónál való

letétbe helyezésével történik.

IX. Cikk

1. Ez az Egyezmény tizenkét megerısítı, elfogadó vagy csatlakozó okmány letételétıl számított

három hónap elteltével lép hatályba.

2. Ezt követıen, az Egyezmény minden egyes állam tekintetében a megerısítı, az elfogadó vagy

csatlakozási okmány letételétıl számított három hónap elteltével lép hatályba.

3. Az 1952. évi Egyezményhez nem tartozó állam csatlakozása a jelen Egyezményhez egyben

csatlakozás az 1952. évi Egyezményhez is; az ilyen állam azonban, ha csatlakozási okmányának

letétele a jelen Egyezmény hatálybalépése elıtt történik, az 1952. évi Egyezményhez történı

csatlakozását függıvé teheti a jelen Egyezmény hatálybalépésétıl. A jelen Egyezmény

hatálybalépése után egy állam sem csatlakozhat kizárólag az 1952. évi Egyezményhez.

4. Az 1952. évi Egyezmény szabályozza a jelen Egyezményhez tartozó és a csak az 1952. évi

Egyezményhez tartozó államok egymás közötti viszonyát. A Fıigazgatónál letétbe helyezett hivatalos

közlésben azonban a csakis az 1952. évi Egyezményhez tartozó államok bármelyike kijelentheti, hogy

elfogadja az 1971. évi Egyezmény alkalmazását a saját állampolgárainak mőveire, vagy a jelen

Egyezményhez tartozó bármelyik állam által elsı ízben az ı területén megjelentetett mővekre.

X. Cikk

1. Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezi magát, hogy Alkotmánya rendelkezéseivel összhangban

foganatosítja mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek ennek az Egyezménynek az

alkalmazását biztosítják.

2. Abban az idıpontban, amikor ez az Egyezmény valamely államra nézve hatályba lép, az ezen

államban hatályos hazai törvényeknek természetesen lehetıvé kell tenniük a jelen Egyezmény

rendelkezéseinek alkalmazását.

XI. Cikk

1. Kormányközi Bizottság alakul az alábbi ügykörrel:

a) az Egyetemes Egyezmény alkalmazásával és mőködésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása;

b) ezen Egyezmény idıszakonkénti módosításainak elıkészítése;

c) a nemzetközi szerzıi jogvédelemmel kapcsolatos bármilyen egyéb kérdés tanulmányozása

együttmőködésben az érdekelt nemzetközi szervekkel, nevezetesen az Egyesült Nemzetek

Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével, az Irodalmi és Mővészeti Mővek Védelmére

Alakult Nemzetközi Unióval és az Amerikai Államok Szervezetével;

d) az Egyetemes Egyezményhez tartozó államok tájékoztatása a tevékenységérıl.

2. A Bizottság tizennyolc, a jelen Egyezményhez, vagy csak az 1952. évi Egyezményhez tartozó állam

képviselıjébıl áll.

3. A Bizottságot a népesség földrajzi helyzetén, a nyelveken és a fejlettség fokán alapuló nemzeti

érdekek igazságos egyensúlyának tekintetbevételével kell kijelölni.

4. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatója, a

Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója és az Amerikai Államok Szervezetének Fıtitkára,

vagy képviselıjük a Bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

XII. Cikk

A Kormányközi Bizottság felülvizsgálati értekezletet hív össze minden olyan esetben, amikor azt

szükségesnek tartja, vagy legalább tíz, a jelen Egyezményhez tartozó állam kérésére.

XIII. Cikk

1. Bármely Szerzıdı Állam a megerısítı, elfogadó vagy csatlakozási okmánya letételének

idıpontjában vagy azt követıen bármikor a Fıigazgatóhoz intézett közléssel bejelentheti, hogy a jelen

Egyezmény alkalmazása egészben vagy részben azon országokra vagy területekre is kiterjed,

amelyeknek a külkapcsolataiért felelıs. Ebben az esetben az Egyezmény a közlésben említett

országokra vagy területekre vonatkozóan a IX. Cikkben elıírt három hónap elteltével kerül

alkalmazásra. Ilyen közlés hiányában ennek az Egyezménynek a hatálya ezekre az országokra vagy

területekre nem terjed ki.

2. E cikk azonban semmiképpen nem értelmezhetı úgy, hogy az magában foglalja bármelyik

Szerzıdı Állam részérıl olyan terület tényleges helyzetének hallgatólagos elismerését vagy

elfogadását, amelyre a jelen Egyezményt egy másik Szerzıdı Állam e cikk alapján alkalmazhatóvá

teszi.

XIV. Cikk

1. Bármely Szerzıdı Államnak jogában áll ezt az Egyezményt a saját nevében, vagy egészben vagy

részben azon országok vagy területek nevében felmondani, amelyekre vonatkozólag megtette a XIII.

Cikk szerinti bejelentését. A felmondás a Fıigazgatóval való közléssel történik. Ez a felmondás az

1952. évi Egyezményre is alkalmazást nyer.

2. A felmondás csak azon államra, országra vagy területre vonatkozóan lesz hatályos, amelynek

nevében azt tették és csak a közlés kézhezvételétıl számított tizenkét hónap elteltével.

XV. Cikk

A jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, két vagy több Szerzıdı Állam

között felmerült minden olyan vitát, amelyet tárgyalások útján elintézni nem lehet, döntés céljából a

Nemzetközi Bíróság elé kell bocsátani, kivéve, ha a szóban forgó államok abban állapodtak meg,

hogy a vitát más módon döntik el.

XVI. Cikk

1. Ez az Egyezmény angol, francia és spanyol nyelven készül. A három szöveg aláírásra kerül és

egyaránt hiteles.

2. A jelen Egyezménybıl a Fıigazgató, az érdekelt kormányokkal történı tanácskozás után, német,

arab, olasz és portugál nyelven hivatalos szöveget készíttet.

3. Bármely Szerzıdı Állam vagy a Szerzıdı Államok egy csoportja jogosult, hogy a Fıigazgatóval, a

vele való megállapodás alapján más ­ választása szerinti ­ nyelven is készíttethessen szöveget.

4. Mindezeket a szövegeket az Egyezmény aláírt szövegéhez kell csatolni.

XVII. Cikk

1. Ez az Egyezmény semmiben sem érinti az Irodalmi és Mővészeti Mővek Védelmérıl szóló Berni

Egyezmény rendelkezéseit, sem az utóbbi Egyezménnyel létesített Unióban való tagságot.

2. Az elızı bekezdés alkalmazására e cikket Nyilatkozat egészíti ki. Ez a Nyilatkozat a jelen

Egyezmény szerves részét képezi azon államok számára, amelyek 1951. január 1­jén részesei voltak

a Berni Egyezménynek, vagy amelyek késıbb váltak vagy esetleg a jövıben válnak majd annak

részeseivé. Jelen Egyezménynek a fent említett államok által történı aláírása a Nyilatkozat

aláírásának is tekintendı; az Egyezménynek az ezen államok által történı megerısítése, elfogadása,

vagy pedig az ahhoz való csatlakozás egyúttal a Nyilatkozat megerısítésének, elfogadásának vagy az

ahhoz való csatlakozásnak tekintendı.

XVIII. Cikk

Ez az Egyezmény nem érinti azokat a többoldalú, vagy kétoldalú szerzıi jogi egyezményeket és

megállapodásokat, amelyek kizárólag két vagy több amerikai köztársaság között vannak érvényben

vagy a jövıben lépnek hatályba. Ha akár a jelenleg fennálló egyezmények és megállapodások és a

jelen Egyezmény rendelkezései, akár a jelen Egyezmény hatálybalépése után két vagy több amerikai

köztársaság között létrejött valamely új egyezmény vagy megállapodás és a jelen Egyezmény

rendelkezései között ellentét állna fenn, a felek egymás közti viszonylatában a legújabban létrejött

egyezmény vagy megállapodás lesz irányadó.

Érintetlenül maradnak mindazon mővekre vonatkozó jogok, amelyeket valamelyik Szerzıdı Államban

a jelen Egyezménynek az illetı államban történt hatálybalépése elıtt már fennálló egyezmények vagy

megállapodások alapján szereztek.

XIX. Cikk

Ez az Egyezmény nem hatálytalanítja a két vagy több Szerzıdı Állam között érvényben levı két vagy

többoldalú egyezményeket vagy megállapodásokat. Ha ezen már fennálló egyezmények vagy

megállapodások és a jelen Egyezmény rendelkezései között eltérés állna fenn, a jelen Egyezmény

rendelkezései irányadók. Bármelyik Szerzıdı Államban a jelen Egyezménynek az illetı Államban való

hatálybalépését megelızıen egyes mővekre vonatkozóan a korábban fennálló egyezmények vagy

megállapodások alapján szerzett jogok érintetlenek maradnak. Ez a cikk semmiben sem változtatja

meg a XVII. és XVIII. Cikkek rendelkezéseit.

XX. Cikk

Ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nincs helye semmiféle fenntartásnak.

XXI. Cikk

1. A Fıigazgató a jelen Egyezmény kellıen hitelesített másolatait megküldi az érdekelt államoknak,

valamint az Egyesült Nemzetek Fıtitkárának, az általa történı nyilvántartásba vétel céljából.

2. Az érdekelt államokat tájékoztatni fogja továbbá a megerısítı, elfogadó vagy csatlakozási

okmányok letétbe helyezésérıl, a jelen Egyezmény hatálybalépésének idıpontjáról, a jelen

Egyezmény alapján tett hivatalos közlésekrıl és a XIV. Cikk alapján bejelentett felmondásokról.

A XVII. Cikkre vonatkozó Nyilatkozat

Az Irodalmi és Mővészeti Mővek Védelmére Alakult Nemzetközi Unió (a továbbiakban: Berni Unió)

azon tagállamai, amelyek tagjai a jelen Egyezménynek,

annak érdekében, hogy az említett Unió alapján szorosabbra főzzék kölcsönös kapcsolataikat és

kikerüljenek minden összeütközést, amely abból adódhat, hogy a Berni Egyezmény és a Szerzıi Jogi

Egyetemes Egyezmény egyidejőleg fennállanak,

elismerve, hogy egyes államokra nézve ideiglenesen szükség van arra, hogy a szerzıi jog

védelmének mértékét kulturális, társadalmi és gazdasági fejlettségük szintjéhez alkalmazzák,

közös megegyezéssel elfogadták a következı nyilatkozat rendelkezéseit:

a) A b) bekezdés rendelkezéseinek fenntartása mellett azok a mővek, amelyeknek a Berni

Egyezmény értelmében olyan ország a származási országa, amely 1951. január 1. után kilépett a

Berni Unióból, a Berni Unió országaiban az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény alapján nem

részesülhetnek védelemben.

b) Abban az esetben, ha egy Szerzıdı Állam az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által kialakított

gyakorlatnak megfelelıen fejlıdı országnak tekintendı és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,

Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójánál a Berni Unióból való kilépésének

idıpontjában hivatalos közlést helyezett letétbe, amelyben úgy nyilatkozott, hogy magát fejlıdı

országnak tekinti, az a) bekezdés rendelkezéseit mindaddig, amíg ez az állam az Vbis Cikk

rendelkezéseinek megfelelıen élhet a jelen Egyezményben említett kivételekkel, nem kell alkalmazni.

c) Az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény nem alkalmazható a Berni Egyezményhez tartozó

országok viszonylatában azon mővek védelme tekintetében, amelyeknek a Berni Egyezmény szerinti

származási országa a Berni Unió egyik országa.

A XI. Cikkre vonatkozó Határozat

Az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Felülvizsgálati Konferenciája

miután megvizsgálta a jelen Egyezmény ­ melyhez ezt a határozatot csatolni kell ­ XI. Cikke alapján

létesítendı Kormányközi Bizottságra vonatkozó kérdéseket,

a következıképpen határozott:

1. A Bizottság kezdetben azon tizenkét állam képviselıibıl, melyek az 1952. évi Egyezmény XI. Cikke,

és az ahhoz csatolt határozat értelmében létrehozott Kormányközi Bizottság tagjai, továbbá a

következı államok képviselıibıl áll: Algéria, Ausztrália, Japán, Mexikó, Szenegál, Jugoszlávia.

2. Azokat az államokat, melyek nem tagjai az 1952. évi Egyezménynek, és a Bizottságnak ezen

Egyezmény hatálybalépését követı elsı rendes ülése elıtt nem csatlakoztak a jelen Egyezményhez

az elsı rendes ülés alkalmával más, a Bizottság által a XI. Cikk 2. és 3. bekezdéseiben foglalt

rendelkezéseknek megfelelıen kijelölésre kerülı államokkal kell felváltani.

3. A jelen Egyezmény hatálybalépésétıl kezdve az 1. bekezdésben említett Bizottságot a jelen

Egyezmény XI. Cikkének megfelelıen megalakított Bizottságnak kell tekinteni.

4. A Bizottság elsı ülését a jelen Egyezmény hatálybalépésétıl számított egy éven belül meg kell

tartani; ezt követıen a Bizottság kétévenként legalább egy ízben rendes ülést tart.

5. A Bizottság elnököt és alelnököt választ. Mőködési szabályzatát ­ melynek az alábbi elveket kell

követnie ­ maga alkotja meg.

a) A képviselık megbízásának rendes idıtartama hat év a tagok egyharmadának kétévenkénti

újraválasztásával, azzal azonban, hogy az elsı megbízások egyharmados arányban a Bizottságnak a

jelen Egyezmény hatálybalépését követı második rendes ülésének végével, másik harmada a

harmadik rendes ülésének végével és a fennmaradó harmad a negyedik rendes ülésének végével

lejárnak.

b) Az üres helyeknek a Bizottság által történı betöltésérıl, a megbízatások lejártának rendjérıl, az

újraválasztásra vonatkozó jogról és a választások eljárási kérdéseirıl szóló rendelkezéseknek

tiszteletben kell tartaniuk egyrészrıl a Bizottság összetételének folyamatossága, másrészrıl a

képviseletben történı sorozatos felváltások szükségességének egyensúlyát, valamint a XI. Cikk 3.

bekezdésében említett meggondolásokat.

Kifejezést ad annak a kívánságának,

hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete lássa el a Bizottság

titkársági teendıit.

Aminek hiteléül az alulírottak, vonatkozó meghatalmazásuk letétele után, aláírták a jelen Egyezményt.

Kelt Párizsban, 1971. július 24­én, egyetlen példányban.

2. számú Jegyzıkönyv

A Párizsban 1971. július 24­én felülvizsgált Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény melléklete az

Egyezménynek bizonyos nemzetközi szervezetek által kiadott mővekre való alkalmazásáról.

A Párizsban 1971. július 24­én felülvizsgált Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezményhez (a továbbiakban:

1971. évi Egyezmény) tartozó, e Jegyzıkönyvben is részessé váló államok,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. a) Az 1971. évi Egyezmény II. Cikke 1. bekezdésében megállapított védelem azokra a mővekre is

vonatkozik, melyeket elsı ízben az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Szakosított Intézményei vagy az Amerikai Államok Szervezete adott ki.

b) Ugyancsak alkalmazni kell az 1971. évi Egyezmény II. Cikkének 2. bekezdését a fent említett

szervezetekre vagy intézményekre.

2. a) Ezt a Jegyzıkönyvet aláírják; a Jegyzıkönyv az aláíró államok megerısítésére vagy

elfogadására szorul, és az 1971. évi Egyezmény VIII. Cikke szerint csatlakozni is lehet hozzá.

b) Ez a Jegyzıkönyv az egyes államokra nézve a megerısítı, elfogadó, illetıleg csatlakozási okmány

letétbe helyezésével lép hatályba, feltéve, hogy ez az állam már tagja az 1971. évi Egyezménynek.

Fentiek hiteléül alulírottak, mint erre kellıen felhatalmazottak, aláírták ezt a Jegyzıkönyvet.

Kelt Párizsban, 1971. július 24­én angol, francia és spanyol nyelven, amely három szöveg egyaránt

hiteles, egyetlen példányban, amit letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,

Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójánál, aki arról hiteles másolatot küld az aláíró

államoknak, valamint nyilvántartásba vétel céljából az Egyesült Nemzetek Fıtitkárának."

3. § A Magyar Népköztársaság a megerısítésrıl szóló okirat letétbe helyezésekor a következı

nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a Párizsban, 1971. július 24­én felülvizsgált Egyetemes

Szerzıi Jogi Egyezmény XIII. Cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezések ellentétesek az

Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és népek függetlenségérıl 1960.

december 14­én elfogadott 1514/XV. számú határozatával."

4. § (1) Ez a törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az egyezmény rendelkezéseit

azonban az 1974. évi július hó 10. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejő rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.



المعاهدات يخصّ (عدد السجلات 2) يخصّ (عدد السجلات 2)
لا توجد بيانات متاحة.

ويبو لِكس رقم HU078