49/1986. (XI. 12.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás
kihirdetéséről
(A Megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás az 1986. évi május hó 26. napján megtörtént. A Megállapodás az 1986. évi június hó 26. napján lépett hatályba.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodást, amelyet a Felek az 1981. évi május hó 22. napján Lisszabonban írtak alá, valamint annak A) és B) mellékletét és az aláírás alkalmával felvett Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Megállapodás illetőleg Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege, illetőleg hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„MEGÁLLAPODÁS a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a származási jelzések,
eredetmegjelölések és hasonló megnevezések kölcsönös oltalmáról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztése és erősítése érdekében, attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék a gazdasági együttműködés fejlesztését az együttműködés
során a származási jelzésekkel, eredetmegjelölésekkel és hasonló megjelölésekkel és hasonló megnevezések oltalmával kapcsolatban felmerült kérdések rendezése útján,
elhatározták a jelen Megállapodás megkötését és a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A jelen Megállapodás tárgya a Szerződő Felek által egyeztetett, a Megállapodás mellékletét alkotó A) és B) jegyzékbe foglalt származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések, valamint a jelen Megállapodás 5. cikkében foglalt egyéb nevek, megnevezések, jelzések és ábrázolások kölcsönös oltalma.
2. A jelen Megállapodás értelmében a Magyar Népköztársaságot megillető származási jelzéseket, eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket a Portugál Köztársaság területén magyar termékek számára tartják fenn és a jelen Megállapodás értelmében a Portugál Köztársaságot megillető származási jelzéseket, eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket a Magyar Népköztársaság területén portugál termékek számára tartják fenn.
3. A fentiekben említett származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések csak a származási ország jogszabályainak megfelelően használhatók.
2. Cikk
Származási országnak azt az országot kell, egészében vagy részben (táj vagy helység) tekinteni, amelynek nevei a származási jelzéseket, az eredetmegjelöléseket és a hasonló megnevezéseket alkotják.
3. Cikk
1. A jelen Megállapodás értelmében a származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések oltalmát biztosítani kell bármely bitorlással vagy utánzással szemben, még akkor is, ha a
1
termék valóságos eredetét feltüntetik, vagy ha a jelzést fordításban, átírással alkalmazzák, vagy „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat” stb. szavakkal együtt alkalmazzák.
2. Ez az oltalom kiterjed az olyan esetekre is, ha a származási jelzéseket, eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket módosított, összetévesztésre alkalmas formában használják.
3. A jelen Megállapodás értelmében oltalmazott származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések nem tekinthetők fajtaneveknek.
4. Cikk
1. Az olyan esetekben, ha a származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések azonosak a két országban, a Szerződő Felek termékein, azok akkor használhatók, ha e termékek olyan helyekről származnak, amelyeknek azonos nevei történelmileg alakultak ki.
2. A fent említett származási jelzéseket, eredetmegjelöléseket és hasonló megnevezéseket csak olyan esetekben lehet használni, ha a származási országot kötelezően és kifejezetten feltüntetik, oly módon, hogy kizárják a fogyasztó megtévesztésének a lehetőségét.
3. Az azonos jelzésekkel kapcsolatos részletkérdéseket a Szerződő Felek illetékes szervei megállapodásban rendezik.
5. Cikk
1. A jelen Megállapodás által biztosított oltalom kiterjed a két ország hivatalos nevére, tájainak vagy helységeinek neveire, történelmileg kialakult földrajzi megnevezéseire, valamint az ezen megnevezésekből és jelzésekből származó szavakra, továbbá a széles körben ismert helységek jelzéseire és ábrázolásaira, mégpedig a turistaövezetekre, üdülőhelyekre, emlékművekre, folyókra, hegységekre, történelmi és irodalmi személyiségekre, népviseletekre és népművészeti motívumokra, ha ezek a Szerződő Felek valamelyikére emlékeztetnek.
2. A fent említett neveket, megnevezéseket, jelzéseket és ábrázolásokat, amelyeket más országból származó termékeken használnak, hamis vagy megtévesztő származási jelzéseknek kell tekinteni.
6. Cikk
1. A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést tartoznak megtenni annak érdekében, hogy a származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések oltalmát a jelen Megállapodás szerint hatékonyan biztosítsák.
2. A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az átmenő termékekre vagy árukra.
7. Cikk
1. Az A. és B. mellékletek jegyzékeinek módosítására vonatkozó javaslatok, valamint minden más, a jelen Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdés tanulmányozására Vegyesbizottságot kell létrehozni. E Vegyesbizottság háromévenként ülésezik, Magyarországon és Portugáliában felváltva.
2. Bármelyik Szerződő Fél a másik Féllel való egyszerű közlés útján korlátozhatja saját jegyzékét.
8. Cikk
A jelen Megállapodás nem érinti a Feleknek az iparjogvédelem területén már megkötött más nemzetközi szerződésekből és megállapodásokból származó kötelezettségeit. Ami a jövőben kötendő szerződéseket és megállapodásokat illeti, azok nem lehetnek ellentétben a jelen Megállapodás rendelkezéseivel.
2
9. Cikk
A jelen Megállapodást mindkét ország hatályos előírása szerint jóvá kell hagyni, és az a jóváhagyó okmányok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba.
10. Cikk
A Megállapodás az egyik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás felmondására vonatkozó szándékát tartalmazó írásos értesítésének kézhezvételétől számított hat hónapig hatályos.
Készült Lisszabonban, két példányban, magyar és portugál nyelven, 1981. május 22-én; a két szöveg azonos érvényű.
(Aláírások)
Jegyzőkönyv
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya megállapodtak abban, hogy a magyar és portugál nyelven aláírt két szöveg egyaránt hiteles és hogy a származási jelzések, eredetmegjelölések és hasonló megnevezések kölcsönös oltalmáról szóló Megállapodás Budapesten, 1979. május 11-én parafált francia szövege szolgál a magyar és portugál fél közötti esetleges értelmezési kétségek, illetve eltérések eldöntésére.
Készült Lisszabonban, 1981. május 22-én, két példányban.
(Aláírások)
„A” melléklet
Portugál Jegyzék
1. Borok
A) Borok megnevezése, melyeket jogszabályban meghatározott vidékeken termelnek 1. Óborok
Regionális eredetmegjelölések Szubregionális megnevezések
orto (Porto, Oporto, Port, Portwine, Portwein, Portvin, Portwijn és egyéb fordítások)
Címa Corgo, Baixo Corgo, Douro Superior
Madeira (Madeira, Madčre, Madeira Wine, Madeira Wein, Madeira Vin)
Belém, Câmara de Lobos, Campanário, Preces, Santo António, Santo Luzia, Sao Joao, Sao Martinho, Sao Pedro, Torre Torrinha, Vargem
3
Moscatel de Setúbal (Setúbali muskotály vagy Setúbal)
Carcavelos
2. Egyéb borok Regionális
eredetmegjelölések Szubregionális
megnevezések Egyéb megnevezések
Douro Alijó Armamar Lamego Favaios Meda Freixo de Espada ŕ Cinta Murça Mesao Frio Sabrosa Moncorvo Vila Real Pegarinhos
Penajoia Régua (Poso da Régua) Sanfins do Douro Sao Joao da Pesqueira Santa Marta de Peneguiao Vila Flor Vila Nova de Foscoa
Újbor Amarante Amares Basto Arco de Valde-Vez Braga Baiao Lima (Portugália) Barcelos Monçao Castelo de Paiva Penafiel Cinfaes
Fafe Famalicao Felgueiras Guimaraes Lousada Marco de Canavezes Paredes Ponte da Barca Ponte de Lima Póvoa de Lanhoso Santo Tirso Vale de Cambra Viana do Castelo
vagy egyszerűen Viana Dao Ervedal da Beira
Mangualde Nelas Nogueira do Cravo Penalva do Castelo Santa Combra Dao Sao Paio Silgueiros Tondela
4
Vila Nova de Tázem Bucelas Colares
B) Más, meghatározott vidéken termelt bormegnevezések
1. Likőrjellegű borok Estremadura (Portugália)
Lagoa (Algarve) Favaios (muskotály), (Douro) Pico (Açores-szigetek)
2. Egyéb borok Alcobaça Bairrada Torres (vagy Torres Vedras) Cartaxo (Ribatejo) Borba (Alentejo) Estremadura (Portugália - beleértve Palmela vidékét) Laföes Pinhel Tarouca (Vale de Varosa) Reguengos (vagy Reguengos de Monsarás) Vidigueira Algarve
C) Más földrajzi megnevezések
Agueda Alcanhoes (Ribatejo) Almeirim (Ribatejo) Arrudados Vinhos (Torres Vedras) Azueira (Torres Vedras) Batalha (Alcobaça) Vila Franca das Naves (Pinhel) Benfica do Ribatejo (Ribatejo) Bombarral (Torres Vedras) Cadaval (Torres Vedras) Cantanhede (Bairrada) Carvoeira (Torres Vedras) Chamusca (Ribatejo) Chaves (Trás-os-Montes) (Hegyeken túl) Cortes (Alcobaça) Covilha (Pinhel) Dois Portos (Torres Vedras) Figueira de Castelo Rodrigo (Pinhel) Fundao (Pinhel) Gouxa-Alpiarça (Ribatejo) Graoiosa (Açores) Granja-Mourao (Reguengos)
5
Labrujeira (Torres Vedras) Lagoa (Algarve) Lagos (Algarve-Portugália) Lourinha (Torres Vedras) Macedo de Cavaleiros (Trás-os-Montes) Martim-Rei-Sabugal (Trás-os-Montes) Mealhada (Bairrada) Mogofores (Bairrada) Montijo (Palmela) Olhalve (Torres Vedras) Portalegre Portimao (Algarve) Redondo (Reguengos) Rio Maior (Ribatejo) Riba Tua - Chachao (Trás-os-Montes) Ribadouro-Mogadouro (Trás-os-Montes) Ribeira de Cura-Vidago (Trás-os-Montes) Santo Isidro de Pegoes-Pegoes Velhos (Palmela) S. Mamede Da Ventosa (Torres Vedras) S. Romao-Armamar (Varosa völgy vidéke) Sobral de Monta Agraço (Agraço hegy tölgyligete) (Torres Vedras) Souselas (Bairrada) Tavira (Algarve) Tavora - Moimenta da Beira (Varosa völgy) Terra Fria Bragança (Hideg föld - Bragança)
(Trás-os-Montes) Tomar (Ribatejo) Vale do Sorraira-Coruche (Sorraia-Coruche völgy) (Ribatejo) Valpaços (Trás-os-Montes) Vermelha (Torres Vedras) Vidigueira Vidigueira - Alvito Vilarinho do Bairro - Poutena (Bairrada)
II. Élelmiszer- és mezőgazdaság
1. Cukrászipari termékek
Algarve vidéke (édességek) Aveiro (tojás) Coimbra (kekszfélék) Caldas (száraz sütemény) Madeira (mézes sütemény) Tomar (édes sajt) Sintra (sajtos sütemény)
2. Halkonzervek
Algarve (halkonzervek)
6
Açores-szigetek (tonhal konzerv) Madeira (konzerv)
3. Sajtok és állatgazdasági termékek
Serra (sajt) Serpa (sajt) Évora (sajt) Rabaçal (sajt)
Castelo Branco (sajt) Chaves (sonka) Mirandela (kolbász) Castelo Branco (füstölt húsok) Castelo Branco (méz)
4. Gyümölcsök és virágok
Elvas (szilva) Algarve (mandula) Alto Douro (mandula) Açores-szigetek (ananász) Alto Douro (olajbogyókonzerv) Elvas (olajbogyókonzerv) Alcobaça (gyümölcsök) Algarve (szárított füge) Setúbal (narancs) Douro (narancs) Almeirim (dinnye) Sintra (földieper) Algarve (földieper) Beira (vadalma) Madeira (virágok)
5. Ásvány- és termálvizek
Arieiro Bela Vista de Setúbal Castelo de Pisoes-Moura Castelo de Vide Caldas de Monchique Curia Carvalhelhos Geręs Melgaço Luso Pedras Salgadas Vidago Vimeiro
6. Alkoholos italok
7
Portugál „ginginha” Singeverga (likőr) Madeira (punch) Medronho do Algarve (pálinka) Madeira (rum)
7. Ételek
Madeira (mártás)
III. Kézműipari és ipari termékek
1. Porcelán-, fajansz-, cserép- és üvegedények Alcobaça (kerámia) Açores-szigetek (kerámia) Barcelos (kerámia) Coimbra (finomkerámia) Caldas da Rainha (kerámia) Estremoz (agyag) Redondo (agyag) Viana do Castelo (kerámia) Vista Alegre (fajansz és porcelán) Marinha Grande (üvegáruk)
2. Kovácsoltvas és rézáru Évora (réz) Loulé (réz) Reguengo (réz) Évora (kovácsoltvas)
3. Fonott és parafaáruk; termékek; bútorok Algarve (kosárfonás) Madeira (kosárfonás) Évora (parafaáru) Portalegre (parafa) Alentejanos (bútor) Funchal (bútor) Viseu (bútor)
4. Hímzések, szőnyegek, csipke és egyéb textil Castelo Branco (hímzés) Madeira (hímzés) Viana do Castelo (hímzés) Beiriz (szőnyeg) Madeira (szövött szőnyeg) Portalegre (szövött szőnyeg) Peniche (csipke) Reguengo (takaró) Arraiolos (szőnyeg)
5. Ötvöstermékek, ékszerek és finom fémmunkák Condomar (ötvösékszer és finom fémmunkák)
8
Porto (ötvösmunkák)
6. Márványok Borba Estremoz
Escoural Pero Pinheiro Vila Viçosa Viana do Alentejo
7. Gránitok Monforte Santa Eulália
„B” melléklet
Magyar Jegyzék
1. Borok Abasár Akali Aldebrő Alföld Andornaktálya Apostag Ásotthalom Ászár Badacsony Baja Balatonakali Balatonboglár Balatonfüred Balatonmellék Balatonpart Balatonszepezd Bársonyos Bogács Bokros Bugac Bükkalja Cegléd Császár Csemő Csengőd Cserkeszőlő Csongrád Csopak Dánszentmiklós Debrő Domoszló
9
Dömsöd Dörgicse Eger Egerszólát Feldebrő Gyenesdiás Gyöngyös Gyöngyöstarján Hajós Izsák Jánoshalma Jászberény Kalocsa Kecel Kecskemét Kisharsány Kiskőrös Kiskunhalas Kistelek Kőröshegy Kunbaja Kunfehértó Lakitelek Mád Mátra Mátraalja Mecsek Mór Mórahalom Nagykőrös Nagyréde Nemesnádudvar Neszmély Nyársapát Olaszliszka Örkény Ostoros Pákozd Pannonhalma Pécs Pusztamérges Pusztaszer Révfülöp Sághegy Sály Siklós Soltszentimre Soltvadkert Somló Sopron
10
Szeged Szekszárd Szentgyörgyhegy Szigetcsép Szigliget Szólád Tállya Tápiószele Tarcal Tibolddaróc Tiszakürt Tokaj Tolcsva Újhartyán Vaskút Verpelét Villány Visonta Hungária (pezsgő) Pannónia (pezsgő) Promontor (pezsgő)
2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek 2.1. Pék- és cukrászsütemények Budapest (csokoládé) Győr (keksz és ostya) Hortobágy (palacsinta) Magyar dobostorta Somló (galuska)
2.2. Sörök Hungária Kőbánya Lővér Nagykanizsa Sopron
2.3. Hal és halkészítmények Baja (halászlékonzerv) Balaton (fogas, süllő) Budapest (halászlékonzerv) Kalocsa (halászlékonzerv) Szeged (halászlékonzerv) Szeged (halsaláta) Magyar halpaprikás
2.4. Hús és húskészítmények Alföld (pástétom) Bakony (sertésbordakonzerv) Budapest (szalámi) Budapest (sonka) Csaba (kolbász) Debrecen (páros kolbász)
11
Debrecen (tokány) Debrecen (páros kolbász konzerv) Gyula (kolbász) Győr (hentesipari termékek) Kapuvár (sonka) Magyar szalámi Magyar sertéspörkölt Magyar marhatokány Magyar borsostokány Magyar lecsós marhahús Magyar birkagulyás Magyar sonka Pápa (hentesipari termékek, sonka) Pápa (húskonzerv) Szeged (szalámi) Szeged (hurka) Szeged (gulyáskonzerv) Szekszárd (sertésbordakonzerv) Veszprém (sertésbordakonzerv)
2.5. Mezőgazdasági termékek Magyar akácméz Magyar hárs Magyar kamilla Magyar virágméz Hungaropoly (vöröshere) Kompolt (sárga színű kender)
2.6. Gyümölcs és zöldség Abasár (borszőlő) Balatonboglár (borszőlő) Börzsöny (málna) Budavidék (őszibarack) Csáford (borszőlő) Debrecen (pöszméte) Érd (meggy) Gyöngyös (szőlő) Heves (görögdinnye) Izsák (szőlő) Kecskemét (szőlő) Kecskemét (kajszibarack) Nagyréde (borszőlő) Szabolcs (alma) Szatmár (szilva) Szatymaz (őszibarack) Verpelét (szőlő) Villány (borszőlő) Zala (alma) Bácska (lecsókonzerv) Bogyiszló (étkezési paprika) Cece (étkezési paprika)
12
Győr (uborka) Hajdúság (fejes káposzta) Kalocsa (fűszerpaprika) Kecskemét (paradicsom) Magyar pritamin Magyar majoranna Magyar koriandermag Magyar köménymag Magyar mustármag Mohács (kelkáposzta) Makó (fokhagyma) Makó (hagyma) Pallag (étkezési paprika) Szeged (fűszerpaprika) Szeged (lecsókonzerv) Vecsés (savanyú káposzta)
2.7. Tejtermékek és sajtok Óvár (sajt) Pálpuszta (sajt)
2.8. Vizek és ásványvizek Gyógyvizek Andornaktálya Balatonfüred Budapest Bük Bükkszék Csokonyavisonta Csongrád Debrecen Eger Gyoma Győr Gyula Hajdúszoboszló Harkány Hévíz Komárom Mezőkövesd Mosonmagyaróvár Nagyigmánd Parád Parádsasvár Ságvár Sóshartyán Szeged Szentes Szolnok Tiszajenő Zalakaros
13
Ásványvizek Budapest Fonyód Csopak Edelény Győr Harkány Kékkút Kisújszállás Margitsziget Moha Parádsasvár Simontorgya Szeged Tiszakécske
2.9. Ásványi sók, gyógyiszapok és tőzegiszapok Hévíz (gyógyiszap) Makó (gyógyiszap) Tiszasüly (gyógyiszap)
2.10. Égetett szeszes italok Budafok (brandy) Eger (cseresznyepálinka) Kecskemét (barackpálinka) Kecskemét (baracklikőr) Magyar Puszta Koktél Mátra (brandy) Szatmár (szilvapálinka)
3. Iparcikkek 3.1. Üveg- és porcelánkészítmények Ajka (üvegáruk) Acquincum (porcelán) Herend (porcelán) Hódmezővásárhely (majolika) Hollóháza (porcelán) Kalocsa (porcelán) Karcag (üvegáruk) Parád (üvegáruk) Salgótarján (üvegáruk) Városlőd (majolika)
3.2. Iparművészeti termékek, hímzések, csipkék Alföld (faragás) Balatonendréd (csipke) Baranya (fafaragás) Békés (szűcshímzés) Bereg (hímzés) Bihar (szűrrátétes) Bősárkány (gyékényszatyor) Bugac (karikásostor)
14
Buzsák (hímzés) Csetnek (csipke) Csoboly (kulacs) Csongrád (bútor) Csorna (hímzés) Debrecen (csikóbőrös kulacs) Debrecen (szűrhímzés) Dél-Alföld (szűrhímzések) Dunántúl (faragás) Duna-Tisza köze (faragás) Eger (bútor) Endrőd (csipke) Halas (csipke) Heves (hímzés) Heves (bútor) Heves (faragás) Hódmezővásárhely (bútor) Hódmezővásárhely (hímzés) Hortobágy (karikásostor) Hortobágy (faragás) Hövej (hímzés) Kalocsa (bútor) Kalocsa (hímzés) Kapuvár (hímzés) Karád (hímzés) Karcag (csipke) Karcag (hímzés) Kecskemét (karikásostor) Kunság (hímzés) Makó (hímzés) Matyó (hímzés) Matyó (bútor) Mezőkövesd (hímzés) Nemeshany (csipke) Nógrád (hímzés) Nógrád (faragás) Orosháza (hímzés) Palóc (faragás) Palóc (hímzés) Pest (hímzés) Rábaköz (hímzés) Sárköz (bútor) Sárköz (hímzés) Sióagárd (hímzés) Somogy (faragás) Szeged (papucs) Szentistván (hímzés) Tard (hímzés) Tiszántúl (faragás) Tolna (hímzés) Tószeg-Vezseny (fotel)
15
Veszprém (faragás) Vezseny (gyermekszék) Zala (faragás)
3.3. Textíliák és vászonkészítmények Baja (szőnyeg) Baranya (szőttes) Békés (szőnyeg) Békés (szőttes) Békés (szőnyeg) Békéscsaba (szőnyeg) Békésszentandrás (szőnyeg) Bodrogköz (szőttes) Celldömölk (szőnyeg) Cigánd (szőttes) Csongrád (szőnyeg) Hajdú-Bihar (szőttes) Hetés (szőttes) Heves (szőnyeg) Heves (szőttes) Jászárokszállás (szőnyeg) Kiskunfélegyháza (szőnyeg) Lakócsa (szőttes) Mezőtúr (szőnyeg) Nógrád (szőttes) Ormánság (szőttes) Palóc (szőttes) Paszah (szőttes) Sárköz (szőttes) Sokác (szőttes) Tata (szőnyeg) Tolna (szőttes)
3.4. Gépek, acél- és vaskészítmények és egyéb iparcikkek Bonyhád (zománcedény) Budafok (zománcedény) Csepel (kerékpár) Szentgotthárd (kasza, vívópenge)
3.5. Játékok és hangszerek Alföldi pásztor (baba) Baja-vidék (baba) Baranya (baba) Bugac (baba) Csököly (baba) Érsekcsanád (baba) Hortobágy (baba) Kalocsa (baba) Kapuvár (baba) Matyó (baba) Mezőkövesd (baba) Palóc (baba)
16
Sárköz (baba) Sióagárd (baba) Szentistván (baba) Tard (baba) Tolna (baba)
3.6. Kő-, kerámiakészítmények, kő, építőanyagok, földek, ásványok, hasznos bányatermékek (szén, kőolaj)
Baja (kerámia) Balatonfelvidék (kerámia) Csákvár (kerámia) Debrecen (kerámia) Gyöngyöspásztó (kerámia) Hódmezővásárhely (kerámia) Kapuvár (kerámia) Karcag (kerámia) Magyarszombatfa (kerámia) Mezőcsát (kerámia) Mezőtúr (kerámia) Mohács (kerámia) Mórágy (kerámia) Nádudvar (kerámia) Sárköz (kerámia) Sárospatak (kerámia) Siklós (kerámia) Sümeg (kerámia) Szarvas (kerámia) Szekszárd (kerámia) Szentes (kerámia) Tata (kerámia) Tiszafüred (kerámia) Tótkomlós (kerámia) Tüskevár (kerámia)
Nemzeti nevek
Magyarország Hungaria
Megyék
Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves
17
Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala
Tájak
Dunántúl (Pannónia) Duna-Tisza köze Tiszántúl
Nemzeti nevek
Portugal Portugália Ibéria
(Spanyolország számára is használatos elnevezés) Lusitânia
Tartományok
Algarve Alto Alentejo Baixo Alentejo Beira Baixa Beira Alta Beira Litoral Douro Litoral Estremadura (Portugália) Minho Ribatejo Trás-os-Montes Alto Douro
Egyéb vidékek
Açores-szigetek Angra do Heroismo Aveiro Braga Bragança Beja Coimbra Castelo Branco Évora
18
Faro Funchal Guarda Horta Lisboa Leiria Madeira Ponta Delgada Porto Portalegre Setúbal Santarém Viseu Vila Real Viana do Castelo” 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1986. évi június hó
26. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet végrehajtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.
19