1975. évi 3. törvényerejő rendelet �
az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetésérıl
(Az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény párizsi szövegének megerısítésérıl szóló okirat
letétbehelyezése Párizsban, az UNESCO Fıigazgatójánál az 1972. évi szeptember hó 15. napján
megtörtént és az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a IX. Cikk 1. pontjának
megfelelıen az 1974. évi július hó 10. napján hatályba lépett.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Párizsban,
1971. július 24én felülvizsgált és aláírt szövegét, valamint a 2. számú Jegyzıkönyvét e törvényerejő
rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény és a 2. számú Jegyzıkönyv hivatalos magyar fordítása a következı:
"A Párizsban 1971. július 24én felülvizsgált Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény
A Szerzıdı Államok,
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy minden országban biztosítsák az irodalmi, tudományos és
mővészeti mővek szerzıi jogainak védelmét, továbbá
abban a meggyızıdésben, hogy a szerzıi jogvédelemnek a világ összes nemzetei számára
megfelelı és olyan egyetemes egyezményben kifejezésre jutó rendszere, amely a már jelenleg
hatályban levı nemzetközi rendszerekhez csatlakozik anélkül, hogy sértené azokat, biztosítani fogja
az egyének jogainak tiszteletben tartását és elı fogja segíteni az irodalom, a tudomány és mővészet
fejlıdését, végül
abban a meggyızıdésben, hogy a szerzıi jogok védelmének ilyen egyetemes rendszere meg fogja
könnyíteni a szellemi alkotások szélesebb körő elterjesztését és hozzá fog járulni a jobb nemzetközi
megértéshez,
elhatározták, hogy a Genfben, 1952. szeptember 6án aláírt Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezményt (a
továbbiakban: az 1952. évi Egyezmény) felülvizsgálják, következésképpen az alábbiakban állapodtak
meg:
I. Cikk
Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére annak
érdekében, hogy a szerzıknek és a szerzıi jogok egyéb jogosultjainak kielégítı és hatékony
jogvédelmet biztosítson az irodalmi, tudományos és mővészeti mővekre vonatkozólag, ideértve az írói
mőveket, a zenemőveket, a színpadi mőveket és a filmeket, a festményeket, a metszeteket és a
szobrokat.
II. Cikk
1. Bármelyik Szerzıdı Állam kötelékébe tartozó állampolgárok megjelent mővei, valamint azok a
mővek, amelyek elsı ízben egy ilyen állam területén jelentek meg, minden más Szerzıdı Államban
ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyen védelmet az illetı állam saját állampolgárainak
azon mővei számára biztosít, amelyek elıször a saját területén jelentek meg, élvezik továbbá a jelen
Egyezmény által biztosított védelmet is.
2. Valamennyi Szerzıdı Állam állampolgárainak meg nem jelent mővei minden más Szerzıdı
Államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyent az illetı állam a saját állampolgárai meg
nem jelent mővei számára biztosít, élvezik továbbá a jelen Egyezmény által biztosított védelmet is.
3. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából bármely Szerzıdı Állam belsı törvényhozási
rendelkezéssel a területén lakó bármely személyt saját állampolgáraival egyenlı elbánásban
részesülınek nyilváníthat.
III. Cikk
1. Minden olyan Szerzıdı Állam, amely belsı törvényei szerint a szerzıi jogvédelem elıfeltételeként
bizonyos alakszerőségek betartását követeli meg, mint amilyenek pl. a letétbe helyezés, a
nyilvántartásba vétel, a minısítés, a közjegyzıi bizonyítvány, illetéklerovás, az illetı Szerzıdı Állam
területén való gyártás vagy kiadás, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell hogy tekintse a
jelen Egyezmény alapján védelmet élvezı minden olyan mő tekintetében, amely elsı ízben az illetı
állam területén kívül jelent meg, és amelynek szerzıje nem az illetı állam állampolgára, feltéve, hogy
az ilyen, a szerzınek vagy a szerzıi jog más jogosultjának hozzájárulásával megjelent mő minden
példányán a mő elsı kiadásától kezdve a C jel, a szerzıi jog jogosultjának neve és az elsı kiadás éve
olyképpen és olyan helyen van feltüntetve, ami ésszerő módon hívja fel a figyelmet a szerzıi
jogvédelem igénylésére.
2. E cikk elsı bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerzıdı Állam az elsı
ízben a saját területén megjelent mővek, vagy saját állampolgárainak bárhol megjelent mővei
vonatkozásában a szerzıi jog megszerzését és gyakorlását bizonyos alakszerőségekhez vagy más
feltételek betartásához kösse.
3. E cikk elsı bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerzıdı Állam a
bírósághoz jogsegélyért forduló személytıl a per megindításakor megkövetelje bizonyos eljárási
szabályok betartását, mint pl. hogy a felperest olyan ügyvéd képviselje, aki az illetı államban folytat
gyakorlatot vagy a jogvita tárgyát képezı mő egy példányának a felperes által a bíróságnál vagy
valamely államigazgatási szervnél, vagy mind a kettınél való letétbe helyezése. Mindazonáltal az a
tény, hogy az ilyen követelményeknek nem tettek eleget, nem érinti a szerzıi jog fennállását.
Semmiféle olyan követelmény nem támasztható egy másik Szerzıdı Állam állampolgáraival
szemben, amelynek azon állam polgárai sem tartoznak eleget tenni, ahol a védelmet igénylik.
4. Minden Szerzıdı Államban gondoskodni kell olyan jogi eszközökrıl, amelyek a többi Szerzıdı
Állam állampolgárainak meg nem jelent mőveit minden alakszerőség nélkül védelemben részesítik.
5. Ha valamely Szerzıdı Állam több mint egy meghatározott idıszakra biztosít jogvédelmet és az elsı
idıszak hosszabb a jelen Egyezmény IV. Cikkében elıírt legrövidebb idıtartamok valamelyikénél, úgy
az ilyen államnak jogában áll, hogy ne alkalmazza a jelen Egyezmény III. Cikkének 1. pontját a
jogvédelem második vagy ezt követı további idıszakaira vonatkozóan.
IV. Cikk
1. A mő védelmének idıtartamát a II. Cikk és a jelen cikk alábbi rendelkezéseivel összhangban azon
Szerzıdı Állam törvénye szabályozza, ahol a védelmet igénylik.
2. a) A jelen Egyezmény alapján védett mővek védelmi ideje nem lehet rövidebb, mint a szerzı élete
és a halálát követı huszonöt év. Mindazonáltal, ha valamely Szerzıdı Állam a jelen Egyezmény saját
területén való hatályba lépésének idıpontjában a mővek bizonyos kategóriái tekintetében ezt az
idıtartamot a mő elsı megjelenésétıl számított idıszakra korlátozta, jogában áll ezeket a kivételeket
fenntartani, vagy azokat más kategóriákra is kiterjeszteni. Mindezen kategóriák számára a védelem
idıtartama nem lehet rövidebb az elsı megjelenés idıpontjától számított huszonöt évnél.
b) Minden olyan Szerzıdı Állam, amely a jelen Egyezmény saját területén való hatályba lépésének
idıpontjában a védelem idıtartamát nem a szerzı élete alapján számítja, jogosult a védelemnek ezt
az idıtartamát a mő elsı megjelenésétıl, vagy pedig adott esetben a megjelenését megelızı
nyilvántartásba vételétıl számítani, feltéve hogy a védelmi idı nem rövidebb, mint az elsı megjelenés
idıpontjától, illetve adott esetben a nyilvántartásba vételtıl vagy a megjelenést megelızı
nyilvántartásba vételtıl számított huszonöt év.
c) Ha a Szerzıdı Állam törvénye két vagy több egymást követı idıszakra biztosít jogvédelmet, az
elsı idıszak idıtartama nem lehet rövidebb a fenti a) és b) alpontokban meghatározott legrövidebb
idıszakok valamelyikénél.
3. A 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a fényképészeti és iparmővészeti mővekre;
mindazonáltal azon Szerzıdı Államokban, ahol védelemben részesítik a fényképészeti mőveket, és
mint mővészeti mőveket az iparmővészeti alkotásokat, a védelem idıtartama az említett mővek
tekintetében tíz évnél kevesebb nem lehet.
4. a) Egyetlen Szerzıdı Állam sem köteles valamely mő védelmét annál hosszabb ideig biztosítani,
mint amennyi védelmi idıt azon kategória számára, amelybe a mő tartozik ha meg nem jelent mőrıl
van szó annak a Szerzıdı Államnak a törvénye állapít meg, amelynek a szerzı állampolgára ha
pedig megjelent mőrıl van szó annak a Szerzıdı Államnak a törvénye, ahol a mő elsı ízben
megjelent.
b) Ha valamely Szerzıdı Állam törvénye két vagy több egymást követı idıszakra biztosít
jogvédelmet, az a) alpont alkalmazása szempontjából az ilyen állam által adott védelmi idınek az
említett idıszakok együttes idıtartamát kell tekinteni. Ha azonban az ilyen állam a második vagy ezt
követı bármely idıszakra bármilyen okból valamely meghatározott mő számára védelmet nem
biztosít, a többi Szerzıdı Állam sem köteles azt védeni a második vagy azt követı bármelyik
idıszakban.
5. A 4. bekezdés alkalmazása szempontjából valamely Szerzıdı Állam állampolgárának olyan mővét,
amely elsı ízben egy olyan államban jelent meg, amely nem tartozik a Szerzıdı Államok közé, úgy
kell tekinteni, mintha elsı ízben abban a Szerzıdı Államban jelent volna meg, amelynek a szerzı
állampolgára.
6. A fenti 4. bekezdés alkalmazása szempontjából a két vagy több Szerzıdı Államban egyidıben
történı megjelenése esetében a mővet úgy kell tekinteni, mintha elsı ízben abban az államban jelent
volna meg, amely a legrövidebb védelmet nyújtja; minden olyan mővet, amely az elsı megjelenéstıl
számított harminc napon belül jelent meg két vagy több Szerzıdı Államban, a szóban forgó Szerzıdı
Államokban egyidejőleg megjelent mőnek kell tekinteni.
IVbis Cikk
1. Az I. Cikkben említett jogok a szerzı vagyoni érdekeit biztosító alapvetı jogokat ölelik fel,
nevezetesen a bármely módon történı többszörösítés, a nyilvános bemutatás és elıadás, valamint a
rádió és televízió útján történı sugárzás engedélyezésének kizárólagos jogát. E cikk rendelkezéseit a
jelen Egyezmény által védett mővekre kell alkalmazni akár eredeti formájukban, akár felismerhetı
módon az eredeti mőbıl származó formában jelennek meg.
2. Hazai törvényei útján azonban minden Szerzıdı Állam kivételeket tehet a jelen cikk 1.
bekezdésében említett jogokra nézve, feltéve hogy e kivételek nem ellentétesek a jelen Egyezmény
szellemével és rendelkezéseivel. Az említett lehetıséggel esetleg élı államok mindamellett kötelesek
mindazon jogok hatékony védelmének ésszerő szintjét biztosítani, melyekre nézve kivételeket
tesznek.
V. Cikk
1. Az I. Cikkben említett jogok magukban foglalják a szerzı kizárólagos jogát, hogy a jelen
Egyezmény értelmében védelemben részesített mő fordítását elkészítse és megjelentesse, valamint
azt a kizárólagos jogot, hogy másnak a mő lefordítására és a fordítás megjelentetésére engedélyt
adjon.
2. Mindazonáltal minden Szerzıdı Államnak jogában áll hazai törvényeiben az írói mővek fordítási
jogát korlátozni, de csak az alábbi rendelkezésekkel összhangban:
a) Ha valamely írói mővet elsı megjelenésétıl számított hét év elteltével valamely Szerzıdı Államban
általánosan használt nyelven a fordítás jogának jogosultja, vagy az ı hozzájárulásával másvalaki nem
jelenteti meg, e Szerzıdı Állam bármely állampolgára az állam illetékes hatóságától nem kizárólagos
engedélyt kaphat arra, hogy a mővet lefordítsa erre a nyelvre, és az így lefordított mővet kiadja.
b) Ezt az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmezı azon állam hatályban levı
rendelkezéseinek megfelelıen, ahol a kérelmet elıterjesztette, igazolja, hogy a fordítás jogának
jogosultjától a fordításra és a fordítás megjelentetésére engedélyt kért, de azt tıle megtagadták,
illetıleg hogy megfelelı utánjárással sem tudta a szerzıi jog jogosultját megtalálni. Ugyanilyen
feltételek mellett adható meg az engedély abban az esetben is, ha az ebben a Szerzıdı Államban
általánosan használt nyelven megjelent elızı fordítás összes példányai elfogytak.
c) Ha a kérelmezı nem tudta a fordítási jog jogosultját megtalálni, kérelmének másolatát azon
kiadónak kell megküldenie, akinek a neve a mővön szerepel és amennyiben a fordítási jog
jogosultjának állampolgársága ismeretes, azon állam diplomáciai vagy konzuli képviselıjének is,
amelynek a fordítási jog jogosultja állampolgára, vagy pedig annak a szervnek, amelyet az illetı állam
kormánya esetleg e célból kijelölt. Az engedély csak a kérelem másolatainak elküldésétıl számított
két hónap elteltével adható meg.
d) A hazai törvények útján megfelelı intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a
fordítási jog jogosultja részére a méltányos és a nemzetközi szokásoknak megfelelı díjazás, annak
kifizetése és átutalása biztosítva legyen, továbbá, hogy gondoskodás történjék a mő pontos
fordításáról.
e) A megjelent fordítás minden egyes példányán fel kell tüntetni az eredeti mő címét és szerzıjének
nevét. Az engedély a fordításnak csak azon Szerzıdı Államok területén való megjelentetésére
érvényes, ahol ezt az engedélyt kérték. A példányokat valamely más Szerzıdı Állam területére
bevinni és eladni csak akkor szabad, ha az ebben az államban általánosan használt nyelv azonos az
abban az államban általánosan használt nyelvvel, ahol a mővet lefordították, és ha az illetı állam
hazai törvénye lehetıvé teszi az ilyen engedély megadását és nem tiltja az ilyen behozatalt és
eladást. Az olyan Szerzıdı Állam területén, ahol az elızı feltételek nem állnak fenn, a behozatalt és
az eladást az illetı állam törvénye, illetve az általa kötött megállapodások szabályozzák. Az engedélyt
a kedvezményezett nem ruházhatja át.
f) Ha a szerzı a mő összes példányait kivonta a forgalomból, az engedély nem adható meg.
Vbis Cikk
1. Az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által kialakított gyakorlatnak megfelelıen "fejlıdı országnak"
tekintett minden Szerzıdı Állam a jelen Egyezmény megerısítése, elfogadása vagy ahhoz történı
csatlakozása idıpontjában, illetıleg ezt követıen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és
Kulturális Szervezete Fıigazgatójánál (a továbbiakban: Fıigazgató) letétbe helyezett hivatalos
közlésben érvényesítheti saját javára az Vter és Vquater Cikkekben említett összes kivételeket vagy
azok bármelyikét.
2. Az elsı bekezdés rendelkezéseinek megfelelıen letétbe helyezett minden hivatalos közlés e jelen
Egyezmény hatályba lépésének idıpontjától számított tíz esztendeig, vagy e tíz esztendıs idıszaknak
a hivatalos közlés letétbe helyezésének idıpontjában még hátralevı részéig marad érvényben, és
egészben vagy részben további tízéves idıszakokra megújítható, amennyiben a Szerzıdı Állam a
folyamatban levı tízéves idıszak lejártát megelızı tizenötödik és harmadik hónap közötti idıszakban
új hivatalos közlést helyez letétbe a Fıigazgatónál. E cikk rendelkezéseinek megfelelı hivatalos
közléseket ezen új tízéves idıszakok folyamán elsı ízben is letétbe lehet helyezni.
3. Az a Szerzıdı Állam, mely az 1. bekezdés meghatározása alapján már nem tekintendı "fejlıdı
országnak", a 2. bekezdés rendelkezéseinek ellenére sem jogosult az 1. vagy 2. bekezdés értelmében
letétbe helyezett hivatalos közlés megújítására, és ez az Állam, akár hivatalosan érvényteleníti e
közlést, akár nem, a folyamatban levı tízéves idıszak lejártával, vagy attól az idıponttól számított
három év múlva, amikor már nem tekintendı fejlıdı országnak, elveszti azt a lehetıségét, hogy
érvényesíthesse az Vter és Vquater Cikkekben említett kivételeket. A fenti két idıpont közül a
hamarabb bekövetkezıket kell alkalmazni.
4. Valamely mőnek az Vter és Vquater Cikkekben említett kivételek alapján már elkészült
példányainak forgalmazását mindaddig, amíg e példányok ki nem fogynak, folytatni lehet annak az
idıszaknak elmúltával is, melyre nézve a jelen cikk értelmében tett hivatalos közlések hatályba léptek.
5. Minden Szerzıdı Állam, mely a XIII. Cikknek megfelelıen hivatalos közlést helyezett letétbe a jelen
Egyezménynek egyes olyan országra, vagy területre történı alkalmazására vonatkozóan, melynek
helyzete azonosnak tekinthetı a jelen cikk 1. bekezdésében említett államokéval, a jelen cikk
értelmében ezen országra, vagy területre nézve ugyancsak letétbe helyezhet a kivételek
érvényesítésére és ennek megújítására vonatkozó hivatalos közléseket. E hivatalos közlések
érvényességi ideje alatt az Vter és Vquater Cikkek rendelkezéseit alkalmazni lehet az említett
országra, vagy területre. Az említett országból vagy területrıl származó példányoknak bármi címen a
Szerzıdı Államba juttatását az Vter és Vquater Cikkek szerinti kivitelnek kell tekinteni.
Vter Cikk
1. a) Minden Szerzıdı Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, az V. Cikk 2.
bekezdésében említett hétéves idıszakot hároméves idıszakkal vagy a hazai törvénye által
megállapított bármilyen hosszabb idıszakkal helyettesítheti. Az olyan nyelvre történı fordítás
esetében azonban, mely nem az általánosan használt nyelv egy vagy több olyan fejlett országban,
amely akár a jelen Egyezménynek, akár csupán az 1952. évi Egyezménynek tagja, az említett
hároméves idıszak helyébe egyéves idıszak lép.
b) Minden Szerzıdı Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, akár a jelen
Egyezményhez, akár csupán az 1952. évi Egyezményhez tartozó olyan fejlett országokkal történı
egyhangú megegyezéssel, melyeknek ugyanaz az általánosan használt nyelve, az ilyen nyelvre
történı fordítás esetében a fenti a) pontban említett hároméves idıszakot megegyezésüknek
megfelelı más idıszakkal helyettesítheti, ez azonban nem lehet egy évnél rövidebb. Ezt a
rendelkezést azonban nem lehet alkalmazni, ha a szóban forgó nyelv az angol, a spanyol vagy a
francia. Az ilyen megegyezésrıl szóló hivatalos közlést a Fıigazgatóhoz kell intézni.
c) Az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmezı az abban az államban
hatályban levı rendelkezéseknek megfelelıen, ahol a kérelmet elıterjesztette, igazolja akár azt, hogy
engedélyt kért a fordítás jogának jogosultjától, akár azt, hogy megfelelı utánjárás ellenére sem tudta a
jogosultat megtalálni, illetıleg tıle az engedélyt megszerezni. A kérelem elıterjesztésével egyidejőleg
a kérelmezı köteles a kérelemrıl tájékoztatni akár az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos
és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzıi jogi tájékoztató központot, akár azon
állam kormánya által a Fıigazgatónál e célból letétbe helyezett hivatalos közlésben megjelölt minden
nemzeti vagy regionális tájékoztató központot, melyben a kiadó feltételezhetıen szakmai
tevékenysége fırészét gyakorolja.
d) Ha a kérelmezı nem tudta a fordítás jogának jogosultját megtalálni, köteles kérelmének másolatait
ajánlott légipostai küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek neve a mővön szerepel,
továbbá a c) pontban említett valamennyi nemzeti vagy regionális tájékoztató központnak. Ha ilyen
központ létezésérıl nem történt hivatalos közlés, a kérelmezı egy példányt köteles megküldeni az
Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi
szerzıi jogi tájékoztató központnak is.
2. a) A jelen cikk alapján: az engedélyt nem lehet megadni hároméves idıszak lejártával
megszerezhetı engedély esetén hathónapos kiegészítı határidı lejárta elıtt, egyéves idıszak
lejártával megszerezhetı engedély esetén pedig kilenc hónapos kiegészítı határidı lejárta elıtt. A
kiegészítı határidıt az 1. bekezdés c) pontjában említett fordítási engedély iránti kérelem idıpontjától,
abban az esetben pedig, amikor a fordítási jog jogosultjának személye, vagy címe ismeretlen, az
engedély elnyerése iránti kérelemnek az 1. bekezdés d) pontjában említett másolatai elküldésének
idıpontjától kell számítani.
b) Az engedély nem adható meg, ha az említett hathónapos vagy kilenchónapos határidın belül, a
fordítási jog jogosultja, vagy az ı engedélyével más, megjelentette a fordítást.
3. A jelen cikk alapján megadott minden engedély csupán iskolai, egyetemi vagy kutatási célra
szólhat.
4. a) Az engedély nem terjed ki példányok kivitelére és csak a kérelem helye szerinti Szerzıdı Állam
területén történı kiadásra érvényes.
b) Az ilyen engedély alapján megjelent valamennyi példánynak megfelelı nyelven tartalmaznia kell
annak megemlítését, hogy a példány csak abban a Szerzıdı Államban kerül terjesztésre, amely az
engedélyt kapta; ha a mővön a III. Cikk 1. bekezdésében említett megjegyzést feltüntették, az így
megjelentetett példányokon ugyanezt a megjegyzést fel kell tüntetni.
c) A fenti a) pontban említett kiviteli tilalom nem kerül alkalmazásra, ha egy olyan állam
kormányszerve vagy más közintézménye, mely e cikknek megfelelıen engedélyt adott valamely
mőnek az angolon, spanyolon vagy francián kívüli más nyelvre történı fordítására, küldi az ilyen
engedély alapján készült fordítás példányait más országba, feltéve hogy:
i) a címzettek annak a Szerzıdı Államnak az állampolgárai, mely az engedélyt adta, illetıleg ilyen
állampolgárokat tömörítı szervezetek;
ii) a példányokat kizárólag iskolai, tudományos vagy kutatási célra használják fel;
iii) a példányok megküldésének és azok további terjesztésének a címzettek között nincs hasznot hajtó
jellege;
iv) avégbıl, hogy megengedjék az átvételt és a terjesztést, vagy e két mővelet közül az egyiket, a
példányok rendeltetési helyének országa és a Szerzıdı Állam között, megegyezés jön létre, melyet
az azt létrehozó kormányok bármelyike hivatalos közlésben a Fıigazgató tudomására hoz.
5. Megfelelı rendelkezéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy
a) az engedély méltányos és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások
eredményeként megadott engedélyek esetén szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelı
díjazással járjon együtt;
b) a jogdíjat megfizessék és átutalják. Ha az illetı országban különleges szabályozás áll fenn a
devizában teljesítendı fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget nyújtó
szerveket is igénybe véve minden erıfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogdíj
konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékő pénznemben átutalásra kerüljön.
6. Valamely Szerzıdı Állam által e cikk alapján kapott mindennemő engedély megszőnik, ha ebben
az államban a fordítás jogának jogosultja, vagy az ı beleegyezésével más, az ebben az államban az
ilyenfajta mővekre szokásos árhoz hasonló áron kiadja a mő fordítását ugyanazon a nyelven és
lényegében ugyanolyan tartalommal, mint az a kiadás, melyre az engedélyt megadták. Az engedély
megszőnése elıtt már elkészült példányok forgalmazását mindaddig folytatni lehet, míg e példányok
elfogynak.
7. A fıként illusztrációkból álló mővek esetében a szöveg lefordítására és az illusztrációk
többszörösítésére csak akkor adható engedély, ha az Vquater Cikkben említett feltételek ugyancsak
fennállnak.
8. a) A jelen Egyezmény által védett, nyomtatásban megjelent vagy hasonló módon többszörösített
mő lefordítására szóló engedély rádió és televíziós társaság részére is adható, ha székhelye olyan
Szerzıdı Állam területén van, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdését alkalmazni kell; az engedélyt a rádió
és televíziós társaságnak ebben az Államban elıterjesztett kérelmére, az alábbi feltételek mellett lehet
megadni:
i) a fordítást a Szerzıdı Állam törvényeinek megfelelıen megjelent és megszerzett példány alapján
kell készíteni;
ii) a fordítást csak kizárólag oktatás céljait szolgáló adásokban, vagy meghatározott hivatás szakértıi
részére szánt tudományos jellegő tájékoztatás sugárzására használják fel;
iii) a fordítást kizárólag a fenti ii) pontban felsorolt célokra használhatják fel a kedvezményezettek
szándékának megfelelıen a Szerzıdı Állam területén jogszerően történı rádió vagy televíziós
adásban, ideértve a jogszerően és kizárólag e rádió vagy televíziós adás céljára készített hang vagy
képi rögzítést;
iv) a fordítás hang vagy képi rögzítése csak az engedélyt kapott állam területén székhellyel bíró rádió
és televíziós társaságok közötti csere tárgyát képezheti;
v) a fordítás bárminemő felhasználásának nem lehet hasznot hajtó jellege.
b) Az a) alpontban felsorolt valamennyi ismérv és feltétel betartása esetén rádió és televíziós társaság
részére engedélyezhetı a kizárólagosan iskolai és egyetemi felhasználás céljára készült és kiadott,
audiovizuális rögzítésekbe foglalt, illetıleg iktatott mindenfajta szöveg fordítása is.
c) Az a) és b) alpontok rendelkezéseinek betartása mellett e cikk rendelkezéseit alkalmazni kell az
ilyen engedély megadására és gyakorlására.
9. E cikk rendelkezéseinek betartása mellett valamennyi, e cikk alapján megadott engedélyre az V.
Cikk rendelkezései irányadóak, és még az V. Cikk 2. bekezdésében említett hétéves idıszak lejártát
követıen is irányadóak lesznek az V. Cikk és a jelen cikk rendelkezései. Ezen idıszak lejárta után
azonban az engedély jogosultja kérheti, hogy annak helyébe egy kizárólag az V. Cikk rendelkezései
által szabályozott engedély lépjen.
Vquater Cikk
1. Minden Szerzıdı Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, elfogadhatja a
következı rendelkezéseket:
a) Ha
i) a c) alpontban megszabott valamely, a 3. bekezdésben említett irodalmi, tudományos vagy
mővészeti mő meghatározott kiadásának elsı megjelenésétıl számított idıszak, vagy pedig
ii) bármely más, az állam törvényében megszabott ennél hosszabb idıszak elteltével a többszörösítés
jogának jogosultja, vagy az ı engedélyével más, az ebben az államban az ilyenfajta mővekre
szokásos árhoz hasonló áron akár a nagyközönség, akár az iskolai és egyetemi oktatás
szükségleteinek kielégítése céljából nem kínálta fel eladásra e kiadás példányait ebben az államban,
az állam bármely polgára nem kizárólagos engedélyt szerezhet az illetékes hatóságtól e kiadásnak
az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítésére történı megjelentetésére az említett,
vagy annál alacsonyabb áron. Az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmezı az
államban hatályban levı rendelkezéseknek megfelelıen igazolja, hogy a kérelem jogosultjától
engedélyt kért e mő megjelentetésére, de megfelelı utánjárás ellenére sem tudta a szerzıi jog
jogosultját megtalálni, vagy tıle az engedélyt megszerezni. A kérelem elıterjesztésével egyidejőleg a
kérelmezı köteles a kérelemrıl tájékoztatni akár az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és
Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzıi jogi tájékoztató központot, akár a d)
alpontban említett valamennyi nemzeti vagy regionális tájékoztató központot.
b) Az engedélyt ugyanilyen feltételekkel akkor is meg lehet adni, ha egy hathónapos idıszak folyamán
a szóban forgó kiadás engedélyezett példányait az érintett államban az ilyenfajta mővekre szokásos
árhoz hasonló áron a nagyközönség, vagy pedig az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek
kielégítése céljából már nem árusítják.
c) Az a) alpontban hivatkozott idıszakon ötéves határidıt kell érteni. Mindazonáltal:
i) az egzakt tudományokkal foglalkozó mővekre, továbbá a természettudományos és a technológiai
mővekre hároméves idıszak,
ii) a képzelet területére tartozó mővekre, mint a regények, költıi, drámai és zenei mővek, valamint a
mővészeti mővekre hétéves idıszak érvényesül.
d) Ha a kérelmezı nem tudta a többszörösítés jogának jogosultját megtalálni, köteles kérelmének
másolatait ajánlott légipostai küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek a neve a mővön
szerepel, továbbá azon állam kormánya által a fıigazgatónál e célból letétbe helyezett hivatalos
közlésben megjelölt minden nemzeti vagy regionális tájékoztató központnak, amelyben a kiadó
feltételezhetıen szakmai tevékenysége fı részét gyakorolja. Ilyen hivatalos közlés hiányában egy
példányt köteles megküldeni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzıi jogi tájékoztató központnak is. Az engedély a kérelem
másolatainak elküldésétıl számított három hónapos idıszak eltelte elıtt nem adható meg.
e) Azokban az esetekben, amikor az engedély háromévi idıszak elteltével megszerezhetı, a jelen
cikk alapján az csak akkor adható meg, ha
i) az a) alpontban említett engedély iránti kérelemtıl, vagy ha a többszörösítési jog jogosultjának
személye vagy címe ismeretlen, az engedély elnyerését célzó kérelemnek a d) alpontban említett
másolatai elküldésétıl számított hat hónap eltelt,
ii) ezen idıszak alatt az a) alpontban említett feltételek mellett nem került sor a kiadvány példányainak
forgalmazására.
f) A megjelent többszörösítés valamennyi példányán nyomtatásban fel kell tüntetni a szerzı nevét és a
mő meghatározott kiadása jogcímét. Az engedély nem terjed ki a példányok kivitelére és csak a
kérelem helye szerinti Szerzıdı Államnak területén történı kiadásra érvényes. A jogosult az
engedélyt nem engedheti át.
g) A hazai törvényhozó szerveknek megfelelı intézkedéseket kell tenniök annak érdekében, hogy a
szóban forgó kiadvány hő többszörösítését biztosítsák.
h) E cikk alapján a következı esetekben nem adható engedély valamely mő fordításának
többszörösítésére és megjelentetésére:
i) ha a szóban forgó fordítást nem a szerzıi jog jogosultja, vagy az ı engedélyével más adta ki,
ii) ha a fordítás nem az engedély megadására jogosult államban általánosan használt nyelven készült.
2. A következı rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen cikk 1. bekezdésében említett kivételekre:
a) a jelen cikk értelmében adott engedély alapján megjelent valamennyi példánynak megfelelı
nyelven tartalmaznia kell annak megemlítését, hogy a példány csak abban a Szerzıdı Államban kerül
terjesztésre, amelyre az említett engedély érvényes; ha a mővön a III. Cikk 1. bekezdésében említett
megjegyzést feltüntették, az így megjelentetett példányokon ugyanezt a megjegyzést fel kell tüntetni;
b) megfelelı rendelkezéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy
i) az engedély méltányos és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások
eredményeként megadott engedélyek esetén, szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelı
díjazással járjon együtt;
ii) a jogdíjat megfizessék és átutalják. Ha az illetı országban különleges szabályozás áll fenn a
devizában teljesítendı fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget nyújtó
nemzetközi szerveket is igénybe véve minden erıfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a
jogdíj konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékő pénznemben átutalásra kerüljön.
c) A jelen cikk alapján kapott mindennemő engedély megszőnik azokban az esetekben, amikor
valamely mő kiadványának példányait a többszörösítési jog jogosultja vagy az ı engedélyével más,
akár a nagyközönség, akár az iskolai vagy egyetemi oktatás kielégítése céljából a Szerzıdı Államban
az ebben az államban az ilyenfajta mővekre szokásos árhoz hasonló áron eladásra kínálta fel, feltéve,
hogy ez a kiadvány ugyanazon a nyelven jelent meg, mint az engedély alapján nyilvánosságra hozott
kiadvány és ha tartalma lényegében ugyanaz. Az engedély megszőnése elıtt már elkészült példányok
forgalmazását mindaddig folytatni lehet, míg e példányok elfogynak.
d) Az engedély nem adható meg, ha a szerzı valamely kiadvány valamennyi példányát kivonta a
forgalomból.
3. a) A b) alpont rendelkezéseinek fenntartása mellett a jelen cikk alkalmazása azokra az irodalmi,
tudományos vagy mővészeti mővekre korlátozódik, amelyek nyomtatott kiadvány formájában vagy a
többszörösítés bármely más hasonló formájában jelentek meg.
b) A jelen cikk alkalmazást nyer a jogszerő audiovizuális rögzítések audiovizuális többszörösítéseire
is, amennyiben e rögzítések védett mőveket képeznek, vagy tartalmaznak, továbbá az ezeket kísérı
szövegnek az engedély megadására jogosult állam egy általánosan használt nyelvére történı
fordítására, feltéve természetesen, hogy a szóban forgó audiovizuális rögzítéseket kizárólagosan
iskolai vagy egyetemi használat céljára szerkesztették és hozták nyilvánosságra.
VI. Cikk
A jelen Egyezmény szempontjából "megjelenésen" a mőnek valamely anyagi formában történı
többszörösítését és a mő példányainak a közönség körében történı olyan jellegő forgalombahozatalát
kell érteni, amely lehetıvé teszi a mő elolvasását vagy más vizuális úton történı megismerését.
VII. Cikk
Ez az Egyezmény nem alkalmazható olyan mővekre vagy e mővek jogaira, amelyek abban a
Szerzıdı Államban, ahol a védelmet igénylik, a jelen Egyezmény hatálybalépésének idıpontjában
végérvényesen nem részesülnek szerzıi jogvédelemben.
VIII. Cikk
1. Ezt az Egyezményt, amelynek kelte 1971. július 24., a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni, s azt a
jelen Egyezmény keltétıl számított százhúsz napig minden, az 1952. évi Egyezményhez tartozó Állam
aláírhatja. Az Egyezmény az aláíró államok megerısítésére vagy elfogadására szorul.
2. Bármely állam, amely nem írta alá ezt az Egyezményt, csatlakozhat ahhoz.
3. A megerısítés, az elfogadás vagy a csatlakozás az errıl szóló okmánynak a Fıigazgatónál való
letétbe helyezésével történik.
IX. Cikk
1. Ez az Egyezmény tizenkét megerısítı, elfogadó vagy csatlakozó okmány letételétıl számított
három hónap elteltével lép hatályba.
2. Ezt követıen, az Egyezmény minden egyes állam tekintetében a megerısítı, az elfogadó vagy
csatlakozási okmány letételétıl számított három hónap elteltével lép hatályba.
3. Az 1952. évi Egyezményhez nem tartozó állam csatlakozása a jelen Egyezményhez egyben
csatlakozás az 1952. évi Egyezményhez is; az ilyen állam azonban, ha csatlakozási okmányának
letétele a jelen Egyezmény hatálybalépése elıtt történik, az 1952. évi Egyezményhez történı
csatlakozását függıvé teheti a jelen Egyezmény hatálybalépésétıl. A jelen Egyezmény
hatálybalépése után egy állam sem csatlakozhat kizárólag az 1952. évi Egyezményhez.
4. Az 1952. évi Egyezmény szabályozza a jelen Egyezményhez tartozó és a csak az 1952. évi
Egyezményhez tartozó államok egymás közötti viszonyát. A Fıigazgatónál letétbe helyezett hivatalos
közlésben azonban a csakis az 1952. évi Egyezményhez tartozó államok bármelyike kijelentheti, hogy
elfogadja az 1971. évi Egyezmény alkalmazását a saját állampolgárainak mőveire, vagy a jelen
Egyezményhez tartozó bármelyik állam által elsı ízben az ı területén megjelentetett mővekre.
X. Cikk
1. Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezi magát, hogy Alkotmánya rendelkezéseivel összhangban
foganatosítja mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek ennek az Egyezménynek az
alkalmazását biztosítják.
2. Abban az idıpontban, amikor ez az Egyezmény valamely államra nézve hatályba lép, az ezen
államban hatályos hazai törvényeknek természetesen lehetıvé kell tenniük a jelen Egyezmény
rendelkezéseinek alkalmazását.
XI. Cikk
1. Kormányközi Bizottság alakul az alábbi ügykörrel:
a) az Egyetemes Egyezmény alkalmazásával és mőködésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása;
b) ezen Egyezmény idıszakonkénti módosításainak elıkészítése;
c) a nemzetközi szerzıi jogvédelemmel kapcsolatos bármilyen egyéb kérdés tanulmányozása
együttmőködésben az érdekelt nemzetközi szervekkel, nevezetesen az Egyesült Nemzetek
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével, az Irodalmi és Mővészeti Mővek Védelmére
Alakult Nemzetközi Unióval és az Amerikai Államok Szervezetével;
d) az Egyetemes Egyezményhez tartozó államok tájékoztatása a tevékenységérıl.
2. A Bizottság tizennyolc, a jelen Egyezményhez, vagy csak az 1952. évi Egyezményhez tartozó állam
képviselıjébıl áll.
3. A Bizottságot a népesség földrajzi helyzetén, a nyelveken és a fejlettség fokán alapuló nemzeti
érdekek igazságos egyensúlyának tekintetbevételével kell kijelölni.
4. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatója, a
Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója és az Amerikai Államok Szervezetének Fıtitkára,
vagy képviselıjük a Bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
XII. Cikk
A Kormányközi Bizottság felülvizsgálati értekezletet hív össze minden olyan esetben, amikor azt
szükségesnek tartja, vagy legalább tíz, a jelen Egyezményhez tartozó állam kérésére.
XIII. Cikk
1. Bármely Szerzıdı Állam a megerısítı, elfogadó vagy csatlakozási okmánya letételének
idıpontjában vagy azt követıen bármikor a Fıigazgatóhoz intézett közléssel bejelentheti, hogy a jelen
Egyezmény alkalmazása egészben vagy részben azon országokra vagy területekre is kiterjed,
amelyeknek a külkapcsolataiért felelıs. Ebben az esetben az Egyezmény a közlésben említett
országokra vagy területekre vonatkozóan a IX. Cikkben elıírt három hónap elteltével kerül
alkalmazásra. Ilyen közlés hiányában ennek az Egyezménynek a hatálya ezekre az országokra vagy
területekre nem terjed ki.
2. E cikk azonban semmiképpen nem értelmezhetı úgy, hogy az magában foglalja bármelyik
Szerzıdı Állam részérıl olyan terület tényleges helyzetének hallgatólagos elismerését vagy
elfogadását, amelyre a jelen Egyezményt egy másik Szerzıdı Állam e cikk alapján alkalmazhatóvá
teszi.
XIV. Cikk
1. Bármely Szerzıdı Államnak jogában áll ezt az Egyezményt a saját nevében, vagy egészben vagy
részben azon országok vagy területek nevében felmondani, amelyekre vonatkozólag megtette a XIII.
Cikk szerinti bejelentését. A felmondás a Fıigazgatóval való közléssel történik. Ez a felmondás az
1952. évi Egyezményre is alkalmazást nyer.
2. A felmondás csak azon államra, országra vagy területre vonatkozóan lesz hatályos, amelynek
nevében azt tették és csak a közlés kézhezvételétıl számított tizenkét hónap elteltével.
XV. Cikk
A jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, két vagy több Szerzıdı Állam
között felmerült minden olyan vitát, amelyet tárgyalások útján elintézni nem lehet, döntés céljából a
Nemzetközi Bíróság elé kell bocsátani, kivéve, ha a szóban forgó államok abban állapodtak meg,
hogy a vitát más módon döntik el.
XVI. Cikk
1. Ez az Egyezmény angol, francia és spanyol nyelven készül. A három szöveg aláírásra kerül és
egyaránt hiteles.
2. A jelen Egyezménybıl a Fıigazgató, az érdekelt kormányokkal történı tanácskozás után, német,
arab, olasz és portugál nyelven hivatalos szöveget készíttet.
3. Bármely Szerzıdı Állam vagy a Szerzıdı Államok egy csoportja jogosult, hogy a Fıigazgatóval, a
vele való megállapodás alapján más választása szerinti nyelven is készíttethessen szöveget.
4. Mindezeket a szövegeket az Egyezmény aláírt szövegéhez kell csatolni.
XVII. Cikk
1. Ez az Egyezmény semmiben sem érinti az Irodalmi és Mővészeti Mővek Védelmérıl szóló Berni
Egyezmény rendelkezéseit, sem az utóbbi Egyezménnyel létesített Unióban való tagságot.
2. Az elızı bekezdés alkalmazására e cikket Nyilatkozat egészíti ki. Ez a Nyilatkozat a jelen
Egyezmény szerves részét képezi azon államok számára, amelyek 1951. január 1jén részesei voltak
a Berni Egyezménynek, vagy amelyek késıbb váltak vagy esetleg a jövıben válnak majd annak
részeseivé. Jelen Egyezménynek a fent említett államok által történı aláírása a Nyilatkozat
aláírásának is tekintendı; az Egyezménynek az ezen államok által történı megerısítése, elfogadása,
vagy pedig az ahhoz való csatlakozás egyúttal a Nyilatkozat megerısítésének, elfogadásának vagy az
ahhoz való csatlakozásnak tekintendı.
XVIII. Cikk
Ez az Egyezmény nem érinti azokat a többoldalú, vagy kétoldalú szerzıi jogi egyezményeket és
megállapodásokat, amelyek kizárólag két vagy több amerikai köztársaság között vannak érvényben
vagy a jövıben lépnek hatályba. Ha akár a jelenleg fennálló egyezmények és megállapodások és a
jelen Egyezmény rendelkezései, akár a jelen Egyezmény hatálybalépése után két vagy több amerikai
köztársaság között létrejött valamely új egyezmény vagy megállapodás és a jelen Egyezmény
rendelkezései között ellentét állna fenn, a felek egymás közti viszonylatában a legújabban létrejött
egyezmény vagy megállapodás lesz irányadó.
Érintetlenül maradnak mindazon mővekre vonatkozó jogok, amelyeket valamelyik Szerzıdı Államban
a jelen Egyezménynek az illetı államban történt hatálybalépése elıtt már fennálló egyezmények vagy
megállapodások alapján szereztek.
XIX. Cikk
Ez az Egyezmény nem hatálytalanítja a két vagy több Szerzıdı Állam között érvényben levı két vagy
többoldalú egyezményeket vagy megállapodásokat. Ha ezen már fennálló egyezmények vagy
megállapodások és a jelen Egyezmény rendelkezései között eltérés állna fenn, a jelen Egyezmény
rendelkezései irányadók. Bármelyik Szerzıdı Államban a jelen Egyezménynek az illetı Államban való
hatálybalépését megelızıen egyes mővekre vonatkozóan a korábban fennálló egyezmények vagy
megállapodások alapján szerzett jogok érintetlenek maradnak. Ez a cikk semmiben sem változtatja
meg a XVII. és XVIII. Cikkek rendelkezéseit.
XX. Cikk
Ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nincs helye semmiféle fenntartásnak.
XXI. Cikk
1. A Fıigazgató a jelen Egyezmény kellıen hitelesített másolatait megküldi az érdekelt államoknak,
valamint az Egyesült Nemzetek Fıtitkárának, az általa történı nyilvántartásba vétel céljából.
2. Az érdekelt államokat tájékoztatni fogja továbbá a megerısítı, elfogadó vagy csatlakozási
okmányok letétbe helyezésérıl, a jelen Egyezmény hatálybalépésének idıpontjáról, a jelen
Egyezmény alapján tett hivatalos közlésekrıl és a XIV. Cikk alapján bejelentett felmondásokról.
A XVII. Cikkre vonatkozó Nyilatkozat
Az Irodalmi és Mővészeti Mővek Védelmére Alakult Nemzetközi Unió (a továbbiakban: Berni Unió)
azon tagállamai, amelyek tagjai a jelen Egyezménynek,
annak érdekében, hogy az említett Unió alapján szorosabbra főzzék kölcsönös kapcsolataikat és
kikerüljenek minden összeütközést, amely abból adódhat, hogy a Berni Egyezmény és a Szerzıi Jogi
Egyetemes Egyezmény egyidejőleg fennállanak,
elismerve, hogy egyes államokra nézve ideiglenesen szükség van arra, hogy a szerzıi jog
védelmének mértékét kulturális, társadalmi és gazdasági fejlettségük szintjéhez alkalmazzák,
közös megegyezéssel elfogadták a következı nyilatkozat rendelkezéseit:
a) A b) bekezdés rendelkezéseinek fenntartása mellett azok a mővek, amelyeknek a Berni
Egyezmény értelmében olyan ország a származási országa, amely 1951. január 1. után kilépett a
Berni Unióból, a Berni Unió országaiban az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény alapján nem
részesülhetnek védelemben.
b) Abban az esetben, ha egy Szerzıdı Állam az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által kialakított
gyakorlatnak megfelelıen fejlıdı országnak tekintendı és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójánál a Berni Unióból való kilépésének
idıpontjában hivatalos közlést helyezett letétbe, amelyben úgy nyilatkozott, hogy magát fejlıdı
országnak tekinti, az a) bekezdés rendelkezéseit mindaddig, amíg ez az állam az Vbis Cikk
rendelkezéseinek megfelelıen élhet a jelen Egyezményben említett kivételekkel, nem kell alkalmazni.
c) Az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény nem alkalmazható a Berni Egyezményhez tartozó
országok viszonylatában azon mővek védelme tekintetében, amelyeknek a Berni Egyezmény szerinti
származási országa a Berni Unió egyik országa.
A XI. Cikkre vonatkozó Határozat
Az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény Felülvizsgálati Konferenciája
miután megvizsgálta a jelen Egyezmény melyhez ezt a határozatot csatolni kell XI. Cikke alapján
létesítendı Kormányközi Bizottságra vonatkozó kérdéseket,
a következıképpen határozott:
1. A Bizottság kezdetben azon tizenkét állam képviselıibıl, melyek az 1952. évi Egyezmény XI. Cikke,
és az ahhoz csatolt határozat értelmében létrehozott Kormányközi Bizottság tagjai, továbbá a
következı államok képviselıibıl áll: Algéria, Ausztrália, Japán, Mexikó, Szenegál, Jugoszlávia.
2. Azokat az államokat, melyek nem tagjai az 1952. évi Egyezménynek, és a Bizottságnak ezen
Egyezmény hatálybalépését követı elsı rendes ülése elıtt nem csatlakoztak a jelen Egyezményhez
az elsı rendes ülés alkalmával más, a Bizottság által a XI. Cikk 2. és 3. bekezdéseiben foglalt
rendelkezéseknek megfelelıen kijelölésre kerülı államokkal kell felváltani.
3. A jelen Egyezmény hatálybalépésétıl kezdve az 1. bekezdésben említett Bizottságot a jelen
Egyezmény XI. Cikkének megfelelıen megalakított Bizottságnak kell tekinteni.
4. A Bizottság elsı ülését a jelen Egyezmény hatálybalépésétıl számított egy éven belül meg kell
tartani; ezt követıen a Bizottság kétévenként legalább egy ízben rendes ülést tart.
5. A Bizottság elnököt és alelnököt választ. Mőködési szabályzatát melynek az alábbi elveket kell
követnie maga alkotja meg.
a) A képviselık megbízásának rendes idıtartama hat év a tagok egyharmadának kétévenkénti
újraválasztásával, azzal azonban, hogy az elsı megbízások egyharmados arányban a Bizottságnak a
jelen Egyezmény hatálybalépését követı második rendes ülésének végével, másik harmada a
harmadik rendes ülésének végével és a fennmaradó harmad a negyedik rendes ülésének végével
lejárnak.
b) Az üres helyeknek a Bizottság által történı betöltésérıl, a megbízatások lejártának rendjérıl, az
újraválasztásra vonatkozó jogról és a választások eljárási kérdéseirıl szóló rendelkezéseknek
tiszteletben kell tartaniuk egyrészrıl a Bizottság összetételének folyamatossága, másrészrıl a
képviseletben történı sorozatos felváltások szükségességének egyensúlyát, valamint a XI. Cikk 3.
bekezdésében említett meggondolásokat.
Kifejezést ad annak a kívánságának,
hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete lássa el a Bizottság
titkársági teendıit.
Aminek hiteléül az alulírottak, vonatkozó meghatalmazásuk letétele után, aláírták a jelen Egyezményt.
Kelt Párizsban, 1971. július 24én, egyetlen példányban.
2. számú Jegyzıkönyv
A Párizsban 1971. július 24én felülvizsgált Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény melléklete az
Egyezménynek bizonyos nemzetközi szervezetek által kiadott mővekre való alkalmazásáról.
A Párizsban 1971. július 24én felülvizsgált Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezményhez (a továbbiakban:
1971. évi Egyezmény) tartozó, e Jegyzıkönyvben is részessé váló államok,
az alábbiakban állapodtak meg:
1. a) Az 1971. évi Egyezmény II. Cikke 1. bekezdésében megállapított védelem azokra a mővekre is
vonatkozik, melyeket elsı ízben az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Nemzetek
Szervezetének Szakosított Intézményei vagy az Amerikai Államok Szervezete adott ki.
b) Ugyancsak alkalmazni kell az 1971. évi Egyezmény II. Cikkének 2. bekezdését a fent említett
szervezetekre vagy intézményekre.
2. a) Ezt a Jegyzıkönyvet aláírják; a Jegyzıkönyv az aláíró államok megerısítésére vagy
elfogadására szorul, és az 1971. évi Egyezmény VIII. Cikke szerint csatlakozni is lehet hozzá.
b) Ez a Jegyzıkönyv az egyes államokra nézve a megerısítı, elfogadó, illetıleg csatlakozási okmány
letétbe helyezésével lép hatályba, feltéve, hogy ez az állam már tagja az 1971. évi Egyezménynek.
Fentiek hiteléül alulírottak, mint erre kellıen felhatalmazottak, aláírták ezt a Jegyzıkönyvet.
Kelt Párizsban, 1971. július 24én angol, francia és spanyol nyelven, amely három szöveg egyaránt
hiteles, egyetlen példányban, amit letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójánál, aki arról hiteles másolatot küld az aláíró
államoknak, valamint nyilvántartásba vétel céljából az Egyesült Nemzetek Fıtitkárának."
3. § A Magyar Népköztársaság a megerısítésrıl szóló okirat letétbe helyezésekor a következı
nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a Párizsban, 1971. július 24én felülvizsgált Egyetemes
Szerzıi Jogi Egyezmény XIII. Cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezések ellentétesek az
Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és népek függetlenségérıl 1960.
december 14én elfogadott 1514/XV. számú határozatával."
4. § (1) Ez a törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az egyezmény rendelkezéseit
azonban az 1974. évi július hó 10. napjától kell alkalmazni.
(2) A törvényerejő rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.